Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-09 / 261. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. NOV. 9. Lengyel-kórkép a gazdaságról - A mai rendezvényünk megcáfolja a marxizmus azon tételét, miszerint a személyeknek nincs szerepe a történelem irányításában - hangzott el Szegeden a Hági étteremben tartott közéleti kávéház Lengyel László estjének bevezetőjében. A neves politojógus-köztró estjére ugyanis zsúfolásig megtelt a terem, hogy gondolatait a város közvéleménye is megismerje. Lengyel László a magyar gazdaság helyzetét jellemezve kiemelte, hogy nem látszanak a radikális összeomlás jelei, és sikerült megállni a lejtőn, ám sajnos a kiút jeleit sem lehet észrevenni. A tulajdonváltásról szólva azt tartotta legnagyobb problémának, hogy a Kádár-rendszer idején elért „kistulajdonosi" helyzetet nem sikerült a mostani kormánynak legalizálnia - pedig az emberek nagy része ezt várta a rendszerváltástól. Gond az is, hogy a föld értéke radikálisan lecsökken, s a kárpótlási jegyek ma már rég nem azoknál vannak, akik erre eredetileg jogosultak voltak. Az állami tulajdon lebontása óriási lehetőség ma hazánkban is, de sajnos ezzel pont az állami tisztségviselők egy része él vissza. Véleménye szerint a többségében ellenzéki összetételű önkormányzatok sem bűntelenek e folyamatban, hisz' képtelenség, hogy egy városi képviselő egy ellenérdekű gazdálkodószervezetet is vezessen egyidejűleg. Lengyel László az eddigi folyamatokat csupán kis privatizációnak nevezve, arra hívta fel a Figyelmet, hogy az igazi nagy közművek (víz, csatorna, gáz) magánosítása csak ezután következik, s ezekkel döntő módon befolyásolható a gazdaság állapota. Nem az a baj, hogy egyes érintett tisztviselők „saját zsebre" dolgoznak milliárdos kérdések eldöntésénél, hanem az, hogy ez a gyakorlat mára tömegessé és elfogadottá vált. S van-e nagyobb baj annál, hogy a társadalom ezt lassan el is fogadja? - fogalmazta meg a közéleti kávéházban aggályait Lengyel László. V. I. P. • A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfőn a Magyar Távirati Iroda rendelkezésére bocsátotta a miniszterelnök szombati keltezésű válaszlevelét a köztársasági elnöknek. Ebben többek közt a következők olvashatók: „Tisztelt Elnök Úr! Kézhez vettem november l-jén kelt egyidejűleg a sajtóban is közzétett - levelét... A levél tartalma, illetve egyidejűleg történt nyilvánosságra hozatala alapján - úgy tűnik - elsősorban nem nekem szólt. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió ügyének hosszú távra szóló, tényleges megoldását fegyelmi vizsgálatok közepette - aligha segíti elő Elnök Úr levele, különösen az elmúlt Antall József válaszolt Göncz Árpádnak esztendők tapasztalatai alapján. Különösen sajnálom, hogy az előzetes egyeztetés nélkül nyilvánosságra hozott levéllel ismét sor kerül egy ilyen elnöki-miniszterelnöki levélváltásra, levelezésre... Szeretném biztosítani arról, hogy a sajtószabadság éppen úgy szívügyem, mint Elnök Úrnak. Elég, ha valaki megtekinti a kormányzásunk alatt megjelent sajtótermékeket, a közszolgálati tájékoztatás adásait, azok jelentős részének a kormányzat működését élesen bíráló, igaz vagy igaztalan