Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. OKT. 1. Bekeményítettek a szocialisták Paprikajancsinak, poli­tikai kalandornak, bot­rányhősnek nevezték né­hány évvel ezelőtt a szerb csetnikvajdát. Magyarán semmibe vették dr. Vojis­lav Seseljt, a Szerb Radi­kális Párt nagyhangú ve­zérét, aki valami furcsa véletlen folytán éppen úgy fésüli rőt haját, mint a má­sodik világháború nagy német vezéregyénisége... Alig egy év elteltével már nem mosolyogtak a nagydarab szerb pártveze­tőn, aki a háborús hangu­latot kihasználva, szélsősé­ges nacionalista, a fasiszta ideológia elemeit magán viselő politikai szózatai­val, kizárólagosságával, a Boszniában és Horvátor­szágban élő szerb nép vé­delmében tetszelegve, nagy tömegeket sikerült maga mellé állítania. A tavalyi szerb parlamenti választá­sokon a 162 képviselői mandátumból 71-et az ő pártja szerzett meg. (A ko­rábbi összetételű képvise­lőházban egyedül egy hon­atya, maga Seselj, képvi­selte pártját!) így azután Seselj a legnagyobb ellen­zéki párt szerepében tet­szelegve „bírálgatta" a szerb és a kis-jugoszláv kormány intézkedéseit, de azért mindig tisztes távol­ságból igyekezett irányí­tani, közvetlenül nem avatkozott be. Ezért tűnt úgy, hogy titkos megálla­podást kötött az uralmon lévő Szocialista (voltakép­pen kommunista) Párttal, amelynek mindenható ve­zetője, Slobodan Milose­vic, „a legrokonszenvesebb ellenzéki politikusnak" ti­tulálta Seseljt. Ám a csetnikvajda nem érte be ennyivel. Mind szemtelenebbül, gátlásta­lanabbá támadta a hatal­mon lévő pártot és azokat, akik éppen „uralmon" vol­tak. Milán Panic, Dobrica Cosic és a közelmúltban nyugdíjaztatott 40 jugo­szláv tábornok félreállítá­sában óriási szerepe volt Seseljnek. Meg a boszniai, horvátországi harcokban is. Nem titok, hogy sza­badcsapatai részt vettek a szerbek „felszabadításá­ban", s közben nem bán­tak kesztyűs kézzel az ellenséggel... Mindezidáig a szocia­listák elnézték Seselj viselt dolgait. Most azonban már olyan lépéshez folya­modott, amelyet túlontúl veszélyesnek ítéltek Milo­sevieék. Jelesül azt, hogy a csetnikvajda meg akarta buktatni a szerb kormányt és ezt nyilvánosan be is je­lentette! Betelt a pohár. Milosevic hivatalos szóvi­vője által egy belgrádi saj­tótájékoztatón „kipakolt". A hangnem, amelyet a Se­seljt bíráló pártfunkcio­nárius megütött - kísérte­tiesen hasonlított a vajdá­éhoz.... A lényege: Seselj primitizmusával, militáns magatartásával, szabad­csapatainak vandál pusztí­tásaival rengeteg kárt oko­zott a szerb népnek és a szerbek általános nemzet­közi megítélésének. (Fur­csa, de teljes mértékben igaza van... Csak azt nem érti az eseményeket figye­lemmel kísérd krónikás, hogy mindezt egy-két év­vel korábban miért nem látták?...) Seselj csillaga leáldo­zóban lenne? Tévedés. Nem olyan fából faragták a vajdát, hogy most gyá­ván megfutamodna! A szo­cialista vádözön hallatán ki is jelentette, hogy Milo­sevicék a vesztüket érzik és azért védekeznek táma­dással. Előbb-utóbb azon­ban menniük kell. Ez pe­dig a külső szemlélő olva­satában annyit jelent, hogy Seselj is „bekemé­nyít", támadásba lendül. És akkor mi lesz, tehet­nénk fel a kérdést. Az ami most van: szegénység, éhinség, feketézés, az egy­szerű emberek szenvedé­sének folytatása. Meg nagy valószínűség szerint még valami: pol­gárháború Szerbiában (is)... Kisimre Ferenc • Felborították a montenegrói elnök kocsiját Tüntetők támadása Szerbia és Montenegró szo­ros szövetségét ellenző tün­tetők megtámadták Momir Bu­latovic montenegrói elnököt, és felborították a kocsiját. A tüntető tömeg köveket és tég­lákat hajigált Bulatovic felé, amikor az ország elnöke meg­jelent egy montenegrói nem­zeti hősre emlékező ünnepen a fővárosban, Podgoricában. A rendőrség megvédte az elnököt az erőszakos fellépéssel szem­ben, az eset után hét tüntetőt vettek őrizetbe. Montenegró az egyedüli olyan köztársaság, amely hű maradt Szerbiához az egykori Jugoszlávia szétesésekor és az azóta eltelt időszakban. A ki­csiny köztársaságban azonban egyre inkább érezhető Szerbia­ellenes hangulat, mert a Jugo­szláviával szemben