Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-15 / 241. szám

PÉNTEK, 1993. OKT. 15. HAZAI TÜKÖR 5 • A finnugor népek napján Mit jelent egy gesztus? Évek óta belső késztetés nyomására apró cikkben jelzem az olvasóknak: most van a finnugor népek napja. Évek óta legföljebb a felsőoktatási intézmények faliújságjain esik er­ről szó - s az érdeklődésről nem mondható el, hogy rekord­szintű lenne. Miért nem érdekelnek minket a rokon nyelvű népek? Az egyik lehetséges válasz, hogy nem is hiszünk bennük. Kínos, ha a tudományos igazságokban hinni szükségeltetik, még kínosabb, ha azokat a napi politikai érdeklődés szint­jére szállítjuk le. A nagyközönség - miért pont e témában lenne teljes az alapműveltsége - csak a tekintélyekre hall­gat, s ha ők nem szólalnak meg, vagy a megszólalást politi­kai okból kérdésesnek találják, akkor a közönség a megle­petésre figyel. Tucatjával jelennek meg munkák, amelyek ­soha nem a szaktudományra hivatkozva - tagadják a nyelv­rokonság létjogosultságát. Akkor meg miért tartsuk meg október harmadik hetének szombatján-vasámapján a szo­lidaritás ünnepét? Mások azzal érvelnek, hogy a „trianoni" határokon kívül rekedt magyarságot sem ünnepli senki, pedig nekik több kö­zük van hozzánk, mint holmi „alapnyelvi" rokonoknak! Pe­dig nem arról van szó, hogy róluk megfeledkeznénk - s köt­ve hiszem, hogy az ezzel érvelő akár olvasná, akár támo­gatná a határon túli szigetek kultúráját -, csak így egysze­rűbb. A lelki restség-könnyen talál álcát. Ezzel el lehet há­rítani, hogy más népek iránt érdeklődőek, megértőek le­gyünk - pedig ezek a rokon nyelvű népek - életmódjuk, tör­ténelmük, kultúrájuk - izgalmas és tanulságos történelmi összevetést is kínálnak! Megint mások saját bajainkra hívják föl a figyelmet: el­sősorban magunkkal kellene foglalkozni. Vajon segít-e rajt­unk, ha magunk problémái helyett, mellett a finnugor, uráli nyelvű kis népekkel foglalkozunk (mert a finn is kicsiny lé­lekszámú hozzánk képest)? Csakhogy ezek arról feledkez­nek meg, hogy saját problémáink megoldásához a probléma mellett saját magunkat sem ártana ismerni. S ehhez az ön­ismerethez többek közt az is kell, hogy mit gondolunk „tágabb" magunkról. Erről már csak azért sem szabad meg­feledkezni, mert ók, a rokon nyelvű népek gondolnak ránk! A két világháború közötti években hivatalosan, politikai és kulturális okok miatt élt, létezett a rokonságtudat. Ez volt annyira erős, hogy a finn-szovjet, úgynevezett téli háborúban több ezer önkéntest irányított a frontra, míg má­sok anyagi áldozattal segítettek azon a rokon nyelvű népen, amelyiken lehetett. Hogy a háborút és békét követő majd fél század alatt nem lehetett ezzel foglalkozni - ez mentségkeresés is lehet. De azóta?! Miért lennénk hűtlenek elődeinkhez, atyáinkhoz? Miért nem lehetne részvétünk nagyságát, szolidaritási készségünk erejét, más népek sorsa iránti érzékenységünket azzal is tanúsítani, hogy legalább ezen a hétvégen megemlékeznénk arról a majd húsz finnugor, uráli nyelvet beszélő népről, akik bennünk látják fönnmaradásuk példáját és reményét? Miközben szomszédunkban dörögnek a fegyverek, meg­feledkezhetünk-e a herderi jóslatról - amely ha ránk nem is lett igaz, de rájuk egyre bizonyosabb, s ha rájuk igaz lesz, akkor ugyan ránk, akik nem áldozunk a kulturális egysé­günkért, nemzeti öntudatunkért, ránk, magyarokra miért ne bizonyosodna egyszer? Árpás Károly Fiatalok Tuikoba utaznak Kiterjedt testvérvárosi kapcso­latainkban a finnországi Turku és Szeged együttműködése ez idáig talán a legeredményesebb kapcso­latot jelentette. Legutóbb tavaly decemberben látogatott el Szegedre egy 19 tagú kulturális delegáció Turkuból. A csoportban firni testvérvárosunk oktatási és kulturális intézményei­nek vezetőin kívül képviseltették magukat a könnyű- és komolyze­nei élet