Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

HÉTFŐ, 1993. OKT. 18. HAZAI TÜKÖR 5 • A bolt mellől kiforduló trá­gyaszóró némi bűzt hagyott m­aga után, de a falu levegője tiszta maradt. Más témája nem is nagyon akadhatott a faluba tévedt tollforgatónak, mint­hogy rákérdezzen: ki a dóci óvoda vezetője? Apróságok mozgása keltette az érdeklő­dést s ilyenkor - régi tapaszta­lat - a fotózáshoz szükséges a főnöki engedély. Ki adhatja: a kisfia mellől visszatérő Mihály Sándorné, vagy a közben kine­vezett Gubis Lászlóné? - Rummel igazgató úrtól állást az iskolában, ami azonos az óvoda vezetőjé­vel - mondja Gubisné, amikor a nagycsoportosok termében asztalhoz ülünk tisztázni a tisz­tázandókat. Oka, hogy a dió­szedésre induló apróságok ve­zetője, Mihályné szerint: őt nevezte ki a képviselők testüle­te. Az iskolaigazgató helyte­lenül járt el, mikor mondva­csinált belső pályázattal elmoz­dította a vezetői posztról. Gubis Lászlóné másként tudja: - A kolléganőm gyeden volt, a munkáját én láttam el, s hogy most egy intézmény let­tünk, az igazgató dönt: ki le­gyen a helyettese. Szeptember­től neveztek ki... Amint meg­tartottam az évnyitót, másnap a képviselők megváltoztatták a döntésüket. • Ezzel Mihálynét tarják az óvoda vezetőjének? - A kolléganőm nem nyu­godott bele a pályázat eredmé­nyébe, megmozgatta a képvi­selőket. Gubisné, Mariann se maradt tétlen. - Összehívtuk a szülői érte­kezletet, itt volt a polgármes­ter, eljöttek a képviselők. Fel­tettem a kérdést: akkor, most, ki a fönök, ki készítsen műkö­dési szabályzatot? A polgár­mester javasolta: szavazzanak a szülők, alakítsunk munkakö­zösséget. Fölolvasta az ered­ményt, kijelentette: engem vá­lasztottak, fellebbezésnek nincs helye. Ami a dóciaknak világos, az idegenben kelthet némi zavart, hiszen Mihály Sándorné ekép­pen összegzi a történteket: - Úgy értesültem, azt se tud­ta az igazgató, hogy ki vagyok, de azt mondta: nem hajlandó velem dolgozni. Beadtam a pá­lyázatom, hogy ismerje meg az elképzeléseimet. Sajnos, olyan bizottságot állított össze ennek elbírálására, akik... nem mond­hattak érdemben véleményt. A faluban tudják, hogy miért. • Megtudhatná más is? - Az igazi okot senki sem meri megmondani, mert félti az állását. A mi falunk kicsi, sokaknak nincs munkája... Mindenki a hivatalhoz tarto­zik... Pletykaszinten beszélik, hogy innen engem el kell taka­rítani... • Hűha, ne tessék ilyen go­rombákat mondani... Kinek állhatna az útjában? - Azt beszélik, de a polgár­mesterségre pályázó egyénnek, meg a köréje csapatosuló csa­ládi bétének! Mihályné a szomszédos Sán­dorfalváról jár át, korábban a faluban élt s emiatt nem erősíti meg a szóbeszédet ismerős ne­vekkel. Amikor rákérdezek, csupán annyit mond: - A kolleganőm Gubis Lászlóné, meg az iskolaigazga­tó másik helyettese, Ficsor Zoltánná valóban testvérek. De nem hiszem, hogy innen fújna a szél... Az említett családi kapcso­latot mindenki számontartja a faluban, nagyon dolgos, rendes asszonyoknak ismerik a Pin­ger-lányokat. • Kettős hatatom - az óvodában Dóci csetepaté lakatot tettek rá. Elzárták a fia­talokat a diszkótól. A könyv­tárnak is más házba kellett költöznie. A falusi kulturális élet ebbéli bonyodalmába sen­ki sem avatkozik szívesen, és nevét se adja a mondottakhoz. Gubis Lászlóné apróságai a kisteremben. (Fotó Gyenes Kálmán) A vők érkeztek máshonnan Dócba. A nemrég épített, szép iskoláért rengeteget dolgoztak. Mariannt beválasztották az igazgatói posztot elbírálók cso­portjába. Hét jelentkező közül maradt a vésztői Rummel Jó­zsef, aki korábban a rendőrsé­gen dolgozott. Nem is csalód­tak a tettrekész emberben, hi­szen, mint azóta kiderült: nem­csak a más falvakba járó tanu­lókat sikerült hazahoznia az új iskolába, hanem buszt is szerzett a olcsó bútort az iskolának és rengeteg társadalmi munkát szervezett. Föladta szolgálati lakását, hogy minden erejét­idejét az iskolai életnek szen­telhesse. A dóci képviselők esztendei megbízatást szavaz­tak Rummel Józsefnek, amikor reája voksoltak és szabad kezet a nevelői testület verbuválásá­ra, de azt kikötötték: a segítők a dóci munkanélküliek csoport­jából legyenek. Az igazgató választása mégis egy ópuszta­szerre átjáró dóéira esett. A fa­lusi fáma szerint innentől sor­jádzanak a nemkívánatos dol­gok. Azóta klikkek alakulnak, dóci esik dóéinak s majdhogy­nem hajtépetten búcsúznak egymástól. Igazából összemor­dult a falu. Útját szeretnék állni a hatalmasok tobzódásá­nak. Ficsorékról halljuk - a ma­guk nevére titkot kérők egyiké­tói -, hogy „Klárika igazgató­nő" a félje révén keveredett üt­közésbe a faluval. Ugyanis, korábban bérbe vették a műve­lődés dóci házát, majd idővel a Az óvodaépülethez toldott, új, dóci iskola igazgatói szobá­jában csak a lényeges dolgok számbavtelét engedi az óraközi szünet. Rummel igazgató úr készséggel elmagyarázza, hogy miért előnyös kettőből egy in­tézményt alakítaniuk: - Itt mindenki az összevo­nás mellett van. Indokolja ezt, hogy az épületben közös min­den. Vegyük a szennyvíz ese­tét. Ha külön lennénk és az is­kola beletermel az óvoda akná­jába, a költségeket nem tud­nánk igazságosan elosztani... Azonkívül kis önkormányzat­nál luxus kinevezni két vezetőt drága bérért, mikor ez a helyet­tesi pótlék emelésével is meg­oldható. Emellett a szülök is az összevonás mellett állnak. Re­mélem már a következő ülésen rendeződni fognak a dolgok. - Mi lesz, ha a képviselők nem engednek? - En csak végrehajtok. Megkaptam, hogy hozzam ösz­sze a kettőt, megcsináltam. Ha azt mondják szét, akkor szét... Menjünk vissza mi is a kály­hához. Rummel József iskolaigaz­gató szerint a visszavont kép­viselőtestületi határozat óta nincs köze ugyan az óvodához, nem főaöke Mihálynénak, de véleménye, hogy Gubisnét il­leti ott a vezetői jogosítvány. Akkor valóban, kicsoda ki­csoda is Dóéban? Szakácsi Imre. Dóc jegyzője ezt feleli: - Nem nyilatkozom! A sze­mélyi kérdésekben Belovai Pál polgármester az illetékes. Ne­kem csak a törvényesség betar­tatása a feladatom. • Tiszteletben tartjuk. A képviselők egyik döntésük­kel összevonták az iskolát az óvodával, a másikkal szétszedték. Melyik az érvé­nyes? - Mindettő. Aztán elolvassuk együtt a köztársasági megbízott levelét. Az államtitkár javaslata szerint alapító okirat határozza meg, hogy mi, hogyan működjék. A cirkalmányos szövegből biztos nem hámozható ki, hogy most ki a dóci óvoda vezetője. A hi­vatali szálak egy személyhez vezetnek. - Gubis Lászlóné - válaszol a telefonon feltett kérdésre Be­lovai Pál polgármester, s igazán csodálkozik, hogy ezt miért csak ő mondhatja meg hiteltérdemlően. • A képviselők határozata szerint a volt vezető, Mi­hályné is jogot formálhat erre a pozícióra. - Határozatuk törvénysértő! • Valóban? - Nem kérdezték meg előtte a szülőket. • Állítólag az igazgatóvá­lasztáskor sem tették. - Akkor nem is kellett. A gyerekek más falu iskolájához tartoztak. • A képviselők kitarthat­nak a szétválasztás mellett? - Az októberi ülésen dönt­hetnek úgy, de föl kell vállal­niuk a következményeket... A határozat akkor is törvénysértő lesz. Már akinek... Majoros Tibor •HHMMHMHHHHI A nagy kelet-európai autóbiznisz? A román seítesek Dacia helyett már Passáton járnak! A szőregi úton az elmúlt hó­napokban sűrűn találkozhatott az ember olyanokkal, akik ha­talmas táblát akasztottak a nya­kukba: „ Veszek Daciat" fel­irattal. Aki szabadulni szeretett volna a keleti csodától, az jó áron megtehette. Egyetlen szo­cialista kocsinak sem volt ak­kora ázsiója, mint a Daciának. Aki néhány éve ezt előre meg­jósolta volna, nyilván könnyen ráaggaták volna a jelzőt, hogy meghibbant. A Dacia magánexport való­ságos új üzletágakat honosított meg a 43-as út mentén. Az au­tóvásárlás mellett, a magánhá­zak kapubejáróiban minden­félét kínálnak: a fokhagymától a Kőbányai világosig. - Elvisznek a románok sze­rencsére mindent! - mondja a fejkendős nénike Klárafalván. - Megveszik az autót Szege­den vagy Deszken, azután a maradék forintjaikat itthagyják nálunk. Márpedig nem olcsó mife­lénk egy Dacia. Hozzáértők mondják, hogy a négy-ötéves kocsit is el lehet sózni akár száznyolcvanezerért is. - Romániában hárommillió lej egy Dacia, s ráadásul éve­ket kell rá várni. Aki azonnal szeretne hozzájutni, annak két választása van: vagy valutáért vásárol odahaza, vagy eljön Magyarországra - mondja az egyik integető autóleső úr az út Lődiéknél már változik a világ! (Fotó: Schmidt Andrea) szélén. - A pénzünket azonban tisztára kell mosni, azaz hiva­talosan átváltani forintra a dol­lárt, vagy a márkát. Szerencsé­re ebbe csak egyszer kell beru­házni, utána már a végtelen­ségig lehet forgatni a pénzt. Két aradi fiatalemberről hír­lik, hogy egy év alatt legalább száz Daciát átvittek már a hatá­ron. Igaz, ma már Volkswagen Passattal járják meg az utat Arad és Szeged között. - Leáldozóban a Dacia kon­junktúrája - fogad Welsz Ká­roly telepvezető a Lódi és Tár­sa Kft. deszki autótelepén. ­Amikor jó éve megnyitottuk ezt a telepet, akkor 1 forint 3 és fél lejt ért, most meg 14 le­jért adnak 1 forintot. • Hány Dacia cserélt itt gazdát az elmúlt évben? - Több mint ezer autót ad­tunk el, legfeljebb hármat-né­gyet vettek meg magyarok. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kocsik felét román vi­szonteladók vették meg. Aki odakinn be tudott száll­ni ebbe a buliba, az nagyot ka­szálhatott egy-két év alatt. Kapcsolatokkal, egy kis kenő­pénzzel jól működött idáig a verkli. De a legutolsó árfo­lyamváltozás mintha megadta volna a kegyelemdöfést ennek az iparágnak is. - Akadnak, akik annyiért adják el a kocsit, mint ameny­nyiért nálunk vették - folytatja Welsz úr. - Azután vissza­igénylik ók maguk a 20 száza­lékos forgalmi adót. Ennyi haszna a magyar kereskedőnek sincs egy autón. Nekünk is vál­toztatni kell az üzletfilozófián­kon. Hollandiából hozunk be kisteherautókat, haszonjármű­veket. Úgy tűnik, erre ezentúl sokkal nagyobb lesz a kereslet. A rendőrségen, ahol a hasz­nált kocsikat íratják át, még nem látszik, hogy csökkent volna a forgalom: az ember szinte a Balkánon érzi magát. Egy barna bőrű román úr hóna alatt a „zés" rendszámmal ok­tatja a többieket, milyen is itt a