Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 28. INTERJÚ 7 m oo Az AVU válaszol 11 % <i ' *' Előprivatizációs csomag I ' Lontai Mária, az ÁVÜ kereskedelmi igazgatója Miről is van szó? Az 1990. évi LXXIV. törvény szerint minden állami vállalatnak be kellett jelentenie az ÁVÜ-nél a 10 - szolgáltatóknál 15 - főnél kevesebbet foglalkoztató üz­leteit. Ezeket az üzleteket az ÁVÜ utasítására maga a vál­lalat, vagy az általa megbízott szakértő cég árverésen kellett, hogy értékesítse. Ami a szá­mokat illeti: 1993. szeptember 30-ig 421 vállalat több mint 10 ezer bejelentett üzletéből csaknem 8800 talált gazdára az említett árverésen. Mi történik tehát jelenleg? Lontai Máriát, az ÁVÜ kereskedelmi igaz­gatóját kértük fel a válasz­adásra. - A visszajelzések alapján talán az előprivatizációt tekinthetjük a legsikeresebb privatizációs eljárásnak. Mint azt a számok is mutatják, az érdeklődés korábban is igen nagy volt, az üzletek túlnyomó többsége az első-második árverésen elkelt. • A profilkötöttség nem riasztotta el a vevőket? - Nem, hiszen profil­kötöttség csak az élelmi­szerüzleteknél, a könyvesbol­toknál, valamint a gyermek­élelmezéssel foglalkozók ese­tében jelent korlátozást öt évig. • Kik vehetnek részt az árverésen? - A törvény szerint deviza belföldi magyar állampol­gárok. • Mi a jelentősége a most felkínált „csomagnak"? - A hátramaradt ezer körüli üzlettel kapcsolatban elég sok rendezetlen kérdés merült fel, leginkább a tulajdonjogokat illetően. Nincsenek rendben a telekkönyvi bejegyzések. Úgy döntöttünk, hogy amikor egy­egy ügy tisztázódik, akkor nem kfnáljuk fel a boltot azonnal árverésre - mintegy „cse­pegtetve" az árverési hirdet­ményeket -, hanem százon felüli csomagokat állftunk Óriási érdeklődést vál­tott ki az a mintegy 150 üzletet tartalmazó „elő­privatizációs árverési csomag", amelyet az Ál­lami Vagyonügynökség a múlt héten hirdetett meg. össze ajánlatainkból, s ezeket egy időben tárjuk a széles nyilvánosság elé. Vélemé­nyünk szerint így sokkal na­gyobb az esély, hogy a po­tenciális lehetőségek nem kerülik el a vásárolni vágyók figyelmét. • A most meghirdetett üzletek jellemzően milyen profilúak? - Az előbb elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a mostani árveréseken a licitálók a lehető legkülönbözőbb pro­filú cégek egész sorával ta­lálkoznak: a fodrászüzlettől a cipőboltig, a patyolattól az élelmiszerüzletekig, a töltőál­lomástól a műszaki cikkek boltjáig. • Mikor rendezik meg ezeket az árveréseket? - Jellemzően november folyamán. Az árverésekkel kapcsolatos részletes tudni­valókat, magukat a hirdet­ményeket több országos és vidéki lapban is közzétettük. Aki egy helyen szeretné megtalálni, annak felhívom figyelmét az Állami Vagyon­ügynökség hirdetési lapjára, a Heti Privinfóra, melynek az október 19-i és 26-i száma is tartalmazza ezeket. Sok sikert kívánok valamennyi licitáló­nak! Érdeklődni lehet még az Állami Vagyonügynökség Ügyfélszolgálatánál. Cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Ügyfélfogadási idő: hét­főtől péntekig 8-16 óráig. Vállalkozók érdekszövetsége Megalakult az Adófizető Vállalkozók Országos Ér­dekképviseleti Szövetsége (AVÉSZ). Az új szervezet azt szeretné tudatosítani az adó­fizető vállalkozókban, hogy nemcsak kötelezettségeik, hanem jogaik is vannak.az adóhatósággal szemben. Az AVÉSZ ezeknek a jogoknak az érvényesítésében szeretne seg'.íséget nyújtani tagjainak ­mondta el Asztalos Erzsébet, az AVÉSZ elnöke a szövet­séget bemutató szerdai sajtó­tájékoztatón. Az AVÉSZ-t alapító 15 egyéni vállalkozó és vállal­kozás azért döntött az érdek­védelmi szövetség létrehozása mellett, mert az adózással kapcsolatos napi gyakorlatban sokszor azt tapasztalták, hogy a kis- és középvállalkozóknak gyakran felesleges bonyo­dalmakkal kell szembenézniük amiatt, hogy nem ismerik jogaikat. Az AVÉSZ az adózás gyakorlatának országos egy­ségesítéséhez és a vállalkozók érdekérvényesítéséhez szeretne hozzájárulni. A szervezés alatt álló tanácsadási szolgálat mellett konkrét ügyekben is vállalnak majd képviseletet, ahol pedig szükségesnek lát­ják, jogszabálymódosttást is kezdeményeznek. Az AVÉSZ­nak már 25 tagja van, s azt tervezik, hogy levélben köz­vetlenül keresik meg a lehet­séges újabb tagokat. • Itt a városhatár: ország­határ. A környéken tanyás gazdákat igazoltattak a közelmúltban szerb egyen­ruhások, jugoszláv felség­jelű repülőgépek hatol­tak be légterünkbe, és a FROG-rakéták is - kis hatótávolságuk miatt - az itt élőket fenyegetik, nem a fővárost. Altábornagy úr! A honvéd vezérkar hogyan látja Szeged katonapolitikai helyzetét? - Több nagyvárosunk is ­Miskolc, Debrecen, Nyíregy­háza, Győr, Pécs, és tovább is sorolhatnám - a szegedihez hasonló helyzetben van. A honvéd vezérkar fő köteles­ségének az ország védelmét tekinti. Mindent megtettünk, hogy ne keveredjünk bele semmilyen fegyveres konflik­tusba. A Magyar Honvédség magatartása soha nem volt passzív. Igen sok pénzt igénylő műveleteket hajtottunk végre. Rádiólokációs csoportokat helyeztünk el a déli határ mentén, készenléti erők sora­koztak fel, állandó ügyeleti szolgálatban voltak a száraz­földi csapatok arra az esetre, ha kisebb létszámú diverziós erők lépnének hazánk terüle­tére, de bármely más jellegű támadás elhárítására is. Nekem például közvetlen összeköt­tetésem, „forródrótom" van a szomszédok vezérkaraival. Ha felemelem a kagylót, azonnal beszélhetek a szerb -vezérkari főnökkel. Országaink érdeke kívánja így. • Mennyiben jelent katonai fenyegetést déli szomszé­daink viszálykodása? - Amikor a szerbek vissza­vonták haderejüket Szlové­niából és Horvátországból, annak egy részét Boszniában hagyták, ebből alakult ki a boszniai szerb hadsereg Mla­dics tábornok parancsnoksága alatt, s itt hagyták az egy dan­dárnyi - ez az összes ilyen tí­pusú erejük - FROG-rakétát. Szerbia úgy rendezte el. te­lepítette hadseregét, ahogy azt katonapolitikai céljai meg­kívánták, s ez semmilyen mó­don nem irányul Magyarország ellen. Európának ezen a fertályán kicsi országok van­nak, határaik „vonalvezetése" olyan, amilyen; itt a határok kerültek a nagyvárosok mellé, és nem fordítva. Ez a magyar történelem és a magyar sors. Több kilométer magas falakat emelni nem lehet, nem is kell. A szerb kiképzési repülések a Kelet-Vajdaságban zajlanak. Mindig láttuk őket, ahogy feljöttek a Tisza vonalán, aztán vagy kifordultak, vagy nem: „megsúrolták" a hármas határt, vagy éppen Kelebia fölött távoztak. • Elégedett-e a magyar légvédelem teljesítményé­vel? - Minden légtérsértésen rajta voltunk, ha nem is hoztuk nyilvánosságra. Egyszer pél­dául a szerb repülőgép és a ha­tár közé nyomult be a magyar harci gép. Nem lehet azonban mindenkit megfogni, főként nem a meredeken érkező va­dászokat. Lőni természetesen semmiképpen sem szabad, ez a konfliktus átterjedéséhez ve­zethetne, másrészt viszont ma­gyar gép is tévedt át Szerbiába, Romániába is. Nagy szerencse, hogy egyik fél sem tüzelt. • Pedig olykor eltévednek a lövedékek is. - Vagy a rakétával felszerelt repülőgép: a szerbek indítottak már a mi légterünkből tá­madást horvát határőrtiszt ellen. A Magyar Honvédség képes és kész is megvédeni az országot - és ezt odaát is tud­ják -, ha nem is emelhet paj­zsot minden kis tanya fölé. Sajnos nincs olyan eszközünk, amely akár a légvédelmi,vakár a föld-föld rakétát képes Gyors reagálású és aktív védelmi erők. (Fotó: Nagy László) • „Ha felemelem a kagylót, azonnal beszélhetek a szerb vezérkari főnökker • Gyorsaság, tűzerő, hatékonyság T-55-ös harckocsikkal a NATO-ba A Magyar Honvédség vezérkari főnöke látogat ma Szegedre. Deák János altábornagyot Koha Róbert önkormányzati képviselő látja vendégül délután 5 órakor a Deák Ferenc utcai Helyőrségi Klubban. E lakossági fórumon részt vesz Darók József ezredes, helyőr­ségparancsnok és Póda Jenő, városunk országgyűlési képviselője, a Parlament Honvédelmi Bizottságának alelnöke is. Interjúnkat két nappal korábban Budapesten, a minisztérium épületében készítettük a honvéd vezérkar főnökével. elpusztítani. Nincs amerikai Patriot, sem orosz SZ 300-as rendszerünk, pedig nagyon szeretnénk, hogy megvéd­hessük Szegedet, Budapestet, vagy a többi települést. • Okos dolog volt kivonni a hadrendből rakétáinkat? - Ez a folyamat még nem fejeződött be, amerikaiak is segédkeznek ebben. S ha meg­hagytuk volna is ezeket - me­lyik környező városra indíta­nánk? Ezek a Scudok terror­eszközök, harci értékük cse­kély, nagyon pontatlanok. Az oroszok még hagyományos robbanófejeket sem adtak hozzájuk. A párizsi és bécsi megállapodások egyébként nem is (rták elő ezeknek a rakétáknak a leszerelését. Meg is van még a szerbeknek, kor­szerűbb, hagyományos rob­banófejes változatban (be is vetették a horvátok ellen), de a románoknak és a szlovákoknak is. Az egyik lehetséges be­szerzési forrást ismerjük. Ez a Közel-Kelet. • A sajtó eddig jobbára a légi felkészültséget firtatta. Képesek vagyunk-e ellen­állni a szárazföldön? Ha a térképre tekintünk, a Duna és a Tisza köze nyitott kapunak tűnik az ország belsejébe. - Nincs realitása egy szárazföldi támadásnak, de a világon minden hadseregnek az a feladata, hogy mindenre felkészüljön. Pontosan egy tucat összfegyvernemi, s még ennél is több fegyvernemi dandárunk van. Teljesen fel vannak töltve fegyverzettel és hadianyaggal, és az I. kate­góriások emberrel is. Ilyen I. kategóriás dandár állomásozik Hódmezővásárhelyen, egy 11. kategóriás Baján. A kettő kö­zött, a Duna-Tisza közét had­seregünk legerősebb, a legjobb technikával felszerelt páncél­törő dandárja védi. Ezek eset­leges haditevékenységét egé­szíti ki a szegedi műszaki nehézdandár: egyik zászlóalja része annak a harci köteléknek, amelynek gerincét a páncéltörő dandár adja. • A magyar tisztikar még egyetlen háborúban sem vallott szégyent, a gépi ütközetek korszakában azonban a haditechnika minősége is fontos. Képes-e ez is a tartós és megbízható helytállásra? - Az országot csak maga az ország képes megvédeni: az erre átállított gazdaság, a had­sereg és a lakosság egésze. A Honvédség csupán a fegyveres védelem speciális feladatát látja el. A magyar tisztikarról valóban jók - talán túlságosan is jók - a nyugati, elsősorban az amerikai és a német vélemények. A technika? Az USA-ban még hadrendben áll a vietnami háborúban alkal­mazott fegyverzet. Mi sem gondolkodhatunk szélsősé­gekben. Nem lehet mindent és azonnal lecserélni, az összes tankot, ágyút, repülőgépet. Fontossági sorrendet kell fel­állítani, megjelölni a kiemelt fejlesztési területeket. Ezek: a hadvezetés automatizálása, a légvédelem, a rádióelektroni­kai felderítés, a mobilitás. Lét­rehoztunk négy felderítő egy­séget, és egy légi mozgékony­ságú zászlóaljat is. • Deszantosok? - Ez így nem pontos. Összfegyvernemi gépesített lövész zászlóalj, amelyet veszélyzónákba dobunk le. Válságkezelésre alkalmas erő. Korábban ez a fogalom (csak­úgy, mint a megelőzés) nem szerepelt a magyar fegyveres erők fogalom- és eszköz­tárában. Ma igen sokat számit a gyorsaság és a tűzerő. Ezek a katonák úgy vannak kiképez­ve, hogy hatékonyan elren­dezzék a dolgot. Kérdésére visszatérve: egy ágyú harminc évig is maradhat, ha jó a tűz­vezető rendszere, vagyis ha villámgyorsan felderíti és megsemmisíti a célt; a T-55-ös harckocsi kitűnő eszköz, ha van lézeres távmérője. A sze­mélyi állományt gyorsreagá­lású és aktív védelmi erők kötelékébe szervezzük, mö­géjük zárkóznak fel a terü­letvédelmi csapatok, terveink szerint 17 dandár. • Alkalmas-e a magyar fegyveres erő a NATO­integrációra? - Ez elsősorban politikai döntés kérdése. Elsőrangú tel­jesítményt kíván például a vezetési vagy a légvédelmi rendszertől. A dandár azonban ott is csak dandár, arról nem is szólva, hogy van olyan NATO­ország, amelynek mi tanítjuk a volt NDK-ból átvett fegyverzet használatát. T-55-öseinkkel te­hát mi is simán bevonulhatunk e katonai integrációba. Remek a kapcsolatunk Brüsszellel, a NATO főparancsnoksággal. Több ezer emberünk tanul nyugati nemzetvédelmi egye­temeken, vezérkari és törzs­tiszti akadémiákon, Ranger­tanfolyamokon. De magyar akadémiára is járnak amerikai és angol tisztek. Erősítjük térségi kapcsolatainkat is. A honvédelem és a hadsereg ott is igen fontos, amely ország barátokkal van bekerítve. Nem azt akarom mondani, hogy mi nem ilyen ország vagyunk. A hadsereg figyelmet kér a ha­zától: ez fogadja el olyannak, amilyen, és segítsen, hogy jobb legyen! Ódor József lypö- System Ethernet, Arcnet számítógéphálózatok szakszerű kiépítése, karbantartása. IBM kompatibilis számítógépek szervízelése NOVELL Netware rendszerek installálása, betanítása és karbantartása. TeL: 62/323-649 Fu.: 62/322-480 Hullámpala­vásár! 175x110 orosz hullámpala 340 Ft/db. Tel.: 371-451; 490-874. Telephely: Deszk, Béke u. (Benzinkúttal szemben) Tervezéstől a kivitelezésig — Szita és Ofszet nyomtatás — Stancolás, aranyozás — Ragasztókötés Névjegykártya, céges levélpa­pír, boríték, öntapadós címkék, ügyviteli nyomtatványok, pros­pektusok újságok, könyvek. Várjuk megrendelésüket és érdeklődésüket! 6771 Szeged, Makai ül 4. Tel.: 62/406-670

Next

/
Oldalképek
Tartalom