Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

HÉTFŐ, 1993. OKT. 18. HAZAI TÜKÖR 5 • A bolt mellől kiforduló trágyaszóró némi bűzt hagyott maga után, de a falu levegője tiszta maradt. Más témája nem is nagyon akadhatott a faluba tévedt tollforgatónak, minthogy rákérdezzen: ki a dóci óvoda vezetője? Apróságok mozgása keltette az érdeklődést s ilyenkor - régi tapasztalat - a fotózáshoz szükséges a főnöki engedély. Ki adhatja: a kisfia mellől visszatérő Mihály Sándorné, vagy a közben kinevezett Gubis Lászlóné? - Rummel igazgató úrtól állást az iskolában, ami azonos az óvoda vezetőjével - mondja Gubisné, amikor a nagycsoportosok termében asztalhoz ülünk tisztázni a tisztázandókat. Oka, hogy a diószedésre induló apróságok vezetője, Mihályné szerint: őt nevezte ki a képviselők testülete. Az iskolaigazgató helytelenül járt el, mikor mondvacsinált belső pályázattal elmozdította a vezetői posztról. Gubis Lászlóné másként tudja: - A kolléganőm gyeden volt, a munkáját én láttam el, s hogy most egy intézmény lettünk, az igazgató dönt: ki legyen a helyettese. Szeptembertől neveztek ki... Amint megtartottam az évnyitót, másnap a képviselők megváltoztatták a döntésüket. • Ezzel Mihálynét tarják az óvoda vezetőjének? - A kolléganőm nem nyugodott bele a pályázat eredményébe, megmozgatta a képviselőket. Gubisné, Mariann se maradt tétlen. - Összehívtuk a szülői értekezletet, itt volt a polgármester, eljöttek a képviselők. Feltettem a kérdést: akkor, most, ki a fönök, ki készítsen működési szabályzatot? A polgármester javasolta: szavazzanak a szülők, alakítsunk munkaközösséget. Fölolvasta az eredményt, kijelentette: engem választottak, fellebbezésnek nincs helye. Ami a dóciaknak világos, az idegenben kelthet némi zavart, hiszen Mihály Sándorné eképpen összegzi a történteket: - Úgy értesültem, azt se tudta az igazgató, hogy ki vagyok, de azt mondta: nem hajlandó velem dolgozni. Beadtam a pályázatom, hogy ismerje meg az elképzeléseimet. Sajnos, olyan bizottságot állított össze ennek elbírálására, akik... nem mondhattak érdemben véleményt. A faluban tudják, hogy miért. • Megtudhatná más is? - Az igazi okot senki sem meri megmondani, mert félti az állását. A mi falunk kicsi, sokaknak nincs munkája... Mindenki a hivatalhoz tartozik... Pletykaszinten beszélik, hogy innen engem el kell takarítani... • Hűha, ne tessék ilyen gorombákat mondani... Kinek állhatna az útjában? - Azt beszélik, de a polgármesterségre pályázó egyénnek, meg a köréje csapatosuló családi bétének! Mihályné a szomszédos Sándorfalváról jár át, korábban a faluban élt s emiatt nem erősíti meg a szóbeszédet ismerős nevekkel. Amikor rákérdezek, csupán annyit mond: - A kolleganőm Gubis Lászlóné, meg az iskolaigazgató másik helyettese, Ficsor Zoltánná valóban testvérek. De nem hiszem, hogy innen fújna a szél... Az említett családi kapcsolatot mindenki számontartja a faluban, nagyon dolgos, rendes asszonyoknak ismerik a Pinger-lányokat. • Kettős hatatom - az óvodában Dóci csetepaté lakatot tettek rá. Elzárták a fiatalokat a diszkótól. A könyvtárnak is más házba kellett költöznie. A falusi kulturális élet ebbéli bonyodalmába senki sem avatkozik szívesen, és nevét se adja a mondottakhoz. Gubis Lászlóné apróságai a kisteremben. (Fotó Gyenes Kálmán) A vők érkeztek máshonnan Dócba. A nemrég épített, szép iskoláért rengeteget dolgoztak. Mariannt beválasztották az igazgatói posztot elbírálók csoportjába. Hét jelentkező közül maradt a vésztői Rummel József, aki korábban a rendőrségen dolgozott. Nem is csalódtak a tettrekész emberben, hiszen, mint azóta kiderült: nemcsak a más falvakba járó tanulókat sikerült hazahoznia az új iskolába, hanem buszt is szerzett a olcsó bútort az iskolának és rengeteg társadalmi munkát szervezett. Föladta szolgálati lakását, hogy minden erejétidejét az iskolai életnek szentelhesse. A dóci képviselők esztendei megbízatást szavaztak Rummel Józsefnek, amikor reája voksoltak és szabad kezet a nevelői testület verbuválására, de azt kikötötték: a segítők a dóci munkanélküliek csoportjából legyenek. Az igazgató választása mégis egy ópusztaszerre átjáró dóéira esett. A falusi fáma szerint innentől sorjádzanak a nemkívánatos dolgok. Azóta klikkek alakulnak, dóci esik dóéinak s majdhogynem hajtépetten búcsúznak egymástól. Igazából összemordult a falu. Útját szeretnék állni a hatalmasok tobzódásának. Ficsorékról halljuk - a maguk nevére titkot kérők egyikétói -, hogy „Klárika igazgatónő" a félje révén keveredett ütközésbe a faluval. Ugyanis, korábban bérbe vették a művelődés dóci házát, majd idővel a Az óvodaépülethez toldott, új, dóci iskola igazgatói szobájában csak a lényeges dolgok számbavtelét engedi az óraközi szünet. Rummel igazgató úr készséggel elmagyarázza, hogy miért előnyös kettőből egy intézményt alakítaniuk: - Itt mindenki az összevonás mellett van. Indokolja ezt, hogy az épületben közös minden. Vegyük a szennyvíz esetét. Ha külön lennénk és az iskola beletermel az óvoda aknájába, a költségeket nem tudnánk igazságosan elosztani... Azonkívül kis önkormányzatnál luxus kinevezni két vezetőt drága bérért, mikor ez a helyettesi pótlék emelésével is megoldható. Emellett a szülök is az összevonás mellett állnak. Remélem már a következő ülésen rendeződni fognak a dolgok. - Mi lesz, ha a képviselők nem engednek? - En csak végrehajtok. Megkaptam, hogy hozzam öszsze a kettőt, megcsináltam. Ha azt mondják szét, akkor szét... Menjünk vissza mi is a kályhához. Rummel József iskolaigazgató szerint a visszavont képviselőtestületi határozat óta nincs köze ugyan az óvodához, nem főaöke Mihálynénak, de véleménye, hogy Gubisnét illeti ott a vezetői jogosítvány. Akkor valóban, kicsoda kicsoda is Dóéban? Szakácsi Imre. Dóc jegyzője ezt feleli: - Nem nyilatkozom! A személyi kérdésekben Belovai Pál polgármester az illetékes. Nekem csak a törvényesség betartatása a feladatom. • Tiszteletben tartjuk. A képviselők egyik döntésükkel összevonták az iskolát az óvodával, a másikkal szétszedték. Melyik az érvényes? - Mindettő. Aztán elolvassuk együtt a köztársasági megbízott levelét. Az államtitkár javaslata szerint alapító okirat határozza meg, hogy mi, hogyan működjék. A cirkalmányos szövegből biztos nem hámozható ki, hogy most ki a dóci óvoda vezetője. A hivatali szálak egy személyhez vezetnek. - Gubis Lászlóné - válaszol a telefonon feltett kérdésre Belovai Pál polgármester, s igazán csodálkozik, hogy ezt miért csak ő mondhatja meg hiteltérdemlően. • A képviselők határozata szerint a volt vezető, Mihályné is jogot formálhat erre a pozícióra. - Határozatuk törvénysértő! • Valóban? - Nem kérdezték meg előtte a szülőket. • Állítólag