Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. NOV. 1. A médiaháború frontjelentéseiből Csendes tüntetés Pesten Az MTV székháza előtt kezdődött csendes demonstrációra a Rádiós Kamara hívta a kollégákat, a sajtószabadságot féltő polgárokat, hogy onnan vonuljanak a Parlament elé, a Kossuth- szoborhoz: tiltakozásul a két közszolgálati intézményben, a TV-ben és a Rádióban az elmúlt napokban történtek miatt. Nahlik Gábor és Csúcs László elnöki jogkörrel felruházott alelnökök műsorpolitikai és személyi intézkedései ellen többezren tüntettek. Petíciójukban amelyet a Kossuth-szobor kezébe helyeztek el „a tájékoztatásra szegődött magyar újságírók" aláírással - leszögezték: „A Rádió meg a Televízió, ismét fegyver lett a kormányzó hatalom kezében, és pontosan azok ellen irányul, akikért egyáltalán a szabad sajtót kitalálták." Hivatalos szónoka nem volt a tüntetésnek, a szervezők a tömegben elvegyülve néhány soros kérést olvastak fel: „Önök egy csendes tüntetésen vesznek részt. Nincs többé hangszóró, nincs többé képernyő. Csak az emberi hang és az emberi arc maradt".' A TVszékház ablakából kiintegető Bánó Andrást, az Egyenleg című műsor főszerkesztőjét a tömeg megtapsolta. A Demokratikus Charta nagygyűlése A Demokratikus Charta által - a sajtószabadság védelmében - meghirdetett nagygyűlésre több ezren gyűltek össze a budapesti Városháza dísztermében, az épület folyosóin és udvarán. Az első szónok Balassa Péter, a Charta szóvivője mindenekelőtt hangsúlyozta: a média szabadsága a választópolgárok szabadsága, és az utóbbi hónapokban ez került végveszélybe. A választások tisztaságán múlik - mondta Balassa Péter -, hogy az ország ne menjen ismét tönkre. A felszólaló azt is leszögezte: az ellenzéki politikusok, a tévések, az újságírók, egyszóval mindenki hibázott, mert nem tettek semmit, mivel azt gondolták, hogy már csak egy fél évet kell kibírni, és a népakarat elsöpri a „tekintélyuralomtól ittasult kormánykoalíciót". Balassa Péter rámutatott: az újból kirobbantott médiaháborúval az ország valós problémájáról terelik el a figyelmet. A kormány érvelését, miszerint nem tudott a média alelnökök terveiről, álszentnek minősítette, mert a kabinet volt annak kieSzelője mondta Balassa. Szavai szerint „a miniszterelnök távollétében a fegyveres erővel is rendelkező belügyminiszter a szélsőjobb elnöke kíván lenni". Bánó András, az Egyenleg felfüggesztett főszerkesztóje saját nyilatkozatát olvasta fel, az őt nagy lelkesedéssel ünneplő közönség előtt. Nyilatkozatának lényege: mivel az utóbbi napokban csak úgy nyilatkoztak róla, mint hamisítóról, csalóról, jogi úton fog elégtételt venni. Sárközi Erika, a Reggel című műsor egykori szerkesztője azt a konzekvenciát vonta le az eseményekből, hogy sikerült a sajtót antallistákra, csurkistákra, orbánistákra, és fodoristákra „szétrobbantani", holott csak háromféle újságíró létezik: jó, rossz és közepes. Mészöly Miklós író felhívta a figyelmet - nem az a fontos, hogy ezen az összejövetelen ki, és mit mond, hanem az, hogy milyen sokan vesznek részt rajta. Leszögezte: a belülről korrodálódott kormánykoalíciónak már nincs ereje, hogy megvédje belülről önmagát az összeomlástól. Mint mondta „Egy puccs árnyékában a Charta feladata a figyelemfelhívás". Gádor Iván publicista szavai szerint most nem fog kifulladni az ügy, mint Hankiss és Gombár eltávolításakor. Kedden ugyanis tüntetni készül az egyetemi itjűság és később több városban, például Miskolcon is demonstrációk lesznek. Konrád György utolsó szónokként leszögezte: „A két terpeszkedő álelnök folyamatosan szégyent hoz a magyar demokráciára". Mint mondta: a történtekért a felelősséget a miniszterelnök hiányában az őt helyettesítő belügyminiszternek kell vállalnia. Konrád szerint elképzelhető, hogy Antall József távollétében a márciusban szétesett MDF ismét összeáll, és a szélsőjobb hatalomra kerül. Médiaháború visszhangjából A kelet-európai új hatalom birtokosai nem rendelkeznek a belső erővel, ami szükséges lenne ahhoz, hogy a hatalom eszköztárát kivegyék a közvetlen