Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám

SZERDA, 1993. Nov. 3. BELÜGYEINK 3 Annus lózsef: Tamási Aron-díj A Bethlen Gábor Alapítvány az ez évi Bethlen Gábordíjak ünnepélyes átadásával egy időben Tamási Aron-díjat adományozott az író hagyatékának gondozásáért Annus József írónak, a Tiszatáj főszerkesztőjének. Gratulálunk! Csökken a lakosság reáljövedelme A Gazdaságkutató Intézet Rt. előrejelzése szerint az idén a lakosság' reáljövedelme kéthárom százalékkal csökken. Nö.vekszik a saját előállítású termékek fogyasztása, miközben a természetbeni társadalmi juttatások az átlagosnál is jobban csökkennek. A bruttó átlagkereset 25. a nettó 21-22 százalékkal növekszik, a reálbérek viszont kismértékben, 1-2 százalékkal csökkennek. A vállalkozói szféra jövedelmének alakulásáról év közben nehéz megbízható képet alkotni, de további bővülést feltételezve a GKI 30 százalék feletti jövedelemnövekedést prognosztizár erre az évre. A pénzbeni társadalmi juttatások mintegy 23 százalékkal emelkednek, reális értékük az • Normális viszonyok között azzal kellene számolni, hogy nekünk a forintot egy-egy év alatt annyival kell leértékelni, mint amennyivel nagyobb a mi inflációnk az övékénél. De öt év óta ez sem történt meg, mert ennél lényegesen kisebb leértékelés is elégnek bizonyult. Ezt úgy fejezhetjük ki, hogy évek óta nem jól jártak azok, akik devizában helyezték el a pénzüket, hiszen a leértékelés nem pótolta a jóval kisebb kamatot. Biztonságot vagy kamatjövedelmet? Mégis mivel magyarázható, hogy a lakossági megtakarítások jelentős hányada devizában jelenik meg? Mindenekelőtt azzal, hogy a pénztulajdonosok nem voltak kellően informálva. Máig nem tudják, hogy várható és természetes jelenség, hogy az import felszabadítása szükségszerűen a devizák árának jelentős csökkenését eredményezi. Erről mindmáig még a szakmai sajtó is alig beszél. Az is fontos tényező volt, hogy a pénztulajdonosok jelentős hányadának nem annyira a kamatjövedelem nagysága, mint annak feltételezett biztonsága a fontos. Érdekes módon az sem tudatosult eléggé, hogy a hazai betétek mennyire biztosítottak, hogy a lakossági megtakarítások könnyen elhelyezhetők úgy forintban is, hogy teljes legyen a biztonság. A pénztulajdonosok problémáival kapcsolatos gondokkal komolyan alig foglalkoztak és foglalkoznak, ezt rábízzák a betétgyűjtő bankok reklámjaira, aminek hitelessége a közvélemény előtt nem elég. Mivel a előző évi szinten marad. Ezen belül a nyugdíj és a családi pótlék az átlagnál kevésbé nő. A nyugdíj a háromszori növelés összhatásaként tömegében mintegy 20, egy nyugdíjasra vetítve körülbelül 18 százalékkal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy nem éri el a nettó átlagkeresetek dinamikáját, emellett ismét veszít reálértékéből. Az átlagot lényegesen meghaladó mértékben növekszik a munkanélküli- és az egyéb, például az önkormányzati segélyekre kifizetett összeg nagysága. A munkanélküli-segélyek összegének növekedését az okozza, hogy az évi átlagos munkanélküli-létszám idén még lényegesen magasabb a tavalyinál. Fekete recept Orvosoktól hallani: egyre gyakrabban térnek vissza hozzájuk a betegek másik receptért, s kérik a doktort, írna fel olcsóbb pirulát vagy mondaná meg, elhagyható-e valamelyik a rendeltek közül. Patikusok a megmondhatói, milyen drámai jelenetek játszódnak le a gyógyszertárak pénztárablakai előtt, amikor a végösszeget „kidobja" a gép, mert egyre többen képtelenek megfizetni a több száz forintra rúgó gyógyszerszámlákat. S közülük sokan nem tudják, hogy van lehetőség