Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

KEDD, 1993. OKT. 26. BELÜGYEINK 3 A miniszter a porcelángyárban. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Kádár Béla Vásárhelyen Az árnyékgazdaságba menekülnek? Ezt követően a városháza dísztermében gazdasági fórumon találkozhattak az érdeklődők Kádár Bélával. A miniszter előadásában elsőként a hazánkban bekövetkezett átalakulást értékelte. Elmondta, véleménye szerint az ország mára túljutott az első nehézségeken, amelyeket a tervgazdálkodásból a piacgazdaságba való átmenet okozott. Persze ára van a liberalizációnak, a vállalati támogatások csökkentésének, a külpiachoz igazodó termelési törekvéseknek. A kulcskérdés - a belpolitikai hangulat szempontjából is - az, hogyan alakul a jövedelmek tömege. Ez a hivatalos statisztika szerint ugyan 20 százalékkal visszaesett, de az ENSZ felmérése azt igazolta, hogy a volt KGST-országok közül A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, Kádár Béla volt tegnap Vásárhely vendége, aki délelőtt, a - szakemberek véleménye szerint - példásan privatizált Alföldi Porcelángyárba látogatott. Ott, miután tájékozódott a cég munkájáról, stratégiai elképzeléseiről, felavatta a 100 millió forintos beruházással elkészült, 5300 négyzetméteres gyártóüzemet, majd megtekintette a szaniter- és a burkológyárat, valamint a Burton-APTA Kft.-hez látogatott. Délután dr. Rapcsák András, Vásárhely polgármestere fogadta a vendéget, és tájékoztatta őt a város életéről, gazdasági helyzetéről. mégis hazánkban a legkisebb a veszteség. Kádár Béla ezt megkérdőjelezve azonban rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél évben az árnyékgazdaságban - ellenőrizhetetlenül - keletkezett a magyar összjövedelmek egynegyede. Ezért azoknak, akik a gazdaság összeomlásáról beszélnek, ezt is figyelembe kellene venniük, csakúgy, mint az ezermilliárdos lakossági megtakarításokat. A kormánynak persze szerepet kell vállalnia a keleti piacok, az exportjövedelmek visszaeséséből adódó gondok felszámolásában. A vállal• Ásotthalmi féltestvérek A fél országot végiglopták A fél ország rendőrsége szerette volna már a keblére ölelni őket. Ez most meg is történt. A testvéreket kettészakították, ugyanis a fiatalabbikat már régóta meleg étel várta a szegedi börtönben, ahová másfél évre szóló beutalója volt. A fivér pedig előzetes letartóztatásban váija a folytatást. Az előzmények. Az ásotthalmi legények albérletbe költöztek Szegedre. A főbérlőtől kölcsönkérték 1600-as Ladáját, amit nem vittek neki vissza. Ekkor kapcsolódtak be az ügybe a szegedi rendőrök. Vajon, hol lehetnek a tekergők? Ugyan ezt kérdezték mórahalmi kollégáik is, mivel három tanya feltörésével, lopással gyanúsították őket. De a tompaiaknak is kapóra jöttek volna, mert egy Volkswagent ugyancsak hiányolt kelebiai gazdája. Az egri nyomozók hétvégi házak kifosztását akarták rajtuk számon kérni. A kecskemétiek meg? Egy vasúti bódé és egy víkendház „kiszellőztetéséért" nehezteltek rájuk. Ózdon megléptek a körzeti megbízott elől, menekülés közben hátrahagyták a Ladát, amelyben mintegy 100 ezer forint kárt okoztak. A fiatalemberek tündöklése Kiskunhalason bukásba torkollott. A vasútállomáson fogták el őket. A testvérpáros listája még annál is színesebb, mint ezek után gondolnánk. Oroszlánrészük van a paprikagyár ásotthalmi telepéről eltűnt 1 milliót érő Vegeta ételízesítő „megfújásában, elsózásában" is. A hangulat paprikás, a kérdés már csak az, mennyit sóznak a nyakukba. V. Fekete Sándor Támogatás gazdáknak A Csongrád megyei Gazdakörök választmányi ülésén elhangzottak alapján hagyták jóvá azt a programot, amelynek segítségével a gazdaköri tagok részére traktorok és ezekhez csatlakoztatható segédgépek beszerzésére nyílik lehetőség. Kedvező hitelforrások felhasználásával lehet hozzájutni a gépekhez a Gazdakörök Szövetségének szervezésében. ha az igénylők 1993. október 29-ig beadják pályázatukat. A kiválasztott erőgépek, munkaeszközök teljes árának kifizetéséhez harminc százalék saját erő, húsz százalék banki hitel ( ötven százalékos kamat átvállalás mellett), és ötven százalékban mezőgazdasági fejlesztési alap kamatmentes hitele használható fel. A futamidő öt év, és ebből egy év türelmi idő, amikor csak a csökkentett kamatot kell fizetni. A gépajánlatok között az MTZ-550 E traktortól a 82-ig szerepelnek erőgépek, valamint még hét, különböző típusú kis és nagy traktor található a kínálatban. A pályázatról bővebb felvilágosítást a helyi Gazdaköröktől, valamint a Csongrád megyei Gazdakörök Szövetségétől kaphatnak. Tájékoztatást ad még Széli István ( megyei FM hivatal, Rákóczi tér 1. telefon: 483-583 ), ifj. Somogyi György, Szatymaz, II. űt 47. telefon: 361-835 és Kovács Lajos. Hódmezővásárhely, Andrássy u. 32. telefon: 342-860. • A sertéspiacon már érezteti jótékony hatását a garantált árak bevezetése, ugyanis az állomány eddigi folyamatos csökkenése most lassulni látszik, vagyis a tenyésztők bíznak a stabilizálódó piacban — jelentette ki Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke az MTI-nek a részpiaci szabályozás hatását elemezve. A Földművelésügyi Minisztérium szakembere elmondta: az „R" minőségért fizetendő 82 forintos garantált árat a termelők érdekvédelmi szervezetei ugyan alacsonynak tartják, ám ez lényegesen magasabb, mint az idei legalacsonyabb szabadpiaci ár, amely 60 forint körül mozgott. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a 82 forintos kilogrammonkénti árgarancia a szabadpiacon további 15-20 forinttal magasabb árakhoz vezet. Ezért a kozók ugyanis egy zsugorodó gazdasági környezetben nem vállalkoznak. A világpiacon is lenne esélye a magyar termékeknek, és a miniszter azt is cáfolta, hogy a kormány netán feláldozta volna a magyar mezőgazdaságot az EK-tagságért. Bár a mezőgazdasági kivitel igen jelentősen csökkent az idén, de óriási előnyt jelentenek a vámkedvezmények. Arról szó sincs, hogy nem kellenek a magyar termékek Nyugaton, de az tény, hogy át kellene strukturálni a mezőgazdaságot és az ipart is, hiszen tömegtermékekkel nem lehetünk versenyképesek. Az expóban sem lehet túlságosan bízni, annak ellenére, hogy nem vitatható: ezzel felfigyel az országra a világ, már eddig is 40 ország jelezte részvételi szándékát. A hozzászólásokban elhangzott kérdésekre, észrevételekre válaszolva a miniszter hangsúlyozta: ő ugyan támogatná a külföldön létesítendő magyar vegyes vállalatok alapítását, de vannak, akik ezt a tőke kimenekítésének tekintik. Az pedig különösen sajnálatos, hogy az utóbbi időben 18 kereskedelmi külképviseletet is meg kellett szüntetni, holott tudomásul kellene venni, hogy manapság igazán nem a termelés, hanem az értékesítés a művészet. A kormány ugyan elkülönített bizonyos összeget az export ösztönzésére, a vállalkozók marketingtevékenységének támogatására, de ez a pénzkeret az infláció miatt egyharmadára csökkent. Jövőre 2,3 milliárd forintot fordítanak majd erre a célra. N. Racz Judit • Ára lett a disznónak Sertésgarancia tenyésztőknek várhatóan a jövő évben már megéri a sertéshizlalás. Az Agrárrendtartási Hivatalban úgy vélik: a garantált ár bevezetésének további előnye lehet még, hogy a fogyasztók kiszámíthatóbb árakkal találkozhatnak a boltokban. A hivatalban ugyanis úgy dolgozták ki a szabályozás rendszerét, hogy az ne avatkozzon bele a tényleges piaci folyamatokba, ám fogyasztói árnövelő hatása se legyen. Áremelkedés azonban mégsem zárható ki teljes mértékben, mivel a különböző járulékos költségek - például energia, szállítás - változása kihat a fogyasztói árakra is. I I I fjlstöptábla nem parancsol megálljt a kismotorosnak, -f—' kizúg a főútra, az ott jövő kocsik blokkolva fékeznek. A tíz év körüli motoros srác még éppen kifér,mögötte két autó összecsattan. A gyerek szemvillanás alatt elrepeszt a legközelebbi mellékutcán, míg az autósok elől-hátul törött kocsijaikból és a sokkhói kikászálódnak. Csődület, szitkok. A „tettes" persze már nem hallja - megúszta. I/iptt valahol vagy éppen a falu túlsó végén henceg haverjainak a „vagányságával". Esete pedig ismétlődik - egyre sűrűbben. Máshol, más szereplőkkel is. S másféle rosszalkodásokkal is. Nemrégiben például a sándorfalvi képviselőtestület elé kerülő beszámolóból derült ki, hogy a falubeli gyerekek rosszabbak, közveszélyesebbek lettek. Míg 1990-ben csak 8 esetben követtek el sándorfalvi kiskorúak szabálysértést, 1991-ben 24-ben, idén pedig már augusztus végéig túlteljesítették ezt is, 26-tal. A regisztrált 26 esetből 24 közlekedési szabálysértés (1990-ben számuk 4 volt). Ha ehhez hozzászámítjuk a fel nem írt, hivatalos üggyé nem váló eseteket a kép még szomorúbb - a kiskorúak sajnos rosszabbak. Szüleik viszont csak akkor lesznek szomorúbbak, ha a gyereket baleset éri: összetöri magát, a jármüvet, vagy elkapják és szabálysértési üggyé válik a dolog. Ez utóbbi azonban nem olyan nagy baj: a kiskorú legfeljebb megdorgálható a hatóságok részéről; apját, anyját, az érte elvileg felelős felnőtteket viszont semmiféle jogszabály alapján nem lehet felelősségre vonni. - Visszatartó erő tehát nincs, legfeljebb „prédikálhat" nekik rendőr, jegyző, polgármester, pap, iskolaigazgató... ••Jaz összes „szentbeszéddel" sem mennek semmire. —' Sem a fiatalkorú, sem az érte felelős szülő nem fogható meg. „Lélekfogás" van esetleg, ha tragikus baleset történik; pár napos megrendülés, megtorpanás - aztán folytatódik az esztelen száguldás, vagánykodás, közveszélyokozás. Hogy ez valójában már bűnözés, illetve arrafelé vivő „rosszalkodás" ? Ugyan, kifigyel erre oda? Szenzációs ZANUSSI mosógép- és gáztűzhelyvásár ZF 411 C automata mosógép 39 900 Ft helyett 35 900 Ft ZO 500 G gáztűzhely 25 900 Ft helyett 23 900 Ft Bármilyen típusú ZANUSSI mosógép vásárlása esetén 4 kg OMO mosóport adunk ajándékba. ZANUSSI LEHEL, ITT NOKIA, SAMSUNG TERMÉKEKRE 10% ENGEDMÉNY, OKTÓBER 30-ig! Szeged, Tisza L. krt. 42. Tel.: (62)322-786 A Magyar Rádióban Lapszemleszünet Dr. Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke a következő közlemény közzétételét kérte hétfőn az MTI-től: „A Reggeli Krónika műsorában elhangzó lapszemlék nem felelnek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek. Egyes lapokat rendszeresen szinte ingyen reklámoznak, míg mások alig kapnak említést. Október 25én reggel a nem kívánt jelenség szélsőséges megnyilvánulása volt tapasztalható: a Magyar Rádió a közszolgálati televíziót ostorozó Hankisscikket részletesen taglalta a Magyar Hírlapból. Csúcs László felkérte a Tájékoztatási Főszerkesztőség vezetőit, hogy további intézkedésig mellőzzék a Krónika műsorból a lapszemlét, és készítsenek előterjesztést a tárgyilagos, kiegyensúlyozott lapszemlék biztosítására." • A személyi jövedelemadót illetően a következőket tudtuk meg. Száztízezer forint éves jövedelemhatárig az állampolgárok nem fizetnek adót; a következő adókulcs 20 százalék lesz, míg a 35 százalékos elvonás a 220 ezer forintnál magasabb jövedelmeket érinti majd, amely eddig 300 ezernél kezdődött. A változás annyi, hogy 1994-től az adóalapból levonható a társadalom-, valamint az egészségbiztosítási hozzájárulás éves összege. Tény azonban az is, hogy a közismert néven „alkalmazotti kedvézmény", azaz a havi ezer forint megszűnik. Ettől eltekintve a megmaradó összeg ebben az adósávban - mintegy 15 ezer forinttal emelkedik. A maximális adókulcs 44 százalék lesz, ami az 1 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelmekre vonatkozik majd. Természetesen - mutatott rá a továbbiakban a képviselő • Szigorítások ás könnyítések Változó adóink Az Országgyűlés szokásos sajtótájékoztatóján Rernport Katalin, a Magyar Demokrata Fórum képviselője az adózás jövőre szóló szigorításairól, illetve kedvezményeiről adott áttekintést. szükséges megszüntetni az adókikerülés különböző módozatait is, ezért 1994-től például a természetbeni juttatásoknál szigorításokat vezetnek be. Megadóztatják azt a gazdálkodó szervezetet, amely lízingelt személygépkocsit juttat valamelyik „főnöknek", vagy, egyfajta végkielégítés gyanánt, nagy értékű ajándékot vásárol munkatársainak, netalán külföldi jutalomutazást fizet be dolgozóinak. Az érintettek viszont nem is tudják, hogy ekképpen ók járnak rosszul, mert vállalatuk, társaságuk utánuk nem fizette be a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezet ezt az összeget költségként elszámolhatja. A lakásvásárlók és -építők helyzetén könnyít az az intézkedés, miszerint a hiteltörlesztő részletet 50 ezer forintig levonhatják az adóalapból. A képviselő őszintén elismerte: ez a mérték igen csekély. Érdekes „fejlemények" várhatóak a tandíjkötelezettségnél is, melyet, mint ismeretes, a köz- és a felsőoktatási törvény 1994-tól fr eló. Ez az összeg, ami nyilvánvalóan elsődlegesen a szülőket érinti, szintén levonható lesz az adóalapból. Itt viszont, tekintettel a gyarapodó magán- és alapítványi iskolákra, felső határt állapítanak meg. Sokat vitatott kérdés a deviza-kamatadó alkalmazása is, amely 1994-től 8 százalék lesz, ami annyit jelent, hogy a „tulajdonos" 100 külföldi pénzegységre nem 108, hanem 107,2-t kap kézhez. Remport Katalin e téma kapcsán megemlítette: az elképzelések szerint az a cél, hogy ez a levonási arány a jövőben közelftsen a forint megtakarítások kamatadójához, amely jelenleg 18 százalék... Nagy Attila