Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

KEDD, 1993. OKT. 26. HAZAI TÜKÖR 5 • Telefon-áthelyezés A betegség nem „tétel Agydaganatos, két és fél esztendős kisfiú édesanyja írt nekünk. Elbeszéli, hogy építkezés miatt kénytelenek voltak föladni telefonjukat, de már harmadik éve várnak az áthelyezésre. Hiába... Ujabb és újabb határidőket kapnak telefon helyett. Az ide vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis a betegeknek már nem jár előny a várakozók között. Csak az igénylés sorrendje számit, a betegség nem „tétel..." . A kisfiút Budapesten kezelik (a közeljövőben műtétre is sor kerül), s a fölutazások idején - telefon nélkül - igen nehéz kapcsolatot tartani a családdal. A levélíró hölgy férje ilyenkor maga látja el a két nagyobb gyermeket, ám hivatásánál fogva mindig bizonytalan, hogy aznap mikor ér haza. Szükséghelyzetben a szülők, barátok, szomszédok „mozgósíthatók." Telefon híján persze csak nagyon körülményesen... A telefonáthelyezést még 1990-ben kérték, s az első ígéret szerint 1993-ig kellett várniuk. Idén az év második negyedét jelölték meg, mint az áthelyezés lehetséges idejét. Miután ez is lejárt, levélben kérték, hogy „méltányossági szempontok figyelembe vételével" teljesítsék kérelmüket. Elutasító válaszában a Szegedi Távközlési Igazgatóság technikai okokra hivatkozott. A család közben szomszédoktól, barátoktól, utcáról volt kénytelen lebonyolítani a halaszthatatlan beszélgetéseket a féij sokszor az itthon maradt gyerekek kíséretében kért bebocsátást a jólelkű emberekhez. A család űjabb kérelmét ismét elutasították. Igaz, rendkívül udvarias és megértő hangnemben, s részletesen indokolva, mely technikai akadályok teszik lehetetlenné az állomás áthelyezését, amelynek idejeként most már 1994et jelölték meg. A kérelmezők - ha nehezen is — elfogadták volna a magyy• •• rázatot, ha... Ha közvetlen telekszomszédjuk nem kap telefont néhány nappal az elutasító levél kézhezvétele után. A Szegedi Távközlési Igazgatóságon kérésünkre még egyszer alaposan megvizsgálták a már többször elutasított kérelmet. Kiderült, hogy az érintett lakóterületen csakugyan telített a hálózat. Egészen pontosan: az egyéni igénylők számára nincs hely. A várakozók között ugyanis különféle kategóriákat állapít meg az igények kielégítését szabályzó kormányrendelet. „Magasabb rendű" igénylőnek számít például a közület, vagy a vállalkozó. Számukra mindig tartalékolni kell néhány vonalat, mert működésüknek nem lehet akadálya a telefonhiány. Ezért nincs ellentmondás a panaszos kérelmének elutasítása, és a szomszéd telefonhoz jutása között. A szomszéd ugyanis munkahelyének egyik telefonvonalát kapta meg, a vonal előfizetője tehát közület volt és maradt. Az „új" (két éves) kormányrendelet már nem ismeri a szociális szempontokat, kizárólag az előbbi kategóriákat, és az igénylések beadásának sorrendjét veszi alapul. Hogy ez mennyiben minősíthető emberséges eljárásnak, arról persze lehet vitatkozni. A telefon-ügyekkel régóta foglalkozók azért emlékeznek arra is, hogy az új rendelet érvénybe lépése előtt rendkívül nehéz volt annak megítélése, vajon csakugyan valóságosake a különleges elbánást igénylő kérelmezők egészségi, vagy szociális problémái. Merthogy visszaélések is szép számmal előfordultak... Ma már ilyesmi nem történhet meg, a rendelkezésekben szó sem esik betegségről, vagy más, a rászorultságot bizonyító helyzetről. Kétségtelen, így sokkal tisztább a kép... legalábbis a távközlésiek számára. Most nem tehetnek mást, kénytelenek az érvényes szabályozás szellemében eljárni, még akkor is, ha panaszosunkkal „magánemberként" ők is együtt éreznek... Nyilas Péter • Úri dolgom volt, úri szabónál jártam szeptember 19. és október 18. között. Fölpróbáltam Amerikát. Közben is éreztem, most meg már biztosan tudom, hogy nagy rám, lötyög rajtam. Az én méretem Szeged. Amióta hazajöttem, nagyon sokan kérdezik, milyenek az amerikaiak. Esett az eső, amikor Washingtonban az Arlington Park sétajáratán vacogva, az indulásra várva tűnődtem el ezen. Hogyan lehetne elmondani érzékletesen a jelentős különbséget köztük és köztünk? Mondjam azt, hogy nyitottak, nyitottabbak, mint mi? A dolog nem úgy igaz, ahogy magyarul gondolnánk. Kijelenthetem, hogy naivabbak, mint a magyarok? Miért várjuk el egy győztes néptől, hogy ne mondja folyton azt: fentesztik!? Szóval az Arlington Park. 250 000 áldozat, hős nyughelye, ahol elnököknek, tábornokoknak, tiszteknek és közlegényeknek állítottak emléket. Vietnam kivételével csupa diadal, ráadásul Vietnam maga még most sem minősül háborúnak, az „egészséges" nemzettest kilökte magából annak emlékét, sőt magukat az egykori katonákat is. Zuhogott az eső, amikor a park felé autóztunk. Vízfüggöny, zsúfolt utcák. Az amik vezettek, ahogy csak bírtak, automata sebváltós szuper járgányuk olykor jobban tudta Fölpróbáltam Amerikát a teendőt, mint maga a sofőr. Mégsem láttam ökölrázást, nem hallottam anyázást, előzékenység, mosoly uralkodott minden fronton. Igen, az Arlingtonban a győztes oldalán elhunytak porladnak. Egyforma fehér síremlékek és üdezöld gyep. Elnököknek, államalapítóknak jár csak márvány, örökmécses. A fekete, szétvetett lábú idegenvezető az autóbusz mikrofonjába úgy fújja a leckét, mintha egy régi baseball-döntő emlékezetes pillanatait idézné. Milyen lenne a mi Arlingtonunk? Mohi, Mohács, Világos áldozataival, hazakéredzkedő Mikes Kelemennel. Petőfi Sándorral, Kossuth Lajossal? És a domboldalra Trianon előtti határt rajzolna a sövény. Szóval, ha közlekedünk, ha elfoglaljuk a szállodai szobát, ha egy nagy lap szerkesztőségében járunk, vagy ha csak egy kávét kérünk a hamburgerszagú bárban, mindig azt figyeljük: milyenek is ők? Milyenek vagyunk mi hozzájuk képest? Leírok egy útvonalat: Washington, Kansas City, Columbia, Seattle, San Francisco, Albuquerque, Santa Fe, Chicago, Toledo, Philadelphia, Westport, New York. Ézen az úton kerestem a választ. Naponta írtam. Hogy ez útinapló lenne vagy jegyzetek sora? Döntse el az olvasó. Holnaptól: próbáljuk föl együtt Amerikát! Dlusztus Imre • Október 30-tól Igazságtétel! törvény Október 30-án lép hatályba „Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról" szóló 1993. évi XC. törvény. A büntető jogszabályt a Magyar Közlöny október 22-én megjelent 152. száma tette közzé. A rendelkezések értelmében nem évülnek el az 1949. évi genfi egyezménynek a hadifoglyokkal való bánásmódra és a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó 130. és 147. cikkében súlyos jogsértésként meghatározott, az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek. A törvény különböző ideig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni többek között a szándékos emberölés, a kínzás vagy embertelen bánásmód, valamint a hadifoglyok vagy védett személyek törvénytelen elhurcolása, illetve túszok szedése bűncselekmények elkövetőit. A meghatározott bűncselekmények miatt a nyomozásra kizárólag a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal, a bírósági eljárásra pedig kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. • A Világbank nyolc ügyvezető igazgatója hétfőtől péntekig hazánkban tartózkodik. A látogatás célja a magyarországi általános politikai, illetve gazdasági helyzet megismerése, különös tekintettel a privatizációra, a bankkonszolidációra és az ipari szerkezet átalakításra. A delegáció találkozik Világbanki tanulmányút az ÁVÜ és az ÁV Rt. vezetőivel, és a nagy kereskedelmi bankok vezérigazgatóival, és vidékre is ellátogat. ff Zászlóbontás" a sugárúton Az ünnepi hétvége bűnügyi krónikájának legjellemzőbb, időhöz kötött pillanatai a József Attila sugárúton játszódtak le. Garázda fiatalokból álló csoport (csongrádi, salgótarjáni, dombóvári és karancsberényi illetőségű, 20-21 éves emberekről van szó...) nemzeti zászlókat tulajdonítottak el; a tettenérést az elszámoltatás követi. Fiatalkorúak garázdálkodtak a Tabán utcai Általános Iskola környékén. Ablakokat törtek ki, nagy riadalmat okozva. A szegedi illetőségű, iskolás korú garázdákat a büntetőeljárás szabályai szerint vonják felelősségre. A forráskúti F. I. 42 éves erőgépkezelő a bordányi templom előtt állította le, s lezártan hagyta a DPV-794 forgalmi rendszámú, metálszürke Alfa Romeo személygépkocsit. Ismeretlen tettesek eltulajdonították a 270 ezer forint ér• Zsebesek a piacsoron • Sorsára hagyott gépkocsi Nem tartottuk számon, hány hivatalos helyen nem lobogózták fel a város épületeit. A magánemberek és lakóközösségek, a házfelügyelők, a polgármesteri fehívás nyomán, saját elhatározásuk alapján jártak, vagy nem jártak el... tékű járművet. A szegedi Paprika utcában lakó K. L. Lada 1500-as autóját lakása elől vitték el; később a rendőrség a Csatár utcában, erősen megrongálva talált a járműre. Az anyagi kár mintegy 100 ezer forint. A Sóhordó utca egyik házának udvarán parkolta Sz. F. a BMW típusú gépkocsit, ez azonban nem akadályozta meg a tolvajokat abban, hogy ablakbetöréssel Sony rádiót, videokamerát és 60 lemezt tulajdonítsanak el. A kár kevés híján 250 ezer forint. A Mars téri piacsoron a zsebesek a 69 éves O. J.-né nyugdíjas kabátzsebéből pénztárcát loptak. A szemtanúk szerint a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható P. M. L.-né és Sz. G. Zákány utcai lakos. Szatymazon a körzeti megbízott előállította N. Gy. 27 éves helyi lakost, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy október hónap folyamán a község területén több alkalommal tanyákba és hétvégi kertekbe jogtalanul behatolt, s az eddigi adatok alapján szivattyút és háztartási tárgyakat tulajdonított el, több mint 58 ezer forint értékben. Lakásbetörések - az Ipoly sori O. M. lakásába ajtóbefeszítéssel jutott be az az ismeretlen tettes, aki 41 ezer forint készpénzt és arany ékszereket vitt el, mintegy 150 ezer forint kárt okozva. A Róna utcában Sz. L. lakásába ablaküveg-betöréssel hatoltak be, készpénzt és ékszereket tulajdonítva el, mintegy 80 ezer forint értékben. Az Alsó-Kikötő soron B. J. lakását szintén ablakbetöréssel fosztotta ki az ismeretlen elkövető. Használati tárgyakat és egyéb értékeket vitt el, valamint 50 ezer forint készpénzt. Pataki Sándor uA téma: reprodukció és egészségügyi ellátás Segítséget ajánlanak A Nemzetközi Szaporodáskutatási Bizottság és a WHOnak a SZOTE szülészeri és nőgyógyászati klinikáján működő emberi szaporodást kutató központja által szervezett háromnapos munkaértekezlet színhelye nem véletlenül lett Magyarország és éppen városunk. Miközben ugyanis nyilvánvaló, hogy a kelet-európai országok mindegyike komoly gondokkal küszködik az egészségügynek ezen a területén, hazánk eddig is igyekezett követni a fejlett országok ellátási színvonalát, a szegedi klinika pedig már két évtizede eredményesen vesz részt a WHO humánreprodukciós kutató programjában. E munkásság elismeréseként érte az a megtiszteltetés a szegedieket, hogy ők adnak otthont ennek a tanácskozásnak. A munkaértekezlet célja az, hogy a nemzetközi szervezetek - megismerve 16 kelet-európai ország szaporodással kapcsolatos mutatóit, az ezzel összefüggő egészségügyi ellátás helyzetét -, speciális, támogató programot dolgozzanak ki e régió számára is. • A volt szocialista országok népesedése és jövője szempontjából igen jelentős értekezletet dr. Kovács László egyetemi tanár, a SzOTE szülészeti és nőgyógyászati klinikájának igazgatója, valamint dr. Elisabeth Johannisson professzor, a Nemzetközi Szaporodáskutatási Bizottság főtitA/. emberi reprodukeióval kapcsolatos egészségügyi kérdések megvitatására gyűltek össze tegnap, hétfőn Szegeden, a SzABszékházban a keleteurópai országok szakemberei és számos nemzetközi szervezet képviselői. kára nyitotta meg. A mintegy száz résztvevőt dr. G. Benagiano, a WHO szaporodáskutatási programjának igazgatója, dr. Lehér Miklós, a Népjóléti Minisztérium egészségügyi főosztályának vezetője, dr. Papp Gyula akadémikus, a SzOTE rektorhelyettese, dr. Ványai Éva alpolgármester és dr. Telegdy Gyula akadémikus, a SzAB elnöke köszöntötte. Ezután Dr. Diczfalusy Egon egyetemi tanár tartotta meg bevezető előadását „A reprodukciós egészség és a fejlődés lehetőségei a III. évezred küszöbén" címmel. A háromnapos munkaértekezlet - a több szekcióban elhangzó előadások után szerdán közös megbeszélésekkel, a segítség lehetséges módjainak a megvitatásával zárul. Ch. Á. A Fidesz új elnöksége Két vásárhelyi fiatal demokrata is kulcspozícióba került a hét végén Szegeden megtartott Fidesz megyei választmányi ülésen. A küldöttek szavazatai alapján a megyei választmány elnöke a szegedi Náfrádi Zoltán lett. Elnökségi tagok: Tedás Zoltán (Szentes), Larkas Sándor (Fábiánsebestyén), valamint Alácsi Aurél és Szűcs Gábor (mindkettő Hódmezővásárhely). A pénteken kezdődő Fidesz országos választmányi ülésre Náfrádi Zoltánt, Bucsányi Lászlót (Szegvár) és Szűcs Gábort delegálták a megyei szervezet küldöttei.