Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

SZOMBAT, 1993. NOV. 27. KULTÚRA 7 Brit női színtársulat a Tantuszban Új produkcióval jelentkezik a Magyarországi Alternatív Színházi Központ EXTASISprogramja, melynek keretében az elmúlt két évben több mint két tucat magyar és külföldi színház látogatott Szegedre. A The Foursight Theatre, az újító szellemű angol női színtársulat az elmúlt hat év során nemzetközi hírnévre tett szert izgalmas és vérpezsdítő előadásaival. Női szemszögből - olyan nők szemével nézve, mint Mae West, Popé Joan és Ulrika Meinhoff - a Foursight a történelmet egy eddig nem látott oldaláról mutatja be: a hagyományos képet kissé megtépázva és néhány érdekfeszítő tényt (jót, rosszat, csúfot) is napvilágra hozva a lenyűgöző asszonyok életéről. A másfél órás, angol nyelvű előadások témája az angol 16. század két nagy nőalakja, Bloody Mary (Véres Mária) és Virgin Queen (A Szűz Királynő) kapcsolata. Az előadás külön érdekessége, hogy a csoport díszlet- és jelmeztervezője ugyanaz a személy, aki Peter Greeneway fdmjeinek látványtervezője. Az előadás november 27-én este 8-kor kezdődik a Tantusz Házban (a Dankó Pista u. és a József Attila sgt. sarkán) Fantasztikus gyerekek - Kozmikus találkozások A szegedi Odessza li. sz. Általános Iskolában működő Droid tudományos-fantasztikus csapat pályázatot írt ki Kozmikus találkozások címmel három korcsoportban. Száznál több dolgozat született, az eredményhirdetést tegnap délután tartották. Az alsótagozatosok versenyében Gál István (Makó, Deák iskola) lett az első, második helyen Virág Zsolt, az Odessza II. tanulója végezett, a harmadik legjobb pályázatot a szőregi Krizbai Ildikó írta. A felsősök korosztályában Kukovecz Máté (Radnóti kísérleti gimnázium) győzött, a második Vincze Virág (Tabán általános iskola), a harmadik pedig Király Katalin, a Kolozsvári téri iskola diákja lett. A középiskolások közül a „legfantasztikusabb" pályázatot Karsai Brigitta (Vedres szakközépiskola) írta, második díjat kapott Tóth Szabolcs, harmadikat Szálai Miklós, mindketten a Radnóti gimnázium tanulói. A legjobb dolgozatokat az érdeklődők a Kincskeresőben, a Pofonban és a Tasli című gyermeklapban olvashatják. • Két magyarországi ősbemutató Viabile-művek a ferences templomban A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola meghívására november 29. és december 4. között olasz vendégkarmester érkezik Szegedre P. Giuliano Viabile személyében. A főiskola vegyeskara még tavasszal, loretói útja során ismerkedett meg Viabile mesterrel, aki a loretoi Corale Lauretana karnagya, és zeneszerzéssel is foglalkozik. P. Giuliano Viabile december 3-án. az alsóvárosi ferences templomban este 7 órakor kezdődő hangversenyen két saját művét vezényli, amelyek egyben magyarországi ősbemutatók is. Egyik kompozíciója egy négy tételes 4 szólamú mise; címé: „Ut unum sint". A mű sajátossága, hogy a négy szólam más-más gregorián misét énekel, melyek jelképesen a különböző nyelvű és fajtájú embereket személyesítik meg. Mégis lehetséges, hogy ezek a misék együttesen csodálatos harmóniai egységet teremtsenek. Idézve a szerző szavait: „és milyen jó lenne, ha mosani világunkban is, amikor az emberek eltávolodnak egymástól, és háborúznak, sikerülne ugyanígy megtalálniuk az összhangot". A szerző második megszólaló műve, „Dixit auíem Maria" című motettája az angyal üzenetével szemben hitetlenkedő Mária drámáját mondja el. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vegyeskara a két Viabile-kompozíción kívül a december 3-i hangversenyen Palestrina Missa Brevisét szólaltatja meg, Kreuterné Dévényi Ilona vezényletével. A koncerten felhangzik még J. S. Bach c-moll passacaglia, Csanádi László orgonaművész előadásában. A hangversenyt Dr. Szalay István, a JGyTF főigazgatója nyitja meg. Bevezetőt mond Hován Ágoston ferences plébános. Hangverseny sérült gyermekekért A szegedi Soroptimist klub, elkötelezettségéhez híven, ismét jótékonysági hangversenyt rendez. December 3-án, este 7 órára a felsővárosi templomba várja mindazokat, akik az ott váltandó 300 forintos belépő fölmutatása után részesei akarnak lenni egy nem mindennapi élménynek ígérkező, művészi műsornak. Gregor József operaénekes, a Németországból érkező Gunde Péter oboaművész, Égető Mária és az ugyancsak német Herbert Wulf orgonaművész Bach. Reger, Mozart, Daquin, Merkel, Franck, Guilmant, Vierne és Faúré műveket ad elő. A szegedi Soroptimist klub a hangverseny teljes bevételét az Egészségügyi Gyermekotthon javára ajánlja föl. Nyugdíjasok segélykérése „Elsősorban a legsúlyosabb helyzetben élők nevében, helyettük szólunk, akik sajnos már több, mint négyszázan vannak, akik mór azt fontolgatják, hogy érdemes-e tovább élni. Szégyellik magukat, pedig szégyenkezniük nem nekik kellene. Büszke emberek, akik azt vallják: ezért az országért mindent megtettek. Erejük elfogyott, a koldulásra már nem maradt. " így kezdődik az a levél, amelyet a Szegedi Nyugdíjasok Egyesületének vezetősége nevében Ótott Sándor szervező titkár juttatott ei szerkesztőségünkbe. A továbbiakban arra kérik a jószándékú embereket, vállalkozókat, gazdálkodó szervezeteket, hogy segítsék hozzá őket: méltóképpen megajándékozhassák karácsonykor magányos, nélkülöző, idős tagjaikat. Az adományokat a Magyar Takarékbank 190-79189 289-98936 számú számlájára váija az egyesület. • Schmidt Andrea, fogadószinten elhelyezett Torgyános képé vérbeli humorérzékről tanúskodik, ha megnézzük a szerző többi munkáját, igazi szociofotókkal szembesülünk. A fényképeszkedő pózba beállt cigánygyerekek, mintha Orbán Balázs valamely néprajzi vonatkozású képéről léptek volna le, a nagyszemű, kopaszra nyírt, lencsébe bámuló kisgyermek tekintete pedig a tízes évek „proletárképeit" juttatja eszünkbe. Gyenes Kálmán ugyancsak feketefehérben fogalmaz, őt is az ember érdekli, és a. történések. Egyik képén elégedett arcú kaszás paraszt, a másikon sztrájkoló tömeg. Igazi paradoxon. Az erdélyi fenyvesben „rögtönzött" '48-as temetőről, földbeszúrt, dülöngélő fakeresztjeiről megfogalmazott kompozíció történelmet megidéző mementó. Nagy László is temet és emlékezik. A Mikszáth Kálmán utca gyönyörű portálsorát, a mindenki által ismert Kreiner órásmester omladozó kirakatát idézi elénk. A néhány évvel ezelőtt, nagy sebbellobbal lebontott házsor helyén ma gödör tátong, e kifejező fotók egyúttal szomorú, keserű hangú dokumentumok. A villamos síneket takarító utcaseprő viszont élő tanú, huszadik század hiteles figurája. A dokumentarizmusnak is vannak képviselői e tárlaton, Puskás János évek óta e stílus elkötelezettje. Most a hullámpalás, cifra nyomorúság rekvizitumait, a „legvidámabb barakk" polgárainak nyaralóit, egy kóceráj-világot reprezentáló képeit mutatja be a nézőnek. Dobóczky Zsolt egy hármas fotókombinációval mond véleményt a technika fejlődése és a természeti környezet pusztítása közötti összeföggésről. Péntek László is tárgyakkal mesél s néhány képén megjelenik a lírai szűrrealizmus is. A Trabantot, a koramúlt egyik szimbólumát, a Nagy László: Püspök-bazár Meghosszabbított pillanatok Fotókiállítás - klubszínekben A múzeum képtáráhan rendezett kiállításon tizenhármán szerepelnek a szegedi Lajos Sándor fotoklub színeiben. Tizenhármán tizenháromféleképpen látják a világot, ki-ki a maga stílusában fogalmaz. Az alkotók egy tekintetben hasonlítanak csupán egymásra: mindannyian meg kívánják hosszabbítani a pillanatot. Nem érik be az „elkapott" látvánnyal, a zsánerkép rögzítésével. Megállásra, hosszabb gondolkodásra késztetik a nézőt. zöld repkénnyel „lehazudott" panelházarcot megörökítő kép a dokumentarizmushoz vonzódó szerzőről árulkodik, a megfagyott, időtlenségbe transzponált tájról szóló fotója viszont költészet a javából. Péntek Lászlónál csak Litkey Zsolt kedveli jobban a poétikus fogalmazást. A téli erdőt valamiféle ködperspektívában varázsolja elénk. A manierista festészet alkotásait juttatják eszünkbe e képek, grafikai hangok megszólaltatásával. Lakatos István eltűnt idők tárgyait, hangulatait elsirató, fotói Huszárik Zoltán filmjeire emlékeztetnek. Gyeviki János aktjai, a repedezett, elöregedett ablakkeretbe állított fiatal, feszesbőrű lányalakok, mintha a kegyetlen idő múlásán tűnődnének. Vlzler Csaba „látképfotói" úgy láttatják velencét, a szegedi Boszorkányszigetet, mint a századforduló ezüstnitráttól csillogó, veretes felvételei. A madárfotók, a szó szoros értelmében, külön színt jelentenek a palettán. Szerzőik ugyanis színes technikával dolgoznak. Balázs László gyönyörű kék egeket fest a méltóságteljesen figyelő fehér szárnyasai mögé. Hencz Alajos a meleg színeket kedveli, a vörös naplementét, a fák barnálló sziluettjét. Molnár Gyulát viszont kedvenceinek egyénisége érdekli. Igazi portrét fest egy lencsébe néző piroscsőrúről. másutt együtt töpreng a tavaszról a rügyek között kuksoló tarkatollúval. Jó, hogy minden viszontagság ellenére él és működik a szegedi fotoklub. S hogy a pillanat időmértékét választók műfaja, e városban, ilyen sok és tehetséges alkotót késztet gondolatok közlésére, üzenetek megfogalmazására. Pacsika Emília • Népművelők véadorgyűiése Hullámvölgy után hegymenet? A néhány évvel ezelőtti hullámvölgy után fölfelé ívelő korszakba ért a hazai népművelés, s ma már nem azzal a kérdéssel foglalkoznak a népművelők, szüksége van-e egyáltalán a műveltségre a társadalomnak, hanem a rendszerváltás utáni változások első eredményeiről számolhatnak be - mondotta a pénteken Békéscsabán kezdődött háromnapos népművelő vándorgyűlést megnyitó beszédében Földiák András, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke. A vándorgyűlés majd négyszáz résztvevője tudományos előadásokat hallgat, szakmai vitákon vesz részt s módszertani bemutatókon gyarapítja ismereteit. Szombaton kerekasztal beszelgetésre kerül sor, amelyen a meghívott tizenegy párt szakemberei a szabadművelődés lehetőségeiről folytatnak eszmecserét. Vasárnap a népművelőkkel, a művelődési otthon használóival s a népművelést érintő jogszabályokkal kapcsolatban fogalmaz meg állásfoglalást és ajánlásokat a vándorgyűlés. • Habent sua fata libelli - de a könyvekkel együtt a bennük rejlő tárgyaknak, emlékeknek is megvan a maguk sorsa. Sokszor csak jelzésül könyvek lapjai közé teszünk egy-egy cédulát, fényképet, képeslapot, rendszerint ott is felejtjük őket, mert az újra-fellapozásra már nem jutott idő. Természetesen az is előfordul, hogy a könyv lapjai biztos rejtekhelyet jelentenek egy-egy bizalmas, személyes feljegyzés, levélke, örök emlékként megőrzendő virág számára. A könyv kézbevétele, az adott helyen történő kinyitása ismét felidézi a régi, kedves emléket, hangulatot. Vajon hányszor marad ez az „örökre biztos rejtek" valóban örök? Vajon gondolunk-e arra, idegen kezekbe kerülve, nem árulnak-e el túl sokat legbensőbb énünkről ezek a lapok közé rejtett, ott is felejtett apróságok? Mindez annak a kis kiállításnak kapcsán jutott eszembe, amit a Somogyi-könyvtárban láttam. „Könyvek hordaléka" címmel kerültek a tárlókba a különféle emlékek, talán találóbb az a megfogalmazás: „két évszázad titkai". Imakönyvek lapjai közül hajtincs, emlékbe elrakott, szalaggal átfont szőke copfocska került elő. Kedves szentek képei, kézzel Irt, rövid, személyes ima-fohászok mellett préselt virágok, levelek bukkannak elő. Vajon kitől kapta Anaszdazia de Gaspari a rózsát, vajon kinek akart tetszeni abban a ruhában, amelynek díszéből, a flitterrel hímzett selyemszalagból egy darabot imakönyvében őrzött? Van itt rézmetszetú „kivágós" divatbaba. Könyvek hordaléka „Rejtett titkok" kis kiállítása a Somogyiban apró, selyem anyagminták. Sőt: misézéshez használt papi stóla mintadarabja is! Rajzok, kedves dal kottája, körülvágott árnykép. Mind-mind a múlt emlékei. Imakönyvekből kerültek ki azok a nyomtatott gyónási cédulák, amelyekkel igazolni lehetett a húsvét előtti szentgyónás teljesítését. Közülük a legrégebbit 1755-ben Földváron állították ki. Szeged első nyomdájában, Grünn Orbánéban is készültek az 1810-es és 20-as években ilyen cédulák, a ferencesek és a minoriták (Alsó- és Felsőváros) templomaiban végzett szentgyónás és -áldozás igazolására. Ezeket az apró cédulákat több évre előre nyomtatták, hiszen az évszám utolsó jegye tollal kiegészítve szerepel rajtuk. Könylapok őrizték meg az esztergomi gimnázium 1826. évi vizsgarendjét is. De látható itt postai tudakozódvány, kézzel írt és nyomtatott meghívó egy-egy hangversenyre, sót: egy 1835-ben kitöltött lottócédula, melyre kézzel írták a megtett számokat: 8, 14, 39, 54, 84; melyekkel - úgy tűnik - nem nyert a tulajdonos. Levelek, esküvői meghívók, névjegyek sokasága lapult a kötetekben. Herczel Fülöp (1850től Szeged város tiszti főorvosa) könyveiben vizsgálati feljegyzések, magánlevelek, külföldi kollégák névjegyei szolgáltak jelzőül. Gyógyszerkönyvének lapjai közt kéziratban másolt receptek egészítik ki a könyv által ajánlott készítményeket, például viszkető, krónikus ekcéma tüneti kezelésére. Nehéz percek előzhették meg a következő igazolás megírását, melynek közlésével remélhetőleg nem sértünk személyiségi jogokat: „Bizonyítvány. Igazolom, hogy Fohsz Zoltán itthon bejelentette, hogy magaviseletből meg lett intve. Szeged, 1911. május 17. Fohsz György". Fontos esemény lehetett valaki számára a „Zrínyi cserkészcsapat" megalakulása 1921. május 16-án Szegeden, mivel egy könyvecskében az ünnepi esemény műsorát és saját belépőjegyét a Belvárosi moziba, emlékként megőrizte. Az utolsó tárlóban modern(ebb) korunk relikviái: kezelt villamos szakaszjegy, tépett bankjegy, fizetési felszólítás, fényképek, osztályképek, reklámcédulák találhatók. (Közöttük is kiemelkedően érdekes az. amelyiket a szegedi TARUB B és Társa cég adott ki. Az 1 kr-t érő szelvényt a szöveg szerint „minden tanuló köteles a t. igazgató-tanító úrnak átadni", aki az összegyűjtött szelvények értékét belátása szerint költheti el a cégnél. így támogatta a könyvkiadó-kereskedő az iskolákat.) • A rejtett titkok és elfelejtett, fontosságukat vesztett tárgyak, kordokumentumok kis kiállítása a Somogyi-könyvtár III. emeletén látható. N. E.