gyógyszertámogatás igénylésére. Ennek mikéntjéről adott tájékoztatást a városi önkormányzat népjóléti irodájának helyettes vezetője, Csikós Lászlóné, akitől először - egy panaszos levél kapcsán - arról érdeklődtem, hány hónapot kell várakozni az igénylőnek a gyógyszertámogatásra? A tájékoztatás szerint ez az egyetlen segélyforma, amivel a népjóléti iroda „naprakészen" áll. Most folyik az október közepén beadott kérelmek iktatása, ami azt jelenti, hogy két héten belül megkapják az érintettek. A városi önkormányzat a már korábban meglevő négyezer mellé az idén 595 új alanyi jogon járó — közgyógyellátási igazolványt adott ki. A méltányosságból adható közgyógyellátási igazolványok száma 3177. Alanyi jogon kaphatnak közgyógyellátási igazolványt az 1-2. csoportbeli rokkantak, az állami gondozottak, a pénztámogatásban részesülő hadigondozottak, a rendszeres segélyben vagy emelt szintű családi pótlékban részesülő, illetve nevelőszülőkhöz kihelyezett kiskorúak. Méltányossági alapon azok számára adható közgyógyellátási igazolvány, akiknek gyógyszerköltsége oly magas, hogy ennek megfizetése a létfenntartásukat veszélyezteti. Az igénylés jogosságának elbírálása után adhat a népjóléti iroda - a társadalombiztosítás egyetértésével - közgyógyellátási igazolványt, aminek felmutatásakor az orvos fekete receptre írja fel a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, a fürdőjegyet. A fekete receptekre felírt gyógyszerekért nem a beteg fizet, hanem az önkormányzat téríti meg a költséget a társadalombiztosítónak. E címen a szegedi önkormányzat az idén 3 millió forintot utalt át a tbnek. Mivel nem minden gyógyszer írható fel fekete receptre, ezért az orvosok külön - a gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló - formanyomtatványon igazolhatják az önkormányzat felé, melyek azok a gyógyszerek, amelyeket a szociálisan rossz körülmények között élő - magyarán: szegény - páciensüknek feltétlenül szednie kell, de ezek fekete recepten nem rendelhetők. E gyógyszertámogatási nyomtatványon feltüntetett gyógyszerek árát az önkormányzat megtéríti a rászorulónak. Ilyen formában az idén eddig már kétezren kaptak a szegedi önkormányzattól gyógyszereik megvételéhez anyagi támogatást. K. K. Az úr nem számol, csak fizet w W Mit ér a forint? A közvéleményt váratlanul érte, hogy a forintot ismét le kellett értékelni. Az elmúlt néhány év ugyanis elkényeztetett minket abban a tekintetben, hogy a forint devizaértéke lényegesen kisebb mértékben romlik, mint a hazai vásárlóereje. Ennek a jelenségnek nem csak az az oka, hogy a külföldi devizák is inflálódnak. A nemzetközi pénzpiacon főszerepet játszó pénzek inflációja ugyanis eltörpül a mi forintunké mellett. politikusok számára a nemzetközi pénzintézetekkel való jó viszony az elsődleges, ők csak a forint devizaárával foglalkoznak. azzal nem, hogy nekünk itthon mennyit ér a deviza. Jellemző módon ez világbetegség. A nemzetközi politikai élet és a sajtó az egyes országok gazdasági fejlettségét úgy fejezi ki dollárban, hogy a hazai árban kifejezett értékeket a hivatalos dollárkurzuson számolja át. Mindenki tudja, hogy ez a módszer badarság, hogy annyit sem ér, mint a hasraütés, de a számítógépek világában egyre többen inkább hallgatnak a számítógépekre, mint a józan eszükre. Vásárlóerő szerint E téren is először az amerikai politikusoknak jött meg az eszük. Azt akarták tudni, hogy milyen lenne az összehasonlítás akkor, ha az átszámítást a devizák otthoni vásárló ereje és nem a pénzpiaci értéke alapján számolnák át. E munka elvégzésére végül a Világbankot is megnyerték. Most, hogy nyilvánosságra kerültek a számok, mindenki csodálkozik, mert azt ugyan tudták, hogy a használt adatok pocsékul roszszak, de hogy ennyire mit sem érők, azt nem gondolták. Kiderült, hogy a kínaiak nemzeti jövedelme a hazai vásárlóerő alapján közel hétszer akkora, mint amit a pénzpiaci kurzus alapján eddig közöltek. Az eddig nem zavarta a politikusokat és a tudósokat, hogy az egymilliárd kínai 99,99 százaléka nem a pénzpiacról, hanem a piacról látja el magát, vagy hogy a hadsereget nem dollárban, hanem hazai pénzben látják el. Vagyis senkit nem zavartak a tények, sem a szaktudósok, sem a kínaiak világában és az élet ment két nagyon eltérő vágányon itt és ott. Mi a helyzet nálunk? Nálunk a szorzó 2.5. Vagyis, a mi nemzeti jövedelmünk a valóságban két és félszer akkora dollárban, mint amit eddig számoltak. Ez sem sok és ezt a mi lakosságunk tudja a legjobban. De azért legalább is elgondolkoztató, hogy az egyik oldalon mindent megtesznek az illetékesek annak érdekében, hogy kiemeljék fontosságunkat a világban, hogy a közvélemény körében optimizmust keltsenek, ugyanakkor a tényleges nemzeti jövedelmet alig több mint harmadára kurtítják. Másként mondva: Az adósságállományunknak a nemzeti jövedelemhez viszonyított súlyát a valóságosnál két és félszeresnek mutatják ki. Ez is sok, de még több az a nagyvonalúság, amivel a mi pénzügyeinket kezelik. „Az úr nem számol, csak fizet" feudális hagyománya tovább él. A fogyasztói kosár sokféle Miért ez a nagy eltérés? Azért mert a szegényebb országokban sok szolgáltatást és alapvető fogyasztási cikkeket egyrészt nem lehetne világpiaci áron kellő mennyiségben eladni, másrészt sok mindent megtermel maga a fogyasztó vagy a fekete, adózás alól kibújó gazdaság. A tudománynak is számolni kellene azzal, hogy más a külkereskedelem és más a lakosság fogyasztási kosara, mint ahogyan más a kisnyugdíjasoké és más a gazdagoké, más a szegény és más a gazdag népeké. Mindez nagyon egyszerű. Megérthetnék végre a politikusok és a közgazdák is. Kopatsy Sándor j TI íre kelt, a televízió is tudósított róla és az országos LLl lapok is foglalkoztak vele, hogy botrány tört ki Kecelen. Emlékezhetünk rá, a Duna-Tisza közi kisváros határában, a borkombinát éppen üres tárolóiban bizonytalan eredetű folyadékot helyezett el egy németországi cég. (Jutott belőle Asotthalomra is!) A turpisság csak akkor derült ki, amikor a vegyszer szétmarta az ötvözött acéltartály falát, és tonnaszám folyt szét a földben. A környékbeli szőlősgazdák pánikba estek, mert veszélybe került az idei szüret. A hatóság „természetesen" intézkedik, azaz intézkedne. A baj csak az, hogy a mérgező szert fogadó kft. ügyvezetője a kamera előtt tördeli a kezét, a németországi cég megbízottja ugyanis szőrén-szálán eltűnt. Nincs kin számon kérni a borzalmas szállítmányt. Mindazonáltal a magyar sajtó környezetvédelemre szakosodott munkatársai megkérdeztek egy-két apróságot. Például azt, hogy szabályos volt-e a kamion vámpapírja? S a vámtisztnek csupán az-e a feladata, hogy a papírt ellenőrizze? S a helybéliek tudták-e, hogy micsoda veszedelmes szállítmányt fogadtak be? Lehet, hogy megszűnik a homoki szőlővidék? Ha a magasan klórozott szénhidrogén meg a híg sósav beleeszi magát a földbe, mi lesz a mezőgazdaságból élő emberekkel? Még egy kérdést fiitettem volna: vajon a hazai hatóságok nézik-e, mondjuk, a német tévéállomásokat? Mert ha néznék, akkor bizonyára észrevették volna, hogy korántsem elszigetelt jelenségről van szó. [~YJ éhány héttel