dörgés. Kiderül, heti három­négy kocsit átvisz a határon: - A Dacia a legjobb buli odakinn. De a Wartburgot is szívesen megveszik, az ol­csóbb, és gyönyörűen elmegy mosóbenzinnel is. Egy a lé­nyeg, ne legyen nyolc évnél idősebb az autó, mert azt már csak alkatrésznek lehet bevin­ni. Akadnak persze, akik pár­százezer lejjel ezt az akadályt is leküzdik. A főnök maga is Daciával jár, derül ki - beültet maga mellé három-négy sofőrt, akik nyolc-ttzezer lejért hazakormá­nyozzák a Dacia-konvojt. Min­denki jól jár: a seftes gazdago­dik, a szegény ördögök szert tesznek némi pénzre, minket pedig megszabadítanak az öre­gedő autóktól. Úgy tűnik, a Dacia még mindig a nagy kelet-európai biznisznek számít. Néhány éve még mi lestük, mikor érkeznek az autók a Merkur-telepre. Most meg azt nézzük, hogyan viszik haza azokat. Hiába, változik a világ... Rafai Gábor Fejvadászat kulcsemberekre A fejvadászok munkájáról, a kulcsemberek kezeléséről, a kvalifikált munkaerő megszer­zésének és megtartásának módszereiről szervez rendsze­res tanácskozást a Budapesti Közgazdasságtudományi Egye­tem Vezetőképző Intézete, valamint a Coopsystem Szer­vezési és Vezetési Tanácsadó Kft. A szervezők azért tartják ezt a témát fontosnak, mert bár Magyarországon jelentős a mun­kanélküliség, mégis a vállalko­zások legnagyobb gondja, hogy nem találnak megfelelő szakembereket. Különösen a jól felkészült menedzserek hiá­nyoznak, ám sokszor nagyban akadályozza a vállalkozások terjeszkedését, napi működé­sét, hogy hiányzik a képzett ki­szolgáló személyzet is. Déli Napfény, árnyékban (Folytatásai /. oldalról.) ember vett részt, s az alsó rak­parton a két nap alatt 2 millió forint volt a bevételünk. Arra kértük a szegedi önkormányzat kulturális bizottságát, hogy a számlák arányában nyújtsanak segítséget. A költségvetési bi­zottság, melynek ülésén meg­hívottként vettem részt, 15 má­sodperc alatt döntött: nem támo­gatja kérelmünket. A Napfény­fesztivál fővédnöke, dr. Lippai Pál (szigorúan magánember­ként) és Póda Jenő országgyű­lési képviselő volt. A legna­gyobb segítséget Lakatos Zol­tán, a Royal Szálló tulajdonosa nyújtotta, aki kezességet vállalt 2,5 millió forint értékig. A személygépkocsi nyertese mel­lett tartozunk az üllési nyom­dának, a Démásznak, három, biztonsági őröket foglalkozó társaságnak és a repülőtérnek. Most már látom, hogy alapít­ványt kellett volna bejegyez­ni... Szabó Irént, az Opel nyer­tesét viszont az foglalkoztatja, mikor jut tulajdonába a jármű? A Déli Napfény Kft. nevé­ben S. A. az adósság kiegyenlí­tési sorrendjét a következőkép­pen állapította meg: /. Opel, 2. a többi megegyezés kérdése. Az augusztusi tapasztalatok alapján, véleménye szerint, 1994-ben sokkal kisebb ösz­szegból is kihoznák a hasonló színvonalú rendezvénysoroza­tot. A hangosítást kivéve (ami­ről nem ők tehetnek) csak biz­tató visszajelzést kaptak mind a vendégek. Szeged lakossága, mind a sajtó részéről. Egyes hírek szerint jövőre az önkormányzat akarja meg­rendezni a Napfényfesztivált... Ez S. A. érzése. Egyúttal félel­me is, mivel ő az ötletgazda és a kivitelező. Aki viszont irigyli a templom egerét... Pataki Sándor KLÍMACENTER! Norvég elektromos fűtőtestek fagyvédelemre, lakások, iro­dák fűtésére. Energiatakarékos, biztonságos! Asztmások, allergiások! Orieme párásítók érkeztek. SZEGED, KLAPKA TÉR 10. 10-16-ig. 62/323-410.

Next

/
Oldalképek
Tartalom