bevezetett nemzetközi szankciók követ­keztében az ország lakossága nélkülözni kényszerül. A mon­tenegrói elnök ellen tiltakozó felvonulók annak a Monteneg­rói Liberális Szövetségnek vol­tak a hívei, amely párt a mon­tenegrói érdekek elárulásával vádolja Bulatovicot, és autonó­miát követel a köztársaság részére. • Az orosz parlament környé­kén csütörtökön hajnalban a belügyi alakulatok páncélozott harci szállítójárművei indultak a Fehér Ház épülete felé. A BBC által is beolvasott hírt a belügyminisztérium sem meg­erősíteni, sem pedig cáfolni nem volt hajlandó, a Moszk­vából érkezett fotók azonban igazolni látszanak a bejelen­tést. A moszkvai katonai kör­zet parancsnoksága azt a tájé­koztatást adta, hogy a parla­mentnél álló járművek nem hozzá tartoznak és nem tud ar­ról, hogy csapatokat és hadi­technikát vezényeltek volna az orosz fővárosba. A desszant­alakulatok vezetése ugyanak­kor nem volt hajlandó kom­mentálni az értesülést. A feloszlatott orosz parla­mentnek az úgynevezett Fehér Házban tartózkodó képviselői egyébként szerdán este készsé­güket fejezték ki az azonnali „béketárgyalásokra", amelyek­re II. Alekszij moszkvai pátri­árka közvetítésével a moszkvai Danyilov kolostorban kerülne sor. A javaslatot az ITAR­TASZSZ szerint Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök indítványozta, válaszként a moszkvai pátriárka ajánlatára. II. Alekszij, aki a válság miatt megszakította amerikai útját és visszatért Moszkvába, szerdán már tárgyalt Valerij Zorkinnal, az orosz alkotmánybíróság elnökével. Közben az alkot­mánybíróság épületében csü­törtökön zárt ajtók mögött megkezdődött az Oroszországi l • Béketárgyalások a moszkvai Fehér Házzal? Szorosabb a páncélosok gyűrűje Föderáció'hatalmi és igazgatási szervei képviselőinek tanács­kozása. Az értekezlet tárgya az országban kialakult helyzet. A tanácskozás megnyitásáig a föderáció 88 szubjektuma közül 54 képviselője jelent meg, ott van a pátriárka szemé­lyes megbízottja is. A tanács­kozás résztvevői egyhangúlag elfogadták II. Alekszij köz­vetítését. . Moszkvában a jövő hétre halasztották a minisztertanács elnökségének csütörtökre ter­vezett ülését, mert a testület több tagja vidékre utazott, hogy előkészítse a Föderációs Tanács ülését. Mindeközben tovább foly­nak a tárgyalások Viktor Cser­nomirgyin orosz kormányfő és a parlament épületében maradt képviselők között, bár erről olyan értesülések láttak napvi­lágot, hogy a párbeszéd nem vezetett eredményre. A képvi­selők álllítólag kifogásolták, hogy Csernomirgyin ígérete el­lenére sem újították fel az áramszolgáltatást, s továbbra is süketek a telefonok. A kor­mányfő ugyanakkor azzal vé­dekezett, hogy az orosz nem­zetbiztonsági tanács szerdai „Társelnök" Kalasnyikovval. A parlament épületében tar­tózkodó Ruckoj alelnök is felfegyverkezett. (MTI-Telefotó) ülésén nem adta meg számára a lényegi kérdések rendezé­séhez szükséges jogosítvá­nyokat. Tegnap este érkezett a hír, hogy Jelcin elfogadta Alekszij orosz pátriárka ajánlatát, hogy közvetít az egymással küzdő elnök és a törvényhozás között. A végrehajtó hatalmat a tár­gyalásokon Szergej Filatov, az elnöki hivatal vezetője és Oleg Szoszkovec miniszterelnök-he­lyettes fogja képviselni - je­lentette be Moszkvában egy elnöki szóvivő. A törvényho­zás részéről a legfelsőbb tanács két kamarájának elnöke - Ra­mazan Abdulatyipov (nemzeti­ségi tanács) és Venjamin Szo­kolov (köztársasági tanács) ­vesz részt a tárgyalásokon. CUnton-Kozirev-találkozó • Bili Clinton a Fehér Házban fogadta Andrej Kozirev orosz külügyminisztert, aki az ENSZ közgyűlésére érkezett Wa­shingtonba. Az amerikai elnök már a találkozót megelőzően Borisz Jelcin orosz elnököt tá­mogató nyilatkozatot tett. Egyebek között kijelentette: az Egyesült Államoknak nyilván­való érdeke, hogy elősegítse a demokratizálódást Oroszor­szágban. Mint fogalmazott, ed­dig is szorgalmazta, hogy a kongresszus fokozottabban tá­mogassa a reformfolyamatot, s a jövőben is hasonlóképpen kíván cselekedni. Kozirev a találkozó után - amelyen ter­mészetesen az oroszországi helyzetet tekintették át ­újságírók előtt megerősítette, hogy Jelcin nem készül ost­romra a parlament ellen, egyút­tal az elnök ellenzékét vádolta feszültség szításával. Közölte, hogy átadta Clintonnak Jelcin üzenetét. Ebben az orosz elnök köszönetet mondott az ame­rikai kongreszszusban, a Nem­zetközi Valutaalapnál, és más nemzetközi pénzintézeteknél nyújtott támogatásáért. • Szarajevóban a felhalmozódott hul­ladék miatt rendkí­vül elszaporodtak a patkányok, elpusz­tításukhoz 14 tonna méregre lenne szük­ség. Patkányinvázió A jelenlegi háborús körülmények kö­zött azonban egy­szerűen lehetetlen ilyen nagy meny­nyiségű patkányir­tót a városba szállí­tani, másrészt félő, hogy a kiéhezett emberek megehetik a patkányoknak ki­tett csalit. Kravcsuk is feloszlatja a parlamentet? Nem kizárt, hogy Borisz Jelcin példájára Leonyid Krav­csuk ukrán elnök is feloszlatja saját országa parlamentjét, amennyiben a honatyák két hó­napon belül nem képesek elfo­gadni az új választójogi tör­vényt - jelentette csütörtökön jól tájékozott kievi forrásokra hivatkozva az UNIAN hír­szolgálat. Az értesülést egyelő­re nem cáfolta az elnöki szó­vivő. Ismertté vált ugyanakkor, hogy Kravcsuk - máris nyo­mást gyakorolva a képvise­lőkre - azt fontolgatja: az ál­tala most kiszivárogtatott, ulti­mátumszerű határidő lejárta után azonnal politikai kerek­asztalt hív össze, s azon hatá­rozzák meg a jövő márciusra kiírt parlamenti választások jo­gi kereteit. Az elnök az általa vezetett kormány csütörtöki ülését követően nem szólt ezen ter­veiről. Közölte ugyanakkor, hogy az átmeneti kabinet kül­ügy-, pénzügy-, belügy-, igaz­ságügyminiszterét valamint a védelmi tárca vezetőjét azért nem nevezte még ki, mert arra az alkotmány nem jogosítja fel, ezt a parlamentnek kell jóvá­hagyni. Gazdasági témákra áttérve értésre adta: haladéktalanul megkezdődik a rendcsinálás az állami vállalatoknál, különösen az energiaágazatban. Elfogad­hatatlannak nevezte például, hogy az energiahordozók a „világpiaci ár háromszoro­sáért" cserélnek gazdát ma­napság Ukrajnában. • A májrákban szenvedő Erich Honecker, a volt NDK egykori első embere 3000 méteres ma­gasságban sétálgat a chilei An­dokban - állítja a német alpesi síválogatott több tagja. - Nagyon meglepődtem, hogy ott találkoztam vele, ami­kor Németországban úgy tud­ják, hogy halálos beteg - nyi­latkozta Hansjoerg Tauscher, a műsiklás világbajnoka. Tau­scher és honfitársa, Stefan Krauss 2500 méterrel Santiago fölött, egy Valle Nevado-i szállodában találkozott Honec­kerrel és feleségével, Margót asszonnyal. Az egykori kelet­német vezető szemmel lát­hatólag jó egészségnek örven­dett. - Úgy tűnt, Honecker úr jobb állapotban van, mint aho­gyan a Németországban meg­Honecker az Andokban sétál jelent fotóin látszott - mondta Krauss, aki csapattársaival együtt szerdán tért haza az an­desi edzőtáborból. A 81 éves egykori politikus, aki 1971 és 1989 között volt az NDK első számú vezetője, Santiago de Chilében lakik, amióta a német igazságszolgál­tatás 1993. január 13-án sza­badlábra helyezte. Az akkori orvosi szakvélemény szerint a rákbeteg" Honeckkernek 3-6 hónapja volt hátra, s ennek kö­szönhette, hogy a bíróság be­szüntette ellene az eljárást. Ocsamcsira is az abházoké Az abház szeparatista erők csütörtökön reggel elfoglalták a Szuhumitól 50 kilométerre keletre fekvő Ocsamcsira vá­rosát - közölte a grúz védelmi miniszter. Ocsamcsira elesté­vel gyakorlatilag az abház sze­paratisták ellenőrzése alá ke­rült az Abház Autonóm Köz­társaság majdnem egész terü­lete: csupán Gali körzete ma­radt a grúz erők kezén. Az elűzött elnök, Zviad Gamszahurdia mintegy 1400 híve, akik az elmúlt napokban Ocsamcsirában tartózkodtak, szerdán éjjel elhagyták a vá­rost, és visszatértek Nyugat­Grúziába. A grúz kormánycsa­patok a múlt héten Ocsamcs­irából kiindulva próbáltak föl­mentő hadműveletet végrehaj­tani az ostromgyűrűbe vont ab­ház főváros, Szuhumi felsza­badításáért, de akciójuk nem járt sikerrel. í „^JjH j t^^H ' "1 • J9» fi " y WK flfll mfm -j m m * £ V , -M* í k Mt MTI - Telefotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom