Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

• Thürmer Gyula szerint: Mihamarabb választásokra van szükség monopóliumok érdekeit szol­gálja, vagy ahogyan a portugál bortermelök megtapasztalták, hogy a francia és német verseny­társakkal szemben alul ma­radnak, a magyar gazdaságot is hasonló veszélyek fenyegetik. Vissza kellene térnünk hagyo­mányos piacainkra. . kellene figyelnünk Kinara. ha már Kohlnak is megérte üzletet kötni velük, és támaszkodnunk kellene a szomszédainkkal kiépített együttműködésre. • Nem gondolja, hogy ez újabb elzárkózásra vezetne? Hogy Magyarország így mégjobban leszakadna a világ élvonalától? - Mi nem a csúcstechnikát képviselő, munkahelyeket te­remtő, a gazdaságot föllendftő tőke ellen vagyunk. A Munkás­párt a vegyes gazdaságot tartja járható útnak. És igenis azt szeretnénk, ha bejönne a magyar szellemi kapacitásokra építő, munkahelyeket teremtő, csúcs­technológiát alkalmazó, piacokat hozó tőke. De semmiképpen sem tudjuk elfogadni a mostani privatizációt, a nemzeti vagyon messze áron alul történő kiá­rusítását. • A fórumon kitért a média­ügyekre és a jobboldali ve­szélyre. - A legnagyobb gondom az, hogy a kormányzat politikájára a gyakorlatban erős hatással van a szélsőjobb. Bizonyság erre az is, hogy a miniszterelnök távollé­tében elindult folyamatok Antall József hazaérkezte után is folytatódnak. A csurkai vonulat széles körben érvényesül a jelenlegi kormánypolitikában, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy szélsőségesen jobb­oldali szervezetek is mind nagyobb szerephez jutnak. Ebben a helyzetben egyetlen megoldást látok: ezt a kormányt mihamarabb távozásra kell bírni. Vagyis mihamarabbi választá­sokra van szükség, még már­ciusban. Mi azt javasoljuk, hogy az ellenzék - amíg ez a kormány hatalom van - semmiféle két­harmados törvényt ne fogadjon el, Göncz Árpád pedig miha­marabb írja ki a választásokat. A választások időbeli elhúzása szerintem egy lehetséges jobb­oldali diktatúra gondolatával kacérkodó erők kezére játszhat. Sz. I. Tegnap délutánra a szegedi Csirke csárdá­ba invitált bennünket Thürmer Gyula meghí­vója. A Munkáspárt el­nöke esti nagygyűlése előtl itt szegedi értelmi­ségiekkel találkozott. A találkozó után sikerült vele interjút készíte­nünk. Kézenfekvő volt első kérdésünk: miért éppen értelmiségi talál­kozón veti részt Szege­den a Munkáspárt elnö­ke? pos munkahéttel. Miért kellene nekünk oda visszalépnünk, ahonnan ők is kifelé igyekeznek. • Ön kifejtette, hogy ellene van Magyarország NATO tagságának, és az európai in­tegrációt is más módon kép­zelné, ahogyan azt a kor­mány kezeli - Kategorikusan ellenezzük a NATO-tagságot. Magyarország biztonságát nem így kellene szavatolni, hanem kiszámítható, világos és szavahihető bé­kepolitikával. Akkor nenl kel­lene veszélyeztetettnek éreznünk magunkat. Szomszédainkkal olyan szerződést kellene köt­nünk, amely tartalmazná a ha­tárok sérthetetlenségét, a kisebb­ségi jogok kölcsönös biztosítását és a sokoldalú együttműködésre irányuló szándékot. Ez pedig a gazdaság jövője számára is fontos lenne. Mert ahogyan az osztrák közvélemény is megosz­tott az EK-tagsággal kapcsolat­ban, vagy ahogyan a francia közvélemény az Európai Unió ügyében, jelzi, hogy sokan fél­nek a.kiszolgáltatottságtól. Mert ahogyan sok francia úgy véli, hogy Maastricht végül is a SZOMBAT, 1993. Nov. 27. Liberális világkonferencia Budapesten Rajtunk a sor9 (Folytatás az 1. oldalról.) Á házigazda Fidesz nevében Orbán Vitor kiemelte: a világ­konferencia szíhelyének kivá­lasztása egyben Magyarország elismerését is jelenti. Arra utal, hogy a bizonytalanságokkal terhes régióban továbbra is biztos pontnak tűnik Magyar­ország. A Fidesz a maga ré­szérói - fűzte hozzá a pártel­nök - kész fellépni annak érde­kében, hogy Magyarország biztonságpolitikai, gazdasági téren minél erőteljesebben in­tegrálódjék az európai struk­túrákba; a lehető leghamarabb elnyerje a tagságot az Európai Unióban, illetve a NATO-ban. Orbán Viktor utalt arra is, hogy a konferencia várhatóan nagy figyelmet szentel majd a kisebbségi kérdéseknek. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte, hogy a határon túl élő magyar­ság szinte minden politikai szervezete képviselteti magát a budapesti világtalálkozón. A találkozó címére utalva ­„Rajtunk a sor" - Orbán Viktor megjegyezte: lehetőséget lát arra. hogy Szlovénia után Ma­gyarország legyen a második ország a térségben, ahol libe­rális erők alakíthatnak kor­mányt. • MIÉP a bizottságokban Szerva itt, csere ott Az MDF és a MIÉP parla­menti frakciója megegyezett abban, hogy a Demokrata Fó­rum négy bizottsági helyet át ad a Magyar Igazság és Élet parlamenti képviselőcsoport­jának. Az ezzel kapcsolatos konkrét előterjesztés és az or­szággyűlési döntés a jövő hét elejére várható. Szabad György szokásos pénteki programis­mertető sajtótájékoztatóján az újságírók megtudták, hogy a négy állandó parlamenti testü­let, amelyet a „csere" érint: a honvédelmi, a gazdasági, az emberi jogi, valamint az ok­tatási bizottság. PÁRTÉLET 5 • A válasz egyszerű: szerintem az értelmiség a rendszerváltás egyik legkisemmizettebb rétege. A munkások, parasztok jó része rengeteget veszített az elmúlt években, de legalább illúzióik­ban nem csalatkoztak. Az értel­miséget viszont felültették azzal, hogy a rendszerváltozás követ­kezményeként részese lehet a hatalomnak. Ezzel szemben egé­szen más történt: megkezdődött az értelmiség szellemi fölszámo­lása. Márpedig szent meggyőző­désem, hogy az ország jövője elképzelhetetlen az értelmiség, a tudomány és az oktatás felvirá­goztatása nélkül. így nemhogy kistigrisek, de kiscicák sem lehetünk. • Ön a fórumon elmondta, hogy a Munkáspárt nem akar kapitalizmust. Akkor mit szeretne? - A világ egy átalakulási fo­lyamat kellős közepén tart. Az Éurópa-szerte érvényesülő ten­denciák még messze nem le­zártak. Véleményem szerint kö­zösségi társadalomra van szük­ség, olyanra, ami az embereknek nemcsak esélyegyenlőséget, de egyenlőséget is biztosít, és ami hasznosítja más társadalmak tapasztalatait. Mi nem vala­miféle harmadik útra gondolunk. Mi szocializmust szeretnénk, amelynek természetes lényege lenne minden olyan tényező, ami jól működik. Messzemenően nem akarjuk például vissza­állítani a tanácsrendszert, amikor jobb az önkormányzati. És hogy milyen szocializmust szeret­nénk? Az elmúlt harminc évtől sok mindent kaptak az emberek. Volt egy jó mezőgazdaság, volt kenyér, exportra is futotta a szövetkezeti és a magángaz­dálkodás együttműködése révén. A szegény ember is tanulhatott, a falusi ember is eljuthatott a kórházakba. Mindez érték. Az elmúlt rendszer valóban nem volt tökéletes, de megvolt a lehetőség a továbbfejlődésre. És ha valaha is jelentősen csökkent a Nyugat és Magyarország közötti távolság, az az elmúlt harminc évben történt, míg ez a távolság a rendszerváltás óta csak nő. Mi a vegyes tulajdon hívei vagyunk. Elvetjük a kizá­rólagos állami és a kizárólagos magántulajdont egyaránt. Hívei vagyunk a demokratikus intéz­mények - önkormányzatok, többpárti parlament - fönntartá­sának, de igényeljük a közvetlen demokrácia fórumait is. Például a törvények társadalmi vitáját. Vajon miért nem kérdezték meg a parasztokat a szövetkezeti törvényről? És hangsúlyozom, hflgy a kapitalista világ is át­alakulóban van. Nyugat-Európa is kiutakat keres az őt sújtó válságokból, például a munka­nélküliség kezelésére a négyna­• Telt házas rendezvény volt tegnap délután az újszegedi Bá­lint Sándor Művelődési Házban: a Munkáspárt Szeged városi koordinációs bizottsága tartott nagygyűlést, amelyen Thürmer Gyula, a párt elnöke mondott beszédet. Á későn jövőknek már csak a tömött széksorok mögött jutott hely, s a jobbára időseb­bekből álló hallgatóságból néhá­nyan még vörös zászlót is hoztak magukkal a jeles eseményre. Thürmer Gyula beszédében a nemrég lezajlott XVI. pártkong­resszusról annyit mondott, hogy ott világosan megfogalmazták a Munkáspárt választási prog­ramját. „A magyar munkások, parasztok sorsát senki sem viseli a szívén, csak mi! Teljes foglal­koztatottság, biztos megélhetés, kiszámítható jövő - ezek legfon­tosabb céljaink, amelyeknek megvalósítására megvan az esély. Persze csak akkor, ha ezt a következő kormány is úgy akarja...!" - mondta a pártelnök. Kifejtette még, hogy a párt minden választókerületben indít jelölteket, akik egyáltalán nem veteránok, mint sokan állítják... A Munkáspártnak nem lesz pénze nagy propagandára, inkább a személyes találkozóktól várnak sikereket. Személyre szóló pártfeladatokat kell adni: ha minden szimpatizáns elhozza a két szomszédját, akkor lehet­séges lesz 250-300 ezer szava­zatot gyűjteni. Zászlócskák a hátsó sorokban. (Fotó: Révész Róbert) • „Biztos megélhetés, kiszámítható jövő" A Munkáspárt esélyei Thürmer Gyula úgy véli, ez a választás lesz az. utolsó esély arra, hogy a nép döntsön: kapita­lista, vagy szocialista rendszer­ben kíván-e élni. Ha megszi­lárdul a kapitalizmus, akkor már nagyon nehéz lesz változtatni. A legfontosabb gazdaságpo­litikai lépés az elnök szerint az lenne, hogy - miként a len­gyelek és bolgárok - Magyar­ország is érje el a külföldi tar­tozások kamatainak törlését, s az adósság egy részének elen­gedését. A pártelnök a baloldali együttműködés híve, de az MSZP elzárkózása miatt ez nem lehetséges. Viszont ott vannak már az MSZOSZ-ben is, és úgy érzik, az emberek figyelnek rájuk. „A Munkáspárt erős a dolgozók között, és erős az utcán!" - mondta a szónok, s a jobboldal elleni egységes föl­lépésre szólította a társadalmat. Ny. P. • A KDNP országos választási ülése Választási program = kormányprogram? A Kereszténydemokrata Néppárt országos választ­mánya - mintegy másfél éves előkészítő munkát követően ­várhatóan e hétvégén elfogadja a part választási programját. A program - amennyiben a jövő évi választások nyomán a KDNP kormánytényezővé vá­lik - egyúttal kormányprog­ramként is szolgál majd. A KDNP választási prog­ramja a klasszikus keresztény­demokrata alapelvekre épül, és vezérfonala a szociális elköte­lezettség, valamint a társa­dalmi igazságosság kívánalma. A KDNP - miként erre Giczy György országgyűlési kép­viselő, a programot szerkesztő bizottság elnöke egy, a na­pokban tartott fórumon rámu­tatott - centrumpártként fogal­mazta meg programját, s ez tükröződik a dokumentum egyes fejezeteiben. A kereszténydemokraták gazdasági programjának kö­zéppontjában a gazdasági nö­vekedés feltételeinek megte­remtése és stabilizálása áll. A program is rögzíti: a privati­záció legyen tervezett, ellen­őrzött és akár visszamenőleges hatállyal is átlátható. A gazdasági fellendüléshez a KDNP nélkülözhetetelen feltételnek tartja az egységes gazdaságpolitikai irányító rendszert, s ennek részeként egy gazdasági csúcsminisztéri­um megszervezését. Mind­emellett a párt nagy jelentő­séget tulajdonít annak, hogy rövid időn belül sikerüljön megfékezni a termelés-csökke­nést. Ezzel összefüggésben lényegesnek tartják az állami szerepvállalást csakúgy, mint a hazai ipar és piac védelmét, a külpiacra jutás feltételeinek elősegítését. A KDNP ugyan­akkor szorgalmazza az adó­rendszer felülvizsgálatát. A KDNP mezőgazdasági koncepciója abból az elvből in­dul ki, hogy az alapvető mező­gazdasági termékekből a hazai szükségletet a magyar terme­lőknek kell előállítaniuk. A KDNP mezőgazdasági szakértőinek korábbi nyilatko­zataiból is kitűnt, hogy a párt a termőföldet a legjelentősebb ­ráadásul tehermentes - nemzeti vagyonként tartja számon. A választási program kül­politikai fejezete rögzíti: térségünknek kollektív, min­denre kiterjedő biztonsági rendszerre van szüksége. A KDNP szerint ezt kétoldalú szerződések révén lehet garan­tálni, majd ezeket a megál­lapodásokat egységes rend­szerbe kell foglalni, lehetőség szerint a nagyhatalmak közre­működésével. • Választókörzeti iroda nyílt Köztársaság Párt - emberközelben A választókörzetekhez igazodva igyekszik az emberek, választópolgárok közelségében iro­dákat. találkozóhelyeket kialakítani a Köztár­saság Part. Tegnap délután Szegeden, a Kossuth L. sgt. 17. sz alatt a 2. számú körzet irodáját avatta fel Palotás János, a Köztársaság Párt el­nöke. Mint a körzeti iroda vezetőjétől, dr. Bar­tha Lászlótól megtudtuk: a helyiségben alkalmat kívánnak adni, hogy az érdeklődők, szimpatizá­lók megismerkedhessenek a párt programjával. Ezen túlmenően már a jövő héttől bevezetik a díjmentes szaktanácsadást gazdasági, jogi, egészségügyi, vagy akár oktatáspolitikai kér­désekben, sajtóközleményben közzétett idő­pontokban. Néni töri a szék a pártelnök nadrágját. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom