Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-18 / 269. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. Nov. 18. HAZAI TÜKÖR 5 • Emlékülés pénteken Ábiahám Ambrus emlékére Fotó: Envedi Zoltán Egész napos programmal emlékeznek meg november 19én, pénteken a neves tudós, dr. Ábrahám Ambrus születésének centenáriumáról. Az évfordulós ünnepség a JATE-n rendezett. Ábrahám Ambrusról elnevezett tanulmányi versenynyel kezdődik reggel 9-kor, az Allattani Tanszék tantermében. A tudományegyetem Egyetem utcai épületén emléktáblát avatnak, a Dugonics téri központi épóletben pedig kiállítás nyílik a neurobiológus életéről. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában délután 4kor tudományos ülés kezdődik, amelyen hét előadás hangzik el. Ez alkalommal adják át az Ábrahám Ambrus centenáriumi emlékplakettet és a tanulmányi verseny díjait. A Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportja is Ábrahám professzor emlékének szenteli soronkövetkező ülését: november 18-án, csütörtökön dr. Farkas Gyula, a Társaság szegedi elnöke beszél a tudós munkásságáról. Az ülésen még dr. Halasy Katalin tart előadást, angliai tanulmányútjáról. i Százezer forint a nyomravezetőnek ytt, és vitte a másfél milliót (F<.Jytatás az I• oldalról.) Az ismeretlen tettes személyleírása: kb. 20-30 év körüli, 180-185 cm magas, vékony sportos testalkatú, haja feltehetően sötét színű, mivel az álarc szem részén kivágott nyílásán egy hajtincs volt látható. Ruházata: felül szürkészöld szövetanyagból készült bélelt baseball jellegű dzseki, mely egyszínű volt, kopottas világoskék színű farmernadrág, mely hagyományos szabású volt, lábán feltehetőleg világos színű sportcipő. Az ismeretlen elkövető fején lévő sísapkaszerű álarc kötött, fekete, vagy sötétkék színű anyagból készült, a sapka szem részénél egy csíkban ki volt vágva, úgy, hog> csak a két szeme látszott ki. A sapka alja egészen eltakarta a nyakat. A fegyver egy feltehetően közepes kaliberű, nem forgótáras rendszerű lőfegyver volt, melyről bővebb információ nem áll rendelkezésre. A rendőrség kéri azon személyek segítségét, akik az elkövető kilétével, illetve a cselekménnyel, valamint a fegyverrel kapcsolatban bármilyen információval tudnak szolgálni, jelentkezzenek személyesen a Szegedi Rendőrkapitányság Szeged, Párizsi krt. 22-26. II. emeleti nyomozóalosztályán, vagy a 477-577/14-34 telefonszámon hivatali munkaidőben, azon túl a 07-es telefonszámon. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a nyomravezetőnek százezer forintot ajánl fel. • Amikor annak idején elbúcsúztunk egymástól azt mondta, egy gyógyszergyár hívja dolgozni, de még bizonytalan volt, hogy elszegődik-e hozzájuk. - Persze, hogy igent mondtam, hiszen képtelen lennék tétlenül ülni itthon. A francia Roussel Uclaf gyógyszergyár munkatársa vagyok két éve, s az a dolgom, hogy megismertessem a gyógyszereikkel a dél-magyarországi régió gyógyítóit. Mozgalmas munka, hiszen sokat utazom, továbbképző előadásokat tartok a gyár termékeiről orvosoknak, gyógyszerészeknek. Azért is élvezem, mert akárhová megyek az országban, mindenütt régi ismerősökkel találkozom. Én több mint harminc évet töltöttem a szegedi orvosegyetemen, s ez idő alatt több orvosés gyógyszerészgeneráció végzett ott, majd szóródott szét az ország minden tájára. Úgyhogy nem tudok olyan városba menni. ahol ne lenne ismerős orvos vagy gyógyszerész, s ahol ne úgy fogadnának többen is: szevasz, Pista! A széles körű ismeretségem miatt alkalmaz a gyógyszergyár, kamatozónak tartják aZ évtizedek alatt kiépített kapcsolataimat. • E kapcsolatrendszer kialakításának „előiskolája" a SZOTE-n eltöltött három évtized. - Hát nem tudnám megszámolni, hány ismeretség született ez idő alatt, de rengeteg. Az egyetem elvégzése után azonnal a SZOTE gyógyszertani intézetébe kerültem, ahol a világhírű Jancsó Miklós professzor mellett dolgoztam. Az ő kapszaicin kutatásaiban vettem részt, de már az első pillanattól oktathattam is. Mivel én a természettudományi karon végeztem, úgy gondoltam, hogyha már a gyógyszertani A Roussel munkatársa A Kígyóból nem lesz Takáls patika Fotó: Schmidt Andrea Évekig voltunk majd' mindennapos munkakapcsolatban, az utóbbi években viszont nem is találkoztunk. Most, amikor újra hívtam, ó'szinte örömöt éreztem a hangjában, hogy hosszú idó' után ismét jelentkezem. Most is, mint mindig, kértem tőle, ám ezúttal nem hivatalos tájékoztatást, útbaigazítást, közvetítői segítséget, hanem egy randevút. Mégpedig abból az alkalomból, hogv 60. születésnapján beszélgethessünk egy kicsit a gyógyszertani intézet egykori docensével, a SZOTE volt főtitkárával, a szegedi operabarátok körének alapítótagjával, Takáts Istvánnal, az orvostudomány kandidátusával. intézetbe vezérelt a sorsom, elvégzem a gyógyszerészkart is. Már ekkor mint oktatót, mint hallgatót, s mint egy tudós professzor munkatársát, igen sok emberrel hozott össze a munkám. • Cserháti rektor úr csábította el az intézetből, az oktatástól a rektori hivatal vezetőjének, illetve főtitkárnak. - így igaz, bár a katedrától nem váltam meg, mert óraadóként továbbra is oktattam a főtitkári munka mellett. Cserháti rektor úr - ma úgy mondanák - egy menedzser típusú főtitkárt akart maga mellé, s úgy ítélte, én lennék alkalmas. A széles körű ismeretségem és nyelvismeretem miatt választott engem. Cserháti nem sokkal a rektorráválasztása után meghalt, ekkor lett Szilárd professzor a SZOTE első embere, s én mellette maradtam, mint főtitktár. A rendszer- és rektorváltásnál magam kértem őt, mondjon fel nekem, a rendszerváltozás lebonyolításának megkönnyítése érdekében. így lett, s '91-ben elbúcsúztam az orvosegyetemtől. • Most, amikor tán elkezdődik a gyógyszertár-privatizáció, nem gondolt arra, hogy patikatulajdonos legyen, mint az édesapja, akié volt a Kígyó patika? - Ez a gondolat nem foglalkoztat. Elsősorban azért nem, mert a város ma legnagyobb forgalmú gyógyszertárának számító Kígyó patikát nagy összegért fogják privatizálni, s én nem akarok hitelt felvenni. Nekem azért, mert apámé volt a Kígyó, nincs elővételi jogom, ez az ott dolgozókat illeti. A harmadik s talán a leglényegesebb ok: nincs gyógyszertári gyakorlatom, hiszen sohasem dolgoztam patikában, leszámítva a néhány hónapos hallgatói gyakorlatot. Úgyhogy nem leszek patikatulajdonos. • Am továbbra is marad operabérlet-tulajdonos. - Az opera a nagy szerelem. Diákkoromban bűvölt el Simándy, Moldován Stefánia, és én azóta nemigen hagytam ki egyetlen szegedi operabemutatót sem. K. K. • Ma délelőtt 9 órakor a Csongrád Megyei Közgyűlés több közérdekű témáról kezd tanácskozást.' így például napirendre tűzi a közbiztonság érdekében végzett tevékenységről szóló beszámolót (dr. Salgó László, megyei főkapitány előterjesztésében), a megye jövő évi költségvetési koncepcióját (dr. Lehmann Ma: megyegyülés, közmeghallgatással István előadásában), Csongrád megye fejlesztését megalapozó kutatás időarányos teljesítéséről szóló tájékoztatót (Pászti T. Gyula beszámolójában). A mai tanácskozás fent említett első két pontja közmeghallgatással egybekötött vita témája lesz, amelyben az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Keddi közlésünktől eltérően, ma délelőtt fél 12-kor nyílik bemutató a megyeháza aulájában Csiky László karikatúra szobraiból. A szentesi kórház főorvosának nagysikerű párizsi kiállítása után a szegediek is megszemlélhetik a hazai és a nemzetközi politikai élet közismert figuráiról készült alkotásait. • Terítéken a munkanélküliség, avagy Pályakezdők - hidegtállal Fotó: Révész Róbert • A lányok olyan frissek, jókedvűek, mintha nem is lenne mögöttük 200 óra tanulás. Tiniünneplőben szorgoskodnak a megyei szakszervezeti könyvtár előterében, vendéglátást tanulóknak is becsületére váló hidegtálakat kreálnak közösen. Röpködnek a szaktanácsok, ki, mihez, mit tegyen még, hogyan rendezze az ínyencségeket a legkívánatosabban a tálcára. Az érezhetően összeszokott társaság zsivaja csak akkor szűnik, amikor megjönnek a vendégek, be kell ülni a nagyterembe, s kezdetét veszi a fórum, amit az Állás-Pont, az Állásteremtő Fiatalok Öntevékeny Ligája szervezett a pályakezdők munkanélküliségéről, képzéséről, lehetőségeikről. A protokolláris csend hamar megtörik. Kérdéseimre - nevezetesen, hogy ki miért jelentkezett külföldi munkára felkészítő tanfolyamra az ÁllásPontnál, mit tanult itt. s mit remél, mint tudja majd hasznosítani az így szerzett tudást a lányok sorolják először a válaszokat. Schuszter Anita, Vámosi Melinda, Bíró Etelka, Németh Edit, Czank Brigitta, Pelle Hortenzia, Árendás Gabriella és társaik szavaiból kiderül, az angliai munkára felkészítő baby-sitter-tanfolyamra azért jelentkeztek, mert: - Érettségi után nem kaptam állást. - Nem nagyon álltak velem szóba a munkaadók. Tapasztaltabbakat alkalmaznának szívesebben. - Kiszolgáltatottnak éreztem magam a hiábavaló munkakeresés közben. - Én megláttam egy újsághirdetést, és jöttem. - Azért kezdtem el, mert ingyen tanulhattam angolul. - Ami itt megtanulok, gondoltam. annak hasznát veszem akkor is. ha majd már családanya leszek, könnyebb lesz a háztartásvezetés, a gyerekgondozás. - Engem külföldre a kalandvágy húz. Világot akarok látni, míg fiatal vagyok. Nem a pénz a nagy csábító A könyvtárterem másik oldaláról kevésbé fiatalos hevületű válaszok érkeznek. A németországi építőipari munkára készülő, 400 órás tanfolyami felkészülést vállalók jó része ugyanis már nem egészen pályakezdő: családosok. Ők azt mondják: - Nem a kinti nagyobb pénzszerzési lehetőség motivált. hanem az, hogy munkám legyen. - Én már voltam kinn, nagyon nagy hátrány volt. hogy a nyelvet csak a tízig számolásig tudtam. Ha tudok németül, nagyobb lesz a lehetőségem, kisebb a kiszolgáltatottságom. - Az itt szerzett tudással ott jobban be tudom magam dolgozni a szakmába. Az ottani nívó magas, de ha majd hazajövök talán hasznát vehetem ennek. - A nyelvtudás mindig jól jön majd. Az, hogy itt ingyen tanulhatok nagyon jó. Ingyen - sőt külföldön is Szófűzés közben kiderül, a lányok, fiúk többsége saját zsebéből nemigen tudta volna kifizetni a képzés költségeit. Az ingyenes tanulási lehetőség mellett azért is hálásak az Állás-Pont-nak és a Work munkaközvetítőnek, mert segít a külföldi elhelyezkedésben is, sőt, külföldi partnerei révén kinn is ott lesz mögöttük, biztosítja az érdekképviseletüket. Az oktatásszervezőnek. Kabódi Isti'ánnénak és munkatársainak máris hálásak, mert mindenre figyelmet fordítva valóban törődnek velük. A Csongrád megyében jelenleg regisztrált 2779 munkanélküli pályakezdő közül ők szerencsésnek tarthatják magukat. Sáró Árpádtól, a megyei munkaügyi központ képzési osztályvezetőjétől megtudjuk, idén a megyében mintegy 2500-3000 munkanélkülinek adódik meg a képzési lehetőség. A foglalkoztatási alapból finanszírozva a megye központ átképzésre ebben az évben 71 millió forintot fordít, az egyéni tanulás mellett 40 tanfolyamot is szerveztek. Célzott programokra is adnak pénzt. S ennek jó részét fiatalok kapják: a képzősök egyharmada pályakezdő. Vállalkozókkal összefogva Dr. Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára megerősíti, a fiatalokra több figyelmet fordítanak, azért, hogy a munkaadók ne használhassák ki a tapasztalatlanokat. A váltakozók áltat létrehozott munkahelyeken kívánnak több állástalant átképezni - méghozzá olyan szakmákra, amikkel majd tartósan el is tudnak helyezkedni. Jövőre ehhez az eddiginél több támogatást adnak. Civileknek - államiból A Miniszterelnöki Hivatal ifjúsági koordinációs titkárságának osztályvezetője, Papp Ildikó is további támogatást igér; pályázatokra odaítélt központi pénzalapokból. Amit szívesen adnának az ÁllásPonthoz hasonló civil kezdeményezésű képzésekre, ha azok megerősödnek. Dr.Horváth Károly ügyvéd és dr. Szilágyi János elnök, a Szegeden létrehozott liga alapítói az „erősítésről" szólva azt fejtegeti, az egész dél-alföldi régiót megcélozta a kezdeményezésük, a kisebb településeket is. Arról, hogy ezekben a kis falvakban mennyire szükség van a pályakezdők, a munkanélküliek értelmes, célravezető támogatására Kecskeméti János. Ópusztaszer polgármestere fest életközeli képet - s nem vidám. Az ifjúsági fórumból a beszélgetés végére viszont vidám baráti találkozó lesz. A Nóvák Akos könyvtárigazgatóval a leendő ifjúsági pinceklubban tett séta idején ugyanis a fiúk villámgyorsan átrendezik a termet, a lányok vizsgaremek asztalt terítenek. Jókedvűen, mókázva kínálják a hidegtáljaikat - mint a profiké, olyan finom minden falat. Aki belekóstol meggyőződik arról, ezen a tanfolyamon igazán tanultak, s tudnak a leendő gyermekgondozók. Családanyaként is profitálnak majd belőle: a rájuk fordított pénz többszörösen meg fog térülni. S ebben nemcsak azért vagyok biztos, mert „megetettek"... Szabó Magdolna