Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 21. „Rabszolga" Magyarországon A román államelnök­séghez közel álló bukaresti Dimineata szerdai száma a nagyváradi Crisan című lap alapján, „Rabszolga Magyarországon" címmel számol be arról, milyen kellemetlen élményei vol­tak a bihardiószegi Varga Mihály segédtanítónak, aki egy pincértanfolyam elvégzése után 3000 forint­tal a zsebében indult Ma­gyarországra, hogy ott meggazdagodjék. Mint a ("risannak meg­írta, Varga Budapesten a Moszkva-téri „rabszol­gapiacra" ment munkake­resőben, félóránként me­nekült a rendőrségi ellen­őrzések elől, majd tizen­négy másik román állam­polgárral elvállalta napi 700 forintért Budapesttől 60 kilométerre egy villa építését. Napi 15 órai munka s rossz táplálkozás után, egy hónap múltán összesen 2000 forinttal fizették ki, mert levonták a szállást és a koszt árát. „Rájöttem, hogy egy hó­napig rabszolga voltam, fogoly, s hogy 3000 forint­tal indultam és 1000-rel tértem haza." Próbálko­zók, vigyázat! - fejezi be írását a Dimineata. Tiltott szuperantenna m Az ÁVŰ válaszol Kastélyprivalizáció A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet megtiltotta a Prima Csoker Kft. Szuperan­tenna elnevezésű termékének árusítását és reklámozását. Az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium megbízása alapján a Kermi vizsgálta a Prima Cso­ker Kft. (1461, Budapest, Pf. 399.) csomagküldő szolgálat sajtóreklámját. Megállapította, hogy a forgalmazó a terméken A keltetést május közepén kezdik; a keltetőházakban há­rom nap alatt lesz az ikrából lárva. Két nap múlva önálló élőlényekké válnak, tudnak már lélegezni. Ekkor kádakban az előnevelő tavakba viszik őket, egy hónap múlva ki, a nevelő tavakba. Az. első őszre elérik a három-négy dekát. A második nyáron már 20-40 dekások, végleges helyükre ke­rülnek. A harmadik ősszel pe­dig lehalásszák őket, szigorúan csak a három éves halakat. A tavakból szép lassan le­engedik a vizet, majd úgyne­vezett csalóvízzel a lehalász.ó­helyre csalják a halakat. Há­lóval egy kis medencébe húz­zák, ott egy szivattyú a futó­szalagra szippantja őket. Itt szétválogatják a pontyot, az amúrt és a harcsát. Esik az eső, a futószalagra kilószámra öm­lenek a vergődő halak. Esőka­bátos halászok dobálják őket konténerekbe, mérik a ládákat, teherautók jönnek a rakomány­ért. Viszik az árut a tárolóme­dencékbe, ahonnan majd elad­ják. Tíz másodpercenként pottyan egy hal „mellé", a földre, valaki lenyúl érte, repül vissza a futószalagra. Időnként meglehetősen nagy ívben. A csoportvezető nehezményezi a dolgot, rászól a halászra: - Ne hajigáld azt a halat. Mit szólnál ahhoz, ha téged két emeletnyi magasságból a fe­jedre ejtenének? Vannk esetek, amikor az újságíró minden kérdést, ami az. eszébe jut, ostobának érez. • Hogyan lesz valaki ha­lász? - próbálkozom egyi­kőjüknél. - Nem tudom, más hogy lesz az. Nekem az. apám is az. a kötelező előzetes vizsgálatot sem a Kermivel. sem a MEEI­vel nem végeztette el, ezért az áru minősége és villamos biz­tonsága egyaránt kétséges. Kiderült az is, hogy a reklám szövege több szempontból megtéveszti a vásárlókat. A Kermi egyúttal felhívja a vá­sárlók figyelmét arra, hogy a Szuperantennát biztonságuk érdekében ne használják. volt, eszembe sem jutott, hogy más