Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

PÉNTEK, 1993. NOV. 26. • Kormányszóvivői tájékoztató Pénzalap egészségünkért BELÜGYEINK 3 A kormány törvényjavasla­tot terjeszt az Országgyűlés elé a Nemzeti Egészségfejlesztési Alap létrehozásáról. Az elkü­lönített állami pénzalap a né­pesség egészségi állapotának javítását, az egészségkultúra korszerűsítését és az egész­ségtelen életmód miatti meg­betegedések gyógyítását tá­mogatná - jelentette be Surján László népjóléti miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Az Alap a tervek szerint döntően költségvetési bevéte­lekből: az úgynevezett egész­ségkárosító termékek - így a cigaretta, az alkohol - forgalmi adójának, valamint az enge­dély nélküli reklámok bírságá­nak bizonyos hányadából működne. A kormányzat azzal számolva, hogy a Parlament várhatóan jövőre elfogadja az Alap létrehozásáról szóló tör­vényt, a költségvetési tör­vényjavaslatban 1,1 milliárd forintot betervezett az Alap '94-es indulótőkéjének bizto­sítására. - Öt évre szóló feladattervet fogadott el a kabinet a levegő tisztaságának védelmére - kö­zölte a továbbiakban Juhász Judit. A szóvivő utalt arra, hogy a környezetvédelemért felelős kormányzati szervek már 1986-ban szerveztek egy ágazatközi akcióprogramot a súlyosan szennyezett levegőjű térségek és települések levegő­minőségének javítására. A kormány 488 millió forintot folyósít a művelődési tárcának többletkiadásai fi­nanszírozására. A kultuszmi­nisztérium előre nem tervezett kiadásai főként az önkor­mányzatoktól év közben átvett egyházi, valamint alapítványi iskolák normatív állami támo­gatása miatt növekedtek. Más­részt idén 500 diákkal többet vettek fel a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatára, mint amennyit a tárca bekal­kulált, (gy növekedett a hall­gatók pénzbeli támogatására szánt összeg is. A Magyar Távirati Irodának 67 millió forintot juttat a kor­mány a költségvetés általános tartalékából az intézmény hír­feldolgozói és tudósítói rend­szerének korszerűsítésére. MNMMNMMI • Október elején az AV Rt.-től nem saját elhatározásból, hat vezető beosztású tisztségviselő távozott. Végkielégítésként bruttó 60, nettó 24 millió fo­rintot kaptak. A „bánatpénzre" jogosultak egyike volt a „Vá­sárhelyi Testamentum" Alapít­vány létrehozója, az AV Rt. volt vezérigazgató-helyettese, dr. Tárkány Szűcs Attila. • Kisebb szenzációszámba ment, hogy ön alapítványt hozott létre az ÁV Rt.-től kapott végkielégítéséből. Minek tudja ezt be? - A téma - az AV Rt.-nél történt végkielégítések - benne van a köztudatban. Ezt min­denütt érzem. Szerintem az alapítványtétel gesztusa, nagy­ságrendje, s az, hogy ezt egy magánszemély csinálja, nem mindennapi. Magam sem hit­tem hat-hét évvel ezelőtt, ami­kor kitaláltuk az alapítványt, hogy erre én milliókat fordítok majd. • A teljes végkielégítését felajánlotta? - Igen, mind a hárommii­Bánatpénzből alapítvány Tárkány Szűcs: a téma benne van a köztudatban liót. Tehettem ezt azért is, mert a távozásom után néhány héttel felajánlottak egy diplomáciai állást a Külügyminisztérium­ban. Tehát nem voltak egzisz­tenciális problémáim. • Vannak, akik úgy vélik, hogy ön ezzel a lépéssel akarja tisztára mosni a ka­pott pénzt. - Határozottan tiltakozom az ilyen irányú felvetés ellen. Itt kialakult egy idea annak idején, miszerint a végkielé­gítés nem volt jogos. Ha nem lett volna jogos, akkor nem vettem volna fel. Sem jogász­ként, sem etikusan gondolkozó állampolgárként. • A menesztett és végki­elégített tisztségviselők kö­zül lett-e önön kívül még valaki hasonló lépést. - Nincs tudomásom róla. Fotó: Gyenes Kálmán Nem tudom milyen szituáció­ban élnek a többiek. Most egyébként sem lenne etikus az én lépésemet velük szemben úgy beállítani, hogy no lám, én kvázi tisztára mosom a pénzt, de akkor ók is tegyék meg, hi­szen teljesen más a szituáció. Egyébként ók is teljesen jogo­san vették fel a pénzüket. Sót, még az is kiderült, hogy ha nem az ország legnagyobb vál­lalatától kaptuk volna a vég­kielégítést, akkor ötször ennyit kaptunk volna. Volt olyan újság, amely azt írta: ez volt az utolsó lehetőség, hogy a kor­mányváltás előtt pénzhez jut­tassák a kormányhoz lojális munkavállalókat. Ha ez lett volna a cél, akkor nem ennyit kapunk. Ebből az összegből, ami fejenként jutott, nem tud senki komoly önálló egzisz­tenciát teremteni. Sz. C. Sz. Szellemi táplálék jogászoknak Az egylet egyenlege A tanácskozások a szakmai együttműködést előmozdítot­ták. Akadt szekció, amely job­ban is csipkedhette volna ma­gát. Remélhetően, jövőre még­több olyan szakmai program lesz, amely a mindennapi haj­sza mellett szellemi táplálékul szolgál a jogászoknak. Dr. Hadfi János szervezőtit­kár örömmel szólt arról, hogy a taglétszám az idén 176-ról 243-ra nőtt. A legtöbben sze­gediek, Makó környékről ti­zennégyen, Vásárhelyről hu­szonketten. Szentesről és A iMagyar Jogász Egylet megyei szervezete tegnap dél­után Szegeden, az akadémiai székházban tartotta tag­gyűlését. A megjelenteket dr. Merényi Kálmán főügyész, elnök köszöntötte, majd dr. Veres József, tanszékvezető egyetemi tanár számolt be az idei tudományos előadá­sokról, fórumokról. Csongrádról szintén huszon­ketten tagjai a szervezetnek. Egyetemi hallgatók is érdek­lődnek az egylet munkája iránt, alakulóban az utánpótlás. A megyei szervezet „kasz­szájába" dr. Dietrich Gábor engedett bepillantani. A ki­adások nagyobb hányada pos­taköltségre és tiszteletdíjakra megy el. Részben a szpon­zorok jóvoltából, 289 ezer fo­rintból gazdálkodhatnak az idén, mindez megalapozza a szervezet további működését. Dr. Zámbó Géza titkár a terve­ket vázolta. Témákra bontva ismertette az egyes szekciók elképzeléseit.A szövetkezeti törvény módosításától, az ál­lamigazgatás aktuális kérdése­in át, a közalkalmazotti tör­vény „kivesézéséig". Arra ösz­tönözte a városi csoportokat, hogy bátran kezdeményezze­nek önálló progamokat is a jövőben. Még egy lényeges informá­ció a jogász egylet megyei szervezetének tegnapi üléséről. Jövőre is lesz jogászbál! Még­hozzá január 28-án, a Tisza Szállóban. V. F. S. Vállalkozóképzés - ezúttal svájciakkal A szegediek feltehetően nem is tudták, hogy a svájci kormány anyagi támogatásával 1991 óta létezik Magyarorszá­gon egy úgynevezett Svájci­Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Pedig ennek az üzleti kultúra fejlesztése végett létrejött szervezetnek már tizenkét iskolaközpontja műkö­dik szerte az országban. Csongrád és Bács-Kiskun megye eddig fehér folt volt a svájciak térképén. Ám a sze­gedi Euromenedzser Iskola­központ nemrég elnyerte az alapítvány támogatását. Ez azt jelenti, hogy megkapták a svájci neuchateli egyetem tan­anyagának oktatási jogát, és élvezik az alapítvány anyagi hozzájárulását a képzés költ­ségeihez. így a 300 órás tan­folyamért a hallgatóknak csak a tandíj egyharmadát, sőt, az iskolaközpont saját enged­ményével várhatóan még keve­sebbet kell majd fizetniük. A Vállalkozások kockázat­csökkentése című tanfolyamot kezdő vagy már jól működő vállalkozások vezetőinek egy­aránt ajánlják. A tananyagban számvitel, pénzügy, gazdasági jog, informatika, marketing és menedzsment szerepel, szó esik a gazdasági környezetről, az üzleti tervről és az emberi erőforrásról. A témakörök feldolgozása távoktatás és heti egy alkalommal konzultáció formájában történik, hat hó­napot vesz igénybe. Az oktatók az iskolaközpont konzulensei, külső és belső munkatársai, gyakorló vállalkozók lesznek. A tanfolyam sikeres elvégzése esetén a hallgatók a svájci egyetem oklevelét kapják. K. G. • Figyelemereméltó sikert hozott a magyar konyhaművészetnek a bázeli IGEHO turisztikai és ven­déglátóipari vásár: az itt rendezett kulináris versenyen a magyar csa­pat - Unger Károlynak, a Magyar Szakácsok Szövetsége elnökének vezetésével - ezüstérmet nyert. A kétévenként a svájci város­ban megrendezésre kerülő vásár egyébként a szakma világranglistá­Magyar szakács­siker Bázelben ján az első három között van, s igen nagy a látogatottsága. Az idén kereken 85 ezren keresték fel, a statisztikák szerint az érdeklődők zöme idegenforgalmi, illetve ven­déglátóipari szakember volt. [T?ezdek félni, hogy a nagy művek most sem születnek ü-j meg. Ixgjobb írástudóink a közéleti lapokban pub­likálják elemző, és egyben aggódó hangulatú cikkeiket, s szemmel láthatóan ismét a politika köti le az értelmiség nagy részének figyelmét. l-e kell tehát számolnunk azzal az illúzióval, hogy végre megteremtődtek volna Magyaror­szágon a nyugodt alkotómunkához szükséges feltételek. A politika agyelszívó gépezete továbbra is „lecsapolja" azokat a szellemi energiákat, melyek a nagy művek létre­hozásához szükségesek. Nehezen hiszem, hogy bárki képes lenne egy tüntetésről hazatérve, néhány napon belül regénye vagy tanulmánya folytatására. A „közéleti indulat" elönti a legpalléro­zottabb elméket is, olyan gondolatok foglalkoztatják, me­lyek nem kötődnek félbehagyott, vagy még el sem kezdett munkájukhoz. Másik fontos hatása e nyíltszíni csatározásnak, hogy olyan emberek válnak így közismertté, akiket eddig csak szűkebb szakmájuk ismert. Konrád Györgyöt és Mészöly Miklóst nemcsak a kortárs irodalmat figyelemmel kísérők ismerik már, hanem szinte mindenki, aki tévét néz, rádiót hallgat vagy napilapokat olvas. E kényszerű szerepvállalás nem tesz jót sem a szakmai ambícióknak, sem a magán­életnek. A legjobb példa erre Hankiss Eleméré, aki egyik napról a másikra lett ismert minden polgár számára azzal, hogy kinevezték a televízió élére. Saját bőrén érezte, mi­lyen alapvető különbség van a szakma meggyőzése, és a tömegek meggyőzése között, s mennyire hálátlan szerep szakmai érveket felhozni demagógiák ellenében. A média­vitában megszólaló értelmiségieknek pedig számolniuk kell azzal, hogy aki a tömegekhez szól, maga is tömegter­mékké válik, s ebben a szerepében számolnia kell a meg­bélyegzésekkel, rágalmazásokkal, a másik fél gátlásta­lanságával. rVlagyarországon most is a lényegtelen dolgok kerültek Ll/J előtérbe - a volt tévéelnök mondta egyszer a médiaháború kapcsán -, elterelve a figyelmet arról a központi kérdésről, hogyan alakul ki az országban a gazdasági és politikai elit, s milyen következményekkel jár ez a mindennapokban. A