ezelőtt a német nyelvterületet bejárta egy hír: valamelyik tréfás kedvű cég „lakknak és rovarirtónak" feltüntetett mérget telepített az erdélyi Nagyszeben környékére. A fahordókba öntött vegyszer először az abroncsokat marta szét, aztán megsárgította a gyümölcsfák tövét, majd az egész hegyoldalt megfertőzte. A kutakba is beszivárgott, kitört hát a pánik: különféle betegségek ütötték fii a fejüket. A szenzációhajhász német újságírók napok alatt kiderítették, hogy a lakk- és rovarirtó szert exportáló cég nem tévedésből juttatta el Romániába a halálos szállítmányt. A legteljesebb cinizmussal akart megszabadulni a kényelmetlen hulladéktól; lefizette a balkáni hivatalnokokat. A botrány véletlenül pattant ki. A különben méltán tisztelt környezetvédelmi miniszter pedig ágy izzadt a kamerák kereszttüzében, mint a ló. Bizony, még a lemondás gondolatával is kacérkodott, holott nyilvánvaló volt, hogy korábban nem tudott az esetről. A német közvélemény végül is azért bocsátott meg neki, mert azonnali intézkedést helyezett kilátásba. Hogy jól értsük: nem arról beszélt, hogy esetleg, netán ki kellene vizsgálni az ügyet. Nem azt pedzegette, hogy kik engedhették át a németosztrák, az osztrák-magyar és a magyar-román határon a veszélyes szállítmányt, hogy kik fogadhatták el a csúszópénzt. Ez ráér majd később (azóta egyébként sok tisztviselő ütötte meg a bokáját). A német környezetvédelmi miniszter verejtékezve, de határozottan jelentette be, hogy az egészségre ártalmas hulladékot védőszkafanderbe bújtatott szakemberek rakják át ép hordókba, és azonnal visszaszállítják Németországba. Vagy „csak" ide, a Duna menti kisvárosba, Kecelre, vagy éppen Szeged mellé Asotthalomra? rzjz már olyan vakmerő feltételezés, hogy nem is merem i—t tovább boncolgatni (erre valók a rendőrök és az oknyomozó riporterek). Annyit azért nem árt hozzátenni, hogy a szőrén-szálán eltűnt német üzletembert, akit a magyar hatóságok nem találnak, az Esti Egyenleg című tévéműsor szemfüles munkatársa egy bukaresti(!) szállodában lelte fel. Vannak még csodák... Kecelt egyébként annak idején ugyanúgy német származású telepesek alapították, mint az erdélyi Nagyszebeni. Itt svábok, ott szászok élnek évszázadok óta, gazdálkodnak és iparkodnak. Igazán nem érdemlik meg, hogy lelkiismeretlen német vállalkozók, akik Kelet-Európát afféle szeméttelepnek képzelik, éppen őket halmozzák el „lakkal és rovarirtóval". A szebeniek mindenesetre visszaküldték a mérgező rakományt. A keceliek is szeretnék visszaküldeni - valahová az óhazába. Zöidiíágzfó SZEGED, DOROZSMAI GT 5-7. BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RÁNK! D Betoneladás: 326-858. H Építőanyag-áruház: 326-735. H Betonacél-értékesítés: 326-9(13. I ELSŐ BETON D Betonelemek: 326-9(13. Elfogadott zárszámadás (Folytatás az 1. oldalról.) Az Országgyűlés ezt követően minimális módosítással elfogadta az 1992. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényt. A határozathozatal során az egyetlen elfogadott tartalmi módosítás a helyi önkormányzatok 1992. december 31-én fenálló visszafizetési kötelezettségét mintegy 102,6 millió forinttal megemelte és némileg módosította a költségvetés fizetési kötelezettségeit. A befizetési és a kifizetési összegek közötti különbözetet az Országgyűlés határozata szerint az idei önkormányzati támogatások keretének bővítésére kell fordítani. A törvény szerint jóváhagyott 1992. évi költségvetési hiány 197.140,3 millió forint, amely 992.496,9 millió forint bevétel és 1.189.637,2 millió forint kiadás egyenlegeként alakult ki.