lehetnék. De vannak, akik egyszerűen azért jöttek ide, mert nem volt máshol munká­juk. • Szereti? - Ez sem rosszabb, mint a többi. Kevés a pénz. Ilyen esetekben az újságíró jobban teszi, ha odébbáll, és csendes nézelődésbe fog. Egy­re ritkábban pottyan hal a fu­tószalagra, már csak zavaros vizet hoz a szivattyú. Kiürült a medence. A halászok nagy há­• Három hónapos szakmai elemző munka előzte meg a kastélyprivatizációs program elkészítését. E program kon­cepciójáról és megvalósítási tervéről dr. Buglos Katalint, az ÁVÜ Ipar I. Privatizációs Igaz­gatóságának munkatársát kér­deztük. - A kastélyok privatizációs programja a nem közvetlen termelési célokat szolgáló, többnyire műemléki védett­séget élvező ingatlanokról szól. Ezek az épületek főként kastélyok, kúriák, villák, vá­rosi paloták, malmok, vadász­házak, klastromok és csárdák. A tervezetben a koncepció megvalósítói természetesen gondoltak a nem műemléki kastélyokra és kúriákra is. A privatizálható vagyontömeg 967 műemlék adataira kiterje­dő előzetes adatgyűjtés alapján 100-150-re becsülhető. (Ehhez kell még hozzászámítani a nem műemléki kastélyok körét, amelynek száma kb. 100). • Van azért szép számmal olyan kastély is, amely nem az AVÜ tulajdonát képezi, ezért nem is tartozhatnak az Á VÜ privatizációs prog­ramjához. Mi lesz ezeknek a további sorsa? - A magyar kastély- és kú­riavagyon döntő tömege (85-90 százalék) önkormány­zatok, szakszervezetek, terme­lőszövetkezetek, minisztériu­mok, egyházak és magánsze­mélyek tulajdonában van, így valóban nem képezi az AVÜ kastélyprivatizációs program­jának részét. Nem tartozik hozzánk továbbá az a 128 kiemelt műemléki értékű kas­tély sem, amely az „állami tulajdonból ideiglenesen ki nem adható műemlékekről" szóló 83/1992-es kormányren­delet alapján a Kincstári Va­lót hoznak, belemásznak a de­rékig érő vízbe, keresztben ki­feszítik a hálót. Húzzák a ha­lakat szép lassan a szivattyú felé. - Kétezer tonna halat „ter­melünk" évente - tájékoztat közben Becsei Attila halászati főágazat-vezető. Ennek 80 szá­zaléka ponty, a többi amúr, busa meg harcsa. 600 tonna a tenyészhal, a többit eladjuk. • Hol? - Főleg a.Dél-Alföldön, Csongrád és Bács-Kiskun me­gyonkezelő Szervezet kezelé­sében van. • Melyek a kastélyprogram fő célkitűzései? - Lényeges a vállalati, illet­ve társasági vagyon azon ré­szének elvonása, amely nem vesz részt a termelésben és nincs rá szükség a vállalati célok megvalósításában. A magántulajdon hatékonyabban fogja hasznosítani ezt a va­gyonkört, így a mindenki által ismert, sajnálatos állagromlás talán lassulni fog. • Hogyan történik ez az elvonás, a Magyarországon jelenleg hatályos törvények szerint milyen megoldások lehetségesek? - Állami vállalatok esetén a privatizációs tranzakció során az állami kezelésben lévő kastélyokat elvonják (az 1992. évi LÍV. törvény 61. paragra­fusa értelmében). Társaság esetén két variáció lehetséges. Ha a társaság ren­delkezésére olyan nagyságú tőketartalék áll, amely a kas­gyében. Németországba és Olaszországba exportálunk úgy 120-140 tonna pontyot. Van egy saját értékesítési há­lózatunk, a Mars téren üzemel­tetünk egy halboltot és együtt­működünk tíz kiskereskedővel. A Szegedi Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. halgazda­sága 1900 hektáijával a máso­dik legnagyobb az országban. A 32 tavon 50 halász dolgozik • Hogy megy a gazda­ságnak? - A halágazat nyereséges, mert a kereslet az elmúlt évek­ben sem csökkent, megszűntek viszont azok a téeszek, ame­lyek halászattal foglalkoztak­De az öthalmi szarvasmarha­telepünk éppen csak eltartja magát, az ásotthalmi sertéste­lep pedig veszteséges. • Hallottam valami olyas­mit, hogy gond van a ma­darakkal. - A kárókatonával. A tavak környékét természetvédelmi területnek nyilvánították, így nagyon elszaporodtak a mada­rak. A kárókatona naponta másfél kiló halat eszik, mi pe­dig nem győzzük lőni őket. • A folyami halak azért finomabbak. - Persze, a mi halaink zsíro­sabbak, mert rozzsal és triti­cale-val etetjük őket. Ez utóbbi a búza és a rozs kereszteződé­se. • Orvhalászok? - Egyre több van belőlük, de sajnos, egy ekkora területet lehetetlen folyamatosan őrizni. • Öntől is megkérdezem, hogy lesz valaki halász? - Egyrészt szakmunkáskép­ző intézetben tanulják, más­részt mi is végzünk betanítást. Azt már nem kérdezem meg, szeretik-e a munkájukat. Bruttó bérük tizenhétezer öt­száz forint. Ka ezer Gabriella tély könyv szerinti értékét fe­dezi, akkor a tőketartalékot kell ezzel az értékkel csökken­teni. Ha a társaság nem rendel­kezik a megfelelő nagyságú tőketartalékkal, akkor közgyű­lési határozattal kell a jegyzett tőkét a kastély értékével csökkenteni. Az előzetes koncepció sze­rint az ÁVÜ azt tervezi, hogy amennyiben a társaság nem százszázalékos állami tulaj­donban van, a társtulajdono­sokat kárpótolni kell. • Van-e garancia az in­gatlanok felújítására? - Az elképzelések szerint az ingatlanok felújítására tíz éven belül fordított, számlákkal iga­zolható költségeket a privatizá­ciós bevételből vissza kellene téríteni. A visszatérítendő ösz­szeg a privatizációs bevételnek akkora hányada lenne, amek­kora hányadát képezi a felújí­tás a vagyonértékeléssel meg­állapított összegnek. • Szem előtt tartják-e a műemlékek védelmét? (Folytatás az 1. oldalról.) gázt termelt, s a kis szoba levegőjét kiszorítva az ott alvó, valószínűleg italos állapotban lepihenő, K.M. szegedi lakos fulladásos halálát okozta. - Az elsődleges orvosi vélemény is ezt látszik bizonyítani, bűncse­lekményt alátámasztó jel nem volt a helyszínen - tájékoztat dr. Horváth Sándor százados, az ügyben illetékes kisteleki kapitányság rendőrtisztje. - A boncolási jegyzőkönyv csütör­tök reggel készül el, az orvos­szakértői vélemény egyértel • műen jelzi majd a halál beáll­tának konkrét okát. Az egyik kihallgatott tanú elmondta, amikor este átvitte a tápot K. M. hez, akkor már vörösen izzott a villanymelegítő, de az ott lakó férfi szemlátomást nem törődött ezzel. A Gajgonya tanyákhoz Ba­lástya előtt, a 151-es kilómé­terkőnél kell letérni az E-5­ösről, az erdő mellett földút vezet a házakhoz. Az egyik szomszéd, Csőzi József volt az, aki hétfő éjszaka megtalálta a halottat. Az idős ember, akinek háza csupán néhány méterre fekszik a belülről kiégett ház­tól, azt mondja, feltűnt neki, hogy éjfél körül még mindig égett a villany a másik portán. Arra gyanakodott, talán valaki rosszban sántikál odaát, felke­rekedett, hogy megnézze mi - A kastélyprogram már előbb említett fő célkitűzése mellett természetesen nagyon fontos szempont a műemlékek védelme és