Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

• Még mindig gödörben a Szeged SC • Gyermekrontó szekta • „A sas eldobja azt a Hát, aki nem mert a Napba nézni" Magyar főin temették el Horthy Miklóst Edelsheim-Gvulai Ilona grófnő, a kormányzó menye üdvözli az újratemetésre összegyűlt tömeget. (Fotó: Schmidt Andrea) • Rendőrségi helikopter hú­zott el a kocsisor fölött, persze könnyű dolga volt odafönt, a 4-es úton szombaton délelőtt Kenderes felé közeledve ritkán sikerült előznünk, s ha mégis, meghökkentett a látvány: a volán mögött olykor deákosan egyszerű fekete mentében kormányzott az úrvezető, mások autócsodáikban ingujjra vetkeztek, a normál felszerelt­ség fölötti hátsó fejtámla mö­gött igazi történelmi extrák: darutollas fejfedő, aranyzsinó­ros díszmagyar. A faluban az­tán észrevettük, a csomagtar­tóból előkerült az ékköves kard is, sasfőt formázó markolattal, az acél s a bevésett évszám a da­rabokra szakadt országot hozta elénk, a Mohács és a Budavár visszavétele közötti félutat. Nemcsak az ország minden szegletéből zarándokló embe­rek csapatai, de idetömörült az idő is, a kripta környékére zsugorodott az évszázad: kis­és öregcserkészek, a kor­mányzó korabeli katonai egyenruhában, feltűzött szu­ronnyal feszítő legények, kon­fekció-öltönyös, bátyus vidé­kiség, vállas biztonsági embe­rek az elmaradhatatlan füldu­góval, s persze a rendezők, a Magyar Tengerészek Egyesü­lete kék egyenruhában, s civil­ben az önkéntesek, egyikük tévedésből éppenséggel az MDF-karszalagját öltötte fel. Minden mellékutca le volt zárva, egy út maradt: a családi sírbolt felé. A szemerkélő eső ellenére több tízezres tömeg gyűlt össze, ismerős arcokkal. Boross Péter hosszasan szo­rongatta Kéri Kálmán kezét, körülbelül öt percig fényké­pezték, körülvette a sajtó, ő pedig nem szólt egy szót sem, sőt leült a vezérezredes mellé, szinte a kamerák elé, az ese­mény középpontjába, tudniillik a koporsóktól két lépésre, nem sokat törődve, az újságokban később ki hogyan értelmezi azt, hogy a szomszédos orszá­gokban hogyan értelmezik ezt. Für Lajos érkezését taps kí­sérte, de ő roppant szerényen halványodott vissza a soka­ságba, diszkrécióban rajta is túltett Surján László. Lezsák Sándor, Szörényi Levente. A Horthy-család ötvenhat tagját a temetéseken némikép­pen szokatjan ováció fogadta, s hogy helyet foglaltak, a két koporsó s a köztük felállított, ifjú Horthy Miklós hamvait őrző urna elé járultak sorban, akik búcsút kívántak mondani. Radnóczy Antal, a kormány­zó által 1920-ban alapított Vitézi Rend - amelyet 1962­ben felvettek a nemzetközileg elismert lovagrendek közé ­főkapitánya úgy ítélte, Horthy Miklós a magyar történelemből kitörölhetetlen értékeket ha­gyott maga után. Bárányi Mi­hály, Kenderes polgármestere arról beszélt, számos középü­letet s a vizet meg a villanyt köszönheti a falu a kormány­zónak, akire itt szeretettel és hálával gondolnak. - Vég­akaratot teljesítünk, és meg­nyugvás, hogy ő ismét kö­zöttünk van! (Folytatás a 3. oldalon.) Macedónia lezárta jugoszláv határát Macedónia szombat óta le­zárva tartja a - Szerbiából és Montenegróból álló - maradék Jugoszláviával közös határait mindennemű áruszállító forga­lom előtt, és egyetlen tehergép­kocsinak sem engedi meg a kilépést. Belgrádi napilapok vasárnapi számukban beszá­molnak arról, hogy az ENSZ Belgrád elleni kereskedelmi szankciói betartásának ellenőr­zésében részt vesz a macadón­szerb határon állomásozó 360 amerikai katona is. A be­számolók szerint az egyéni utasforgalom zavartalanul folyik. A DPA jelentésében utal rá, hogy Macedónia a maradék Jugoszlávia elleni ENSZ gaz­dasági korlátozó intézkedések tavály május 