Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-30 / 253. szám

SZOMBAT, 1993. OKT. 30. HAZAI TÜKÖR 5 • Negyvenéves a Demasz-korus „Édesapám is munkásember volt ff A Démász Rt. „Erkel Ferenc" munkáskórusa negyvendik szüle­tésnapját ünnepli. A kórus alpítótag­jai a hetvenes évei­ket tapossák. Az elnök, Vajda György valamikor a vállalat vézéri­gazgatója,. mára nyugdíjas, de most is aktív támogatója a művészeti cso­portnak. Dr. Mi­hálka György hu­szonkét éve diri­gálja a kórust, s bár az eredeti feladat tömeg­dalok tanulása, s a munkás­ünnepeken való fellépés volt, komoly, oratórikus művek is bekerültek a kórus repertoár­jába. • Nem divat ma már mun­káskórusban énekelni. - Ez fgy igaz, mi mégis büszkék vagyunk rá, hogy ennyi időt megéltünk. Japán­ban, Amerikában sok pénzt fi­zetnek egy énekkarnak, mert trikóján a fenntartó céget rek­lámozza. Nálunk ez egyenlőre nem (gy van, hiszen a tagok maguk is befizettek egy bizonyos összeget, hogy a negyvenedik jubileumi ünnep­séget megtarthassuk. Albert Ernő alapttótag és Balázs Ist­ván titkár rengeteget talpalnak, dolgoznak azért, hogy ez a kö­zösség dolgozni, működni tud­jon. • Sikeriilt-e fiatalokat is becsáhítani a kórusba? - Miután jómagam a főisko­lán és a konzervatóriumban is tanítottam, sok hallgatót hív­tam ide énekelni. Hajdanán az Altalános Munkáskórusban énekelt Tokody Ilona, Bara­nyai László, Matúz István, az Onczay gyerekek és még so­rolhatnám azokat a szegedi, ma már világhírű muzsikusokat, akik itt tanulták meg szeretni Kodályt, Bartókot. A szakma persze nem igazán értékeli a munkáskórusok eredményeit. Az elit kórusok mindig is fa­nyalogva figyelték a mun­kánkat. Én mégis azt mondom, sokkal nagyobb kihívás egy­szerű emberekkel, képzetlen hangokkal kulturáltan meg­szólaltatni mondjuk Rossini Stabat Mater-ét, vagy Liszt va­lamelyik miséjét, mint ének­szakos hallgatókkal. Az ember keze „súlyosabbá válik, ha munkáskórust is dirigálhat. Ez azt jelenti, hogy megtanulja a nehezebb helyzeteket is le­győzni. Vásárhelyi Zoltán Dr. Mihálka György (Fotó: Enyedi Zoltán) mondja: „Igazi hozzáértővé csak az válhat, aki nemcsak a könnyű lebegésű kamara­kórusok vezetését vállalja". • A karnagynak mennyire szükséges résztvennie a kó­rustagok napi örömeiben, szokásaiban? - Nekem ez sohasem esett nehezemre. Édesapám is mun­kásember volt. Jól ismerem a fehér asztal melletti hangula­tot. A közös, családias ünne­pek, az együttlét örömei min­dig is megérintettek. Az em­beri értékek, a hitbeli dolgok legalább olyan fontosak, mint az együtténeklés. a produkció. A hatvanas évek elejétől Joó Étével együtt azon munkálkod­tunk, hogy élményt jelentsen ezeknek az embereknek az együttlét. A próba, a fellépés. A kórustagok hűségét is hozzá­számítom a sokéves munka eredményeihez. Ez a kórus egy nagy család, és amíg a próbale­hetőségünk biztosított s anyagi támogatást kapunk, addig éne­kelünk és dolgozunk. A mun­kásdalok mellett olyan műve­ket is megszólaltatunk, ame­lyek a zeneirodalom gyöngy­szemeinek számítanak. P. E. • A Démász Rt. „Erkel Fe­renc" munkáskórusának ju­bileumi koncertje ma délután 5 órakor kezdó'dik a JATE aulájában (Dugonics tér 13.). Ünnepi beszédet mond: Dervarics Attila vezér­igazgató. A hangverseny vendégei: a Frankolovo kó­rus (Szlovénia), Bátori Éva (a Lipcsei Operaház tagja), Ma­rik Erzsébet (zongoramű­vész-tanár), Vajda Júlia, a Szegedi Nemzeti Színház ma­gánénekese és Koczka Fe­renc, a színház karnagya. A 40 éves jubileumát ünnmeplő kórust vezényli: dr. Mihálka Györgv, zongorán kísér: Joó Ete. Egy reggelen ismerős golfjá­tékost láttam az NBC csatornán. Nem mintha túl sok közeli hozzá­tartozóm lenne a baseball, az ame­rikai futball és egyéb más élvez­hetetlen produkció világában, ám ez az ember, akinek lassítva láthat­tam néhány ütését, határozottan is­merősen hatott. . Na ja, csaptam a homlokomra, amikor az arcát kö­zelebbről adták: ez Clinton, az elnök. A reggeli hírműsorban egy golfszakértő számítógépes elem­zés segítségével mutatta be az amerikai választópolgárok mil­lióinak, hogy ez a versenyző test­tartásában, a csípő magasságában, no meg a könyöktartás szögében hol téveszt néhány millimétert al­kati adottságához és a szakmailag elvárhatóhoz képest. Aztán e szakértő elismerően bólintott és a riporter kérdésére végül ügyes játékosnak nevezte az elnököt. Clinton este is ügyesnek bizo­nyult. Kilenc órára hirdették meg a kongresszus és a szenátus együttes ülését, ahol az elnök a saját egészségügyi törvénytervezetét indokolta (pontosabban: a fele­ségétől származó, de pártja által képviselt javaslatot vette védel­mébe, hiszen az elnöknek csak a költségvetési törvényt szabad személyesen előterjesztenie). Ter­mészetesen telt ház előtt beszélt, több száz újságíró érdeklődése mellett, sikerrel. Megjegyzendő, hogy előadói beszédét még az sem zavarta meg, hogy a szószékbe épített súgógépen először a be­iktatási beszéde jelent meg, s ezért - a beavatottak, legnagyobb meg­rökönyödésére - öt percig általá­nosságokról szónokolt. Mivel a sors úgy hozta, hogy éppen a törvényhozás épületében jártam, tanúja lehettem a rend­kívüli biztonsági intézkedéseknek. Annak ellenére, hogy kísérőm korábban a külügyminisztérium­ban dolgozott, s így ismerősökre is lelt a folyosókon, szinte minden sarkon megmotoztak és átnézték a táskánkat. A legmeglepőbb az volt, hogy még a ház aljcalma­r r f FOLPROBALTAM AMERIKÁT 4. A közös szelence zottait (küldöncöket, liftkezelőt, biztonsági embert) is csak a rönt­genkapun át engedték közlekedni. A szenátusba minden államból hat évre választanak két szenátort. Első ránézésre ez lenne a felsőház, ám igazándiból itt inkább sze­mélyzeti politika folyik. Itt minő­sítik és nevezik ki a különféle ál­lami bizottságok, hivatalok veze­tőit és a bírákat. A törvényhozás másik házában, a kongresszusban néhány elenyésző kivételtől elte­kintve (például van egy szocia­lista, aki a demokraták között ül) a két nagy párt osztozik a terepen. Az egész újságot teleírhatnám, ha vázolni szeretném, milyen szel­lemi útvesztőkön és dűlőutakon döcög egy javaslat a törvényig (természetesen a szenátus, az el­nök és adott esetben az alkot­mánybíróságként működő Leg­felső Bíróság hozzájárulásával), de talán elegendő, ha röviden jellem­zem az ügymenetet: demokratikus, tehát bonyolult. A kongresszusba minden 520 000 polgár után választanak képviselőt. A 435 tag csupán két évre kap bizalmat, tehát a válasz­tópolgár érdekét nagyon komolyan kell venni. Ilyen módon az ame­rikai parlamentben ismeretlen fo­galom a pártfegyelem, a köz véle­ménye fontosabb, mint a televí­zióban naponta nyilatkozó vezér­szónoké. A szenátus újságíró klubja tel­jesen amerikanizált. A