és a társastánc helyi műve­lői is, akik december 6-án a „Finn Télapó" című műsorban mutat­koztak be a szegedi közönség előtt az Ifjúsági Házban. Idén, a kölcsö­nösség jegyében, szegedi fiatalok élvezhetik majd a turkuiak vendég­szeretetét november 26-a és de­cember 3-a között. Finnországban december 1-je az Ifjúság Kulturális Napja. Ezen a rendezvényen 1 épnek fel fiatal szegedi művészek, öregbítve váro­sunk művészi hírét, rangját. Neves szakemberek segítségével válasz­totta ki a polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődési iro­dája azt a 12 fiatalt, akik a néptánc, a népzene, a komoly- és könnyű­zene műfajában képviselik Szege­det az „ezer tó országában". • Sajnálatosnak nevezte Havas Henrik, hogy a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem, ha - az ismert anek­dotára utalva - a „kabát­lopási ügy" szintjén is, de belekeveredett a médiahá­borúba... - Az újságíró szak indí­tásakor nem számítottam arra, hogy e lépésünk politikai fel­hangot kap. Rektori kine­vezésem óta arra törekszem, hogy az egyetem apolitikus intézmény legyen, hogy e falakon kívül maradjon min­denféle pártoskodás. A média­háborúnak nevezett konfliktus nem érinti az egyetemet ­jelentette ki dr. Csirik János, a JATE rektora. - Az egyetem kívül és fölül áll a médiaháborún. Az egye­temen a különböző pártállású oktatók nyugodt szakmai lég­körben teszik a dolgukat. Az utóbbi napok sajtónyilatkozatai a szeptemberben induló újság­író szak megismertetéséhez járultak hozzá. Saját erőből nem lettünk volna képesek ilyen „kiváló" reklámhadjárat megszervezésére - mondta mosolyogva dr. Szajbély Mi­hály, az egyetemen az újságíró szaknak otthont adó I. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője. • Előkészítetlennek, úgy is fogalmazhatnánk, „udva­Médiaháború, szegedi áldozatokkal (3.) Nyilatkozatváltás = reklám? riatlannak" minősítte a sze­gedi újságíró szakos hall­gatók gyakorlati képzésé­nek megszervezését a Ma­gyar Rádió alelnöke. Ön egyetért ezzel a kritikával? - Az egyetem 73 tanszé­kének különböző intézmé­nyekkel való kapcsolatrend­szere alulról szerveződik ­utalt a kialakult gyakorlatra a rektor. - Az egyetem egy má­sik intézménnyel csak több tanszéket érintő, sokrétű együttműködés esetén köt külön szerződést. - Az egyetemnek, szuvere­nitásából eredően nem köte­lessége sem a Magyar Rádiót, sem a Magyar Televíziót ér­tesíteni arról, hogy milyen program alapján indít új szakot - ismertette kiindulópontját a tanszékvezető. - A szegedi médiumok vezetőitől kértünk segítséget. A megbeszélésen csak technikai jellegű problé­mák kerültek szóba, az együtt­működést érintő elvi kifogás nem merült föl. Ennek alapján joggal gondolhattuk, a körzeti stúdiók autonómiájának része a hallgatók gyakorlati képzé­sében való közreműködés. • A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a két „rádiós" személyes ellentéte is hoz­zájárult a konfliktushoz, a szegedi egyetemistákat hát­rányosan érintő helyzet kia­lakulásához... - A rádió riporterének, illet­ve a rádió alelnökének ma­gánügye, hogy a másikról hogyan nyilatkozik - zárkózott el a további kommentártói a rektor. - Azért kértük föl éppen Havas Henriket, hogy vállalja az újságíró szak szakmai gon­dozását, mert tevékenysége ar­ra utalt, fölül áll a politikai csa­tározásokon. S valóban, hihe­tetlen energiával és kedvvel látott munkához - ismerte el a docens eddigi ténykedését a tanszékvezető. • Az újságíró szakos hall­gatókat valószínűleg nem a kialakult helyzet, a fősze­replők cselekedeteinek mi­nősítése érdekli, hanem az, hogy hol és hogyan szerez­hetik meg a szakmai gya­korlatot. Mi erről az egye­tem vezetőinek elképzelése? - Az egyetemnek érdeke, hogy együttműködjön a Ma­gyar Rádióval és a Magyar Televízióval - mondta a rektor. - A szakmai gyakorlat lehe­tőségét hivatalos levélben is kérni fogom a két intézmény jelenlegi vezetőitől - jelentette ki a tanszékvezető. - Az egye­temnek azonban fel kell ké­szülnie arra, hogy függetlenítse magát a Magyar Rádiótól és a Magyar Televíziótól. Az egye­tem pillanatnyi anyagi lehető­ségei nem teszik lehetővé önálló stúdió kialakítását, de remélem, lesznek olyan tech­nikai berendezéseket gyártó vagy forgalmazó cégek, me-. lyek fantáziát látnak abban, hogy ilyen eszközöket bocsás­sanak az egyetem rendelke­zésére. Ez számukra reklámle­hetőség... Ójszászi Ilona Átmenetek és áthatások Fekete Miklós testéi bemutatkozása Amilyen szelíd, zárkózott fiatal­ember, olyan sok festői energia mun­kál benne. Kiderül ez mindjárt, ha szétnézünk Fekete Miklós fes­tőművész bemutatkozó tárlatán (Képtár, földszint, november 20-ig), ahol mindenekelőtt a szfnek de­koratív és festői elevensége ragadja meg a nézőt. Közelebbről szem­lélődve viszont egy kísérletező, variatív művésszel találkozunk. Hol a formai zártságra, hol a nyitottságra apellál, aztán meg a mértanias és organikus ritmusok alternatíváit keresi. Mintha valami felfedező úton lenne az alkotó. Mintha keresné önmagát. Annyi bizonyos: Fekete látás­módja ugyancsak elvált mestere szemléletétől. A Kolozsvári Képző­művészeti Főiskolán egyébként Tóth László tanította, aki egyféle me­tafizikus, heroikus és formaelvű ex­presszionizmust képviselt. Ta­nítványa azonban szemlátomást a felfokozott érzelmi és indulati tol­mácsolás felé halad. Még akkor is, ha e képeken lépten-nyomon ott lát­juk a markánsabb, szerkesztő jellegű építkezés nyomait. Mint ahogy az sem mellékes, hogy ebben a piktúrá­ban jelentős teret kap a figurális megjelenítés. Az egyik művön egy törékeny nőalakot, a másikon meg egy vaskos, mély hangolású totemet látunk. Majd különféle növény- és tájmotívumok villannak fel. Ám e sajátos képele­mek sohasem záródnak önmagukba. Itt a Csoda geometrikus és gesztus­szerű színritmusai ugyanúgy megi­dézik az éjszaka fényeit, akár a templomok misztikus hangulatát. Miként a Relikvia létszerű és mértanias lírája is elvezet bennünket az organikus jelek archaikus tarto­mányába. Mert Fekete komolyan veszi az ősi kultúrák vizuális és gon­dolati kihívásait. Nem véletlen így, hogy ezt a festészetet a szimbolikus és kozmikus léptékű kifejezés jel­lemzi. Igaz, egy-egy helyen^még némi­leg bátortalan és erőtlen a most be­mutatkozó művész (pl. Varázs, Po­gány oltár). Aki mindössze csak har­minchárom éves, s az idén telepedett le Szegeden. Művei többsége azon­ban elárulja: itt egy vitális, tehet­séges alkotóval van dolgunk. Más­részt meg egy igényes, szisztema­tikus kutatóval. Ebből adódik, hogy nála majd' mindig ismétlődnek és magasabb osztályba lépnek az egyes képtémák. Az Ülő nő sorozat festői változataiban például mindaz benne van, amit a kiállítás formai, stiláris összképe dokumentál. Mi más lenne ez, mint a kép a képben sajátságos modern szituációja. Ami önmagában is kifejezi Fekete Miklós érzéki és meditatív egyéniségét. Végiig a tömör hangzatű, őszies meleget iíiéző Ünnep című alkotásra utalnék. Már csak azért is. mivel mindenképpen ünnep az, ha egy jó felkészültségű, invenciózus művészi üdvözölhetünk városunkban. Szuromi Pál • Tegnap nemcsak ünnepi köszöntőt mondott Gyuris György a Somogyi-könyvtár­ban, hanem eredményt is hir­detett. Amolyan belső pályá­zatot írtak ki ugyanis: a So­mogyi-könyvtár 2003-ban cím­mel; az igazgató a fiatal mun­katársak köréből kívánt in­formációkat és friss ötleteket gyűjteni a könyvtárfejlesztő munkához. Gogolák Rita, vala­mint Brezovszky Anikó és Dobos Tamás közös munkája, a hangos könyvtár munka­társainak (Bori Katalin, Bo­rosné Bánfi Ilona, Nagy Zsu­zsanna) dolgozata érdemelte az első három helyet, külön jutal­mat kapott Jobbáné Szabó Eni­kő és Tóth Katalin. A pályáza­tok