30-án történt bevezetése óta fontos „zsilipé" volt a szerbek üzemanyag-, nyersanyag- és alkatrész-be­hozatalának, mindenek előtt az Európai Közösséghez tartozó Görögországból. Mai mellékletünk: Idén először: Magister Emerítus cím I a IMI Dr. Szalay István fő­igazgató megnyitójával százhuszonegyedik tan­évét kezdte meg szombat délelőtt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. A Belvárosi moziban tar­tott ünnepi tanévnyitó a tanárképző nappali tago­zatain 827 első éves hall­gató számára jelenti a felsőfokú tanulmányok megkezdését. A JGYTF idén először adta át a Magister Eme­rítus címet, melynek ala­pításáról tavaly döntöt­tek, és azoknak a jeles személyiségeknek adják át, akik „kiemelkedő tevékenységükkel nagy­fokú megbecsülést sze­reztek a főiskolának". Az első Magister Emeritus plakettet és oklevelet hárman kapták: az idén nyolcvan esztendős Sző­kefalvi-Nagy Béla pro­fesszor (képünkön jobb­Fotó: Révész Róbert ra), aki pályája kezdetén 1939-től egy évtizeden át a főiskola matematika tanszékének vezetője volt és ebben az időszakban lett a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja és a Szegedi Tudo­mányegyetem rendkívüli tanára; Fischer Ernő festőművész, ny. főiskolai tanár, aki 1959-től 1974­ig - nyugdíjba vonulá­sáig - a főiskola oktatója, rajz tanszékének vezetője volt; valamint Petőfi S. János, a maceratai egye­tem (Olaszország) tan­székvezető nyelvészpro­fesszora, aki hatodik éve a főiskola külföldi mun­katársa és szakmai ta­nácsadója. Az ünnepélyes tanév­nyitón a nyugdíjas peda­gógusoknak átadták a hagyományos arany-, gyémánt-, vas-, és rubi­nokleveleket. Szerelmes diákok padja" Nem mindennapi ötlettel álltak elő a hajdúböször­ményi Bocskai István Gim­názium negyven évvel ez­előtt végzett diákjai. Kez­deményezték ugyanis, hogy az intézményben végzettek osztálytalálkozóik alkalmá­ból egy-egy míves paddal ajándékozzák meg a várost, s ezeket az alma mater előtt, Hajdúböszörmény központi parkjában helyezzék el. Emlékezvén a negyven évvel korábbi időkre mindjárt névadó is akadt, miszerint kereszteljék az ülőalkalma­tosságokat a „Szerelmes diákok padja" névre. E hét végétől már várja is a pihenőket a hajdúváros első szerelmes-diák padja: a kezdeményező osztály ugyanis szombaton tartotta 40 éves érettségi találkozó­ját. A pad tehát már áll, raj­ta az 1953- ban érettségizet­tek nevei, köztük Szűrös Mátyásé, az Országgyűlés alelnökéé. Székelyhídi Ágos­toné, az ismert MDF-poli­tikusé és Szekeres Antalé, a Hajdú-Bihar Megyei Köz­gyűlés elnökéé... • Csanádi György szövegéhez Mihalik Kálmán szerzett zenét. Megszületett a Székely (másik, ismert nevén az Erdélyi) Him­nusz. Népszerűségét semmine­mű hatalom nem tudta kikez­deni. Ma már - észrevétlenül, bizonyára törvényszerűen - a Magyar Himnusz és a Szózat mellett harmadik nemzeti imaként foglalja el helyét a közösségek tudatában. Mihalik Kálmán, a Székely Himnusz zeneszerzője 1922­ben. Szegeden hunyt el. Tegnap a Belvárosi temető­ben, az ünnepélyes avatáson, a szegedi Nemzetőrök zászló­bontása mellett Szakács Attila, a SZEK ügyvezető alelnöke megnyitójában emlékeztetett: a Székelyföldön s Erdélyben súlyos börtönévek jártak a Csanádi-Mihalik szerzőpáros művének terjesztéséért, netán elénekléséért. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Csaba királyfi csillagösvényén Tegnap kopjafát avattak a Székely Himnusz Szegeden elhunyt zeneszerzőjének emlékére. (Fotó: Révész Róbert) 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN 0 Delmagyarorszag ••••••••••••••••••••••••i^MHBMHHBHMHM*®®** HÉTFŐ, 1993. SZEPT, 6„ 83/207. ÁRA: 15 FT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom