Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-10 / 262. szám

^ ­Ifjfi SZERDA, 1993. NOV. 10. • Közraktárjegy Szegeden Olyan, mint egy óriási zálogház Igazán nem panaszkodhatott a nagyérdemű túlzott szakszerűség miatt dr. Oláh Jánosra, a Szegedi Hanza Közraktározó és Kölcsöntő Kft. ügyvezető igazgatójára tegnap a RoyaJ Szálló éttermében. / volt bankár ugyanis olyan kifejező és közérthető szavakat is használt érve­lésében. mint: „kamu, lenyúlás". így azután nem csak a jelenlevő köztársasági megbízott, dr. Farkas László, vala­mint a bankszakma neves személyiségei, hanem a gazda­ságtól távolabb álló sajtó képviselői is hibátlanul követ­hették az okfejtést. BELÜGYEINK 3 j | ntall József kedvetlenül néz ránk az újságok fényké­LLi peiről. A miniszterelnöki szomorúság akkor válik ért­hetővé, ha elolvassuk a fénykép alatt közölt levelet, amely­ben Antall József kifejti, miért lehetetlen az, amit tőle Göncz Árpád köztársasági elnök kér, nevezetesen, hogy a miniszterelnök terjessze elő személyi javaslatait a televízió és rádió elnöki posztjaira. Antall József - mint levelében megvallja - azért kesere­dett el, mert a tévé és rádió körül előállott helyzet teljesen a kormánykoalíció szándéka ellen való, hiszen ók mindig, mindent megtettek a megegyezés érdekében. „Nem mu­laszthatom el ugyanakkor annak megemlítését, hogy a médiumtörvényjavaslat parlamenti elvetésével milyen kárt okoztak az ellene szavazó ellenzéki pártok..." - írja a kormányfő. Aki átnézi a válaszlevél megjelenéséi kísérő elemzése­ket, a miniszterelnökhöz hasonlóan maga is elszomorodik, csakhogy egészen más indíttatásból. Kiderül ugyanis, hogy a jószándékú, de lehetetlen helyzetbe hozott kormányerők, és az örökösen akadékoskodó, kerékkötő ellenzék fekete­fehér figuráinál azért árnyaltabb a kép. I Yjert lássuk csak, mi is történt 1992. decemberében, LlÁJ amikor a sokat emlegetett, rádióról és televízióról szóló törvényjavaslatot a Parlament elutasította? Decem­ber 30-án Kulin Ferenc, a sajtóbizottság MDF-es elnöke így nyilatkozott: „...a törvény koherens, mert van logikája. Logikája az, hogy tökéletesen működésképtelen. ...Én jó lelkiismerettel senkinek sem tudom ajánlani, hogy ezt a törvényt megszavazza." Ezek után a képviselők igen szavazat nélkül, 122 ellen­szavazattal és 170 tartózkodással elutasították a rádióról és televízióról szóló törvényjavaslatot. Antall Józsefet cserben hagyhatta a memóriája, miköz­ben Göncz Árpádnak szóló levelét fogalmazta. Mint ahogy nem emlékezett arra sem, hogy az alkotmányügyi bizottság a törvényt , feles jogszabállyá" nyilvánította, ezt pedig az ellenzék önmagában nem is tudná leszavazni - erre Ha­raszti Miklós (SZDSZ) emlékeztetett. A miniszterelnök tehát (finoman szólva) pontatlan... Csúcs és Nahlik urak viszont megerősítve érezhetik magu­kat, folytathatják a „boszorkányüldözést", kedvük szerint. Mi pedig nézhetjük, mi történik, úgy sincs más válasz­tásunk. Fél év múlva viszont lesz. CKISSÜ ( ÁRS^IIJIÍILITIÉII/ i i „E" jelű födémgerendák T „A"-„AD" jelű áthidalók T „PK" födémepallók MODUL-BAL) XIÍIALIDA AAFIHIMILV® Pl: E 7-42 2111 Et áfával • E 7-54 2653 Ft áfával A-12 631 Ft áfával • AD-15 881 Etáváfal. MODUL-BAU EPLTŐIPATTL KFT. Szeged, Csongrádi sut- 27. 'I\: -»«»I -022 Nyitva tartás: h-p. 7.30-1630, sz.: 8-12 óráig. „Anyegin távol áll tőlem, de szerelem W - mondja Busa Tamás A Hanza fél évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy felújítson és a bankok közre­működésével elterjesszen egy, a második világháború előtti Magyarországon jól működő konstrukciót, a közraktárjegy intézményét. Az ötmillió forint alaptőkével létrejött társaságot egyébként két közgazdász és két jogász jegyzi. Abból indul­tak ki, hogy a mai magyar hi­telezési gyakorlat kulcskérdése a hitel fedezetének biztosítása, illetve az: szükség esetén mi­lyen gyorsan lehet pénzt csi­nálni a fedezetből. Az ingatlant - egyebek mel­lett - a piac kínálati túlsúlya miatt fenntartással fogadják a bankok, a gépkocsinál elég gyakori az okmányokkal való visszaélés, ráadásul az érték is nagyon ingadozik. A bankga­rancia visszaszorulóban van, a váltó nem tölti be a hozzá fű­zött reményeket, az árukészle­tet meg menet közben el lehet adni. A pénzintézetek túlzott óvatossága talán érthető, de néha már a vállalkozásokat gá­tolja. Megoldás? Csinálj egy na­gyon nagy zálogházat - ezt a kifejezést egyébként az ügy­vezető ilyen direktben nem használta - és nevezd el köz­raktárnak. (Szegeden ez a me­dencés kikötőben kap helyet.) A forgalomképes termék ­kezdetben tőzsdei cikkek ­ellenében bocsáss ki közraktár­jegyet, az árut lakatold le, s ta­lán meglágyítod a szigorú ban­károk szívét. Ha a pénzintézet tényleg biztonságban tudja a min­denképpen forgalomképes fedezetet, a valóságos érték bizonyos százalékáig könnyeb­ben ad hitelt. Az egyik kulcs természetesen az, mennyire értékelik az árut a közraktár­nokok, illetve ezt a becslést mennyire fogadja el a bank. (A hitel nagyságát a pénzintézet dönti el, de a kft. nem ajánlja a becsérték 50 százalékánál • Még több mint 200 azon ál­lami vállalatok száma, ame­lyek ez év közepéig átalakulá­sukat meg sem kezdték. Az átalakulás a privatizáció tech­nikai feltétele, célja, hogy a be­fektető egy vagyonértékelésen átesett, társaságként működő vállalatot vásárolhasson. Mint az Állami Vagyonügynökség­ben közölték, a több mint 200, még átalakulás előtt lévő válla­latnak legkésőbb ez év végéig társasággá kell alakulniuk az erről szóló jogszabály, az 1992. évi L1V. törvény értel­mében. Az ily módon átalakuló vállalatok úgynevezett külön­leges szabályok szerint válnak társasággá. Az átalakulás kü­lönleges szabályai azokra a vállalatokra vonatkoznak, ame­lyek átalakulásáról a vagyon­ügynökség ez év közepéig nem döntött, vagy kisebb cégről lé­vén szó, az önprivatizációs program keretében sem kötött A pénteki premier után teg­nap este újra Busa Tamás éne­kelte Anyegint a Szegedi Nem­zeti Színházban. A szimpatikus baritonistával még a főpróba elótt a színház büféjében be­szélgettünk. • Anyegin spleenes, cini­kus figurája nekem úgy tű­nik, civilben meglehetősen távol áll öntől. Hogyan le­het megbirkózni így is a szereppel? - Őszintén megmondom, csak az utóbbi két hétben kez­dett érlelődni a szerepformál­ásom. Andejcsik Pistához - aki a másik szereposztásban énekli - sokkal közelebb áll Anyegin, mert ő az életben is egy kicsit hasonló karakter. Én teljesen más vagyok. Főleg a darab el­ső felében kicsit erőltetnem kell magam, hogy kimért és hűvös legyek, ne pedig lángo­ló. A rendezőnő instukciói so­kat segítettek abban, hogy ne csak mozgásban, hanem belső­leg is megpróbáljak egy élet­unt, kiégett figurát hozni. Az Anyegin elótt már volt egy szerepem - a Petur bán -, ami­vel ugyanilyen sokat küz­döttem, mert tőlem abszolúte távol áll az ilyen ősmagyar, kirohanó, agresszív, „mindent bele"- mentalitás. A korábbi nagyobb hitelt.) Kezdetben valószínűsíthetően minden tétel beraktározását megelőzi a pénzintézet és a közraktár egyeztetése, s kéz a kézben ta­nulják majd a régi-új rendszert. A tevékenység alapvető cél­ja tehát, hogy a hazai pénz­piacon a rövid lejáratú hite­lezéshez megfelelő fedezetet biztosítsanak. A közraktár vál­lalja, hogy a zálogjegy fejében a felvett hitelt visszafizeti a banknak, ha az ügyfél időköz­ben „felborul". Ez úgy törté­nik, hogy az árut értékesítik, majd a zálogjegyen feltüntetett hitel erejéig kielégítik a ban­kot. Természetesen a köz­raktárnokok már menet közben is tapogatóznak, hogy amikor értékesíteni kell az árut. tudják, merre is induljanak. A Hanza keresi azokat a pénzintézeteket, amelyek fo­lyamatosan rendelkeznek rövid távú forrással, és a bankközi kamatoknál magasabb üzleti bevételt akarnak elérni, biz­tonságos hitelezés mellett. Nélkülük ugyanis nem megy. Nem utolsó mondatként hang­zott el, végszónak azonban megfelel: a cég nem érzi ku­darcnak, ha az első betárolásra néhány hónapot várnia kell. Fő a biztonság. Kovács András mm^mmmm^mmmm^^mmmmmmmt Vállalat­átalakítások Jl privatizáción akarnak könnyíteni szerződést szakértővel. A kü­lönös szabályok alapján átala­kuló cégeknek nem kell átala­kulási tervet készíteniük. Mel­lőzhetik a vállalati dolgozók számára kibocsátandó vagyon­jegyek sorsáról szóló intézke­déseket, és nem kell tervezetet készíteniük az önállóan mű­ködtethető vagyonrészek érté­kesítésének lehetőségeiről sem. Ezzel a folyamat felgyorsítá­sát, a privatizáció megköny­nyítését kívánja elősegíteni a törvény és alkalmazója, a va­gyonügynökség. Fotó: Révész Róbert darabokban, a Bohéméletben, a Figaróban csupa kedves, já­tékos fickót játszottam, ami nem esett nehezemre, mert szinte csak magamat kellett hozni. Anyegint egyébként nem tartom gazembernek, túl hamar kiégett és annak elle­nére, hogy egy értelmes ember, nem találja a célját. A mai vi­lágban egyre több ilyennel találkozhatunk. A darab végén róla is kiderül, hogy neki is vannak érzelmei. • Az a hír járja, hogy ta­nítani fog a zeneművészeti főiskolán. - Valóban vannak alapjai ennek a hírnek, mert Sinkó György művész űr nyugdíjba ment, és felajánlották, hogy vegyem át az ő helyét a főis­kolán. Ehhez azonban előbb meg kell szereznem a főiskolai végzettségem mellé az egye­temit is. Néhány kötelező taní­tási órán kívül gyakorlatilag még nem tanítottam, tehát nem tudom, hogy alkalmas lennék-e rá. Lehet, hogy valaki nagyon jól tud énekelni, de nem tud tanítani. A legjobb példa erre Simándy József, aki egy kitűnő énekes, de nagyon rossz tanár volt. A diákjai bevallották, hogy nem tanultak tőle szinte semmit, s később, már a diplo­ma megszerzése után más énektanároknál szinte mindent elölről kellett kezdeniük. A tanítás sajátos karizmát kíván, külön képesség kell hozzá, hogy amit tudok, azt át tudjam adni. Annak idején zongorán, orgonán, oboán is tanultam, a hangszereknél annyival köny­nyebb a dolog, hogy adott egy hangszer, meg tudom mutatni az ujjrendet, a kézállást. Egy énekesnek nem mutathatom meg. hogyan álljon a hangsza­lagja, csak azt mondhatom neki, hogy szorít, présel vagy nem jól artikulál, s gyakorla­tokkal rávezethetem a helyes útra. Egy hangszeres zenész­nek ha tehetségtelen a tanára, akkor legfeljebb elmegy a kedve a hangszerétől. Egy éne­kesnek tönkre mehet a hangja és egy életre padlóra kerülhet. • Ritkán szokták a tanítást és az éneklési egyszerre művelni. - A tanítás egyelőre csak másodállás lenne. Az énekesek általában pályájuk végén kez­dik el a sok strapával, beszéd­del, bemutatással, idegfeszült­séggel járó tanítást, mert az aktív énekléssel együtt fizi­kailag, szellemileg, hangilag rendkívül megterhelő. Meg­tiszteltetés számomra, hogy felkértek, ha meg lesz a vég­zettségem, akkor valószínűleg el is vállalom. Most még korai erről beszélnem. • Milyen új feladatai lesz­nek a színházban a kö­zeljövőben? - Jövő tavasszal a Macbeth, ami egy gyilkos szerep. 300 tömény oldal. Nem tudom, hogy az én színpadi múltam­mal szabad-e már ezt elvállal­nom, ráadásul a figura is meg­lehetősen távol áll tőlem. Egyelőre csak lapozgatom a partitúrát, korrepetitor nélkül ismerkedek vele. Hollósi Zsolt • A szenvedő alanyok állásfoglalása A gyógyszerészek megunták a huzavonát Csongrád megye beosztott gyógyszerészei is meghívást kaptak a tegnapi gyógyszertár­vezetői ülésre, amelynek elő­adója Kölner Ferenc, a Terü­leti Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára volt. A Csongrád Megyei Gyógy­szertári Központ igazgatója. Rákos Gyula azért tartotta fon­tosnak a TÖOSZ főtitkárának meghívását, hogy a gyógyszer­tári privatizációval kapcsolatos információk a másik fél szá­jából is elhangozhassanak a gyógyszerészek nyilvánossága előtt. Nevezetesen: az önkor­mányzatok képviselője is el­mondhassa az érdekelteknek, ha az önkormányzatok kerül­nek ki győztesen a jelenleg folyó - önkormányzatok kont­ra magyar állam - perekből, hogy milyen elképzelésük van a patikák és gyógyszertári köz­pontok privatizációjával kap­csolatban. Mint korábbi híradásaink­ból ismeretes, az ország több megyei önkormányzata áll per­ben az állammal annak el­döntése érdekében, hogy ál­lami vagy önkormányzati tulaj­donban vannak a gyógyszertá­ri központok, és a köréjük szerveződött patikák. Követke­zésképpen az ÁVÜ, vagy az önkormányzatok jogosultak az immáron több mint két éve esedékes patikaprivatizációra. Amennyiben az állam kerül ki győztesen a perekből, s az ÁVÜ privatizál, a magánosí­tandó patikák gyógyszerészei felvehetik az E- hitelt patikáik privatizációjához. Amennyiben a perek a me­gyei önkormányzatokat hozzák ki győztesen, a következő aján­latokkal kínálnák meg a gyógyszerészeket: Mindenekelőtt részvénytár­saságokká alakítanák a gyógy­szertári központokat, 10 száza­lékos tulajdonosi részt adva az ott dolgozóknak, 90 száza­lékot juttatva a megyei önkor­mányzatoknak. Az önkor­mányzat, mint tulajdonos, 3-5 évig nem tartana igényt az őt megillető osztalékra. Az alap kezeléséről az rt. gondoskodna, s ebből segítené a veszteséges patikákat, létesítene új gyógy­szertárakat a patika-hiányos területeken, s ebből végezne rekonstrukciót, valamint fe­dezné a privatizáció költségeit. A privatizációban résztvevő patikusoknak nem hitelt, ha­nem részletfizetési kedvez­ményt adna. Ezek az ajánlatok azonban nem realizálódhatnak addig, amíg nincs döntés a tulajdonjogi kérdésekben. A TÖOSZ főtitkára végeze­tül elmondta, hogy a Csongrád megyei önkormányzat által kezdeményzett per legutóbbi tárgyalásán a Belügyminisz­térium képviselője nem jelent meg, ezért volt szükség a ha­lasztásra. A helyi bíróság mér­legeli, hogy az Alkotmány­bírósághoz fordul az ügyben, amint azt - ügyészi indítványra - már megtette Eger város bírósága. A Csongrád Megyei Gyógyszertárt Központ kibővített gyógy­szertárvezetői értekezletének résztvevői megállapították, hogy az évek óta zajló kilátástalan tulajdoni vita eldöntésének folytatása nem szolgálja sem a lakosság, sem a gyógyszerésztársadalom, sem az ön­kormányzatok érdekeit. A jogi szabályozás hiánya, a tulajdoni vita eldöntése nehezíti vagy ellehetetleníti a gyógyszertárak teljes köré­nek tulajdonlását. Ezért az értekezlet - többségi határozattal - felhí­vással fordul a Magyar Köztársaság kormányához, a Magyar Gyógy­szerész Kamara Országos Elnökségéhez, az Országos Önkormányza­tok Érdekszövetségéhez illetve az Önkormányzatok Gyógyszerészeti Konzultatív Fórumához, hogy haladéktalanul üljenek tárgyalóasztal­hoz a megállapodásra törekvés szándékával. A kibővített értekezlet résztvevői elvárják, hogy néhány hétnél nem hosszabb időn belül jus­sanak kölcsönös kompromisszumok árán olyan megoldásra, amely képes kielégíteni mind az ellátandó lakosság, mind a gyógyszertárban dolgozók egzisztenciális igényeit. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom