Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. Nov. 19. • Jugoszláviai háborús bűnösök Passzív politika • Nyílt levél kél belügyminiszternek Európai szervezet a gárdista­propaganda ellen Felhívás és cáfolat egyszerre érkezett a szerkesztősé­günkbe, mindkettő Garda Romana név alatt. Paris, Cre­teil 94003, Pb. 90. cím alól. Román gárdisták, várjátok a jelet! - írta a felhívás, provokáció, mondotta a cáfolat. Mindenesetre Román Gárda névvel a Vasgárda óta nem könnyű cáfolni semmit, ami Nagy Románia megteremté­sére hív fel. A jugoszláviai háborús bű­nösök felett ftélkező hágai bí­rósággal a nagyhatalmak csak saját lelkiismeretüket akarják megnyugtatni - írja a Le Figaro című francia napilap, amely csütörtökön kommentár­ban foglalkozott a szerdán lét­rejött új intézménnyel. Az újság emlékeztet rá, hogy a bíróság „elődjének" te­kinthető, a II. világháború náci bűneivel foglalkozó nürnbergi törvényszéken az érintettek valóban ott voltak a vádlottak padján, s az (téleteket végre is hajtották. A hágai bíráknak vi­szont semmiféle hatalmuk sincs: a vádlottak nem lesznek jelen - hiszen az ENSZ képte­len őket a volt Jugoszlávia te­rületén letartóztatni -, s egye­lőre nincs lehetőség távollé­tükben hozott (téletekre sem. A nagyhatalmak tehát to­vábbra is folytatják azt a passzív politikát, amely a dél­szláv konfliktus 199l-es kitö­rése óta jellemzi őket. Az Eu­rópai Közösség és az Egyesült Államok nem tudta sem meg­akadályozni, sem megfékezni a háborút, sőt, a fegyverszállítási embargó feloldásának ellenzé­sével még az önvédelem jogá­tól is megfosztották a megtá­madott boszniai muzulmá­nokat. - Ahhoz, hogy a hágai bíró­ságot valóban a nürnbergihez lehessen hasonlítani, az kelle­ne, hogy a Hitler-elleni össze­fogás mintájára a demokráciák valóban háborút indítsanak a jugoszláviai gyilkosok ellen, s azt meg is nyeijék. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a törté­nelemben mindig a győztesek ítélkeztek a legyőzöttek felett ­olvasható a Figaro cikkében. • Ön a Román Gárda kérdő­ívét tartja kezében, amely teljes névtelenséget biztosit. A kér­dőívvel azt a célt tűztük ki ma­gunk elé, hogy ismerjük meg a kisebbségben élő románok vé­leményét Nagy Románia meg­valósításáról, illetve az ennek megfelelő román érdekeket tá­mogassuk. Kérjük, fejezze ki nyílt véleményét a kérdésekkel kapcsolatban, amelyet a mellé­kelt borítékban küldjön vissza. A postaköltséget természetesen mi álljuk. Köszönjük az együtt­működést, éljen Nagy Romá­nia! A térkép szerint a levelet, benne egy felhívással és egy kérdőívvel Magyarországon, Szerbiában, Ukrajnában, Mol­dovában és Bulgáriában kellett terjesszék. A felhívás a szoká­sos: román testvérek, harc a te­rületi egyesülésért, utolsó vé­rünkig, stb. Emigrációs vasgár­dista szöveg. Ami a kérdéseket illeti, íme néhány: Az ön véle­ménye szerint kit lehet román­nak tekinteni? Szeretné, ha 2000-ig teljesülne régi vá­gyunk, Nagy Románia? Támo­gatna-e a románok lakta terüle­ten egy csatlakozási referendu­mot? Plusz a térkép. Kérdésünkre a budapesti román nagykövetségen el­mondták, hogy a nagykövetség nem kapott az eredeti kérdőív­ből, hozzá az csak az innsbruc­ki européer szervezeten keresz­tül érkezett. Ebben szerepel az a két nyílt levél is, amelyet a szervezet Románia és Francia­ország belügyminisztereihez címez, azzal a céllal, hogy fel­hívja a két ország figyelmét a kisebbségben élő románok kö­zött folytatott propagandahad­járatra. A román belügyminisz­tert a levél felszólítja kormá­nya hivatalos elhatárolódására a Gárdától, mert ellenkező esetben „a hatóságok hallgatá­sa az európai közvélemény számára azt fogja jelenteni, hogy Romániában tolerálják az irredenta törekvéseket". Az ügy nemcsak amiatt ér­dekes, hogy a kisebbségek eme anyaországbeli megszondázása új dolog az irredentizmus tör­ténetében, hanem mert a Gár­da-propaganda terjesztését a jelek szerint minden Romániá­val határos országban megszer­vezték. A jelenséget egyébként először Bulgáriában vették ész­re, ahol, mint az osztrák város­ból küldött anyag is tanúsítja, a kérdőívnek sajtóvisszhangja is volt. Talány, hogy a Gárda mi­ként jutott a külföldi románok címeihez. Nincs információnk arra, hogy Csongrád magyében eh­hez hasonló ténykedést tapasz­taltak volna, mindenesetre a térképen bőven rajta vagyunk. P. I. • „A politikai, biztonság­politikai és gazdasági szerve­zetekhez fűződő kapcsolatok bővítése, valamint a belépési lehetőségek lehető leggyorsabb megteremtése - a korábbiak­hoz hasonlóan - elsődleges célkitűzése a magyar külpoli­tikának" - idézi Jeszenszky szavait a német lap. A cikk szerint a magyar külügyminiszer úgy értékelte a német egység helyreállítását, hogy bár az széles körökben elfogadásra talált, a felszín alatt félelmeket és régi reflexe­ket is kiváltott. Mint Jeszensz­ky utalt rá. ilyen kedvezőtlen" jelek Magyarországon is észrevehetőek. mert „sokan Magyarországon is úgy véle­kednek, hogy egész Közép­Európa egyfajta német érdek­szféra". A miniszter a magyar külpolitika feladatának nevezte ezen félelmek eloszlatását. Mindamellett szólt arról is, hogy a/ amerikai jelenlétnek különleges szerepe van ebben a térségben. A délszláv válságról szólva Jeszenszky fenntartással bár, de üdvözölte Balladur francia miniszterelnök tervét. Egyet­Felszín alatt félelmek, régi reflexek leszenszky Géza a magyar külpolitikáról A magyar kormány nem hagyja eltántorítani magát európai elkötelezettségétől sein a délszláv háború által, sem a térségéhen növekvő nacionalizmus, sem pedig az Európával kapcsolatban Nyugaton tapasztalható borúlá­tás hatására. Ezt emeli ki a Frankfurter Allgemeine Zei­tung csütörtöki száma Jeszenszky Géza külügyminiszter keddi beszédét ismertető cikkében. A beszéd a CDU-hoz közel álló Konrád Adenauer Alapítvány Bonn melletti székhelyén. Sankt Augustinban hangzott cl. értett azzal, hogy a kollektív kisebbségi jogok bevezetését először Közép- és Kelet-Euró­pára korlátoznák, míg a nyu­gati államok az eddigiekhez hasonlóan megmaradnának az egyéni emberi jogok védelme mellett. Arra a kérdésre, miként le­hetne befejezni a volt Jugo­szlávia területén dúló háborút, a külügyminiszter csalódottsá­gának adott hangot, amiért a külföld feladta az. Öböl-há­borúban alkalmazott „az ag­resszort meg kell büntetni" elvet. Most azonban - mint mondotta - a büntető expedíci­ók ideje lejárt, ugyanis a har­cok folyamán mindegyik fél követett el bűnöket. - Ha a jót nem lehet helyreállítani, sürgő­sen be kellene fejezni a