Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. OKT. 18. Hull a hó, fú a szél... ...legalábbis távol Szegedtől, a messzi orosz honban, s Jelcin úr a demokráciáról mesél. Jobban tesszük, ha nem hiszünk neki. Ami nem azt jelenti, hogy jól jártunk volna, ha a Ruckoj-Haszbulatov páros kerül ki nyertesen ebből a legutóbbi orosz rulettből. Sőt. De azért ne kábítsuk ma­gunkat, ne higgyük, hogy a moszkvai elnök „megvédte a demokráciát". Valamint, hogy az aligha­nem létező másik oldal fejével is gondolkodjunk: szétzúzta azt. A napokban a pesti Kossuth Klubban tartottak gyors hely­zetelemzést a kremlinológusok és puccsszakértők. Szilágyi Ákos arról beszélt, hogy a gyönge és közepes közép­kelet-európai demokráciáknak Oroszországban még halvány másolatuk sincs. lgy*Jelcin a demokrácia helyett valami egész mást védett, és valami egész mást zúzott szét. (Hasz­bulatovról - mondta Szilágyi ­nem is lehet tudni, hogy csak politikai idióta, vagy pedig tényleges elmebeteg. Az orosz - és szovjet - történelem teli van hasonló figurákkal...) Szilágyi teóriája e legutóbbi orosz viadalról nagyon figye­lemreméltó, s alighanem igaz: az eseményeket, a polgárhábo­rú analógiájára, de azzal ellen­tétben, államháborúnak ne­vezte. Nem a demokrácia har­colt, hiszen nincs, s nem is volt, hanem az egyik orosz állam birkózott a másik orosz állammal, mivel egyik se volt hajlandó elhalni. (Ahogyan a szovjet állam azonban annak idején igen.) A küzdelemből a Jelcin-féle államverzió, az „elnök-állam" került ki győztesen. Erős az „elnök-állam". Megtudtuk a Kossuth Klubban, hogy Jelcin rendőrei a komolyabb meg­mozdulásokon óránként hat­dolláros kiegészítésért ütlegel­nek. Oroszországban ez mesés órabér, a nem csak marxi ér­telemben egyszerű munkáért. Krausz Tamás ennek kapcsán arra hívta fel figyelmünket, nem jó, ha a volt szocialista országokban vezetők és veze­tettek azt látják, hogy katonai diktatúrával lehet a dolgokat megoldani. Kétségtelen, hogy Oroszor­szágban csak diktatúrával lehet bevezetni a kapitalizmust, illet­ve annak egy igen balkáni vál­tozatát, a kapitalizmus orosz formáját. És az elkövetkező tizenöt éven belül nem fog si­kerülni elérni arra az életszín­vonalra, amit a '70-esek vége, a '80-as évek eleje már meg­adott az orosz tömegeknek. A mi lehetőségünk, itt Magyaror­szágon-annyi, hogy a katonai diktatúrát nem támogatjuk er­kölcsileg. Egyébként jobb lesz, ha óvatosan és ésszel ügykö­dünk, mert Jelcin államverzió­ja, a mi térségünkben újra megnöveli Oroszország jelen­tőségét. Hogy mi lesz Moszkva helyzete a nagyvilágban? A nyugati támogatás arra irányul: Oroszország úgy fejlődjön, hogy közben ne váljon belőle világpolitikai tényező. Az orosz dió nagyon kemény. Ha­diiparuk még ma is jól műkö­dik. Az orosz állam azonban már nem elég gazdag ahhoz, hogy fölvásárolja saját hadi termékeit. Az orosz fegyver­export útján nukleáris fegyve­rek kerülhetnek bizonytalan egzisztenciájú, de harcra kész államok kezébe. Zelei Miklós • Egy friss oroszországi köz­véleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek egyötöde vélekedett úgy, hogy halálbün­tetést kellene kiszabni az ok­tóberi moszkvai zendülés szer­vezőire. A Vélemény elnevezésű, megbízhatónak tartott közvé­lemény-kutató intézet ezres mintán végzett a puccs után felmérést. Az adatok szerint a válaszadók több mint tíz szá­zaléka az életfogytiglani bün­tetés híve, és körülbelül ugyan­ennyien tartanák szükségesnek, hogy tíz évnéJ hosszabb idő­tartamú börtönbüntetést szab­janak ki Ruszlán Haszbula­tovra, Alekszandr Ruckojra és a parlamenti ellenkormány töb­bi tagjára. Ugyanakkor a leg­főbb ügyészség péntek este ismertett vádja nem ilyen szi­gorú. A súlyos következmé­nyekkel járó zavargások szer­vezése címén az orosz Btk. 79.§ kettőtói tizenöt évig ter­Haszbulatovék és a közvélemény Vasárnap hivatalosan is megalakult a jelcini választási pártként is emlegetett Oroszországi Választás elnevezésű tömörülés, miután a jelek szerint sikerült úrrá lennie a belviszályon, amely nyomán szombaton felmerült a tömbön belüli szakadás veszélye. Az Oroszországi Választás elnevezésű szövetség tömöríti a hasonnevű mozgalmat, amely a Föderáció tagjainak több mint felében működik. A tagok között vannak az elnököt támogató pártok, és ismert politikusok is. A hét végi tanácskozáson a küldöttek megállapodtak a választási tömörülés szervezeti felépítéséről, a program­ról és a küldöttek elé terjesztették a jelöltek listáját. A szövetségi pártlistán egyelőre 14 név szerepel. jedő börtönbüntetést tesz le­hetővé. A közvéleménykutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a szélsőséges erők által szerve­zett, súlyos következmények­kel járó tüntetések után hogyan viszonyulnak az emberek az egykor hagyományos, novem­ber 7-i, Vörös téri felvonulás­hoz. A döntő többség, mintegy kétharmad hallani sem akar semmiféle megmozdulásról a nevezetes napon, sót a válasz­adók fele szerint itt lenne az ideje, hogy végleg betiltsák a kommunista pártot. Huszonöt százalék szerint viszont to­vábbra is szüksége van az or­szágnak az egykori állampárt utódjára. A megkérdezettek fele helyesli a műit rendszer egyik jelképének számító Le­nin-mauzóleum díszőrségének megszüntetését, egyharmaduk szerint viszont hibás volt az erre vonatkozó döntés. Lenin további sorsa egyéb­ként nemcsak a közvéleményt osztja meg, hanem a hatalmi szerveket is. Az Interfax hír­ügynökségnek nyilatkozó egyik moszkvai illetékes a hét végén közölte, hogy a városi hatóságok nem akarják vállalni a mauzóleum bezárására és Lenin eltemetésére vonatkozó döntés ódiumát, s úgymond központi határozatra lenne szükség. • Legkevesebb nyolcan életü­ket vesztették a Szarajevó elleni szerb tüzérségi támadás következtében szonjbaton. A lövöldözés a délelőtti órákban is folytatódott, de az emberek ennek ellenére kimerészkedtek az utcákra vizet venni. A szerb tüzérek ezúttal elsőízben hasz­náltak egy primitív, de igen hatásos fegyvert: hordókat töl­töttek meg robbanóanyaggal, a domboldalon legurították, majd távirányitóval felrobban­tották őket. Emellett „termé­szetesen" bevetették a rendes tüzérséget is: a városra mint­egy ezer lövedéket lőttek ki. A támadás bosszú volt a palei szerb utánpótlási útvonal ellen szombat hajnalban intézett mu­zulmán akció miatt. A szarajevói repülőtéren a nagyszabású szerb támadás • Muzulmán-szerb MHHHMHHMBMHMMMMMMMMI • Az édesanya elpanaszolta volna több helyen is, kiket gyanúsít fia haláláért, de Sán­dor édesapja le is írta, elküldte a rendőrségre, ahonnan - ki tudja, milyen okból - nem érkezett válasz. Idézet a levélből: „...Én ugyan meg akartam nézni a holttestet arra vonatko­zóan a ravatalon, hogy külsé­relmi nyomok láthatók-e rajta, ebben azonban megakadályo­zott a ráhúzott nylonzsák. Népi Demokratikus Államunk sok milliót költ gyermekgondozási segélyre a népszaporulat érde­kében, de nem azért, hogy 24 éves korában agyonverjék és a gyilkost esetleg rendőrruha takarja. Nem hiszem, hogy van olyan törvény, hogy a bonco­lási jegyzőkönyvön, vagy vér­vételi jegyzőkönyvön, ami önök szerint elveszett, ill. Bp­en van, nem kell aláírásnak lenni. Kérem még, hogyha az üggyel ilyen hozzáállással fog­lalkoznak, függesszék fel az ügyet, az ügy egyébként ha­sonnevű öcsém jóvoltából a Belügyminisztériumban van • Movember 13-ig a Délmagyarországban liíiJui jjáMJ • Egy eltussolt gyilkosság nyomában • Posztobányi László riportsorozata (5.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején öngyil­kosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riport­sorozatunk. jelenleg és ők majd felgöngyö­lítik. A rendelkezésre álló do­kumentumokat őrizzék meg hi­ánytalanul, mert még nagyon nagy szükség lesz rá." • Ki volt az írásban em­lített úr és ki vitte az ügyet a BM-hez? - A féljem öccse - mondta fejét lehajtva Páli néni -, majd­nem ráment az állása. és bosnyák-horvát fogolycsere Szarajevó ostroma hordóbombákkal ellenére szombat este muzul­mán-szerb megállapodás jött létre. Momcilo Krajisnik szerb parlamenti elnök és Haris Si­lajdzic boszniai külügyminisz­ter egyezménye alapján fo­golycserét hajtanak végre, s lakosságcserét is kezdenek a Hadzici és Tarcin településen. Krajisnik egyúttal tájékoztatta Silajdzicot, hogy a boszniai szerbek nem tartják már érvé­nyesnek a területi „engedmé­nyeket", amelyeket a genfi rendezési térképek tartalmaz­tak, s amelyeket a muzulmán fél kevesellt. „Most már nem teszünk engedményeket a mu­zulmánoknak, mert nyilván­való, hogy nem akarnak békét" - mondta Krajisnik. A boszniai horvátok egyéb­ként szintén szombaton jelen­tették be, hogy ők sem tarják már magukat a legutóbbi fel­osztási tervhez, amelynek alap­jan bizonyos területeket át kellett volna engedniük a mu­zulmánoknak. Vasárnap reggel egyébként újabb 20 halálos áldozatot követelt a szerb erők ostroma boszniai városok ellen. Csupán Szarajvóban tizenketten haltak meg a szerb aknavetők támadásában. Alija Izetbegoics az szerb agresszió miatt azonnal tiltakozó levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsához. A hét elején 1240 bosnyák és horvát hadifogoly térhet haza a két ország közötti fo­golycsere-megállapodás ke­retében. A megegyezés alap­ján, amelyet szeptember 14-én írt alá a genfi béketárgya­lásokon Franjo Tudjman hor­vát és Alija Izetbegovic bos­nyák elnök, 750 muzulmán és 490 horvát fogoly szabadul ki a táborokból - közölte vasár­nap a horvát külügyminiszter. A tanya, ahonnan utolsó útjára indult Páli Sándor. (Fotó: Nagy László) • Miért is? - Mert feszegette a kérdést, hogy gyilkosság volt, és talán rendőrök követték el... Miközben a rendórség no­vember 16-án megtagadja a nyomozás újrakezdését, előtte pontosan nyolc (!) nappal dr. Szabó Benedek rendőr őrnagy, a Szegedi Katonai Ügyészség­től olyan értesítést küld az édesanyának, hogy beadványát a megyei főügyészséghez to­vábbították. Nem érdekes? Vajon miért nem válaszol­tak az édesapa, Páli János leve­lére, aki egyértelműen arra utalt, hogy a gyilkosok esetleg mundérban futkároznak? Miközben a család járja a környéket és magánnyomozást folytat, állítólag többirányú széles körű nyomozást végez­nek az illetékesek is. Az ered­ményekről azonban hallgatnak. A család látni akarja a vérvé­teli jegyzökönyvet. Közlik ve­lük, hogy eltűnt. Majd máskor arra hivatkoznak, hogy Buda­pesten maradt. (Folytatjuk.) Már az Oné. De mi továbbra is aondiát viseljük. Sok ezer ember vásárolt már Ford autót régebben vagy a közelmúltban. Értük és autóikért jött létre és működik Magyaror­szágon a hivatalos Ford márkakereskedők hálózata, mely napról-napra többet nyújt. Lehet, hogy Ön személyesen még nem ismeri a Fordot. Talán használtan vagy nem hivatalos kereskedőtől, esetleg külföl­dön vásárolta az autóját, így még nem járt hivatalos Ford márkakereskedőnél. Mindez nekünk nem számit. Ami fontos, hogy Ön Fordot vezet és mi szeretnénk a gondját viselni, és meg­hívni egy találkozóra hivatalos Ford márka­kereskedőjéhez, hogy megismerje a Ford családot és szolgáltatásainkat. Ezért most hivatalos Ford márkakeres­kedőinknél ingyenes, 27 pontra kiterjedő téli műszaki átvizsgálást kínálunk. Hiszen a tél közeleg. Jönnek az esős napok, hó, sötétség. Fontos, hogy Ön meg­bízhasson Ford autójában. Az ingyenes téli műszaki átvizsgálás október 11 és 22 között tart, és érvényes minden magyarországi Ford autóra, füg­getlenül az autó korától és származási he­lyétől. A lap alján megtalálja hivatalos Ford márkakereskedője címét és telefonszámát. Már várja az Ön jelentkezését és hozzá mindig fordulhat, ha a Ford eladási, alkat­részellátási szervizszolgáltatásaira van szüksége. Most és a jövőben. Mert bár az autó az Öné, mi azért to­vábbra is gondját viseljük. Bennünket Ön vezet. 1 tm CavitolKft. 6728 Szeged Dorozsmai u. 12. Tel.: (62) 314-178 Fax: (62) 325-587

Next

/
Oldalképek
Tartalom