az igazgatóválasztáskor sem tették. - Akkor nem is kellett. A gyerekek más falu iskolájához tartoztak. • A képviselők kitarthatnak a szétválasztás mellett? - Az októberi ülésen dönthetnek úgy, de föl kell vállalniuk a következményeket... A határozat akkor is törvénysértő lesz. Már akinek... Majoros Tibor •HHMMHMHHHHI A nagy kelet-európai autóbiznisz? A román seítesek Dacia helyett már Passáton járnak! A szőregi úton az elmúlt hónapokban sűrűn találkozhatott az ember olyanokkal, akik hatalmas táblát akasztottak a nyakukba: „ Veszek Daciat" felirattal. Aki szabadulni szeretett volna a keleti csodától, az jó áron megtehette. Egyetlen szocialista kocsinak sem volt akkora ázsiója, mint a Daciának. Aki néhány éve ezt előre megjósolta volna, nyilván könnyen ráaggaták volna a jelzőt, hogy meghibbant. A Dacia magánexport valóságos új üzletágakat honosított meg a 43-as út mentén. Az autóvásárlás mellett, a magánházak kapubejáróiban mindenfélét kínálnak: a fokhagymától a Kőbányai világosig. - Elvisznek a románok szerencsére mindent! - mondja a fejkendős nénike Klárafalván. - Megveszik az autót Szegeden vagy Deszken, azután a maradék forintjaikat itthagyják nálunk. Márpedig nem olcsó mifelénk egy Dacia. Hozzáértők mondják, hogy a négy-ötéves kocsit is el lehet sózni akár száznyolcvanezerért is. - Romániában hárommillió lej egy Dacia, s ráadásul éveket kell rá várni. Aki azonnal szeretne hozzájutni, annak két választása van: vagy valutáért vásárol odahaza, vagy eljön Magyarországra - mondja az egyik integető autóleső úr az út Lődiéknél már változik a világ! (Fotó: Schmidt Andrea) szélén. - A pénzünket azonban tisztára kell mosni, azaz hivatalosan átváltani forintra a dollárt, vagy a márkát. Szerencsére ebbe csak egyszer kell beruházni, utána már a végtelenségig lehet forgatni a pénzt. Két aradi fiatalemberről hírlik, hogy egy év alatt legalább száz Daciát átvittek már a határon. Igaz, ma már Volkswagen Passattal járják meg az utat Arad és Szeged között. - Leáldozóban a Dacia konjunktúrája - fogad Welsz Károly telepvezető a Lódi és Társa Kft. deszki autótelepén. Amikor jó éve megnyitottuk ezt a telepet, akkor 1 forint 3 és fél lejt ért, most meg 14 lejért adnak 1 forintot. • Hány Dacia cserélt itt gazdát az elmúlt évben? - Több mint ezer autót adtunk el, legfeljebb hármat-négyet vettek meg magyarok. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kocsik felét román viszonteladók vették meg. Aki odakinn be tudott szállni ebbe a buliba, az nagyot kaszálhatott egy-két év alatt. Kapcsolatokkal, egy kis kenőpénzzel jól működött idáig a verkli. De a legutolsó árfolyamváltozás mintha megadta volna a kegyelemdöfést ennek az iparágnak is. - Akadnak, akik annyiért adják el a kocsit, mint amenynyiért nálunk vették - folytatja Welsz úr. - Azután visszaigénylik ók maguk a 20 százalékos forgalmi adót. Ennyi haszna a magyar kereskedőnek sincs egy autón. Nekünk is változtatni kell az üzletfilozófiánkon. Hollandiából hozunk be kisteherautókat, haszonjárműveket. Úgy tűnik, erre ezentúl sokkal nagyobb lesz a kereslet. A rendőrségen, ahol a használt kocsikat íratják át, még nem látszik, hogy csökkent volna a forgalom: az ember szinte a Balkánon érzi magát. Egy barna bőrű román úr hóna alatt a „zés" rendszámmal oktatja a többieket, milyen is itt a dörgés. Kiderül, heti háromnégy kocsit átvisz a határon: - A Dacia a legjobb buli odakinn. De a Wartburgot is szívesen megveszik, az olcsóbb, és gyönyörűen elmegy mosóbenzinnel is. Egy a lényeg, ne legyen nyolc évnél idősebb az autó, mert azt már csak alkatrésznek lehet bevinni. Akadnak persze, akik párszázezer lejjel ezt az akadályt is leküzdik. A főnök maga is Daciával jár, derül ki - beültet maga mellé három-négy sofőrt, akik nyolc-ttzezer lejért hazakormányozzák a Dacia-konvojt. Mindenki jól jár: a seftes gazdagodik, a szegény ördögök szert tesznek némi pénzre, minket pedig megszabadítanak az öregedő autóktól. Úgy tűnik, a Dacia még mindig a nagy kelet-európai biznisznek számít. Néhány éve még mi lestük, mikor érkeznek az autók a Merkur-telepre. Most meg azt nézzük, hogyan viszik haza azokat. Hiába, változik a világ... Rafai Gábor Fejvadászat kulcsemberekre A fejvadászok munkájáról, a kulcsemberek kezeléséről, a kvalifikált munkaerő megszerzésének és megtartásának módszereiről szervez rendszeres tanácskozást a Budapesti Közgazdasságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézete, valamint a Coopsystem Szervezési és Vezetési Tanácsadó Kft. A szervezők azért tartják ezt a témát fontosnak, mert bár Magyarországon jelentős a munkanélküliség, mégis a vállalkozások legnagyobb gondja, hogy nem találnak megfelelő szakembereket. Különösen a jól felkészült menedzserek hiányoznak, ám sokszor nagyban akadályozza a vállalkozások terjeszkedését, napi működését, hogy hiányzik a képzett kiszolgáló személyzet is. Déli Napfény, árnyékban (Folytatásai /. oldalról.) ember vett részt, s az alsó rakparton a két nap alatt 2 millió forint volt a bevételünk. Arra kértük a szegedi önkormányzat kulturális bizottságát, hogy a számlák arányában nyújtsanak segítséget. A költségvetési bizottság, melynek ülésén meghívottként vettem részt, 15 másodperc alatt döntött: nem támogatja kérelmünket. A Napfényfesztivál fővédnöke, dr. Lippai Pál (szigorúan magánemberként) és Póda Jenő országgyűlési képviselő volt. A legnagyobb segítséget Lakatos Zoltán, a Royal Szálló tulajdonosa nyújtotta, aki kezességet vállalt 2,5 millió forint értékig. A személygépkocsi nyertese mellett tartozunk az üllési nyomdának, a Démásznak, három, biztonsági őröket foglalkozó társaságnak és a repülőtérnek. Most már látom, hogy alapítványt kellett volna bejegyezni... Szabó Irént, az Opel nyertesét viszont az foglalkoztatja, mikor jut tulajdonába a jármű? A Déli Napfény Kft. nevében S. A. az adósság kiegyenlítési sorrendjét a következőképpen állapította meg: /. Opel, 2. a többi megegyezés kérdése. Az augusztusi tapasztalatok alapján, véleménye szerint, 1994-ben sokkal kisebb öszszegból is kihoznák a hasonló színvonalú rendezvénysorozatot. A hangosítást kivéve (amiről nem ők tehetnek) csak biztató visszajelzést kaptak mind a vendégek. Szeged lakossága, mind a sajtó részéről. Egyes hírek szerint jövőre az önkormányzat akarja megrendezni a Napfényfesztivált... Ez S. A. érzése. Egyúttal félelme is, mivel ő az ötletgazda és a kivitelező. Aki viszont irigyli a templom egerét... Pataki Sándor KLÍMACENTER! Norvég elektromos fűtőtestek fagyvédelemre, lakások, irodák fűtésére. Energiatakarékos, biztonságos! Asztmások, allergiások! Orieme párásítók érkeztek. SZEGED, KLAPKA TÉR 10. 10-16-ig. 62/323-410.