hábo­rút és a legyőzöttet megsegí­teni - idézte Jeszenszkyt a lap. Az Európai Unióval kapcso­latban a magyar külügyminisz­ter elmondta: a maastrichti szerződés sikere után országá­nak alapvető érdeke, hogy a bővítés kérdésében mielőbb át­törés történjen. „Meggyőződé­sem, hogy a mélyítés és a bő­vítés nem mondanak ellent egymásnak" - hangsúlyozta. Ugyanakkor ellenezte a közép­európai államok egy tömbben való EU-fölvételét. Mint mondta, azonos mérce alkal­mazása mellett az egyes orszá­gok teljesítményét külön-külön kell mérlegre tenni. Jeszenszky aggodalmát fejezte ki a „Közép-Európában keletkezett hatalmi vákuum" kitöltését illetően, és utalt rá: a magyar kormány kezdettől fogva arra törekszik, hogy a NATO töltse ki ezt az űrt. A FAZ végezetül megem­líti: Jeszenszky kedvező, de még nem lezárt fejlődésként értékelte a „partnerség a béké­ért" jelszóval meghirdetett amerikai tervet. Ugyankkor úgy vélte: az amerikaiak fel­adata, hogy megtalálják azt a varázsképletet, amely lehetővé teszi a NATO bővítését, és egyszersmind megnyugtatja az oroszokat. m. IIF -u Erzsébet-napi vásár a Csillám Uvegboltban! Szegeden, a Kálvária tér 1-3. szám alatti üzletünkben 15% árengedménnyel vásárolhatnak a teües árukészletből november 19-én és 20-án AJÁNLATUNK: ÜUEG- ÉS PORCELÁNÁRUK. HÁZTARTÁSI FELSZERELÉSEK. MŰANYAG ÁRUK. Várjuk kedves vásárlóinkat a kakasos templom mellett. m SST -m m Fagyálló SZEGED RT a megoldás sluszkulcsa Kimérve 115 Ft/kg + kanna, 5 és 10 kg-os kiszerelésben 130 Ft/kg. Agroker Szeged Rt. Dorozsmai u. 33. 361-855/144 I Öpö I N ÉVADA női és férfi divatcipök. őszi-téli modellek minden korosztálynak. Szeged, Kölcsey u. 5FB. (Royal Szállá) mellett. SZEGEP Másolástechnika világszínvonalon Canon Kisograph (számítógépről vezérelhető személyi nyomdagép) Toshiba másolók és faxok Értékesítés - szerviz és kcllékszolgáltatás. Banktechnikai gépek: - pénzszámlálók - penzvizsgálók IRODATECHNIKA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ MACiÁNVÁl.1 AI KOZÁS 6900 Makó, Szegedi u. 30. Tel.: 65/41 1 611. IV NAGYARUHÁZ Szegeden csak. nálunk, kaphatók, az ALMOST HEAVEN rkás kanadai alkalmi ruhák (egyedi fazon, szín, minőség) Osztályunkon még kaphatók európai márkaszínvonalon tervezett és minőségben MURA csodálatos női kabátok. (Emelet, női osztály.) Kutya-, macskaeledel!!! Rókusi krt. 35. (Tel: 477-740) Kossuth L. sgt.-tói KM) m-re a 2, 83, 90 buszmegállónál. Gk.-parkoló van. Nagy áruválaszték! Olcsó árak! Folyamatosan kapható! száraz táp, konzerv, nyers ba­romfi. Állati alom <5 kg-os) Nyitva: K-P: 8-17, Szo: 8-11. Altoker Kft. Megnyílt a graboplast Rt. Márkaboltja A Fix-Pont Diszkont Szeged, Dorozsmai út 14. Tel.: 314-855/158 m. Nyitva: H-P: 9-17, Szo: 9-12-ig. - PVC-padlókárpit (linóleum) kü­lönböző vastagságban. 