Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. OKT. 16. Párizs is jóváhagyta A francia szenátus pénteken jóváhagyta Magyarország és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulási megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a társulási szerződést valamennyi EKtagállam parlamentje ratifikálta. A megállapodás hatályba lépéséhez még szükséges az is, hogy azt az Európai Közösségek Tanácsa is jóváhagyja, azonban ez - a tizenkét parlament pozitív döntése után - már csak formalitásnak tekinthető. Ezt követően a Közösség diplomáciai úton értesíti a magyar kormányt a rafitikációs eljárások befejezéséről. Ennek időpontjától függően a szerződés 1993. december l-jén vagy 1994. január l-jén léphet hatályba, amivel Magyarország az Európai Közösségek társult országává válik. „Cigánynyúzók Constantában? 99 Az Evenimentul Zilei című bukaresti lap jelentése szerint Constanta román kikötővárosban cigányellenes titkos szervezet alakult. A magukat „Cigánynyúzóknak" nevező csoport vezetője, aki „Helmuth, az árja" néven mutatkozott be, telefonon tájékoztatta a lap szerkesztőségét arról, hogy csoportjuk hamarosan akcióba lép; „Amikor arról értesülnek, hogy felakasztott cigányt találnak az Ovidiu-téren (a város történelmi központjában), tudni fogják, hogy megkezdtük működésünket". A városi cigánynegyedben a lap szerint már tudnak a fenyegetésről, amely nagy aggodalmat és felháborodást keltett. A szeptember 20-21-i hadrévi események óta - amelyek során egy román férfi megkéselése után a falu többségében román, kisebbrészt magyar lakossága két cigányt meglincselt és egyre rágyújtotta a házát úgy, hogy az bennégett sokfelé kiéleződött a feszültség a roma és a nem roma lakosság között. A kényes ügyben folyik a parlamenti és rendőrségi vizsgálat. Walesa húzza az időt Csak hétfőn fogadja Hanna Suchocka lengyel miniszterelnököt az államfő, hogy az benyújthassa lemondását. Lech Walesa ezt pénteken a szejmben azután közölte újságírókkal, hogy a miniszterelnöki hivatal hivatalosan is bejelentette: a távozó kormányfő már aláírta a lemondását tartalmazó levelet, és csak arra vár, hogy átadhassa a köztársasági elnöknek, akinek hivatalát értesítették is erről. Walesa kijelentette, hogy csak hétfőn fogadja a miniszterelnök asszonyt, és addig „udvariatlanság volna az új kormányfő kijelöléséről beszélni". Az újságírók megnyugtatására elmondta, hogy véleménye szerint ez nem okoz problémát majd az új kormány megalakításában, az alkotmány szabta határidőn belül még elegendő idő marad arra is. Az alkotmány értelmében az új parlament első ülésnapjától számított 14 napon belül kell az államfőnek javaslatot tenni a miniszterelnök személyére. • A Reuter meg nem nevezett diplomáciai körökre hivatkozva jelentette, hogy az új koncepció - miután a békeközvetítők eddigi, több mint egyéves erőfeszítései kudarcot vallottak - nemcsak BoszniaHercegovinát érinti, hanem számot vet a volt Jugoszlávia területén kialakult összes válsággóccal is. A két békekövet „új, globális kezdeményezésnek" nevezi tervét, amelyet ugyan már az európai nagyhatalmak elé terjesztettek, de részleteit ez idáig nem hozták nyilvánosságra. Az új terv kulcsa az az elgondolás, hogy a vitatott területeken élő kisebbségeknek autonómiát kell adni. Ez egyaránt vonatkozik a horvátországi szerbekre, akik az úgynevezett Krajinai Köztársaságot kikiáltották, vagy a Szerbiához tartozó Koszovóban élő albánokra, akik a tartomány lakosságának tűinyomó többségét alkotják. Ha Készül az átfogó balkáni béketerv Dávid Owen és Thorvald Stoltenberg, a genfi jugoszláv-békekonferencia társelnökei, az ENSZ közvetítői olyan új átfogó terv kidolgozásán fáradoznak, amely reményeik szerint végre meghozza a rég óhajtott békét a térségben. a szerbek a koszovói albánok nagyobb önállóságával egyetértenének, sikerülne megelőzni egy esetleges további balkáni tűzfészek kialakulását. A Macedónia körüli vita, valamint a szerbiai muzulmán és magyar kisebbségek ügye hasonlóképpen a tárgyalások részét képezné. Az új koncepcióról szóló híresztelésekből nem világos, mi lesz a sorsa a Bosznia-Hercegovina felosztását előirányzó régi béketervnek. Ez utóbbit mint ismeretes - a túlnyomórészt muzulmánokból álló boszniai parlament jelenlegi formájában elutasította. Német részről a jelek szerint Owen és Stoltenberg új terve egyetértésre talált. Klaus Kinkéi külügyminiszter hétfőn. Lord Owennel tartott találkozója