civil szerveződéseknek még mindig ellenzéki felhan­got tulajdonítanak a kormányzati körök, azt a látszatot keltve, hogy egy szűk kisebbség húzódik meg minden demonstráció mögött. Ezzel kompromittálnak olyan pol­gári megmozdulásokat, melyek élén azok az értelmiségiek állnak, akik időről időre késztetést éreznek arra, hogy megszólaljanak közéleti kérdésekben. A médiaháború napi eseményei elterelik arról is a figyelmet, hogy számos nagy­szerű mű nem születhet meg, mert remélt szerzőik felap­rózzák erejüket a politikai konfliktusok küzdőterein. Szinosoi RENDELJE MEG IDEI ARON i A BÉKÉSCSABAI JAMINA GYÁR MODUL BAU TERMEKEIT! (8 raklap felett ingyenes házhoz szállítás) Körös 36 falazóblokk 48 Ft+áfa Körös 30 falazóblokk 39 Ft+áfa Thermoton falazóblokk 37 Ft+áfa Uniform falazóblokk 27 Ft+áfa Körös 10/30 válaszfallap 18 Ft+áfa FB 60/19 válaszfallap 48 Ft+áfa MODlll -BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 401(122 Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. Átalakuló hírlap-kereskedelem A Magyar Posta Vállalat megalakította a Nemzeti Hír­lapkereskedelmi Rt.-t, január 1 -jétől pedig megkezdik műkö­désüket a területi Hírlapnagy­kereskedelmi Rt.-k. Az új szer­vezetekről, a szakmai, terjesz­tői elképzelésekről a Magyar Posta vezetése kedden tájékoz­tatta az érdeklődőket. Mint el­hangzott: az átszervezésekre azért volt szükség, mert a saj­tóterjesztésnek alkalmazkodnia kell a piaci követelményekhez. Az új szervezetnek nagyobb lesz a mozgástere, s jobban tud reagálni a változásokra. Emel­lett javulhat az információ­áramlás a kiadók és a terjesz­tők között, sőt a meglévő árus­hálózatot is gazdaságosabban lehet majd működtetni. A hét független nagykereskedelmi egység egyelőre százszázalé­kos postai tulajdonban lesz, ám jövőre megtörténhet a társasá­gok privatizációja is. Ebben a folymatban azonban - mint elhangzott - nagyon körülte­kintően kell eljárni, hiszen 3500 postásról és 600 millió forintos vagyonról van szó. A kormányról mondják Minden viszonylagos Ha nem is a legjobb, de nem a lehető legrosszabb kor­mányzatot választották az emberek. (Boross Péter vendéglátó­ipari szakember, az MDE elnökségi tagja, miniszterel­nök-helvettes és belügymi­niszter, erős ember) Vádból eredmény? A kormány megvalósítja azt. amivel a kommunistákat vádolta. (Kéri László politológus) Rapid-siker Moszkva a kommunizmust negyven év alatt sem tudta megszerettetni a magyarok­kal. Ellenben az Antall-kor­mánynak elegendő volt ehhez néhány hónap. (Méhesi György békéscsabai hírlapíró) Döglött aknák Nem igazán gyümölcsöző az a kormányzati taktika. mely az egyik botránnyal szorítja háttérbe a másikat. (Eörsi István költő) Per utáni keserűség A kormányok addig sze­retik az embert, amíg a másik felet bírálja. (Lengyel László közgazdász, a miniszterelnök által följelentett előadó, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója) Fizet rá a biztosító? Az Antall-kormány felér egy második aszállyal. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, az SZDSZ választmányának elnöke) Munkamegosztás A kormány fegyelmez, az ügyészség kegyelmez. (Csurka István író, az MDF volt alelnöke, borítékolt ügynök, a Magyar Ut­mozgalom kezdeményezője) Kormánykör/m/ök Ez a kormány már halott, de egy ideig még a halottnak is nő a körme. (Baumanii László publicista, A Szabadság főmunkatársa) Zöldi László gyűjtése

Next

/
Oldalképek
Tartalom