Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 8 GAZDASÁG ff Kádár Béla és a Kasszandra-effektus Kígyó, béka és külkereskedelmi mérleg Ez az év már elszállt" Fotó: Gyenes Kálmán KEDD, 1993. Nov. 2. Pusztamérgesi mintavétel Élelmes" vállalkozások w Nincs ma nagyobb gondja a vidéknek, mint kapaszkodni a tisztes megélhetésért. A nö­vénytermesztés, kertészkedés, állattartás, mint helyi munkale­hetőség a bizonytalan piaci vi­szonyok, az ágazat zökkenők­kel járó szervezeti és szerkeze­ti átalakulása miatt keveseket kecsegtet családokat eltartani képes jövedelemmel. Az ingá­zók zöme a szintén válságban lévő élelmiszer-, könnyű- vagy gépipari üzemekben dolgozik. Létszámcsökkentéskor az uta­zási hozzájárulás megspórolá­sában érdekelt cégek nem vé­letlenül tőlük válnak meg fájó szívvel. Egy-egy térségben halmo­zottan jelentkezhetnek e gon­dok. A homokvidék is ide tar­tozik, főleg amióta kevesebb támogatás jut a kedvezőtlen természeti adottságok ellensú­lyozására. Az állattenyészt­éshez drága megtermelni a ta­karmányt, a szőlő-, gyümölcs­ös zöldségtermesztés egyre szűkebb piacon kénytelen áron alul elkótyavetyélni termékeit. A sok helyen dermedt tanács­talanságot hozó helyzetből nem könnyű a kiút, s bizonyára nincs is mindenhol alkakmaz­ható kaptafa. Pusztamérgesen több pró­bálkozás gyümölese érlelődik, miközben újabb lehetőségek­kel is megpróbálnak élni. Egy vállalkozói igényt felmérő kez­deményezés kapcsán Csongrád és Zala megye mutatkozott leginkább fogadókésznek. A nemzetközi támogatást élvező Unido fejlesztési projekt, a he­lyi emberi-, természeti-, és gazdasági erőforrások előcsa­logatására tesz kísérletet, így e területre összpontosít.. Családi és középméretű vállalkozáso­kat segíthetnek abban, hogy éljenek a táj termelésben rejlő előnyökkel, s piacképesen fel­dolgozott árukkal jelenjenek meg saját településük ellátásá­ban, vagy a hazai, netán a nemzetközi kereskedelemben. A napokban a pusztamérge­si polgármesteri hivatalban e célkitűzéssel kapcsolatos teen­dőkről tartottak megbeszélést, melyre az olasz nagykövetség kereskedelmi irodájából, a Földművelésügyi Minisztéri­umból, a megyei közgyűlés hi­vatalából érkeztek vendégek. Észak-Rajna-Wesztfália tarto­mány miniszterelnöki hivatala és egyháza is képviseltette ma­gát. E beszélgetés során derült ki, hogy az Unidónak készült, de mások elől sem titkolt prog­ramajánlat alapján egy olasz tervező és fejlesztő cég jelent­kezett, adott esetben lekörözve az elhúzódó Unidó programot. A német úr jelenléte az eddigi működő külkapcsolatokat pél­dázta, melynek révén 2 millió márka befektetéssel mezőgaz­dasági szakiskola épülhet a községben. A felmérést végző olaszok, egy olasz-magyar közös beruházást is megtekin­tettek, ahol hamarosan átadják az EK szabványnak megfelelő, liba feldolgozó középüzemet. A környezettanulmányhoz hozzátartozott még a második szezonjához érkezett, magán­vállalkozókat tömörítő szőlész­borász Berla Kft. által felújított pincészet. S még mindig nincs vége a figyelem felkeltésnek, hisz a dán kulturális és környe­zetvédelmi kapcsolatokat sem felejtette el megemlíteni a pol­gármester. Akiért az olaszok és kísérő­ik konkrétan idejöttek, az nem más mint a röszkei fogadójáról ismert Forró István és fia. Az itt megvásárolt állami gazdasá­gi pincészetet, épületet és terü­letet kívánja vendéglátós és idegenforgalmi célra kamatoz­tatni. Az újabb terve, melyhez esetleg az olasz technológiát és finanszírozási lehetőséget igény­be venné, az a lerobbant borász üzem helyén létesítendő ki­sebb, de korszerű pince, de fő profilja a helyben termelt gyü­mölcsökre alapozott üdítő gyár­tás és palackozás lenne. A községben látottak alap­ján most már az olasz szakem­bereken a sor, hogy összegezve tapasztalataikat megtegyék konkrét ajánlataikat. T. Sz. I. • Szövetkezeti „Felszabadulás99 Hél téeszből hét káeftébe Kotogány Mihály. A gazdasági kényszer és lehetőség össze­hozza az embereket. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Két évvel ezelőtt vitatha­tatlan sikereket könyvelhe­tett el a magyar külkereske­• delem: kiviteli eredménye bizakodásra adott okott. Körülbelül egy éve kedve­zőtlen fordulat állt he, majd mintegy 25 százalékkal visszaesett a magvar export. Mivel magyarázza ezt, mi­niszter úr? - fordultam a kérdéssel Kádár Bélához, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok miniszteréhez azon a sajtótájékoztatón, amelyet hétfőn este hódmezővásár­helyi látogatása után tartott a városházán. - Magyarország a volt KGST­tagországok csoportjában va­lóban egyedülálló sikereket ért el a kivitel tekintetében az el­múlt év végéig, hiszen 1989-92 között az érintett térségi országok mindegyiké­nél csökkent a kivitel 10 és 60 százalék közötti értékben. Ha­zánkban ugyanakkor az export értéke több mint 10 százalék­kal volt magasabb, mint az 1980-as évek rekordja - mond­ta. - Nos, be kell vallani, hogy az utóbbi 10-12 hónapban kö­zelítünk a térségi átlaghoz. Ennek az európai recesszió, a jugoszláv polgárháború és a szovjet, majd orosz válság ked­vezőtlen külső feltételei mellett voltak belső okai is. Közülük csak néhány, így például a rendkívül szigorú csődtör­vények, a beruházások vissza­esése, az exportösztönzésre fordítható költségek arányának körülbelül 60 százalékos csök­kenése és így tovább. Ismere­tes: ha válság van és megnehe­zülnek az értékesítés feltételei, akkor minden országnak na­gyobb súlyt kell fordítani a versenyképesség fenntartására. Nálunk ennek éppen ellenke­zője történt az elmúlt három évben. A kormány most, szep­tember közepén hozott olyan határozatot, amely a gazdaság­politikai célrendszerben felér­tékelte az ország nemzetközi versenyképességének erősíté­(Folytatás az 1• oldalról.) Az utóbbi hónapok és évek beszűkült termelési lehetőségeit egyre több alkatrész szegedi gyártásával, szerelésével vala­melyest sikerült bővíteni. így el­mondható, hogy a jelenlegi lét­szám arányos az elvégzendő fel­adattal. A gyárban ennél jóval több lehetőség lakozik, s a jobb kihasználást célzó erőfeszítésre is bőven akad példa. Ma még 90 százalékot megközelftő a busz alkatrészek aránya, de ígéretes külföldi.-kapcsolatok - Leistritz, Hofmann, Brose, Ife - révén egyre több egyéb cikk készül itt. Az Ife-nek például vonatajtó eleme­ket szállítanak, amely, ha tende­ren indul hivatalos beszállítóként nevezi meg szegedi partnerét. Ugyanakkor bebizonyoso­dott, hogy a minőség és ütemes szállítás megfelel az igényes piacok követelményeinek, bár ahhoz, hogy a termékeket hi­bátlanul kapja meg a címzett, a csomagoláson még javítani kell. A Ganz-Hunslet jelentke­zett a budapesti villamos és city vonat közlekedés fejleszté­sére kiírt pályázatra. így sikere esetén a közös fejlesztésű ajtók, válaszfalak és más gyárt­mányok révén további megren­delésekre lehet számítani. Az elmúlt hónapokban az érdeklődés felkeltésére sok cég- és gyártmánytájékoztatót küldtek ki külföldre. A megva­lósításhoz legközelebb a nyu­gati autógyártóknak beszállító móri Ikarusosok közvetítésével született üzlet áll. Szegeden sét. Az exportösztönző csomag azonban csak a jelenlegi idő­szak kedvezőtlen folyamatai­nak lefékezését szolgálja. Mégis ennek a gazdaságpoliti­kai megközelítésnek folyama­tosság esetén várható, hogy a jövő év második felében ismét megindulhat a magyar export növekedése. • A kivitel jelentős csökke­nése, ugyanakkor a beho­zatal növekedése a fizetési mérleg sohasem látott mélypontjához vezetett. Az év közepéig csaknem két­milliárd dollárnyi kereske­delmi, illetve folyó fizetési mérleghiány halmozódott fel. A külkereskedelmi defi­cit elérte a 2,3 milliárd dol­lárt. Miben látja ennek okát és mennyiben érzi felelős­nek érte magát? - A fizetési mérleg alaku­lása nagyon is megragadható folyamatok függvénye. Minde­nekelőtt a külkereskedelmi mérleg befolyásolja, hiszen ta­valy kivitelünk értéke 10,7 egy meglévő üzemcsarnok be­rendezésével gépkocsik kábel­kötegeinek gyártását kezdik meg a közeljövőben. Már kez­detben is több mint száz em­bernek jelent ez munkalehető­séget, s az esetleges későbbi felfutás további létszámbőví­téssel kecsegtet. Az Ikarus Rt. és a szegedi kft. közötti együttműködési szerződés tanúsága szerint a korábbi kollektív szerződésben rögzített szociális és egyéb el­látási színvonal nem szenved csorbát. Szeptember l-jétől, visszamenőleg 15 százalékos béremelésről született döntés, s más jövedelemjavító intézke­désekre is sor kerül. Semsey András elmondta, hogy az rt. - amely várhatóan nem fog az idén veszteséggel zárni - csak az összeszereléssel és karosszériagyártással kapcso­latos tevékenységet tartja meg. A szerelvényeket és alkatrésze­ket a szegedi és a többi társaság­tól. valamint külső beszállítóktól szerzik be. E felállás feltételezi a kisebb, mozgékonyabb társasá­gok önálló piaci jelenlétét. A buszgyártásban tapasztalható piaci hullámzás kiegyenlítését segítheti, ha 2-3 év múlva a sze­gediek gyártmányaik felét érté­kesítik csak az Ikarusnak. A buszgyártás nemzetközileg sincs felszálló ágban, így nem várha­tó, hogy ismert nagy cégek fek­tessenek be az Ikarusba. Külföl­di tőkebevonásra inkább e ki­sebb társaságok alkalmasak. T. Sz. I. milliárd dollár volt. Befolyá­solja továbbá a tőkeimport, ami 1,7 milliárd dollárnyi, va­lamint az idegenforgalmi bevé­tel, amely hivatalosan mintegy 1 milliárd dollár. A nagyság­rendekből kiderül, hogy me­lyik az a gazdasági folyamattö­meg, amely alapvetően megha­tározza a fizetési mérleg alaku­lását. A radikális romlás 1992 utolsó negyedévétől indult meg. Én már számszerűsíthető előterjesztést is tettem erről, egy mérlegkészítés és prognó­zis keretében. Ugyanis előre látható volt, hogy a történések drámai módon befolyásolhat­ják a fizetési mérleg alakulását. • Mi volt erre a reagálás? - Akkoriban még nem vet­ték komolyan ezeket a jelzése­ket, mert igen erősen hatott a múlt kedvező öröksége. Ma­gyarország gazdaságtörténeté­ben ugyanis ritkaságszámba ment - nem is volt soha olyan időszak, mint 1990-91-92-ben -. hogy három évben egymás után többletet mutatott a fizeté­• Az 1950-ben alakult szegedi Felszabadulás TSz hét egyesü­léssel 197l-re jutott el az öt­ezer hektáros területnagyságig. A klasszikus termelőszövetke­zeti modell magyar formáját megtestesítő szervezet végnap­jait hatszáz taggal érte meg. Az új szövetkezeti törvény alapján megkerülhetetlen átalakulás megtörtént. A Felszabadulás Szövetkezet címszó alatt im­már hét káefté összessége ér­tendő. Az elnökből elnök-igaz­gató lett. Kotogány Mihálynak hívják, aki egyben a megyei Agrárkamara elnöki tisztét is ellátja. Manapság a konkrét 45-ös dátumhoz kötődő felsza­badulást egészen másként hív­ják. Itt mégis ragaszkodtak a névhez. • Nem gondolják, hogy ebből az is kiolvasható: el­lenzik a rendszerváltást. - Az igazság sokkal próza­ibb. A Felszabadulás soha nem volt veszteséges, ez a név sok­kal hitelképesebb a bankárok, kereskedők szemében, mint egy ismeretlen, vadonatúj. A rendszerváltás és szövetkezet között inkább azt az öszefüg­gést érzem, hogy míg a politi­ka egymásnak ugrasztja az em­bereket, a gazdasági kényszer és lehetőség összehozza őket. • Ezzel már meg is vála­szolta a következő kérdése­met, hogy miként maradha­tott az élen olyan ember, aki a nyolcvanas évek eleje óta téeszelnök. - Az élen maradtam, de ez a szövetkezet már nem is hason­lít a régire. A mostani változás nem előzmények nélküli. Több si mérleg. Ilyen időszakban kedvezőtlen fejleményeket elő­re jósolni általában nem jelen­tett kasszasikert. Egyébként ilyen jóslatok fogalmazódtak meg ez év nyarán is. Most már azonban elment az évből ki­lenc hónap, és a hátralévő há­rom nem változtat érdemben a dolgokon. Ezért a '93-as év eb­ből a szempontból már elszállt. De az erőteljes exportösztönző