Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

SZERDA, 1993. OKT. 20. BELÜGYEINK 3 Mónus az Európa Tanácshoz fordult Feketén terjed a betiltott könyv mányainak hozza tudomására a szabadkőművesség birodalmi törekvéseit, valamint a Legfőbb Ügyész elleni panaszát terjessze az Emberi Jogok Európai Bírósága elé. Szó esett még a sajtótájékoztatón arról is, hogy az Öszszeesküvés... című könyv körülbelül háromezer lefoglalt példányát, illetve az eredetiről készült fénymásolatokat különböző helyeken árusítják az országban, úgy, hogy abból sem a szerző, sem a kiadó nem részesül. Egy kérdésre válaszolva Mónus közölte: ma már nem a párt, hanem a páholy érdekében folynak a koncepciós perek Magyarországon, így a Legfőbb Ügyész is a szabadkőművességet szolgálja anélkül, hogy megtagadná a múltját. Itt mondta el, hogy a jövő héten tárgyalják Szegeden a Nylri-Mónus pert. A Legfőbb Ügyész egykori helyettese '91. júliusában, közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt eljárást indított Mónus Áron ellen. A szerző, utalva a már említett védekezési módszerére, leszögezte: jelen lesz a tárgyaláson, s magával hozza a francia bíróság ítéletét is. Ezzel kapcsolatosan kijelentette: történelmi tanulmányának kérdésében sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság nem illetékes dönteni. Abban csak a tudomány művelői, s ezt az Alkotmány is leírja, jogosultak határozatot hozni. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát ugyan megfelelő fórumnak tartja, csak egy a baj: ebben a témában ó sokkal többet tud náluk. Sz. C. Sz. „Sokszor kénytelen voltam úgy védekezni az ellenem indított támadásokkal szemben, mint a nyúl, elfutottam, elmenekültem Nyugat- Európába" - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Mónus Áron, az Összeesküvés: A nietzschei birodalom című betiltott könyv szerzője. Mónus két fontos dolgot jelentett be. Az egyik: a Párizsi Fellebbviteli Bíróság szeptember 22-i jogerős Ítéletében megállapította, hogy a könyvében közölt dokumentumok hitelesek. A másik: panasszal élt az Európa Tanács főtitkáránál, Cathrine Lalumiere asszonynál, a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyésze ellen, aki - mindenféle vizsgálat nélkül, figyelmen kívül hagyva az Alkotmány 70/G paragrafusát - megtagadta a történelmi mű szerzőjének kérését: nem szüntette meg a Mónus ellen indított büntetőeljárást, nem szolgáltatta vissza az Öszszeesküvés... lefoglalt példányait, és így nem biztosította a hazai olvasóközönség számára a könyv megismerését. Mónus Aron a bírósági ítélettel kapcsolatosan rámutatott: ha a művében közölt dokumentumok közül egy is hamisítvány lett volna, akkor a francia törvények értelmében - amely bünteti a hamis köz- és magánokiratok terjesztését és publikálását - vagy háromszáztól háromszázezer frankig terjedő pénzbírságra, vagy háromtól nyolc hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélték volna a nyugat- európai országban. Ezzel kapcsolatosan megemlítette: a szabadkőművesség vezetői egyik francia újságnak sem adtak nyilatkozatot, nem cáfolták a könyvben leírtakat. A szerző szerint ez is azt bizonyítja, hogy a titkos dokuFotó: Somogyi Károlyné mentumok hitelesek. Az Európa Tanácshoz eljuttatott levelében Mónus Áron kéri a főtitkárasszonyt, intézkedjék arról, hogy a Magyarországon ellene indított büntetőeljárást azonnal szüntessék meg, továbbá az ET-hez tartozó országok korAkcióban a Legfőbb Ügyészség Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel a Legfőbb Ügyészség a folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatok iratainak alapján haladéktalanul megkezdte annak tisztázását, hogy ezen ügyekben a büntetőeljárások megindításának feltételei megállapfthatók-e. A mosonmagyaróvári sortűz ügyében a katonai főügyész a nyomozás megtagadásáról korábban hozott határozatokat hatályon kívül helyezte, és intézkedett a nyomozás elrendelésére. A legfőbb ügyész büntetőhelyettese az 1956. október 25én Budapesten, az V., Kossuth téren történt sortűz ügyében rendelte el a nyomozást. A többi ügyben is - a ténymegállapító vizsgálatok iratai alapján - rövid időn belül várható az ügyészség döntése a büntetőeljárások megindításáról. • Megkezdődött annak a biztonsági rendszernek a kiépítése, amely a MOL Rt. kőolajvezetékeinek a csőfúrásos olajtolvajoktól való megóvását szolgálja. A vízügyi szervektói bérelt repülőgépekkel a magasból rendszeresen figyelik a föld alatt futó vezetékek mentén a vidéket, és ha a gépeken elhelyezett videokamerák gyanús nyomokat - frissen ásott földtúrás, a rétet átszelő keréknyom stb. - rögzítenek, úgy a körzet rendőreit mozgósítják. Ahol a vezeték a felszínen folytódik - úgynevezett toÓvakodj az olajtotvajoktól! lózár-állomásokon -, gyakoribbak az üzemanyaglopások. Ezek ellen a sötétben is működő automata figyelőkamerákat állítanak fel, s amennyiben azok illetéktelenek közeledését észlelik, jelzik a közeli rendőrállomásnak. Az első berendezéseket már elhelyezték, a teljes rendszer kiépítése folyamatban van. 177 ozzáértő, okos tudósok időről időre kimutatják, LLi éppen milyen a gazdaság állapota. Beteszik a lázmérőt a betegnek, azután feljebb vagy lejebb kúszik a higany szála, s megvan a végeredmény. Szeptemberben például statisztikus alaposággal megállapították: rekordott döntött az idén az infláció. Ebben a hónapban ugyanis éppen 2,9 százalékon állt meg a jelképes higanyszál. Akad persze más módszer is - igaz sokkal kevéssé tudományos, mint az előbbi. Évek óta figyelem Szegeden a boltokat, üzleteket: ki fuccsot be, ki nyit új üzletet? Emlékszem, néhány éve, amikor drasztikusan csökkenni kezdett a vásárlóerő idehaza, a kereskedők egyre esküdtek: cipőboltot kell nyitni! A lábbelit ugyanis senki sem fogja odahaza megvarrni vagy megkötni, mint egy pulóvert. Akadnak boltok, amelyeknek már külön történelme van: volt már cipőbolt a helyiségben, táskaszalon, óraüzlet, majd egy világcég híres és főleg drága alsóneműit kínáló bolt. Akkor most hányadán is állunk, ha a csipkés alsónemű is elkél hat-nyolc ezerért? Sehogyse - mondhatnánk, ha arra gondolunk, hogy Szeged egyik legexkluZívabb áruházában diszkontot nyitottak nemrégiben a vállalkozók: ott kelletti magát a sok mosópor, meg babaszappan a fényes kirakatban. Sokezres fehérneműk és filléres szappanok? Igen kérem, ilyen a világ! Nem lenne célszerű felháborodni ezen. A világ sok sétálóutcájába csak azért járnak időről-időre a szerelmesen andalgó párok, hogy álmodozzanak egy kicsit a kirakatok előtt vasárnap délután. Azután hétfőn, munka után kibuszoznak egy külvárosi kisáruházba, ahol szakasztott olyat választanak ki, amilyet a csillogó belvárosi portálok mögött láttak - csak éppen nem olyan márkás, no meg nem olyan drága. roigyelem a boltokat, s azt veszem észre, éppen olyan —T kaszák az üzleteink is, mint maga a gazdaság. Az egyik sarokban szappanokat árulnak, elegáns felöltőket a másikban, egy zugba beköltöznek a gyerekruhák, de a pénzjárnál a nagypapa szerette pipadohányt is odakínálják a távozó vásárlónak. Régi kedvenc reklámomat is kikezdte már az idő. Cipőt a cipőboltból - szajkózta annak idején a tévé, a rádió. Most meg bemegy az ember lábbelit venni és kijön a boltból egy kiló naranccsal. Ezek után mondja valaki, hogy nálunk nincs még piacgazdaság? JJAM2NA MHMlTAiB(DlLir * Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 „ MODUL-BAU Szentes, József A. 24. T.: 63/314-011 § - Előregyártott vb-gerendák, áthidalók házhoz szállítással d - Bramac alpesi tetőcserép - Padlóburkolók, csempék n - Födémbéléselem V • Ha volt a