kollégák ki se látszanak a számítógépek mö­gül, s ha van néhány tenyérnyi hely az asztalon, ott kóla, szend­vics, lepedőnyi újság vagy tele­fonáló újságíró lába található. Itt rendkívül laza a hangulat, az álta­lános köszönés a „háj", igaz oda­bent a kötelezően név szerinti sza­vazásokon a magas törvényhozók igen és nem helyett csak annyit nyögnek: jee vagy néé. Itt azt mondják, hogy az alkot­mány szövegezői szerint a kong­resszus azért van, hogy képviselje a népet, a szenátus feladata meg az, hogy értelmezze, mit is akar a nép. Apropó értelmezés: az Egye­sült Államok Tájékoztatási Hiva­talában Katherine Turpintől, a kö­zép-európai újságírókat istápoló kormányhivatalnoktól megtudtam, hogy Washingtonban 700, New Yorkban 800, Los Angelesben pe­dig 200 külföldi tudósító dolgozik. A legnépesebb a japán csapat,, nagykövetségük - kissé szokatlan módon - külön irodát tart fönn az amerikai kormány tájékoztatási hivatalában. Visszatérve a szenátus sajtó­ITT VfiN REPÜLŐJEGYEK, SZÁLLODA­JJrín/J BÉRLET' AUTÓKÖLCSÖNZÉS, fincKllvfl AZ USA EGÉSZ TERÜLETÉN! Mt^DT^KI'C Utazási Iroda, Szeged, IV1VJK I UIN a petöfj s. sqt. 7. Tel.: 31 • JUap(kőjletétel Alapítvánnyal a közgazdászképzésért A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete a lehető legjobbkor létesített alapítványt a dél-al­földi régió közgazdászképzé­sének megalapozására, a köz­gazdászok továbbképzésének elősegítésére. Az Ökonómia Alapítványba most további 1 millió forintott fizettek be e célra. Szegeden a köztársasági megbízott hivatalában tegnap, pénteken dr. Tráser Ferenc, a MKT megyei szervezetének alelnöke nyújtotta át az össze­get az Ökonómia Alapítvány kuratóriuma elnökének, dr. Farkas László államtitkárnak. Mielőtt bárki is egyik zsebből Tervek szerint a sze­gedi egyetemen a jövő tanévtől bevezetik a köz­gazdászképzést. Az ille­tékes minisztérium e ne­mes elképzelést dicsére­tesnek íteite, de az anya­gi terhek átvállalására nem tett ajánlatot. másikba átcsúsztatott támoga­tásra gondolna, érdemes tisz­tázni a pénz eredetét. Ami nem más, mint az idén tavasszal szervezett közgazdász vándor­gyűlés bevételéből származó nyereség. A módszert talán ér­demes lesz a leendő közgaz­dász tanulókkal is megismer­tetni. 310-088 • Nem történt választási csalás az üzemi, közalkalmazotti tanácsi választásokon. A csalás tényét felvető Magyar Szabad Szakszervezetek Uniója félre­értelmezi a szavazatok össze­sítési módját - adott tájé­koztatást pénteken délelőtt Pál Lajos, a Munkaügyi Miniszté­rium munkajogi főosztályának vezetője. Mint Pál Lajos rámu­tatott: a Magyar Szabad Szak­szervezetek Uniója által emlí­tett és az összesítésben sze­replő „összes szavazat" meg­jelölést nem szabad összeke­verni a választásokon megjele­nő szavazók számával. Az új Munka törvénykönyve szerint az egyes munkahelyeken - a munkahely dolgozói létszá­mától függően — egy üzemi megbízottat, vagy háromtól tizenháromig terjedő számban üzemi tanács tagokat kellett választani. A jelöltlistán sze­repelhetett akár 20 név is. Amennyiben az adott munka­klubjához, idézem az egyik helybéli kollégát: az amerikai tör­vényhozás olyan, mint egy adag leves, a kongresszusban megeszik, a szenátusban meg addig kavar­gatják, amíg kihűl. Hajói értettem, a kétéves és a hatéves mandátum közötti különbségről szól ez az allegória. Persze, más is döntő