ellenőrzés alól és átadják a polgári társadalom intézményeinek - mondta a Der Standard című osztrák lapnak Aidán White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (FIJ) főtitkára. Az interjút Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szegeden, Szentesen, az utcai hírlapárusoknál, rikkancsoknál és több élelmiszerboltban. Előfizethető telefonon, a szegedi terjesztési csoportnál Tel.: 62481 -281, Dénes Mónikánál. létező erő. Még ha Magyarország a térségben a demokrácia modellje is, akkor sem képzelhető el az előrelépés a demokrácia ösvényén, ha nem találnak kielégítő megoldást az elektronikus médiáknál - szögezte le White. Az APA osztrák hírügynökség budapesti tudósítása szerint sztrájkhullám kibontakozásával fenyeget „egy televízós adás főszerkesztőjének elbocsátása és a budapesti rádió lapszemléjének felfüggesztése". A The Daily Telegraph című brit lap meg nem nevezett budapesti tudósítója pénteken azt írta: a magyar állami televízió megdöbbentette a megfigyelőket és felháborította az ellenzéki politikusokat azzal, hogy felfüggesztette az Egyenleg vezető munkatársait s ezzel gyakorlatilag véget vetett a politikailag független tévés hírszolgáltatásnak . A Nahlik Gábor kormánybarát tévé-alelnök ösztönözte intézkedés azon kormányzati kampány részének látszik, hogy - a jövő évi választások közeledtévelszorosabbra fogja a gyeplőt a szabad sajtón - olvasható a The Daily Telegraph pénteki számában. • „A közszolgálati médiumok elnöki jogkörrel felruházott alelnökei az elmúlt napokban olyan munkajogi döntéseket hoztak, amelyek a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást szolgálják. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió köztársasági elnök által kinevezett alelnökei hivatalba lépésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemények helyet kapjanak a közszolgálati intézményekben. Rendkívül sajnálatos, hogy az egyik televíziós hírműsor, az Esti Egyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a manipuláció és a tudatos félrevezetés alapos gyanúja miatt beosztásából a tévé alelnöke felfüggesztette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az ellenzéki pártok képviselői és a sajtó egy csoportja nem határolódott el a Főszerkesztőség vélhetően etikátlan magatartásától, ehelyett az ország határain túlmutató politikai kampányba kezdtek az alelnök jogszerű döntését támadva. A kormánynak meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában döntő szerepet játszik a médiatörvény elfogadásának az ellenzéki pártok részéről történt megakadályozása. A közszolgálati intézmények megítélését nehezíti az a tény is, hogy a köztársasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előteijesztett személyi javaslatokat és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondásáról. A kormány elutasítja • A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye A kormány elutasítja Tájékoztatás a közszolgálati médiumok körül kialakult helyzetről címmel az alábbiak közzétételét kérte az MTI-től szombaton délután a Miniszterelnöki Sajtóiroda: azt a felfogást, amely a sajtó szabadsága és néhány újságíró, illetve műsor léte közé egyenlőségjelet állít. A médiaalelnökök csupán három kulcspozíciónál tartották szükségesnek olyan új vezetők kinevezését, akik képesek végrehajtani az elfogulatlan tájékoztatásért tett intézkedéseiket. A Magyar Rádióban senkit nem függesztettek fel állásából, csupán egyetlen új helyettes főszerkesztőt neveztek ki egy üres státusra. Mindössze egy reggeli hírműsor részletét, a lapszemle készítését szüneteltetik átmenetileg, annak tartalmi megújításáig. Elfogadhatatlan tehát a döntés elleni sajtóhadjárat. Az Esti Egyenleg 1992 januárjában kezdte meg adásait az évtizedek óta működő Híradó mellett. Habár a párhuzamos hírműsor rendkívül költséges volt, s a mesterséges versenyhelyzet merőben eltért az európai gyakorlattól, a tele• •• vízió vezetői nem akadályozták tevékenységét. Amikor a Magyar Televízió alelnöke - a hatályos törvények és rendelkezések betartásával - felfüggesztette állásából a manipulációval gyanúsítható műsor főszerkesztőjét és új vezetőt bízott meg a feladattal, a szerkesztőség munkatársainak egy része jogtalan munkamegtagadásával lehetetlenné tette a közszolgálati feladat ellátását. A Magyar Televízió alelnöke a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fegyelmi vizsgálatot indított és várhatóan elbocsátja a 10 munkamegtagadó közalkalmazottat. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnöke a hatályos jog alapján járt el, döntéseit a kormány nem jogosult felülbírálni, s jogi lehetősége sincs arra, hogy beavatkozzék a közszolgálati médiumok belső szakmai kérdéseibe. A kormánynak meggyőződése, hogy az alelnökök lépései egyáltalán nem veszélyeztetik a szólás- és sajtószabadságot, nem fenyegetik a magyarországi demokratikus rendet és stabilitást. A munkajogi döntések súlyát indokolatlanul meghaladó politikai hangulatkeltést és az országnak erkölcsi károkat okozó kampányt a kormány határozottan visszautasítja." Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója készítette, s kérdése az volt. miért nem képesek az egész kelet-közép-európai térségben az új hatalom birtokosai liberális módon kezelni a médiákat. White szerint a hatalomra került új erők még nem egészen értették meg, hogy a demokrácia nem irányítható, hanem egy közösségen belül hatékonyan Játékszelvény a keddi lapban! . . DEI .VII ./V( w •ÜLö: MM CSALÁDI BINGÓJÁTÉKA Mivel hétfőn dél el, hogy lesz-e nyertes, igy a 23. játékhét tétje MKDgJ$7 ®®® Kk \KDgy L/lő KL A PONTOS ADATOT KEDDEN, A JÁTÉKSZELVÉNYBEN KÖZÖLJÜK! í G Y JÁT Ha Ön előfizetőnk, vagy megvásárolja a keddi Délmagyarországot vagy aac Délvilágot, akkor már esélyt < ládjának a nyerésre. Ezekben a lap Jött csanyerésre. Ezekber számokban közöljük ugyanis hétről hétre a kitöltendő játékszelvényeket. Egyszerre négyet, tehát a négytagú családból mindannyian játszhatnak. Hogyan töltse ki a szelvényt? Az alábbiak szerint: A 54 n < B 79 D MÉV! /Va^tf íTózeefi s s NÉV: A: szültési év utolsó két száma, B: születési hónap száma, C: a születés napja, D: a személyi igazolványa számának két utolsó számjegye Egy gyakorlati példa: Ha például Nagy József olvasónk 1954. április 15-én, született, és a személyi igazolványának a száma AT-II 231879, akkor ő így fogja kitölteni: Természetes, hogy a kisebb gyerekeknek még nincs személyi igazolványuk. Ök az utolsó, D rubrikába a szülők bármelyike igazolványának két utolsó számát beírhatják. Ha idáig megvagyunk, akkor már be is neveztünk a játékba. Már csak a já szerencsét kell várni és a CSÜTÖRTÖKÖT, amikor is megjelenik a HDS & Délmadár családi lap. Ebben közöljük ugyanis a nyertes számokat. Összesen tízet. Ha ezek között szerepel az Ön, vagy bármely családtagja négy száma, akkor nyert! Természetesen a szelvények külön játszanak, egymás számaiból nem lehet kicsipegetni! Mit tegyen, ha nyert? Csapja a hóna alá nyertes szelvényét, személyi igazolványát valamint a HDS & Délmadár a heti számát és jöjjön be szerkesztőségünkbe, a Sajtóházba. (Szeged, Stefánia 10.) A nyertesek jelentkezését a nyerőszámok megjelenése utáni hét hétfőjén, 12 és 15 óra között várják munkatársaink. A megyében lakók a Délvilág városi szerkesztőségeiben: Vásárhelyen a Szőnyi u. 1., (Szeged Tourist), Makón, a Deák F. u. 2. (városi könyvtár) és Szentesen, a Kossuth u. 8. sz. alatt is jelentkezhetnek. A pénzt vagy postán utaljuk ki, vagy személyesen vehető fel a nyeremény a Sajtóházban. A nyeremény nettó 25 ezer forint. A nyereményadót a cég fizeti. Ha többen is szerencsések, akkor az összeg szétosztódik. Viszont, ha adott héten senki sem nyer, akkor a pénz halmozódik, átmegy a következő hétre. Ugye megjegyezték, hogy nyerni csak akkor lehet, ha megvették a HDS & Délmadár a heti számát. A családi újság korlátozott számban kapható, viszont előfizethető! Legyen szerencséje a H0R0SZ -KAL! (A játékszelvények a keddi lapban!) vár a Papagáj, élelmiszer-mesevár! A Szabadkai úton, a műjégpálya mellett Nyitva: 0-24 óráig, a hét minden napján Tel.: 62/321-370