után azt mondta, hogy amennyiben a genfi béketárgyalásokon sikerül megoldásra jutni, egy újabb konferenciát kell összehívni. Erre meghívnák az iszlám világ képviselőit, és egy új, globális kezdeményezés keretében megvitatnák a macedóniai, koszovói és krajinai konfliktust is. Megfigyelők szerint a kibővített konferencia és a globális megoldás elgondolásában nem kis szerepet játszott az úgynevezett „görög tényező" , az a tény, hogy január elsejétől Görögország veszi át az EK soros elnökének tisztét. A görögök pedig tudvalévőleg vitában állnak Macedóniával, mert attól tartanak, hogy ez utóbbi igényt támaszthat hasonló nevű északi tartományukra. Ezenkívül Athén ápolja a legszívélyesebb kapcsolatokat Belgráddal az Európai Közösségen belül. • Az újság pénteki számába közölt interjú mindenekelőtt a NATO kibővítésének kérdésével, az orosz belpolitikai válsággal, a NATO jövőbeli szerepével, valamint a délszláv válság nyugati kezelésével foglalkozik. A NATO esetleges kiszélesítéséről szólva Dewar maga is úgy véli, hogy a szövetség januári csúcstalálkozójára jelentós nyomás nehezedik majd, hogy tegyen valamilyen lépést ez ügyben. Pedig éppen e kérdésben van szükség fokozott óvatosságra - szögezi le egyúttal az okok között elsőként említve Ororország érzékenységét. „Jelcin alighanem azt követően vélte úgy Varsóban, hogy Lengyelország akár a NATO tagja is lehetne, miután Walesával elfogyasztottak néhány pohár lengyel vodkát" - jegyzi meg Dewar. Szerinte az orosz elnök azóta már bizonyára nagyon bánja elhamarkodott augusztusi kijelentését, amelyet ha mások nem, az orosz katonai vezetők bizonyosan hibának minősítettek. A neves szakértő az orosz belpolitikán belül egyébként is a katonai szárny befolyásának növekedésére számít, ami elsősorban a szovjet utódállamokw Magyarország NATO-tagságáról Fokozott óvatosságra van szükség w „Veszélyes dolog lenne biztonsági garanciákat adni olyan országoknak, mint Magyarország, miközben több mint egymillió magyar él Erdélyben. 300 ezer a Vajdaságban, és így tovább. Ezek az országok nem tekinthetőit természetes jelöltnek arra. hogy a NATO kötelékébe tartozzanak, sem most, sem tfz év múlva" - jelentette ki Michael Dewar, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) igazgatóhelyettese, a Le Soir című belga lapnak nyilatozva. kai szembeni „szabadabb kéz" iránti igényben konkretizálódhat. Mint fogalmaz: egy „orosz Monroe-doktrína" körvonalazódását észleli, amelyben Moszkva természetes jogot kíván formálni a volt szovjet területek fölötti befolyás meg„A nyár elején Moszkvában alkalmam volt részt venni az orosz külügyminisztérium konferenciáján. Döbbenetes volt látni a minisztériumi tisztviselők legalább felének 'kvázi imperialista' szemléletét", ahogy a Krím, Tádzsikisztán vagy éppen Grúzia térségében való tényleges beavatkozással kapcsolatos „morális" orosz „jogokról és kötelességekről" beszéltek - teszi hozzá. Abban a moszkvai kérésben viszont, hogy a hagyományos fegyverzetről kötött bécsi egyezmény módosításával tegyék lehetővé az orosz haderők növelését a Kaukázus térségében, Dewar kevésbé lát kivetnivalót. „Pragmatikusan kell megközelíteni a kérdést" véli, és utal rá, hogy hasonló kivételes bánásmódot a NATO is kapott Törökország térségében. Az atlani szövetség jövőjéről szólva Dewar hangsúlyozza: az alapvető feladat pillanatnyilag Nyugat-Európa védelme - „s talán a jövőben Közép- és Kelet-Európáé egy esetleges keleti fenyegetés esetén". Az európai biztonságot jelenleg garantálni hivatott szervezetek számát fölöslegesen nagynak ítéli: EBEÉ, NATO, NyEU, EK, Eurohadtest, Európa Tanács; párhuzamos létezésük „több problémát teremt, mint ahányat megold" - jegyzi meg, s úgy véli, hogy már csak a gazdasági józan ész is inkább azt követelné, hogy főként azokra koncentráljanak, amelyek tényleg hatékonyan működnek. Az interjú végén szóba hozott délszláv válságban annak példáját látja, ahogy az EBEÉ és az EK „már azelőtt szaladni akartak, mielőtt járni megtanultak volna". Valójában például az EK esetében csoda lenne a belátható jövőben valós közös biztonságpolitika megfogalmazására számítani, tekintettel az egyes tagországok - különösen Nagy-Britannia és Franciaország - közötti konkrét érdekkülönbségekre - szögezte le a Le Soirnak adott interjúban az IISS igazgatóhelyettese. Halál Hani gyilkosaira Halál ra Ítélte egy délafrikai bíróság azt a két fehér merénylőt, akik idén április 10-én meggyilkolták Chris Hanit, a Dél-afrikai Kommunista Párt fekete főtitkárát. A tárgyalóteremben a közönség számra fenntartott karzaton főként négerek felemelt ököllel hallgatták, amint a bíró kimondta a halálos ítéletet a Lengyelországból bevándorolt Janusz Waluzra és Clive DerbyLewis apartheid-párti politikusra, miután a Hani elleni merényletet gyáva, hidegvérű gyilkosságnak nevezte. Beszédes jegyzőkönyvek Páli Jánosné alig két héttel fia temetése után beadvánnyal élt, miszerint fia nem önakasztással vetett véget életének, hanem felakasztották. Ezért kérte az exhumálást, valamint a nyomozás elrendelését. A nyomozást megtagadták, az exhumálást is. Az utóbbiról az értesítést 1985ben (!) kapta kézhez, amikor második fia halála után is új nyomozás elrendelését kérte. • Milyen irányú nyomozást és kik folytattak ? - Egyik nap nyolcan kijöttek és körülnéztek - mondta Páli néni. Nem volt az nyomozás kérem. Meghallgattak néhány embert, és visszamentek a Csongrád megyei nyomozók. Idézet dr. Savanya Imre r. alezredes 1977. november 16án kelt leveléből: „Fia Páli Sándor... halálával kapcsolatban dr. Olasz József 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagvmágocson. A vizsgálat annak idején öngyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riportsorozatunk. r. fhdgy. elvtársnak küldött levelére értesítem, hogy a rendkívüli halálesetet és előzményeit részletesen vizsgálta előbb a Szentesi Városi és Járási Rendőrkapitányság, majd a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Osztálya. Ezek a vizsgálatok bűncselekményre utaló adatokat nem hoztak felszínre, s ilyen az ön levelében sem szerepelt, ezért újabb vizsgálatot nem indítottam." Sándor testvérénél is járt valaki, egy a nyomozók közül: - Gyesen voltam a gyermekeimmel. Egyszer csak benyit egy ember és közli, hogy rendőrség. Ledobott egy iratcsomót az asztalra és odadobta rá a pisztolyát is. Mondtam neki, ha lőni akar, mindenkit lőjön le, mert rajtam kívül senki nem neveli fel a gyermekeimet. • Miből gondolta, hogy lőni akar? - Ahogy bejött, ahogy nézett. Mert hát ő a rendőr. Én meg a csóró kis állampolgár. • Megmondaná a nevét? - Ez a mi ügyünk, nem a Sándoré. De most már bármikor a szemébe merem mondani. Mit mondjak? Szép kis elvtárs volt, nagy ember lett belőle. Ha olvassa a cikket, majd behúzza a nyakát, mint annyian mostanában. Ott van még a szegedi rendőrségen... (Folytatjuk.) • Az orosz főügyészség pénteken vádat emelt Ruszlán Haszbulatov, Alekszandr Ruckoj és a parlamenti ellenkormány tagjai ellen. Az orosz BTK 79-es paragrafusa alapján súlyos következményekkel járó zavargások szervezésével vádolják őket, amelynek büntetési tétele kettőtől tizenöt évig terjed. A vádlottakat a parlament elfoglalása után október 4-én szállították a biztonsági minisztérium Iefortovói börtönébe, ahol magánzárkákban tartják őket fogva. • Haszbulatovek ellen Vádemelés Olyan értesülések is vannak, hogy a mo§t ismertett vádak egyelőre csak ideiglenesek lesznek, s később akár a legsúlyosabb büntetés kiszabását is lehetővé tevő, 64-es paragrafus alapján vádolják majd a több mint 150 halálos áldozatot követelő véres eseményekért felelősnek tartott politikusokat. • Végre felvették... Harmincévnyi türelmes várakozás után a 91 éves kínai Csaó Csüin-hszüan végre megkapta párttagsági könyvét. Felvételi kérelmét a Kínai Kommunista Pártba első alkalommal 1963-ban adta be, majd az 1978-as gazdasági nyitás idején újabb kísérletet tett. Folyamodványát azonban mindkét alkalommal elutasították. Az aggastyán néhány nappal ezelőtt végre letehette a pártesküt, de egyelőre csak próbaidőre fogadta be az áhított szervezet. Arról nincs hír, hogy 30 évig miért nem akadt helye a kommunista párt 51 millió tagja között. • Népszerű a rubel Svájcban Bár a rubel még orosz földön is értéktelen pénznek számít, Svájcban - egészen mostanáig - nagy becsben tartották. A zürichiek körében egyegy rubel egyenesen öt frankot ért. Üzleti érzékükre vall, hogy ötfrankos helyett rubeles érmét dobtak a helyi közlekedési eszközök jegyárusító automatáiba. A két pénzérme mérete és súlya ugyanis azonos. Értéke már kevésbé, hiszen az ötfrankos 3,6 dollárt ér, a rubel pedig egy centet sem... A rubel-blicc egyébként 120 ezer frankjába került a zürichi közlekedési vállalatnak. Szegeden, a Kárász u. 5. sz. alatti üzletházban üzlethelyiség átadó. Érdeklődni a helyszínen 10-18 óra között, és a 311-817, 311-528-as telefonon.