megállapításait. Ha a sajtószabadságot ténylegesen érintő, korlátozó lépésekre kerülne sor, elsőként magam lépnék fel ellene. De a sajtószabadság védelme azt is jelenti, hogy ne érvényesülhessen egyes politikai körök, újságírói klikkek belső terrorja, amivel hátrányos helyzetbe hozzák, élesen támadják azokat, akiknek eltérő az álláspontja. Ugyanakkor nem jogos sajtószabadságért kiáltani ott, ahol épp a hiteles tájékoztatáson feltételezetten csorbát ejtő ellen lép fel az, akinek az hivatali kötelessége. Kérem Elnök Urat, hogy amennyiben a sajtószabadság tényleges megsértéséről kap tájékoztatást, hozza tudomásomra, mindent megteszek az ilyen jelenségekkel vagy törvénysértésekkel szemben. A fentiekben leírtak figyelembevételével alapos tájékoztatást fogok kérni a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban kialakult helyzetről, megvizsgáltatom a kormányzati jogkörön belül szükséges lépékeket, ami nélkülözhetetlen végleges állásfoglalásom megtételéhez." • Újabb „tanévét" kezdte tegnap este Zsombón, a megszüntetett Wesselényi tanyai iskolájában az a népfőiskola, amely föltehetően egyedüli az országban. Tizenegy évvel ezelőtt határozták el az ide járó tanyai emberek, illetve azok, akik már nem tanyán laknak, de indíttatásukat ettől az iskolától veszik, hogy elérhető körből tudományának legismertebb tudósát hívják a téli hónapokban előadónak. A hétfő esti ünnepélyes tanévnyiÉvnyitó a Wesselényi Népfőiskolán tón többek között beszámoltak a nyári hónapok alkalmi rendezvényeiről, tanulmányútjairól, és megbeszélték a március első napjáig tartó időszak előadásait. Terveik szerint dr. Jakucs László, Erdei Ferenc, dr. Szabó Gábor, dr. Simon Miklós, dr. • Tudja, ki ez a hölgy itt mellettem? - Nem ismerem. • Páli Erzsébet, a felakasztott fiú testvére. - Hát persze. Mondom, a Virágot keressék. Semmit nem tudok. Régen volt már... • l)e még nem évült el. Kénytelenek lesznek önt is ismét kihallgatni. - Aztán mit tudok én mondani kérem? • Például azt, amit akkor is mondott, amikor bementek önhöz Páliné és Erzsike, hogy takarítsák el azt a szemetet... A fiú gépkocsijára gondolt. - Én ilyet nem mondtam. • Na jó, behívom Erzsike nénit... - Erzsikém - kezdte újra Sebestyén úr -, nem tehettem én semmiről kérem. Igaz, hogy rendes voltam magukhoz? • Ha így emlékszik, könynyttsen most a lelkiismeretén - biztatta Erzsike néni -, mindkét fiamat megölték, tudni akarom az igazságot. Már csak ez tartja a lelket bennem. - A Virágot kérdezzék, ő volt az ügyeletes akkor - ismételte, most már artikulálatlan hangon magát az egykori őrspéká. • Emlékszik rá, hogy folytattak nyomozást a rendörök ellen a Csongrád megyei nyomozók? &13M • Egy eltussolt gyilkosság nyomában m Posztobányi László rípottsotozata (22.