le­het. Egy szenátornak, lévén jogász vagy közgazda, esetleg tanár vagy orvos, nem lehet elegendő pénze az újraválasztásra, ráadásul hon­atyáskodása éveiben nem is foly­tathat praxist, tehát ideje nagy ré­szében pénzt gyűjt. Kiszámolták, hogy ha eséllyel akar indulni a kö­vetkező körben, akkor heti negy­venezer dollárt kell összeka­lapolnia különböző érdekcso­portoktól, alapítványoktól, egyéni szponzoroktól. Szóval van itt hatalom, pénz, lazaság, meg még tradíció is. Az utóbbira példa, hogy a bejáratnál a mai napon is szolgál egy elegáns doboz, tele tüsszentőporral, mivel a legelső törvények egyike a sze­nátorok szabad és államilag támo­gatott tubákolásáról rendelkezett. Aztán leszoktak az emberek erről is, mígnem 87 évvel ezelőtt egy agg szenátor fölindulva regiszt­rálta, hogy üres a közös szelence. Hosszú, több órás beszédben ecsetelte az amerikai állami le­gitimáció és a tubák együttes tör­ténelmi jelentőségét, minek kö­vetkeztében a ház adminisztrációja úgy döntött, inkább föltölti a do­bozkát, mint hogy hosszas tör­vénymódosításba vigyék a szená­tust. így ma is ott áll a doboz, mert a törvényt senki sem vonta vissza. És ugyanígy, merő hagyo­mánytiszteletből a bejárathoz leg­közelebbi padban ülőnek köte­lessége torokjavftó gyógyszert tar­tania, bár ezt a korabeli törvényt már módosították: néhány évtize­de nem a peches szenátor, hanem az állami költségvetés állja a Neg­rót. (Folytatjuk.) Dlusztus Imre Nem volt csalás helyen például 13 üzemi tanács tagot lehetett megválasztani, a 20 név közül maximálisan 13 nevet jelölhet meg egy-egy dolgozó a szavazólapján. Ez esetben tehát egy dolgozó 13 szavazatot adott le. Az (gy le­adott és összeszámolt szava­zatok száma egyértelműen lé­nyegesen több, mint ahány foglalkoztatott található Ma­gyarországon. Az ágazati szak­szervezeti vagyon egyelőre használati jogának megosztása szempontjából az összes szak­szervezeti jelöltre leadott sza­vazatokat kellett összeszá­molni. Ez még több lehet, mint a ténylegesen megválasztható jelöltekre leadott szavazatok • Mi a kiindulópontja a közigazgatás modernizá­lásának? - kérdeztük dr. Günther Béla Csongrád megyei főjegyzőt, aki a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia fölkérésére részt vesz ebben a mindannyiunk min­dennapjait is érintő munká­ban. - A hatékonyságnak, a tár­sadalmi kényszerűségnek kell alárendelni a mindig szolgálati szerepet betöltő közigazgatást. Ennek értelmében vizsgáljuk a minisztériumokat, a közöttük lévő kapcsolatrendszert, a kor­mánytestület és a miniszté­riumok viszonyát, a területi ál­lami közigazgatási szervek rendszerét és az önkormányzati rendszer korszerűsítési lehető­ségét. • Az első magyar önkor­mányzati törvényt az „óriá­sok nemzedéke" - Eötvös, Deák - 1879-ben alkotta, öt esztendő után mégis módo­sításra szorult. Igaz, aztán egészen 1950-ig élt. A rend­szerváltozás önkormányzati Iránytű a hivatalok (2.) Ha hatékony, szolgál törvényének milyen fogya­tékosságaira derült fény? - Az egyes önkormányzati szintek közötti hatásköröket például pontosabban el kell ha­tárolni. Erősíteni kell az állam törvényességi felügyeleti jogo­sítványait. Átfogóan biztosítani kell a nem kormányzati, de ál­lami pénzügyi ellenőrzés rend­szerét. Tisztázni szükséges azt is, hogy bevált-e a törvény azon elgondolása, hogy példá­ul a polgármester az önkor­mányzati hatáskört névre szó­lóan kapta meg, ugyanakkor a hivatallal kapcsolatos minden munkáltatói jogkört is. Ponto­sításra szorul a jegyző jogál­lása, mert kérdéses, jó-e, hogy a jegyző kizárólag a testülettől függ, vagy hogy elégségesek-e az apparátusra vonatkozó jo­gosítványai, hiszen nincs joga arra, hogy kiválassza a munka­társát, noha 'ő a hivatalvezető. A szervezeti jellegű kérdések közül át kell tekinteni a megyei igazgatás problematikáját, a megyei közgyűlések választási rendszerét. Az önkormányz­atok finanszírozási rendszere is nagyító alá kerül, mert a szak­értők szerint rendkívül ala­csony (15 százalék) a saját be­vételek aránya, így óriási a függőség a központi költségve­téstől. A mi 15-85 százalékos arányunkkal szemben például Franciaországban a források megoszlása 50-50 százalék, mert ott egy sor központi adó­bevételt átengednek az önkor­mányzatoknak. • A dekoncentrált szervek átvilágítása milyen ellent­mondásokat tárt fel? - Ezekben a hivatalokban egy sor olyan feladatot látnak el, melyek a területi önkor­mányzati szervek dolga lőhet­ne. Ilyen például a sportigaz­gatás, a kereskedelmi, illetve a közlekedési felügyelet. Nem tartom egészségesnek, hogy a földművelési hivatalok önkor­mányzati testületi kontroll nél­kül működnek. • Hogyan rendezhető a de­koncentrált szervek és az önkormányzat viszonya? - Rendező elv lehetne annak érvényesítése, hogy ha az ön­kormányzat taija fenn az adott ágazatban működő intézmé­nyeket, akkor ezeknek az in­tézményeknek a szakmai fel­ügyeletét más szintre kell he­lyezni. Ezért tartom szükséges­nek - sokakkal ellentétben - a tanfelügyeleti igazgatóságokat. A tűzoltóságot viszont be kéne emelni az önkormányzati szfé­rába. • Az önkormányzatok és a köztársasági megbízotti hi­vatalok viszonya sem fe­szültségmentes. - A rendezés másik módja lehetne, ha meghatározott köz­igazgatási ágazatokat - hason­latosan a francia prefektusi hi­vatalhoz - behozni a köztár­sasági megbízotti hivatalhoz. • Az egyes politikusok által folyamatosan megkérdő­jelezett köztársasági megbí­zotti hivatalok fenntartása mellett milyen érvek szól­nak? - A törvényességi felügyelet e jogintézményére mindenkép­pen szükség van. sőt jogosít­ványait erősíteni szükséges. Je­lenleg például e hivatalnak nemigen van eszköze arra( hogy mulasztásos törvénysér­tést pótoljon. Elméletileg is előfeltétele az önkormányzat feladat és hatáskör bővülésé­nek, hogy ennek meglegyen a törvényeségi kontrol (-mecha­nizmusa. Ezen túl: erősíteni kellene a köztársasági megbí­zotti hivataloknak a megmara­dó dekoncentrált szervek fö­lötti koordinációs jogkörét. A legfontosabb teendő, hogy a köztársasági megbízotti jogin­tézményt teljesen politikamen­tessé tegyük. • Milyen lesz hát a kor­szerűsített magyar közigaz­gatás? Mikor lesz a tanul­mányokból valóság? - A fejlődés egyik iránya, hogy a dekoncentrált szervek áttekinthetőbbé válnak, egy­ségesebbé válik az információs rendszer, javulni fog a koordi­náció. A másik: az önkor­mányzati törvény számos fo­gyatékosságát az eddigi ta­pasztalatok alapján korrigál­juk. A szakmai előkészítő ta­nulmányok, illetve normaszö­vegek elkészültek. A követ­kező lépés már politikai dön­tés. Erre a lépésre a parlamenti képviselő választások után szá­míthatunk. lljszászi Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom