Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

SZERDA, 1993. OKT. 6. Pitvaiosi tanulmányok KITEKINTŐ 15 A szerző hazai é? külföldi (kassai) forrásanyagra támaszkodva követi nyomon a település születését. Azt a területet, melyen ma Pitvaros, Csanádalberti és Ambrózfalva fekszik, pitvarosi pusztának hívták a 19. század elején, s a Királyi Kincstár birtokát képezte. Erre a területre 1815-ben szerzett bérleti jogot két nagylaki lakos, melynek következtében 1817-ben 175 nagylaki család átköltözött a pitvarosi pusztára. Pitvaros története lényegében ezzel a demográfiai mozzanattal kezdődik. A pitvarosi nép szellemi és lelki támasza volt hosszú időn át az 1832-ben épített iskola, s az 1834-ben felszentelt imaA fenti címmel nemrég látott napvilágot Komoly Pál tanulmánykötete, mely az utóbbi idó'k egyik jelentó's helytörténeti vállalkozása Csongrád megyében. ház. Mindkét egyházi létesítmény meghatározó szerepet játszott abban, hogy a lakosság, dacolva az idők viharaival, helyén maradva, megőrizze sajátos kultúráját, nyelvét és hitét. Egy másik fejezet Pitvaros önkormányzati fejlődésével foglalkozik. Ennek legfőbb sajátossága pedig az, hogy ura mindig az állam volt, a személyes földesúri joghatóságot nem ismerte. Megrendítő sorokat olvashatunk az 1946-47-es „áttelepülések"-ről, melyet - a szerző kutatásai is ezt igazolják etnikai szempontok helyett elsősorban egzisztenciális megfontolások motiváltak. A több és jobb föld reménye, a könnyebb megélhetés tudata ezreket indított útnak. Pitvaros majd 3000 fős lakosságából 2442 személy hagyta ott faluját. Helyüket Gutáról és Érsekújvár környékéről érkezett kitelepített magyarok foglalták el, akiknek névsorát az áttelepülőkével együtt az új lakhely megnevezésével együtt teszi közzé a szerző. Komoly Pál könyvének utolsó fejezetében saját családjának krónikáját írja meg. Nem az önnépszerűsítés vezeti, hanem a valóban népes család különböző tagjainak sorsán keresztül az alföldi szlovák ember tipikus életútját rajzolja meg. Korrektül összeállított családfák bizonyítják, hogy a szerző széles kiterjedésű anyakönyvi kutatásokat is folytatott a geneaológiai táblázatok pontos megszerkesztéséhez. Ajánlom e könyvet elsősorban a pitvarosiaknak, akik nélkülözhetetlen és hasznosítható tudást meríthetnek belőle, de eredménnyel forgathatják a nemzetiségi folklór, a dél-alföldi régió története iránt érdeklődő szakemberek is. Marjanucz László A WESTEL október 4-30-ig kedvezményes áron kínál egy elnyűhetetlen, nagy teljesítményű mobil telefont: a Motorola Associate készülé ket, mely 20.000 Ft + ÁFA-val olcsóbban vásárolható meg. A Motorola Associate választástól függően gépkocsiba szerelt, vagy hordozható készülék formájában kapható. Bármelyiket választja, ezen az ajánlaton Ön csak nyerhet. (((«))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Budapest 1111 Karinthy Frigyül 21. Td: 166-9977,227-3777 Rádiótelefon: (0660)3-27087, (0660)3-27088 Balalonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon <0660)3-27100 Békéscsaba: 5600Gyóni G. u. 21. Td.: (66) 448022 Rádiótelefon-.(0660)3-84000, (0660)3-84001, (0660)3-84002 Debrecen: 4026Kákán tér2/,4. Td: (52)318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3- 27800 Győr 9022 Pálffy Dénes u. 1. Td:(%) 318-8% Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Miskolc: 1510 Széchenyi u. 70. Tel: (46) 411-550. (46) 412-770Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Sagykanizsa: 8800Deáklérl0. Td: (93)310460 Rádiótelefon: 10660) 3-27408 Pécs 7621Ráhóczi utcal9.Td.:(72)445-lll Rádiótelefon: (0660) 1-27900 Szegei 6720 Tisza lm bi 24. Tel: (62)322-575 Rádiótelefon: (0660)3-27600 Székesfehérvár. 8000 Váriórái 44. Tel: (22)328-71' Rádiótelefon: 10660)3-27200 Szolnok 5000Bam u.l. Tel: 156) 422-232 Rádiótelefon: (0660) 1-86000 Szombathely: 9700 Szombathely, Marx Károly u. 14. Tel: (94) 324 420 • Az atomreaktortól a mikrosütőig Szigorúbbak lesznek a sugárvédelmi előírások Márpedig ahogy fejlődik a technika, szaporodnak otthonunkban, munkahelyünkön, tágabb környezetünkben a sugárveszélyt magukban hordozó berendezések, esetleges egészségkárosító hatásukról, a védekezés lehetőségeiről is több szót kell ejtenünk. Erre adott alkalmat az a háromnapos munkaértekezlet, amelyet az Országos Tisztiorvosi Hivatal, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet valamint az ÁNTSz megyei intézete szervezett Szegeden. A sugáregészségügy aktuális kérdéseiről dr. Ozoray Kamilla országos tisztiorvos és dr. Sztanyik B. László egyetemi tanár, főigazgató főorvos tájékoztatott. A sugáregészségügy szakemberei évente összegyűlnek, hogy munkaértekezleten, továbbképzésen számoljanak be eddigi munkájukról és meghatározzák további teendőiket. A szegedi tanácskozásra eljöttek a megyék sugáregészségügyi hatósági feladatait ellátó ÁNTSz-ek képviselői, a hét sugáregészségügyi területi alközpont, valamint az országos intézet munkatársai, csaknem 80-an. A laikusok számára a sugárveszély többnyire azonos az atomfenyegetéssel: Csernobil példája még ma is kisért. Az erőmű meghibásodásakor valóban elszennyeződött a környezet, részint az „információáramlás" hibája miatt is. Mindez nemzetközi és hazai viszonylatban jókora tanulságul szolgált a szakemberek számára. A magyarországi szolgálat is fölkészült arra, hogy hasonló esetben az addigiaknál gyorsabb, pontosabb mérésekkel ellenőrizze a szennyezés mértékét, és azonnali, megfelelő intézkedésekkel előzze meg a bajt. Feladatuknak tekintették a megbízható információs lánc megteremtését is. A szolgálat munkatervében évről évre meghatározza a sugárveszélyes munkahelyek programszerű ellenőrzését, ügyel arra, hogy a gyógyításra szánt sugárforrást biztonságosan helyezzék el az egészségügyi intézményekben, hogy valóban használjon és ne ártson az embereknek. Széleskörű vizsgálatokat végeznek a környezetben előforduló, mesterséges és természetes sugárzó anyagok hatásáról. Napi feladata a szolgálatnak, hogy kiszűrje a levegőből a szennyező részecskéket, s meghatározza, mennyi benne a sugárzó anyagtartalom. Rendszeresen gyűjtik a csapadékot, s havonta mérik radioaktív szennyeződését. Ugyancsak folyamatos ellenőrzésnek vetik alá a felszíni- és ivóvízmintákat, vizsgálják a talajt, a növényzetet és az élelmiszereket. A rendszer működőképességének fönntartása a biztosíték arra, hogy hazánk eleget tesz a nemzetközi, úgynevezett gyorsértesítési egyezmény követelményeinek, annak, hogy ha bárki bárhol valami rendellenességet tapasztal, köteles azonnal érteMiként annak idején a Köjáloknak, most az örökükbe lépő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézeteinek is feladatuk - sok más egyéb között - a különböző sugárzások mérése. Mivel e szakterület művelői nem végeznek látványos munkát, és szerencsére a káros sugárzások ritkán okoznak megrázó eseményeket, a sugárvédelem kívül rekedt eddig a közvélemény érdeklődési körén. síteni erről a szomszéd országokat. Emellett természetesen intézmények, lakossági bejelentések alapján is végeznek ellenőrző méréseket. Ismert a mátraderecskei példa, amikor is kiderült: a savanyú vízforrásokból radioaktív gázok is kiáramlanak, amelyek a lakásokba kerülve szennyezhetik az ottani levegőt is. Az esetleges megbetegedéseket megelőzendő elrendelték egyes épületek padlózatának, falainak szigetelését, mesterséges szellőztetés biztosítását. Az ország keleti megyéiben, a folyóvizekben talált radioaktív szennyeződésről bebizonyosodott: nem a Kárpátaljáról érkezett „ajándékáról van szó, hanem a műtrágyázott talajból a felszíni vízbe került kálium okozta a természetes sugárzást. Egyre többet frnak, főként a külföldi lapok, az ionizáló sugárzások káros hatásairól vagy éppen az ellenkezőjéről. Veszélyezteti-e az egészséget a nagyfeszültségű távvezeték elektromos tere, kérdeztem a szakemberektől. A válasz: ha túl közelről éri ez a sugárzás az embert, bizonyára káros, bár ezügyben nem jutottak közös nevezőre a kutatók. Minden esetre szabvány írja elő például, hogy a vezetéktől milyen védőtávolságban lehet építkezni. Ugyancsak vita tárgya, hogy ártunk-e magunknak, ha mikrohullámú sütőt használunk. Ha a készülék izoláló hálója ép, és meghibásodás esetén szakember javította, nem kell tartanunk káros sugárzástól. Az azonban tény, tudtuk meg, hogy ha valaki élete jelentős részében ki van téve nagyfeszültség, mikrohullám okozta ártalmas sugárzásnak, nem zárható ki rákos megbetegedése. Az új tudományos eredmények, a nemzetközi tapasztalatok arra késztetik a szakembereket, hogy a hazai sugárvédelmi előírásokat fölülvizsgálják, és a nemzetközi szervezetek ajánlásai alapján átdolgozzák. Noha hazánkban nem fordult elő sugárforrás okozta baleset vagy haláleset, az egy éven belül elkészülő új szabályzat várhatóan szigúbb lesz, mint a korábbi. tudtuk meg a tanácskozáson. Ch. Á.