Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám

PÉNTEK, 1993. OKT. 29. • Shakespeare a kamarában, , balett a nagyszínházban Átütemezett premier HAZAI TÜKÖR 5 Jelenet a Szentivánéji álomból (Fotó: Schmidt Andrea) A szerdai My Fair Lady előadást drasztikusan félbeszakító bombariadó után - mi jöhet még? Reméljük, zavartalan és sikeres előadások mindkét színházépületben. Az évad első prózai bemutatóját - Shakespeare: Szentivánéji álom - egy héttel ezelőttre tervezték, de az egyik < főszereplő, a Puckot alakító Zborovszky Andrqp megbetegedése miatt mára halasztották. Ugyancsak korábban lett volna már egy balettelőadás is, de a táncosokat sem kerülte el a balszerencse, szintén betegség miatt halasztódott mára a balettegyüttes új évadban első itthoni fellépése. Azért íijuk, hogy itthoni, mert Budapesten a közelmúltban kétszer is szerepeltek, méghozzá a ma este is műsoron lévő két repertoárdarabbal: még szeptember 26-án az Operettszínházban táncolták Yorma Uotinen: Az álom mögött című művét, október 18-án pedig az Operaházban léptek fel Roberto Galvan: Koncert tangóharmonikára és zenekarra című koreográfiájával. Ez utóbbi előadás a Táncművészet című szaklap javára rendezett balettgála része volt, az esten a szegediek mellett az ország valamennyi balettszínházi együttese fellépést vállalt. A Szegedi Balettet reprezentáló, az utóbbi időszakban a legsikeresebb produkciók közül való két művet egyszerre láthatja a Nemzeti Színház közönsége ma, pénteken este. A kisszínházi nézők (a Premier bérletesek - hiszen a premier halasztása miatt a Dómján I. bérlet átkerült november 19-re) Arkosi Árpád rendezésében tekinthetik meg a Szentivánéjit. A díszleteket Árvái György mv., a jelmezeket Papp János mv. tervezte. A szerelmesek: Balogh Csilla (Hermia), Czifra Krisztina (Heléna), Dégi János (Lysander), Molnár Csaba (Demetrius); Király Levente Vackorként vezényli a játékban a játékot, melynek szereplói: Flórián Antal (Gyalu - Oroszlán), Kovács Lajos (Zuboly Pyramus), Szemán Béla (Dudás - Thisbe), Kiss László (Orrondi - Fal), Somló Gábor (Ösztövér - Holdvilág). Athén ura, Theseus: Jakab Tamás, Hippolyta, a menyasszonya Müller Júlia, Egéus Rácz Tibor; Oberon, a tündérkirály szerepében Karczag Ferencet látjuk, Titánia Fekete Gizi, a tündérek: Téglás Judit, Szanka Dóra, Dobó Alexandra és Farkas Andrea. Mint föntebb írtuk, Puck - Robin pajtás szerepét Zborovszky Andrea alakítja. • Andrew Valuchek néhány percre megvárakoztatott a szobája előtt, de erősen igyekezhetett, mert szája sarkában még morzsa ült, s nyakkendője sem úgy állt, mint amikor a Demokrata Párt országos bizottságának alelnökeként a legfontosabb döntéshozók között tartották számon. Ma már, tűi a hetvenen, szóvivőként és a tisztelt ház egyik titkáraként dolgozik a kongresszus egyik, lakásként is használható irodájában. Azzal kezdte, hogy a törvényhozásról hosszasan tud beszélni, ki fog térni az elnök és az országgyűlés két házának viszonyára, ám egy dolgot szeretne leszögezni: nagyon sok kampányban vett részt, de sohasem értette, milyen motiváció terelhet egy egyébként ép embert arra, hogy elnök akarjon lenni. A választási harc ugyanis egy évig tart. Ez idő alatt minden államba el kell jutni, minden regisztrált párttagot valamilyen formában föl kell keresni, s ha a poklok poklán átjutva elnök lesz az illető, akkor kezdődik a kálvária, hiszen csak szerencsés elnököknek jut ki hatéves nászút a törvényhozással, a többség két év után napi harcban áll a képviselőkkel és a szenátorokkal... Valuchek úr előadása után röviden arról érdeklődtem, milyennek látja a magyarországi helyzetet. - Mivel szüleim Szlovákiából települtek át, természetesen nagyon érdekel, mi történik az önök országában. Érdeklődésem azóta fokozódott, amióta a koronát hazakísérő delegáció tagjaként egy órát beszélgethettem Kádárral, s én, már tapasztalt politikusként nagyon sokat tanultam tőle. Elsősorban azt, hogyan lehet ennyi időn át semmit mondani. A lényegre térve: szerintem az a legnagyobb gondjuk, hogy az utasításos rendszerből nehezen jutnak át a liberális politikai és gazdasági szisztémába, vagyis nem eléggé hatékonyan élnek a szabadsággal. A kongresszusi hivatalból az amérikai kormánypolitikát külföldön ismertető tévéhálózat, a Worldnet PR-menedzseréhez vitt az út. Ez az az információs szolgálat, amely a világ minden táját megszórja (megfűszerezi?) a hivatalos kormánynézettel, sőt az adott nagykövetség javaslatára, a külügyminisztérium engedélyével tájékoztató, oktató, elemző filmadagokat is kisütnek a célterületről vagy a célterületen élők számára. Az Újvilág hangulata / » FOLPROBALTAM AMERIKÁT 3. Es ha megfizetik? Eugenio Nigro elmondta, hogy a szerkesztőségben dolgozókat ötévente, hogy ne lehessenek zsarolhatók, biztonsági ellenőrzés alá vetik, s a munkehelyi vezető évente készít írásos jelentést a beosztottairól, akik szintén írásban emelhetnek panaszt a munkahelyi vezető felettesénél, adott esetben a külügyben. A külügyérek csak a tévé politikai tevékenységét ellenőrzik, egyébként úgy dolgozik ott egy szerkesztő, mint egy állami közalkalmazott. Azt hiszem, érthető, hogy alig vártam a kérdezés lehetőségét: • Valamiképpen mérik-e a lojalitást? - Van egy igény és azt teljesíteni kell. Nézze, nekem is van véleményem, de engem nem azért fizetnek, hogy ezt képviseljem. Ha pedig rosszul érzem magam a bőrömben, az ajtó mindig nyitva áll. • Hogyan kell értelmezni az eseményeket? - Az újságíró mindig úgy szeretne beszámolni, ahogyan ő látja, a kormány viszont a saját nézőpontjából elemzi az eseményeket. Röviden szólva: ha a kormány jól fizet, ne akarjam még bírálni is. • Kormányok jönnek-mennek. A szerkesztőséget is lecserélik? - Nem, csak az igazgatót, mert ő politikai munkát végez. Mi maradunk, hiszen a műsorkészítés szakmai munka. • Örül annak, hogy Clinton az elnök? - Annak örültem, hogy ő lett, de csalódtam benne. Adócsökkenést ígért, ehelyett emelt, lelassul a gazdaság. Helytelenítem, hogy semmit sem tesz a boszniai holocaust ellen, holott éppen ó bírálta Busht, amiért az elód nem lépett közbe Kínában. Ilyenkor ók azt szokták mondani, hogy belülről, a politika csúcsáról másként szemlélődik az ember, mint amikor a kritikát fogalmazza meg. De ez csak mentegetőzés, üres fecsegés. Hát ennyit a kormányközeli műsorkészítésről. Nem messze a várost kettészelő zöld sávtól egy nagyon híres és különleges múzeumban - talán épp a faragatlan realitástól menekülve - szédítő repülésben vettem részt. Az űrhajózás történetét amerikai méretekben és gazdagságban elénk táró kiállítás természetesen kitér a kezdetekre is, mégpedig a léghajózás és a sárkányrepülés szívszorongató kísérleteire. A Repülni című fdm harminc percét a