megmentése. A hazai műemlékek része ugyan­is műszakilag sajnos nem meg­felelő állapotban van. Ennek fő oka a valódi tulajdonos hiánya. Az ÁVÜ úgy véli, hogy a pusztuló kastélyoknak, kúriák­nak utolsó esélyt csak egy „igazi" tulajdonos jelenthet. • Milyen értékesítési tech­nikák alkalmazására nyílik majd lehetőség? - A kisebb értékű ingat­lanok - például malmok, va­dászházak - esetén a megfelelő technika az árverés. A jelentős értéket képviselő műemlékek­kel kapcsolatban nyílt pályá­zati felhívást tesz közzé az ÁVÜ. Ez utóbbi esetben a pályáztató mérlegelni tudja azt is, hogy ki lesz az, aki az épü­letegyüttes nemzeti-kulturális értékének megfelelő haszno­sítási megoldását leginkább vállalni tudja. A program koncepciója szerint az ÁVÜ a kastélyok eladása során is az eddigi pri­vatizációs gyakorlatot fogja követni, így befogadja a kár­pótlási jegyet és az E-hitelt is. Bár az értékesítésből a külföl­diek nem lesznek kizárva, az ÁVÜ Igazgatótanácsa megha­tározta, hogy a törvény által előírt 10 százalék kárpótlási jegytől nem lehet eltekinteni. Á privatizációban résztvevő kastélyok kínálati listáját az érdeklődők várhatóan 1993 vé­gén, illetőleg 1994 elején kaphatják kézhez. Érdeklődni lehet az ÁVÜ Ügyfélszolgálati Irodán. Tele­fon: 269-8990. Új ügyfélszolgálati rendünk: hétfőtől csütörtökig 8-16 órá­ig, pénteken 8-15 óráig. van a szomszéddal. Amikor odaért, már érezte a belülről kiáramló füst csípős szagát, látta az ajtó üvegablaka mögött parázsló tűz fényét. - Kinyi­tottam az ajtót, a füst és a for­róság egészen mellbevágott ­meséli az idős ember, akin még most is látszik, igencsak megviselték az események. K. M. ekkor már mozdulat­lanul feküdt az ágyon. A szo­bában az ágy alatt a kutya vo­nyított, de az ajtónyitáskor a füsttől elkábítva kivonszolta magát a szabadba. - Tűz ekkor már igazán nem is égett, csak ez a néhány újság füstölt a falba dugott villanymelegítő tetején - mutatja Csőzi József. - Szaladtam Gera szomszédék­hoz, ahonnan telefonáltak a tűzoltóknak. Jöttek a mentősök meg a rendőrök is. Még más­nap reggel is itt voltak, K. M.­et elszállították, az ajtót lezár­ták, a házba most nem lehet bemenni. Az ócska vályogház előtt a tűzoltók által kihordott elsze­nesedett hulladék között egy félig elégett papucs. A bejára­tánál még mindig füstszag van, a rozsdásodó centrifuga tetején a tüzet okozó villanymelegítő maradványa. Az öregember, Csőzi József szemében még mindig rémület. Ennyi maradt a gajgonyai tragédia után... P. T. P. • Egyre több az orvhalász m A kárókatona adagja másfél kiló Csalóvízzel partra vetve Esik az eső, a futószalagra kilószám ömlenek a vergődő halak. (Fotó: Gyenes Kálmán) HTO-fogás a Szil-Oilnál Több mint 130 ezer liter, jövedéki engedély és bejelen­tés nélkül tárolt háztartási tü­zelőolajat találtak a vámosok egy dabasi kft. telephelyén. A Vám- és Pénzügyőrség Fővá­rosi Nyomozó Hivatala, vala­mint a Pest és Békés megyei nyomozóhivatalok közös ellen­őrzése során bukkantak a Szil­Oil Kft. telephelyein a föld alatti tartályokban tárolt HTO­ra. A mintegy 8 millió forint értékű háztartási tüzelőolajat a pénzügyőrök lefoglalták, és egyben nyomozást indítottak jövedékkel történő visszaélés elkövetésének alapos gyanúja miatt. Tűzhalál a balástyai tanyán

Next

/
Oldalképek
Tartalom