magyar történelemben valaki, akinek egy porcikája sem kívánta az ünneplést, a nimbuszt, a tekintélynek járó hódolatot, akkor az Deák Ferenc volt. Hosszú munkásélete igazi eredményének tartotta, hogy a nemzet sorsfordító pillanataiban, amikor a döntés évszázadokra is hathat, meg tudta fogalmazni a nemzetnek azon tiszta akaratát, amely mentes volt minden személyes, pillanatnyi és anyagi érdektől, s méghozzá úgy, hogy ezt az akaratot maga a nemzet fogadta el sajátjaként, minden párt vagy érdekcsoport befolyása nélkül. Ezért kapta a magyar nemzeti panteonban a „haza bölcse" kitüntető címet. Az 1803. október 17-én született államférfi már iskoláiban is kitűnt társai közül: részben legendás emlékezőtehetségével, részben pedig akaraterejével és munkabírásával. Jogdiplomájának megszerzése után a jómódú középnemes nem szorult rá a hivatalra, s mint ismert kortársai is, önzetlen vármegyei szolgálattal kívánta eszményeit megvalósítani (egyik őse is ezért kapta a nemességet). Országos politikai pályáját (bátyja, Antal és Zala vármegye segítségével) az 1832-36-i országgyűlésen kezdte, s rövidesen az ellenzék vezére lett. Egyensúlyozó és megegyezést kereső politikája érvényesült az udvar és az ellenzék 1840es kompromisszumában, a Nemzeti körré növő Ellenzéki kör belviszályaiban vagy az Ellenzéki nyilatkozat szövegezésében. Az európai és a monarchiái események miatt radikalizálódó közélet napi politikája nem tudott azonosulni Deák felfogásával - Deák sem szimpatizál ezzel az időszakkal, ám a teljes visszavonulás helyett megerősíti a kossuthi vonalat, s 1848 decemberéig együtt halad a Habsburgok ellen harcoló országgal. 1849 januárjától az eseményektől távol, de együttérzéssel figyeli a forradalom és szabadságharc sorsát (emlékezzünk a közismert kocsi-anekdotájára). 1849-1861 között ó lesz a magyar politika reménysége, aki ráadásul erkölcsi tisztaságában megfelelhet az emigráció és elnyomott magyar közélet messiásváró igényének. Deák egy évtizedig munkálkodik azon (1854-tól Pesten él), hogy ez a csodavárás úgy közeledjen a közép-kelet-európai realitásokhoz, hogy közben soha ne lehessen a haszonlesés melegágyává. Egyik legnagyobb politikai sikere a kedvező időpont kivárása és felismeerkölcsi bomlása, a Tisza István vezette ellenzék, a politikai életből kiszorult „ókonzervatívok" és az emigráció (a maga magyarországi bázisával) magát a kiegyezés lehetőségét is veszélyeztette; egy Deáknál kisebb formátumú politikus ezt sem tudta volna elérni - s még egy Deákunk nem volt. Eletének utolsó tíz éve szinte a szoborrá változtatása ellen folytatott küzdelemnek tekinthető, miközben egyre jobban elhatalmasodó szívbaja erőt vett jó kedélyén is. 1876. január 28-án este háromnegyed tizenegykor szólította el a halál. Az Osztrák-Magyar Monarchia válsága, majd összeomlása magával rántotta a történelmi feledés szakadékába a taktikus Deákot is. Két forradalom után Szekfű Gyula kísérelte meg rehabilitációját a Három nemzedékben, de a puritán liberális demokrata politikus nem illett bele a két világháború közötti Magyarország rendszerébe. Még kevésbé az 1945-48-as fordulat utáni társadalmi közízlésbe - ám ez már nem a felejtés volt, hanem életművének tudatos eltorzítása, háttérbe szorítása. Árpás Károly Deák Ferenc (1803-1876) Deák Ferenc születésének 190. évfordulóján tegnap délután a Széchényi téri szobornál koszorúztak a Deák Ferenc Gimnázium tanárai és diákjai. (Fotó: Nagy László) rése: (gy s ezért valósulhatott meg 1867-ben a kiegyezés. A kiegyezés maga azonban nem oldotta meg a problémákat, ez a törvényes keret azért vált olyanná amilyenné, mert megvalósítói viszont már személyes érdekeiket érvényesítették. Hibáztatható-e Deák Ferenc, hogy halálos betegen nem állt a kormánykerék mellé? Az úgynevezett Deák-párt