megerősítették azt a veze­tői elképzelést, amely a könyv­tár szolgáltatásainak színvona­lát igyekszik emelni, s a Somo­gyit jobban „beépíteni" a vá­rosi közéletbe. Abban is. nagy az egyetértés, hogy a számító­Az öreg könyvtár fiataljai és egyéb gépesítés mielőbb ter­mészetessé váljon a könyvtá­rosok és a könyvtárt használók számára egyaránt. A 110 éves könyvtár legú­jabb fiókját is tegnap avatták: a Klebelsberg telepi új épület az önkormányzat 2 milliós tá­mogatásából valósulhatott meg. Délután a könyvtár tudomá­nyos munkájáról kapott képet, aki meghallgatta dr. Péter László, Gogolák Rita, Takó Edit, Szőts Katalin, Kórász Mária és Csűri Károlyné elő­adásait; a tegnapihoz hasonló felolvasóüléseket ezentúl min­den évben ilyenkor, a könyvtár napján megtartják. 4. SPECT-készülék — - • - - <*rw -c rrH Magyar gyártmányú, izotópsu­gárzást érzékelő computer tomo­gráf, azaz SPECT-készülék már nyolc éve működik Szegeden, s ta­valy egy újabb Siemens műszerrel gazdagodott a város diagnosztikai parkja. A két, úgynevezett egyfe­jes készülék sem tudta azonban kielégíteni a vizsgálatra várakozók igényeit. A mindenféle izotópdiagnoszti­kai képalkotásra alkalmas beren­dezésnek most olyan kétfejű, kor­szerű típusa kezdi meg munkáját az egészségügyi központban, amely gyorsabban dolgozik és amelynek jobb a feloldó képessé­ge, mint a korábbiaknak. Szerte­ágazó fölhasználási lehetőségei közül különösképpen három, ka­pacitáshiánnyal küzdő területen kívánják alkalmazni. A koszorúér megbetegedések földerítésére, a kezelés eredmé­nyességének ellenőrzésére, a be­tegség követésére világszerte el­terjedt módszer, amellyel eddig Szegeden egy hét alatt csak 10-12 beteget tudtak megvizsgálni. Az új Elscint készülék jelentős mérték­ben megkönnyíti a betegek és az orvosok helyzetét: hét nap alatt ugyanis akár 20 beteg vizsgálatát is elvégzi a gép. A szívizom vérátfolyásának ta­nulmányozása mellett az agyi vér­átfolyások ellenőrzésére is alkal­mas ez a műszer. Rendkívül fontos szerep jut a SPECT készüléknek a hazai strok-programban, ugyanis az első fázis, a korai figyelmeztető jelek ezzel időben fölfedezhetők. Amikor még nincs szöveti elválto­zás, és sem a CT-n , sem az MRI-n nem láthatók az előtünetek, a SPECT már kimutatja a vérát­folyás zavarait. Ha a veszélyt idő­ben fölfedezik, korán elkezdett ke­Lejjebb mentünk, hogy Ön feljebb léphessen. zeléssel ki lehet védeni az agyvér­zést. Mivel a SPECT alkalmas a csont izotópos megjelenítésére is, időben választ ad arra a kérdésre, hogy egyes onkológiai megbetege­dések társulnak-e csontáttéttel vagy sem. A felelet dönti el Fotó: Somogyi Károlyné ugyanis a további kezelés módját, és sok esetben a beteg későbbi sor­sát is. A hatmillió dolláros készülék akár szünet nélkül, éjjel-nappal, szombati és vasárnapi műszakban is dolgozik. Ch. Á. Pontosan ugyanazt a minőséget, megbízhatóságot, szilárd szervizhátteret, biztos alkatrészel­látást, kedvező lízing- és részletfizetési lehetőségeket kínáljuk, mint eddig, csak éppen jelen­tősen kedvezőbb áron. Tesszük mindezt azért, hogy elérhetőbbé tegyük autóinkat azoknak, akik számára az áhított Volkswagen megvásárlását egyes-egyedül behatarolt anyagi helyzetük nem tette lehetóve U| áraink termeszetesen nem akciós lellegúek. és nem csak a raktáron éévö, hanem az ui megrendelésre leszállítandó gépkocsikra is érvényesek Egy kis ízelítő u| árainkból:' Volkswagen Golf CL 1.4 kat. Volkswagen GolfCL1.& kat Volkswagen Golf CL 1.9 TD kat. Volkswagen VentoCL1.4 kat. Volkswagen VentoCL1.6 kat. Volkswagen VentoCL 1.9 TD kat. • NIFl/DM Jrtohunton vont.Jva 1 270 000 1 553 000 1 794 000 1 576 000 1 704 000 1 890 000 Brill Kfl. / Kecskemét 6000 Kecskemet. Halast ut 32. Tel 76 486 001, 486 002 Fax: 76 486-003 Volkswagen. Biztos lehet benne

Next

/
Oldalképek
Tartalom