Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-08 / 286. szám

6 HANGSÚLY DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. DEC. 8. AZ EXPO MELLETT „Egy ezeréves nemzet történetét írjuk9' Születésnapi beszélgetés Benda Kálmánnal • Alighanem a tudatlanságomat szégyelltem, ezért sose mertem még megkérdezni senkitől: professzor urat tulajdonképpen miért szálltja mindenki Marci bácsinak? - E tárgyban több elmélet van forgalomban, egyik éppolyan jogosulatlan és igazolhatatlan, mint a másik. Még az elemi iskolában neveztek el így. ki tudja miért, talán mert olyan marcis voltam. Az egyetemen már oda sem figyeltem, ha valaki véletlenül Kálmánnak szólított. Van egy elmélet, miszerint úgy élek, mint Marci Hevesen; egy másik szerint azért lettem Marci, mert mi Marcinfalvárói származunk, ami Abaújban van - de szerintem előbb neveztek el. mintsem ezt valaki kinyomozta... Egyesek szerint ez történész szokás: több kollégám volt és van, akiknek a születésükkor adtak egy becsületes keresztnevet, s aztán később kiderült, hogy sokkal jobban illik rájuk egy másik név. Csak a szüleim és a testvéreim hfvtak Kálmánnak. Amikor az első fiunk megszületett, azt mondta a feleségem. kereszteljük Mártonnak, mert úgyis mindenki Kismaréinak fogja htvni. Úgy lett. Ám amint kezdett cseperedni, láttuk, hogy ennek a gyereknek olyan Dani-képe van, (gy hát Daninak hívjuk... Ezt tudom mondani az érdeklődésére kedves - ugye maga volt az. aki egyszer a történeti grafológiáról kérdezett? Igen? Nos, szólítson nyugodtan Marci bácsinak. • Elmondaná, miért csak 1974-ben kezdhetett tanítani? - A Teleki Intézetben dolgoztam 1948-ban; felszámolták. megszűnt és mivel én úgynevezett X-es származású voltam - az apám katonatiszt volt -, továbbá mert Franciaországban végeztem a tanulmányaim egy részét, vagyis felteFotó: Révész Róbert Tegnap iinnepi tudományos ülés volt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Benda Kálmán akadémikus tiszteletére és részvételével; a történész professzor 80. születésnapját ünnepelték fg.v, annak a tanszéknek a volt és jelenlegi oktatói és hallgatói, amely tanszéken a ma köztiszteletben álló, tudományos rangokkal, megtisztelő megbízatásokkal és funkciókkal elhalmozott tudós életében először katedrához jutott. Úgy húsz évvel ezelőtt, amikor minden más felsőoktatási intézmény kapuja zárva volt előtte. Azóta nincs olyan év, hogy legalább egyszer össze ne gyűlnének a szegedi főiskola Történettudományi Tanszékén az „érdekeltek": Marci bácsi tanítványai, tisztelői, kollégái. hetően imperialista ként is lehettem, nem kaptam állást. Négy, vagy öt évi állástalanság után a Református Egyház alkalmazott levéltárosnak. 1956ban visszavittek a Történettudományi Intézetbe, igazgatóhelyettesnek. De ez nem sokáig tartott; azért ott maradhattam, mint kutató. Az egyetlen hely, ahova meghívtak tanítani, a szegedi főiskola történelem tanszéke volt - 1974-ben; három évig tartottam itt előadásokat. Kaptam egy címzetes főiskolai tanári titulust és a mai napig ki van írva a nevem az akkori tanszéki szobám ajtajára. Sehova máshova be nem tehettem a lábam, mint tanár, pedig mindig is tanítani szerettem volna. 1980-ban közölték velem az Intézetben, hogy most már én is első osztályú állampolgár leszek; ennek igazolására vállaljak el egy osztályvezetőséget, mondták, úgyhogy három évig osztályvezető voltam, onnan mentem nyugdíjba. Maradtam a Ráday református gyűjtemény igazgatója, '90-ben akadémiai levelező tagnak választottak , egy év múlva rendes tag lettem. Most osztályelnök vagyok az Akadémián, a Magyar Történettudrihiányi Bizottságnak az elnöke, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke, az idén indult Károlyi Gáspár Református Egyetem rektora. Jövőre megpályázom a római pápai méltóságot - de ezt ne írja meg, túl frivol... Szerencsére jól bírom magam, csak az időm nem elég, két-három éve a saját munkáimmal abszolút nem tudok foglalkozni. Néha eszembe jut, milyen szép idők voltak azok, amikor reggel beültem az Országos Levéltárba és este nyolcig a kutya se kérdezte, hogy a világon vagyoke. • Mi most a történész dolga? - A történésznek mindenkor az a dolga, hogy a nemzet múltját a valóságnak megfelelően feltárja és bemutassa nem a húsz kollégája számára, hanem lehetőleg minden érdeklődő magyarnak. • Mennyien lehetnek most a történelmi múlt iránt érdeklődők? - Igen nagy számban vannak, a történeti irodalom iránti közönségérdeklődés az utóbbi években megnőtt. Ez érthető, hiszen hosszú időn keresztül az emberek úgy voltak vele: minek olvassam, úgyse igaz, amit mondanak. Most megnőtt a történészek hitele. A régmúlt és a közelmúlt egyaránt érdekli az embereket, de az érdeklődés iránya megváltozott: a politikatörténet helyett, a királyok és az ő tetteik helyett az került középpontba, hogyan éltek a hétköznapi emberek, a nem kormányzó népesség. A történeti antropológián belül is egyre erősödik a mentalitástörténet, a régiek gondolkodásmódját, a világhoz való viszonyát vizsgáló történeti irodalom iránti érdeklődés. Ez világjelenség. Mivel nálunk bizonyos késettséggel kezdődött mindennek a tanulmányozása, itt az újdonság vonzása is erős. • Akadnak, akik ezt megnyergelve minden korábbi történetírást hazugnak bélyegeznek. - Nem sok szót érdemel az a gondolkodási séma. mely szerint most mindennek az ellenkezője lenne igaz, mint amit korábban igaznak állítottak. Természetesen a közelmúltunkról nagyon sok mindent csak most tudhatunk meg és az is tény, hogy változott a történetírói szemlélet, amennyiben egy ezeréves nemzet történetét írjuk és nem pusztán az osztályok harcának történetét. Sulyok Erzsébet • .tegnap óta ugyanis van miből levegőt venni. Bánfi György alezredes, a Szeged városi tűzoltóság parancsnoka tegnap vehette át azt a vadonatúj Poseidon-kompresszort, amelynek köszönhetően bár hol. percek alatt újratölthetők a tűzoltók légpalackjai. Ezekre akkor van nagy szükség, ha füstben, vagy mérgező gázokban kell végezni az oltást. A „közérdekű kötelezettségvállalásból" megvásárolt gép ára 2.4 millió forint, s ezt a pénzt - miként a forrás megjelölése is mutatja - intézmények, gazdálkodó egységek és magánszemélyek támogatásával sikerült összegyűjteni. A parancsnok úr a sajtó nyilvánossága előtt is köszöni áldozatvállalásukat. Persze eddig sem voltak „levegő nélkül" a tűzoltók, csakhogy mostanáig Algyőre kellett kijárniuk, hogy a hal literes, hordozható palackokat újratöltsék. Az egyszerre négy palack feltöltésére alkalmas új gép viszont mozgatható, gépkocsival rövid időn belül a helyszínre szállítható, s így nemcsak Szegeden, hanem a dél-magyarországi régióban is segíthet, ha a szükség úgy hozza. Az osztrák Poseidon cég Bouster CB-135 típusú kompresszorát maga az igazgató úr, Friedrich Bős tervezte, aki maA tűzoltók föllélegezhetnek... Töltik a légpalackokat (a képen berendezéseit Magyarországon ga is jelen volt a tegnapi átadásnál. Az esemény jelentőségét ugyanis még az is fokozta, hogy Magyarországon elsőként éppen Szeged jutott ilyen géphez. Béres Molnár Istvánné, a Posedion magyarországi képviseletét ellátó Comp-Trade balról áll Friedrich Bös, mellette Gáti Gyula, a Poseidon ccg szervizelő Buda-Kapocs Kft. ügyvezető igazgatója) ügyvezető igazgatója - összevetve más városokkal - igen jónak ítélte meg a szegedi parancsnokság technikai ellátottságát, s jelezte, hogy december 9-én, Budapesten tűzvédelmi szimpóziumot és konferenciát rendeznek, amelyen tűzoltó gépjárművekről és fölszerelésekről. légzésvédelmi kompresszorokról, s a mentésnél ugyancsak nélkülözhetetlen hidraulikus vágó-, feszítő- és emelőeszközökről esik majd szó. Ny. P. |gy osztrák cég közvéleménykutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világkiállítást tartanak. A megkérdezettek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifejezetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztönzést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véleménye szerint a világkiállítás új munkaalkalmakat teremt. ^ A megkérdezett pincérek, szállodai alkalmazottak és taxisofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás idején közlekedési dugók lesznek a fővárosban. P A budapesti IX. és XI. kerület lakosainak 82 százaléka úgy gondolja, hogy az Expo elősegíti az úthálózat és a tömegközlekedés fejlődését. És Ön mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest lúkory u. 3. B U D