csomagot nem is azért javasol­ta a tárca, mintha ebből politi­kai osztalékot kívánt volna ma­gáévá tenni. Hanem azért, hogy az ország gazdasági fej­lődése folyamatosan haladjon, hiszen lesz Magyarország 1995-ben és 1996-ban is. • Kedvezőtlenül hat a gaz­daságra az is, hogy jelentő­sen visszaesett a külföldi befektetők száma. - Sajnos, az elmúlt három és fél évben se szeri, se száma az olyan nyilatkozatoknak, mi­szerint Magyarország elvesz­tette a nemzetközi tőkebefekte­tők bizalmát, és most már nem jön ide olyan arányban a tőke, mint a reformkommunizmus utolsó évében. Hát ez - enyhén szólva - erős valótlanság. Ada­tokkal tudom cáfolni ennek az ellenkezőjét. Persze, sok em­bernek érdeke, hogy megingas­sa a nemzetközi üzleti világ bi­zalmát az ország iránt. Nehéz ezt megérteni, hiszen minden­kinek közös érdeke, hogy ide­jöjjön a külföldi, mert gazdasá­gi növekedés csak a bel- és külföldi beruházásoktól várha­tó. Magyarországon azonban még nem vagy csak nehezen alakul ki az a pszichológiai környezet, amely az elmúlt há­rom évtizedben sikeresen kor­szerűsödő országokat jelle­mezte. Ott a kormány és az el­lenzék vállvetve küzdött a külföldi tőkebefektetésekért, a nemzetközi üzleti kapcsolato­kért. Úgy tekintették az or­szágot, mint egy nagy nemzeti részvénytársaságot, amelynek sikere minden részvényes jö­vedelmét növeli. Ez akkor is így volt, még ha a választások idején kígyót, békát kiabáltak egymásra. Meggyőződésem, hogy a bizalmi tőkeképzés ­amelynek Hódmezővásárhe­lyen tanúja voltam - hozzátar­tozik az egyes városok, térsé­gek és az ország felemelkedé­séhez. Joó Erzsébet mint egy évtizede, hogy a ház­táji és a saját tőkebefektetés sa­játos ötvözeteként indult az az üvegházi fejlesztés, mely elve­zetett a mai 12 hektáros hajta­tott felületű magán és társasági formához. A folyamatosan vál­tozó érdekeltségi rendszerre példa a végterméken alapuló, majd később a vállalkozói tí­pusú szövetkezeti modell. A társasági törvény megjelenését követően megkezdődött a tár­saságok szervezése, melybe a tagok saját pénzüket fektették be. Menet közben eldőlt, ki kí­ván vállalkozni, ki akarja társa­ságokkal működtetni az üzlet­részét, s ki az, aki dolgozóként szeretne itt boldogulni. MA mostani felállás? - Az egyéni kiválást csupán tucatnyian választották, a több­ség káefté üzletrészre cserélte a szövetkezeti üzletrészét. A szövetkezeti tagságot 50 ezer forint KES benthagyásával le­hetett megtartani. A tanácsadó, befektető, értékesítő és föld­hasznosító - véletlenül sem termelő - szövetkezet a zömé­ben kívülálló üzletrész-tulajdo­nosok és nyugdíjas tagok szö­vetkezeti üzletrészével káef­ténként eltérő, 2-41 százalék közötti arányban szállt be. így ezekben a vállalkozásokban a gazdasági döntéseket már a tu­lajdoni arány súlyozza. • A növénytermesztők ká­eftéje kinek a földjét műve­li? - Formailag nincs földje a káeftének. A bérlet jöhet első­sorban szóba, de másoknak is vállalhatnak szolgáltatást. Egyébként a tagoknak és kár­pótoltaknak is csak tizede kí­vánja önmaga művelni a terü­letét. Kivétel az Újszegeden li­citált hobbikert nagyságú par­cellák, de ez a 150 hektár nem mérvadó. • Az Agrárkamara már a mostani rendszer gyümöl­cse, itt minek köszönheti az elnökségét? - Felszólaltam az alakuló ülésen, ahol kifejtettem, hogy a piacgazdaság elképzelhetetlen kamara nélkül. Engem válasz­tottak. • A közéleti választások­ban ön jól szerepelt. A ma­gánéletben? - Agrárközgazdász vagyok, talán a hasonló érdeklődési kör is számíthatott. A feleségem egy iskolában gazdasági veze­tő. Két gyerekem van, a fiút ér­dekli a mezőgazdaság. Ez csa­ládi hagyományként is felfog­ható. Szüleim alsóvárosi, mi­háhlytelki paprikások voltak. A vadászat mellett szabad időmben legszívesebben az ott­honomban, a nagyszülői ház udvarában kertészkedem. Tóth Szeles István • Önállósult a szegedi Ikatus Ajtóstul törnek a piacra

Next

/
Oldalképek
Tartalom