Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-03 / 256. szám
SZERDA, 1993. Nov. 3. • Pénteken Anyegin-bemutató Előbb Tatjána, majd Olga Vajda Júlia kettős szerepben Az operatársulat péntek esti. idei első premierje kerek évfordulóhoz kapcsolódik, szinte napra pontosan 100 évvel ezelőtt hunyt el Pjotr Iljics Csajkovszkij. Az orosz zeneszerző Puskin verses regényéből írt operáját, az Anyegint Angyal Mária mv. rendezésében, szinte minden szerepben kettős, sőt hármas szereposztásban mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház. Tatjána szerepét első alkalommal Vajda Júlia énekli, aki 1979-ben friss diplomás magyarének szakos tanárként mint énekkari szólista került a színházhoz, majd beugrásszerű szereplések sikerei után 1985-ben lett a társulat magánénekese. A nevezetes operaszerepek például Violetta. I)espina. Oszkár, Frasquila, Norina - mellett gyakran énekel musical-ben, operettben is. • Az Anyeginben két szerepben mutatkozik be, először Tatjánát később húgát, Olgát is énekli. - Olgát azért vállaltam el, mert az a kolléganőm, aki eredetileg énekelte volna, külföldre szerződött. A próbák folyamatossága érdekében felajánlottam, hogy megtanulom ezt a szerepet is. Talán furcsa lesz tőlem hallani, mert hangszínben nem nekem való. Inkább a habitusa illik hozzám. A próbák során dőlt ej, hogy a premieren Szonda Éva énekli Olgát. aki eredetileg Larina lett volna. A későbbi előadásokon. amikor majd Larinaként is bemutatkozik, akkor én leszek Olga. • Mi a különbség Olga és Tatjána között? - Abszolút más természetűek, Tatjána az álmodozó, a csöndes, a sétálgató, a komoly könyveket olvasó, Olga pedig mindig vidám, imád táncolni, nevetgélni. Két teljesen más egyéniség. • Tatjána megformálása mindig nagy próbatétel egy énekes számára. - Az az érdekessége és a nehézsége is a szerepnek, hogy egy kislányról van szó, de mégis egy érett nőre jellemző gondolatokat hallunk tőle. Olyanokat, amelyek abban a környezetben szinte hihetetlen, hogy megfogalmazódhattak benne. Túllép a szűk, falusi környezetén, de csak álmaiban és a könyvei segítségével. Anyeginben a könyvekből elképzelt, álmaiban kikristályosodott eszményképet látja, az igazi szerelmet. Égy intelligens, világot járt és a nők nyelvén értő igazi társasági embert, aki mindenkit meghódít. Tatjána érzéseivel minden nő találkozik élete során, a szerelmekkel, a csalódásokkal, a visszautasításokkal is. Ettől mai és életszerű a figurája. • Sokan sokféle kritikával illették Csajkovszkij Anyeginjét. Vannak, akik kifejezetten gyenge darabnak tartják. - Aki énekli, az könnyebben felfedezi a szépségeit. A közönség számára talán kicsit nehezebb ez az opera, mert nincsenek hozzászokva az orosz muzsikához. Többször kellene meghallgatni, hogy megszeressék. Szerintem az Anyegin nagyon szép, rendkívül poétikus, rengeteg lelki, emberi mélysége van. Hollósi Zsolt • Ha alaposan szemügyre veszszük a földrész geográfiáját, akkor könnyedén megállapíthatjuk, hogy Mexikótól északra összefüggő baseball-takaró födi el az elméket. A lapok címoldalán és a televíziós közvetítések hírműsoraiban kitartó monotóniával mindig föltűnik egy játékos vagy egy észveszejtő jelenet, s ha az utcán véletlenül egy kirakatra réved a tekintet, hát baseball-sapkát, ütőt, mezt és sapkát árulnak, ezek természetes anyagából, valamint cukorból, aranyból vagy éppen sült tésztából. Egyegy játékos aláírásával fölékesítenek néhány száz mezt vagy labdát, ezeket aztán exkluzív katalógusokban kínálják szerény 50-től 500 dollárig. A nemzeti ligában 28 csapat szerepel, a helybéliek számára is bonyolult rendszerben, úgy hogy amikor először tehettem föl teljesen adekvát kérdéseimet a Kansas City Star című helyi érdekeltségű napilap, 45 sportújságírót vezető szerkesztőjének, akkor ő is azt javasolta, egyem inkább a finom párolt marhahúst, mert az ebéd végéig sem tudná elmagyarázni az egészet. Mindezekből két dolog világlik ki: egyrészt az, hogy Washingtont elhagyva Kansas Citybe, Missouri államba tettem át a székhelyem, másrészt az, hogy ebben a városban komolyan veszik a sportot. A több mint százéves múltra visszatekintő, 350 000-es példányszámú lapnál naponta 812 oldal sportot adnak, mindig külön mellékletként. Kovicz szerkesztő úr azt is elárulta, hogy nem örül, ha egy sporthír a lap címoldalára verekszi magát, mert az a sportrajongó olvasók figyelmét esetleg elkerüli, ők ugyanis a mellékletnél kezdik a lapot. A csupa lendület, minden ízében örökmozgó, harsány kolléga bevallotta, hogy nem igazán szeret főnök lenni, hiányolja az öltözőszagot, ezért az ebéd után el is szaladtunk a stadionba, ahol a jéghokisok ekkorra az idény legelső edzésén estek túl. Mr. Kovicz épp csak berontott, aztán szaladtunk is tovább, s csak visszafelé döbbentem rá, hogy ebben a 17 000-es, ultramodern sportcsarnokban a bejárattól a nézőtérig, a folyosóktól az öltözőkig mindent padlószőnyeg borított. A nagy rohanásban azt azért sikerült megtudnom, hogy a baseball liga 28 csapata egyformán, tehát szigorú egyenlőségben részesül a bevételekből, így például a televíziós jogdíjakból is, és csak a saját stadionjukban elhelyezett hirdetés bevétele az övék. Ha például egy új csapat lép a ligába, annak egyszeri nevezési díja is egyenlő mértékben illeti a csapatokat. Most öt város jelentette be, hogy vállalja a szigorú feltételeket: fizet százmillió dollárt beugrásul, vásárol ötven első ligás versenyzőt (személyenként cirka százezerért), s kijelentik, hogy minden mérkőzésre megtöltik a stadiont. Európai ésszel azt hinnénk, az öt jelentkező majd megmérkőzik egymással és az első kettő harmincasra kerekíti a mezőnyt, itt azonban a liga elnöksége mondja ki a végső szót, mérlegve téve az ötök ajánlatát. Itt az fog dönteni, van-e elegendő garancia arra, hogy elegendő pénz áll rendelkezésre minden évben új és új sztárok vásárlására és kinevelésére, mert hiszen a jelentkezők holtversenye egyébiránt evidens: a stadionok egyformán szuperek, s mindenütt adott az összes közlekedési, biztonsági és tömegkommunikációs feltétel, beleértve azt is, hogy a stadion mellett annyi parkolóhelynek kell lennie, hogy minden ülőhelyre jusson egy autónyi placc. Márpedig itt csak ülőhelyek vannak. Ami ezt az ütemesen fejlődő közép-nyugati várost, Kansas City-t illeti: a régebbi központon érezni, hogy a praxis fölébe kerekedett az esztétikumnak, ám az új - szökőkútjaival, kovácsolt vaskerítéseivel és Henry Moor figuratív szobraival ékesített - városrész már olyan, mint egy belül dimbesdombos, fénylő ékszerdoboz. Talán nem túlzás, ha azt mondom: Egy kis Párizsba ojtott Nizza. Nem csoda, itt franciák voltak az első telepesek. HAZAI TÜKÖR 5 A régió legnagyobb kiadója Kansas City avítt központjában, üzemek, lerobbant parkolók és néhány szebb épületmonstrum közelében teijesztette ki, egyszerre több háztömbre is újságpapír-csápjait. Az öreg nyomda fölött modern szerkesztőség, a koros falak között kedves kollégák. Bármerre jártam, őszintén érdeklődtek a dolgaink iránt, s itt is megállapíthattam, hogy az amerikaiak sokkal többet tudnak hazánkról, mint néhány európai nemzet. Természetesen ebben a városban is működik kereskedelmi tévéállomás. A K9 az NBC-család tagja, tehát a washingtoni hírműsorokhoz illeszkedve sugározza 24 órás, a környék minden rezdülésére figyelő adását. A stúdióban ülve nézhettem végig a 18 órai hírblokkot. A pazar technikai feltételekhez - a három kamerát számítógép vezérelte tökéletesen illeszkedtek a műsorvezetők. Megtervezetten társalogtak, előre megfontolt szándékkal nevettek, de érezték minden rezdülését a bejátszott riportoknak, így mimikájuk is kifejezte a jelentések tartalmát. Vagyis ugyanolyanok voltak, mint néhány ezer itteni televíziós hírműsor vezetője. Hogy is szoktuk mondani? Félelmetesen profik. (Folytatjuk.) DLUSZTUS IMRE ITT VflN "J (íMERIKfi »z MrtDTrtM'Cu,aiási lrod«"' Szeged, IV1V.SKI WIN J Petöfi s. sgt> 7% jel.: 3 REPÜLŐJEGYEK, SZÁLLODABÉRLET, AUTÓKÖLCSÖNZÉS, USA EGÉSZ TERÜLETÉN! r/ • Van némi idevágó tapasztalatom, a birodalmi politikától tehetetlenül függő ember vallomása mégis mindig megdöbbent. A magyar olvasó mindennapjai számára - szerencsére - ismeretlen a lemondásnak és a szorongásnak az a keveréke, amikor a hatalom írja a személyes sorsot. Az íróember, főként ha napi társadalmi változásokra érzékeny újságíró, mit is tehet mást: ironikus mondatokkal védekezik. Ő a vadász és a vad. Elhagyhatja a drámai láttatás eszközeit, s ha ez a nyugalom: nyugodt lehet. Minden mondata drámai. Kisimre Ferenc újságíró kollégánk, a Délmagyarország rovatvezetője, alighanem szívesebben választotta volna a A hatalom írta sors Magyar Szó szabadkai szerkesztőségének - melynek vezetője volt - egykori békéjét most megjelent könyve helyett. A szerző, akinek előbb végig kellett néznie a vajdasági magyarság áldozati báránnyá előkészítését, majd megtekinthette a véres szerb birodalmi oltárt is, 1991-ben döntött a katonai behívó előli menekülés mellett. Ennek az időszaknak a személyes hangú tanúvallomása, illetve az 1991 után a Délmagyarországban megjelent jegyzetek gyűjteménye a Joghurtforradalomtól a polgárháborúig* című könyv. Mégsem vádiratot tarthat majd kezében az olvasó. Kisimre Ferenc nem száll vitába a legújabbkori történelem eme rémálmának irányító figuráival. Vannak esetek, amikor a vita egyben azonosulást is jelentene. Akit sorsa nem kímélt meg otromba és alkoholgőzös demonstrációk látványától, tudja ezt. A romániai majd a vajdasági kivándorlási hullám idején Magyarországon megjelent munkák között mindez rendhagyó és fegyelmezett újságírót kíván. A népbutítás logikája szerint az el nem butítható ember ember feladata a 310-088 tehetetlen fogcsikargatás, s ezen az egyszerű szereposztáson Kisimre Ferenc szellemesen fog ki. Amit ír, az megjelenítő zsurnalisztika és ettől a kirakatmagyarok bemutatásakor sem hajlandó eltekinteni. Akár történelmi hitelesség, akár őszinteség tekintetében e könyvet a kritikus nyugodt lelkiismerettel meri ajánlani a magyar olvasónak. Nem kínos politikai következtetést, nem elkoptatott lelkiismereti tanulságot: személyes hangú, jó stílusú olvasmányt kap. Panek József *Kisimre Ferenc: Joghurtforradalomtól a polgárháborúig. Délmagyarország Kft., 1993. Egyetemisták demonstrációja „Nem áll mögöttünk egyetlen szervezet vagy párt sem, ide mindenki magától jött" hangsúlyozta a budapesti egyetemisták és főiskolások keddi tüntetésén a Petőfi szobornál az első szónok. A belvárosi megmozdulásra több ezer egyetemista és főiskolás gyűlt össze a sajtószabadság védelmében. A diákok elsőként azt a petíciót olvasták fel, amit két nap alatt háromezren írtak alá, és amelyet Nahlik Gábor alelnöknek kívántak átnyújtani a Szabadság téren. Nyilatkozatukban a diákok ideológiától mentes, objektív tájékoztatást követelnek. Mint megfogalmazták: álláspontjuk szerint a tv jelenlegi vezetősége egyoldalú politikai igények alapján jött létre és ennek megfelelően működik, a tv alelnöke vezetői tevékenysége során visszaél a médiumok közjogilag rendezetlen helyzetével. A Petőfi szobortól az egyre duzzadó tömeg a tv székházához vonult, hogy átadja a petíciót. Egy ideig várták, hogy Nahlik Gábor a tv székháza előtt vegye át a petíciót és mondja el saját álláspontját, a televízió alelnöke nem tette ezt. így a diákok megbízottai a tv székházában adták át Nahlik Gábornak a nyilatkozatot. Az egyetemisták egyike ezután rövid beszédet mondott, melyben hangsúlyozta: „Többről van szó immár, mint az objektív tv- és rádióműsorok megszüntetéséről, a cenzúra újraéledéséről. az újságírók ellehetetlenítéséről. A hazug köztájékoztatás mögött a szélsőjobb fantomja áll. " A diákok szolidaritásukat fejezték ki a tv és rádió hírközléstől megfosztott, koncepciós okokból meghurcolt munkatársaival, és a két médiavezető lemondását követelték. Tét: a sajtószabadság nem tesz az Alkotmánybíróság