2 m széles­ségben - Habosított tapéták 499 Ft/tek. - Viaszkos vászon asztalie­ritők nagy választékban - PVC-ra­gasztók, szegőlécek, a gyár márka­boltja garantálja önnek a legol­csóbb árat, széles választékot és az 1. o. minőséget. Kiajinai bizonytalanság A krajinai Szerb Köz­társaságban teljes a bi­zonytalanság, a helyi szerb vezetők marakodnak, az emberek lassan menekül­nek a frontokról, közben mind a horvát, mind a he­lyi szerb hadvezetés titok­ban leszámolásra készül. Elvileg november 21-én választásokat tartottak volna itt, a legutóbbi jelzé­sek szerint december 12­én lesz szavazás Krajiná­ban, de ez sem biztos, va­lamint az sem, hogy az meghatározó lenne Kraji­na jövője szempontjából. Á krajinai Szerb Köz­társaság furcsa képződ­mény Horvátország terü­letén - Kelet-Szlavónia, Baranya és Krajina tar­tozik hozzá. Önhatalmúlag kikiáltott államocska ez, amelyet még az anyaor­szág sem ismer el. Azt nemigen tudják, mennyi lakosa van, de az biztos, hogy több tízezer főre rú­gó saját hadserege, külön államszervezete és parla­mentje is létezik, az utóbbi időben már mindenből kettő, egy Szlavóniában és Baranyában, jobban mond­va a biztos Újvidéken és Belgrádban, a másik az anyaországtól messzebb és jóval kiszolgáltatottabb helyzetben, a hegyek övez­te Kninben. A parlament sorozatosan ülésezett, szin­te minden hét végén, meg­próbáltak leszámolni egy­mással az ellenfelek, Milán Martié nyugat-krajinai hadúr, aki formálisan bel­ügyminiszter, de kezében tartja a különleges oszta­gokat, s ezek révén az ad­riai olajvezetéket is, vala­mint az útvonalak jelentős részét. A háttérben meghúzó­dik Milán Kahic fogorvos, volt elnök, akit Milosevic elnök mozdíttatott el tiszt­ségéből. legalábbis ez a hír járja Kninben. Az elnököt ismételt szavazási proce­dúrák után természetesen a parlamenti játékszabá­lyok formális betartásával váltották le 1992 elején, amikor Babic vitába mert szállni Belgráddal az ENSZ-erők horvátországi állomásoztatása miatt. Ba­bic ellenezte a kéksisako­sok behívását, Milosevic pártolta azt, utóbb termé­szetesen a szerb elnöknek lett igaza, nem a krajinai „államfőnek" - de ez sem változtat azon, hogy Babic ma is meghatározó egyéni­ség Kninben, a hegyi „sas­fészekben". Itt az emberek évszázadok óta háborús­kodásból élnek, a hegyvi­déken a földművelés lehe­tetlen, annak idején ha­tárőrszolgálatot láttak el az osztrák császár megbí­zásából. Ma a belgrádi ve­zetés már nem mindenben tudja itt érvényesíteni aka­ratát: az emberek ehhez itt túl harciasak, s attól tartanak, Belgrád kiszol­gáltatja őket Zágrábnak, miután elvégezték a rájuk kirótt feladatot, s volta­képp eredményesen har­coltak a horvát hadsereg ellen. Félelmük nem alapta­lan, a horvát hadsereg idő­közben megerősödött, s már nem használ a koráb­bi fenyegetés, hogy lövik Zágrábot és a többi várost, ha a horvátok nem enged­nek. Ma már a horvátok is képesek tűz alá venni rakétáikkal a szerb váro­sokat, elsősorban magát Knint. Marad a belső ön­marcangolás: ki a felelős mindezért, ki vágta zsebre a nagyobb pénzt a krajinai államban, Gorán Hadzic elnök, vagy Zeljko Razna­tovic Arkan kapitány, a Tigriseknek becézett kü­lönleges martalócok pa­rancsnoka, aki jelenleg már nem Baranyában, Sz­lavóniában, Boszniában vitézkedik, hanem tisztes elnökjelöltként küzd azért, hogy elfelejtsék az ellene évekkel ezelőtt kiadott nemzetközi körözést. B. Walkó György Ha Ön a heti öt alkalommal közlekedő New York-i közvetlen járatára Sky Club business osztályú jegyet vált, különleges szol­gáltatásokat kap ajándékba, mintegy 70 000 Ft értékben. További informáciá és helyfoglalás kirendeltségünkön. Szeged, Jókai u. 7. Tel.: 471-871 v. 471-669.

Next

/
Oldalképek
Tartalom