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején öngyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riportsorozatunk. - Dehogy folytattak kérem. Nem volt ilyen, tudtam volna róla. - Nem mond igazat Géza bácsi, ön tudott a nyomozásról. Olasz főhadnagy többször is kihallgatta az őrsön az embereit. - A Virágot keressék, meg a Garait. Én nem tudok mit mondani. Nem volt nyomozás. • Milyen embernek ismerte Papp Albertet? - Jó ember volt. • Részeges rendőr hírében állott. - Nem ivott az kérem semmit. Csak néha... • Az akasztás után gyorsan soron kívül előléptették. Meglepte önt ennek a híre? - Nem is tudtunk róla. Jól feküdt az Albert Szentesen. • Amikor nyugdíjazták, ki volt az őrsparancsnoki hely várományosa? - Szabó János. • Mégis Papp Albertet nevezték ki. - Igen, mert kijött a Garai kapitány úr, és azt mondta, hogy Papp Albert, az Öcsi lesz a parancsnok... Sebestyén úr egyre idegesebb lett, már simogatta, nyugtatgatta a hozzátartozókat, hogy nem volt az gyilkosság, legalábbis ó nem tussolt el semmit. Aztán váratlanul fordulatot vett a beszélgetésünk. Sebestyén úr belezavarodott állításaiba. Hirtelen gondolt egyet és: - Nem tudok semmit erről a gyilkosságról Nem is volt ilyen itt Nagymágocson - emelte fel a hangját. • Erről beszéltünk idáig, nem zavarja? - Nem írtam alá semmit. Itt nem is volt ilyen gyilkosság. Azt sem tudom, miről beszélnek... Nem láttam értelmét a további diskurzusnak, elköszöntünk. Virág ny. rendőr csak rázza a fejét Sebestyén Gézától egy kőhajításnyira lakik Virág János nyugalmazott rendőr. A lakása előtt próbáltam szóra bírni... • Ön is itt rendőrösködött 1977-ben, amikor egy Páli Sándor nevezetű fiút felakasztottak az őrstől nem messze. Emlékszik rá? - Nem. Nem hallottam ilyesmiről. Ha itt szolgált, az nem igaz, hogy nem hallott róla - vette át aszót Erzsike néni. - Nem hallottam róla - rázta a fejét Virág. • Ezt komolyan mondja Virág úr? - próbálkoztam ismét. - Komolyan. Semmit nem hallottam róla. - Hát akkor köszönjük, viszlát - legyintettem elkeseredve, és biztos voltam benne, hogy itt már jártak előttünk. Virág úr fia kissé idegesen hallgatta beszélgetésünket, ami ilyen rövidre sikeredett... (Folytatjuk.) m HMMMMMHHHHNC;:R^1 A Sulyok-Japport Ügyvédi Iroda, mint a Dél-alföldi Pincegazdaság FA. felszámolója nyilvánosan értékesíti a Dél-alföldi Pincegazdaság FA. balotaszállási célgazdaságának járműveit a célgazdaság balotai kerület központjában (volt Aranyhomok Tsz központja). A nyilvános értékesítés időpontja 1993. november 12-13., délelőtt 9 órától délután 13 óráig. Kiadásra kerülnek: a tehergépkocsik, traktorok, pótkocsik, szőlőszállító pótkocsik stb. A járművek megtekinthetők 1993. november 10-11-én, délelőtt 8 órától 14 óráig, a fenti címen. Fizetés módja: a nyilvános értékesítés során megvásárolt járműveket azonnal készpénzben kell kiűzetni. A nyilvános értékesítés során a kiíró (értékesítő szervezet) fenntartja az elállás jogát mindaddig, míg a jármű kiűzetésre nem kerül. A megvásárolt járműveket legkésőbb 3 napon belül el kell szállítani. Kz.en idő alatt tárolási díjat nem kell fizetni, viszont a kiíró (értékesítő szervezet) felelős őrzést nem vállal. Érdeklődni Baksa Lászlónál a 62-cs körzet 385-141-cs telefonszámon vagy a helyszínen személyesen lehet. HE7 A BIG Hús Kft. heti áruCJS ajánlata! Pulykanyak Pulykaszárny Pulyka mellfiié Pulyka alsó comb Pulyka felső comb Pulyka egész comb Pulyka alsó combhús Pulyka felső combhús Pecsenye liba Pecsenye kacsa 134 Ffkg 134 Ffkg 336 Ffkg 130 Fukg 215 Ffkg 202 FH<g 212 Ffkg 242 Ffkg 120 Ffkg 143 Ffkg Baromfifelvágottak nagy választékban! Szeged/ Oskola u. 21. Tel.: 312-920. Nyitva: K-P: 8.30-18 óráig. Szo.: 8-12 óráig. Erdei László, dr. Benyik György, dr. Bodosi Mihály, dr. Ilia Mihály, dr. Csákány Béla, dr. Csanádi Miklós, dr. Koppány György, dr. Tóth Károly, dr. Szabad János és Szabad Gábor, dr. Apró Katalin és dr. Apró György, Bagi Adámné és Bagi Ádám, valamint dr. Janka Zoltán lesz a vendégük, és dr. Süveges Ildikó meghívása alapján ellátogatnak Budapestre, a szemészeti klinikára is. Beszélgetéseiket hétfőnként este 6-kor kezdik ebben az évben is, de aki alkalmi „beugróként" akar ide látogatni, most is számoljon avval, hogy a „városi méretű" ismeretterjesztés idejét jóval túllépő alkalmak résztvevője lesz. A tanyai ember még mindig azt vallja, ha kimozdul hazulról, legyen értelme. • „ Amit tegnap mondtam, mára már nem érvényes" Jelcin „szószegése t» Jelcin „szószegésének" politikai és erkölcsi tartalmával foglalkozva a hétfői német lapok közül a Frankfurter Allgemeine Zeitung politikailag érthetőnek tartja, hogy Jelcin visszalép ígéretétől, s mégsem rendeztett elnökválasztást jövőre. A lap szerint az államfő nem akar újabb választási harcot a tényleges reformmunka kárára. „Azonban itt is látni kell a negatív politikai kihatásokat, amelyek felülmúlják a politikai hasznot: meggyengült a jelcini szóba vetett bizalom. Ellenfelei és bírálói ezt kiaknázhatják és ki is fogják aknázni: ez viszont hátrányosan hat ki a reformpolitika ügyére" írta a frankfurti napilap. A müncheni Süddeutsche Zeitung arra hívta fel a figyelmet, hogy Jelcinnel nem újdonság az „amit tegnap mondtam, mára már nem érvényes." A bajor lap mégis úgy vélte, hogy „ígéretének megszegése ebben az esetben a politikai józanság cselekedete, mégha erkölcsileg kétesnek is tűnik", mivel Jelcin esetleges választási kudarca, még mielőtt a reformok mozgásba lendülnének, az országot ismét belső forrongásba sodorhatja. A düsseldorfi pénzügyi-gazdasági napilap, a Handelsblatt számára egy dolog bizonyos: Oroszországnak és a világnak Jelcin személyében „kiszámíthatatlan medvével" kell együttélnie. A lap felvetette, hogy van-e egyáltálan értelme a december 12-ei választásoknak, már az aláírásgyűjtés előtt is felmerült annak gyanúja, hogy az állami Duma jelentéktelen lesz, olyan „cégér", amelynek nincsen befolyása a diktátorra." A Berliner Zeitung a Nyugat magatartásán csodálkozott: „ott ugyanis kitartóan hallgatnak, mintha Oroszországban minden sínen lenne. A parlament feloszlatása, páncélosok masszív bevetése, a sajtószabadság korlátozása - minden, amit Jelcin tesz, helyes. A gyanút, hogy az elnök az általa előidézett szeptemberi válságot szándékosan felkorbácsolta, félretolják." - MEGYEI AFESZ-AKC10 RENDKÍVÜLI KEDVEZMÉNNYEL 1993. november 8-tól, amíg a készlet tart. MINDEN ÁFÉSZ-BOLTBAN. Régi ár: Akciós ár: Paloma szemes kávé 1000 g 381,319,Paloma szemes kávé 500 g 192,159,Paloma vákuumkávé 500 g 192,159,Karaván szemes kávé 500 g 266,219,Omnia szemes kávé lOOOg 712,599,Omnia szemes kávé 500 g 360,299,SIR MORTON FILTERES TEÁK Kínai, Ceylon, Garzon, Earl Grey, Vietnami, Daijeling 58,48,Csipkebogyó, Kamilla, Hársfavirág 89,-73,— KERESSE A AFESZ-BOLTOKAT! —