moziterem székéhez szögezve, olykor elandalodva, máskor megszédülve csodáltam a hatszáz, igen 600 négyzetméteres mozivászonról. Kevés szebbet, borzongatóbbat láttam ennél. No de irány a munka, e hatalmas ország egyik legnagyobb példányszámú napilapjának szerkesztősége. Az USA Today tizenegy éve indult, s nagyívű pályát futott be. Míg más nagy napilapok az oldalszámot növelve, a hirdetést habzsolva terjeszkedtek, ez a színes, könnyen forgatható, mindössze 56 oldalas újság az események grafikus megjelenítésével, az anyagok rövid tálalásával és a rétegigények halálpontos kiszolgálásával lépett előre. A lap erénye, hogy a fontosabb híreket különböző véleményen lévő szakértőkkel kommentáltatja. Az USA Today naponta kétmillió példányban jelenik meg úgy, hogy ugyanazt a terméket - műholdas lánc segítségével - 35 nyomdában állítják elő Amerikában és Európában. S mielőtt elfeledném, kinyögöm, mitől nyugodtam meg: a szerkesztőség számítástechnikai színvonala egy évtizeddel jár a miénk mögött. Nem cserélnék, semmi centért. (Folytatjuk.) Dlusztus Imre • Iránytű a hivatalok dzsungelében (I.) „Közigazgatásunk széttagolt, de működőképes" A közigazgatás struktúrájának korszerűsítését maga a kormány kezdeményezte. Tudósok és gyakorlati szakemberek készítik az eddigi tapasztalatokat összegző tanulmányokat, melyeket különböző szakmai fórumokon vitatnak meg. Az elképzelésekről a megyei főjegyzők november elején mondhatnak véleményt, a Magyar Közigazgatási Kamara pedig országos jegyzőkonferenciát szervez. A szakmai munkát a belügyminiszter hangolja össze. A közigazgatásról persze nekünk, állampolgároknak is megvan a magunk véleménye. A közigazgatásjelenérői és jövőjéről dr. Günther Béla megyei főjegyzővel beszélgettünk. • Túlburjánzik a bürokrácia. Nehéz eligazodni a hivatalok erdejében — mondják az polgárok. így látja ezt dr. Günther Béla megyei főjegyző is? - Bürokrácia, azaz köztisztviselői feladatkör minden államilag szervezett társadalomban létezik. Úgy vélem, a magyar közigazgatásban fellelhetők ugyan bürokratikus vonások, de nincs bürokratizmus, azaz a társadalom fölött uralkodó hivatalnoki réteg, mely öncélú, s nem a közt szolgáló hivatali tevékenységet végezne... • Az irodák alkotta dzsungelben az eligazodást segítheti, ha pontosítjuk: hogyan épül föl a rendszerváltozás utáni magyar közigazgatás? - Az igazgatás mindig megjelenik, ha az emberek összehangolt cselekvésére van szükség. A családi, magán, és tulajdonosi igazgatástól az különbözteti meg a közigazgatást, hogy e forma közhatalommal rendelkezik, vagyis kikényszeríthet és szankcionálhat. A mai magyar közigazgatás fölépítését tekintve valóban nem túl áttekinthető. Mikor az állampolgár ügyeit intézi, nem az egyszerűnek is nevezhető dualista struktúra okoz zavart, hiszen közismert, hogy közigazgatásunk központi és helyi, területi; illetve állami és önkormányzati szintre tagolható. A probléma forrása, hogy az állami közigazgatás területi szintje nagyon széttagolt. • Hogy mást ne említsünk: több, mint harmincféle dekoncentrált szerve működik, ráadásul nem is azonos léptékben. Az egyik megyei, a másik regionális a harmadik területi... - De le kell szögeznem: a rendszerváltozás időszakában kialakult közigazgatási struktúra működőképes. • Ezt másképpen ítéli meg a közigazgatási szakember, illetve a problémái megoldását kereső, egyik hivatali szobából a másik irodába zarándokló polgár... - Más a mérce. Az állampolgár aszerint hoz ítéletet: a hivatalban igazat adnak neki, vagy elutasítják beadványát. A működőképességre vonatkozó kijelentésemet úgy értem, hogy azokat a problémákat, melyek a közigazgatás kompetenciájába tartoztnak, ez az igazgatási szint kezelni képes. így például a munkanélküliséget, a szociálpolitikát, az építésigazgatást... • De például a területfejlesztésnek nincs gazdája. Ezt számos megyegyűlésen hallottam panaszként. - Valóban, zavart okoz, hogy egyik szervnél sem jelenik meg az a hatáskör, mely a területfejlesztés összetett kérdéskörét a maga komplexitásában kezelni tudná. M Ez a „rendellenesség" is indokolja a kérdést: a politikai változások következményeként átalakuló közigazgatás fejlődési irányát mi szabta meg? Létezett ennek valamiféle jól körvonalazott , filozófiája", vagy a gyakorlat felvetetette problémákra születtek jó avagy rossz megoldások? - Az mindenképpen egy korszerű államfdozófiai elgondolás, hogy különváltak az állami és az önkormányzati feladatok. Viszont vita tárgyát képezheti, hogy ehhez az általános ésszerűséghez igazodotte ezén hatáskörök gyakorlati szétválasztása, melyet a rögtönzés, a tárcaérdekeket szolgáló megoldási mód jellemez, ami az összkormányzati célnak ellene hat. • Végső soron milyen erő hoz létre ma egy hivatalt? - Meghatározó, de állandóan változó erő, hogy az állami közigazgatás mit vállal föl a társadalmi viszonyok rendezéséből. Harminc éve például nem merült föl a környezetvédelem állami szabályozásának szükségessége, vagy húsz éve az atomenergia fölhasználásának szabályozására nem volt szükség. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy a rendszerváltás miatt eddig hiányoztak azok a nem szorosan a közigazgatás rendszerébe tartozó intézmények, melyek közfeladatokat látnak el. A Parlament a polgári törvénykönyv módosításával nemrégiben teremtette meg például a közalapítványok működtetésének lehetőségét. Most tárgyalják az ugyancsak közfunkciókat ellátó, gazdasági kamarákról szóló törvény tervezetét. Minden bizonnyal a civil szférába kerül majd az iskolafenntartás, lehetőség lesz arra. hogy magánszervezetek működtessenek kórházakat. így a társadalmi szféra önszerveződésehez tartozó feladatkörök kikerülnek a közigazgatásból. Újszászi Ilona Kalapos ember Amikor annak idején, a Híradó után először láttuk az „Eső előtt köpönyeg" ctmü biztosítás-reklámot, talán még csettintettünk is egyet: végre, a sok 'gyagya' hirdetés között egy ötletes. A közmondás szellemes megtekerése, zene és képritmus összhangja, szájbarágás nélkül - úgy volt jó. ahogy megcsinálták. Aztán ráuntak erre is, és jött a kalapos ember a világító rózsával. Minden este ott áll lesunyt fejjel, tűnődik, mit is kezdjen a művirággal, elindulni nem mer a szerencsétlen, hiszen a kalap karimájától nem lát semmit, előbb föl kéne néznie, de akkor meg a rózsa esik ki a látómezőből. (Esetleg ha kancsalítana, akkor kétfelé is bírna nézni.) Rövid toporgás után végül elszánja magát, és minden gátló körülmény dacára odatalál a lányhoz, akit még az autós pali hagyott az út szélén, aztán kezébe nyomja az elemes virágot. Szegény teremtés legalább nem marad sötétben, mivelhogy erősen alkonyodik. Még szerencse, hogy az élet (mindezek ellenére) biztosan megy tovább... Nyilas