határozatának, s nem rendezi törvényben e két közszolgálati intézmény helyzetét, műveim sugárzását és közvetítését a fenti intézményeknek megtiltom..." • Komis Mihály író az alábbi nyílt levelet intézte tegnap a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz, dr. Nahlik Gáborhoz, a Magyar Televízió alelnökéhez, és dr. Csúcs Lászlóhoz, a Magyar Rádió alelnökéhez: „A demokráciát diszkreditáló, szánalmas intézkedéseik a Révai-korszakot felidéző, antidemokratikus légkört alakítottak ki az Önök A Fidesz nyilatkozata vezetése alatt álló intézményiben. Ebben a méltatlan légkörben írásaimnak semmi keresnivalója nincs, ezért műveimnek, illetve az azokból készült feldolgozásoknak (másod- vagy harmadközléseknek) stb. sugárzását a mai nappal megtiltom. Tiltásom az 1994. évi választások után feltételezhetően kialakuló, remélhetőleg valóban demokratikus és valóban szabad Magyar Rádió és Televízió megalakulásáig - jogi értelemben a saját kezű aláírásommal hitelesített majdani visszavonásig - érvényes." okozhat a demokratikus intézmények működésének, és azon belül nemcsak a politikai pártoknak, hanem a Kormánynak is. Az Elnökség véleménye szerint a történtek immár túlmutatnak a két intézmény feletti kormányzati befolyás megteremtésére irányuló eddigi kísérleteken. Elfogadhatatlan a Kormánynak az a nyilatkozata, amelyben vitathatatlan felelősségét áthárítva, visszaélve a tényleges jogi helyzet adta lehetőségekkel, lényegében a két alelnök „magánügyének" minősíti a történteket." Pályázat a televízió belpolitikai főszerkesztői posztjára Letiltatták műveik sugárzását Nádas Péter, a Zala megyei Gombosszegen élő neves író nyilatkozatot juttatott el a Magyar Rádió és a Magyar Televízió illetékeseihez és a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz. Ebben kijelenti: „A Magyar Rádió és a Magyar Televízió függetlenségének még a látszata is megszűnt. Amíg a Parlament eleget A Fiatal Demokraták Szövetsége Országos Elnöksége 1993. október 29-i rendkívüli ülésén áttekintette a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult helyzetet. Ezt követően nyilatkozatot adtak ki, amelyben többek között ez áll: „Az elmúlt napokban végrehajtott személycserék után, a Rádióban és a Televízióban a két alelnök kinevezése óta megindult folyamatok olyan pontra jutottak, ami következtében nem csupán a pártatlan és hiteles tömegtájékoztatás, hanem a. Televízió és a Rádió működőképessége is veszélybe került. A Rádió munkatársainak alelnökükhöz írt levelében foglaltakhoz hasonlóan a Fidesz Elnöksége is úgy látja, hogy a két intézményben kialakult helyzet jóvátehetetlen károkat A Magyar Televízió közalkalmazotti tanácsa kedden közleményben tudatta az MTI-vel, hogy meghallgatta Nahlik Gábor alelnök tájékoztatóját az intézményben kialakult helyzetről. A megbeszélés eredményeképpen az alelnök ígéretett tett arra, hogy az Egyenleg 10 munkatársának helyzetét méltányosan rendezi. Ézenkívül rövid határidőn belül nyilvános pályázatot ír ki a Belpolitikai Főszerkesztőség vezetői posztjára. Az MTI érdeklődésére Nahlik Gábor, a Magyar Televízió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke elmondta: nem valószínű, hogy az Egyenleg munkatársai ellen indított fegyelmi eljárás során mind a 10 esetben elbocsátó határozat születik. A fegyelmi bizottság alapos vizsgálatot tart, hogy tisztázza: október 26-án este kik veszélyeztették a 22 órás híradást. Az enyhébb büntetésben például megrovásban - részesülők számára más szerkesztőségekben ajánlanak fel munkát. Nahlik Gábor arról is tájékoztatott, hogy november közepéig kiírják a pályázatot a Belpolitikai Főszerkesztőség vezetői posztjára. E tisztségre néhány napja Várkonyi Balázs határozatlan időre kapott megbízást, azonban a jogszabályok értelmében neki is pályáznia kell, ha a jövőben is szeretné betölteni ezt az állást. Ugyancsak november közepéig kiírják a pályázatot a Feledy Péter lemondásával megüresedett hírigazgatói státusra.