Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04 / 206. szám

SZOMBAT, 1993. SZEPT. 4. Miért vágatta le a haját Jon Bon Jovi? Szabadon szólni szabad Két különleges tábor - diákoknak Természetesen már ezek is az új idők jegyében fogantak, hiszen a hagyományos építőtáborok mellett immáron második esztendeje hirdetnek diákújságiró, és közéleti tábort. A helyszín a budapesti Római Parti Diák Camping volt, ahol a méretes nyárfák alatt meghúzódó telepített sátrakban több mint félszáz fiatal töltött egy hetet - tartalmasam Merthogy a céltalan pihenést is meg lehet unni. így aztán a délelőttöt a kötött programok birtokolták, a délutánt pedig a felhőtlen szórakozás. Bár e szókapcsolat most némiképp „sántít", hiszen túlnyomórészt borult eget láthattak az ifjak. A diákújságiró tábor megrendezéséhez - remélhetőleg - nem kell különösebb magyarázat. Öt éve minden hónapban megkapják a diákok azt a Pofont, amit valószínűleg szívesen fogadnak: a városi diáklapot. A középiskolás újságnak tavaly általánosba járó kistestvére született, mely a Tasli nevet kapta a keresztségben. - Diákújságírásról lévén szó általános probléma magyarázza a tábor alapötletet a diáklapok felelős szerkesztője, V. Fekete Sándor, ki egyben lapunk munkatársa is -, hogy mire „beérnek" a diákok, addigra elballagnak. Újabb társaságot kell verbuválni, akik majd írnak, hiszen mind a Pofont, mind a Taslit diákok íqák diákoknak. Fontos szempontnak tartjuk, hogy a gyerekek merjék elmondani a véleményüket, mert legtöbbször az a gond, hogy ha picit is bírálnák iskolájukat, akkor megijednek, mi lesz, ha megtudja a tanárnéni. Próbáljuk abba az irányba terelni őket, hogy amit kigondolnak, azt merjék is leírni. - A Pofon pedig tartja a hátát? - így van, volt egyszer már perünk is, pontosan ebből, hogy nem adtuk ki a Ha nyár, akkor tábor - szólt a világos következtetés jó néhány esztendeje. Ám az átkos összeomlásával maga alá temette az úttörösdit, minden intézményével egyetemben. Mára szinte csak a méregdrága nyaralások, társasutak, s egyéb jövedelmező üzletágak maradtak. Azaz mégsem, hiszen a Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetsége tartja magát a régi szóláshoz: ha nyár, akkor tábor. Nem is akármilyen. szerzőt. Ám arra nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy ha bírálnak, akkor rriindennek állnia kell, s nem szabad csak úgy beledurrantani a levegőbe. Egyébként ha valaki nem volt itt a táborban, akkor sem maradt ki semmiből, hiszen minden második hétfőn találkozunk - legközelebb szeptember 6-án, fél ötkor - a Szedipesz irodájában, a Takaréktár utca 2-ben, s ha van kedve írni, akkor eljöhet oda. Nálunk lehetőséget kaphat - 3000 példányban. A diákújság jó kezdet annak, aki újságíró akar lenni, de annak sem árthat, akinek nem szerepel a sajtó távolabbi terveiben. Csak egy kicsit nyitottabb szemlélete lesz, mint az átlagnak. A gyerekek így a táborban délelőttönként a szakma alapjaival ismerkedtek játékos és komoly formában. S még egy igazi, nagy szerkesztőségbe is ellátogattak: a Népszabadság modern, számítógépekkel felszerelt központjában nézhettek körül. A redakció vegyes hatásokat váltott ki, hisz az újabb rajongók mellett egyiküknek még a kedve is elment az egésztől. Mert meglátta az éppen kissé ideges szerkesztőt... A diákújságírástól valójában nincs oly' messze a másik, a Közéleti Tábor témaköre sem, de erről már a Szedipesz irodavezetője, Árpádfalvi Edina beszélt: - Szeretnénk megismertetni a gyerekeket a lehetőségeikkel, hogy mi módon vehetnek részt a közélet alakításában. Mint lehetőség és formai helyzet kerül szóba a diákönkormányzat, az ezek működését meghatározó magasabb szintű játékszabály, a közoktatási törvény, vagy a törvényalkotást is befolyásoló „Egyezmény a gyermekek jogairól". Mindegy, hogy felülről lefelé haladva vagy fordítva nézzük, a lényeg, hogy eljussunk az egyéntől a közösségen keresztül a magasabb érdekekig, mikor már a közösségért képesek tenni valamit. - A jogok ismertetése egyfajta bátorságnövelő akció? - Igen, hiszen sokszor az a gond, hogy meg sem tudják fogalmazni a problémájukat. Érzik, hogy valami nem jó, de hogy mi az, és miért... Fontos, hogy gondját mindenki tudja megfogalmazni, kinek kell elmondani, hogy őt semmiféle támadás ne érje ezután. A cél tehát a védettség megteremtése ahhoz, hogy valaki szabadon elmondhassa a véleményét. A gondolat végére a visszaérkező gyermekek tettek pontot, akik éppen kenuzni indultak a Dunán. S természetesen kellett a kísérő. Később vendég érkezett a táborba, Hevesi Imre egy szál gitárjával fűtötte a hangulatot a hűvös nyári estén. Az újságírópalánták az autogramok mellé interjút is kértek a művésztől. Merthogy nem akármilyen nyári táborban voltak, diákújságíró táborban. Takács r r A tanév úgyis elkezdődött, de azért még lehet egy jó esténk. Nem? Ez pedig minden bizonnyal az lesz. A program este fél hétkor kezdődik a szegedi szinti-pop csapat, a Crash fellépesével, majd a kíváncsiak faggathatják a szexológust, Réthi J. Attila kérdéseitől pedig a Pick Szeged kézilabdásai fognak megizzadni. A sportrajongók élőben is bizonyíthatnak - no meg nyerhetnek -, a szkander-versenyen, az „éhes" szeműek végre láthatják az Eldorádó legújabb divatbemutatóját, éjfél után pedig a River Band muzsikál. A DM-Tinimagazin bulijának meghívott sztárvendége Sipos F. Tamás, az egykori Exotic énekese. A Hajótörést tűzvész helyett nyereményeső kíséri - a belépők egyben tombolajegyek -, melynek főnyereménye egy mountain-bike kerékpár! Ha nem nyernétek meg a kerékpárt akkor sincs vész, még 55 ajándék vár gazdára, és mindenki megkapja a DM meglepetését. Kerékpár - és kocsi nélkül sem kell gyalog hazakutyagolni, hiszen fél egykor induló különbuszunkkal mindenkit hazaszállítunk. Tehát: szeptember 12-én Hajótörés, Mórahalmon, a Bounty Szórakoztatóközpontban! Ott lesz a Coca-Cola is, hiszen jéghideg Coca-Cola nélkül nincs jó buli! west-coast muzsika, pontos vokáfokkal, virtuóz gitárjátékkal, ihletett énekkel. A jegyre és plakátokra pingált turnécím - l'll Sleep When l'rn Dead (Alszom, ha majd halott leszek) - is pontosan fedte a valóságot, egy pilanatra sem lazított az ötös fogat, nem látszott rajtuk a mögöttük lévő 130 koncert fáradtsága. Jon Bon Jovi, az énekes időnként gitárt ragadott, s „kisegítette" a végig precízen pengető Richie Samborát. A basszusgitáros Alec John Such mellett a háttérben önálló díszletelemként, kicsiny emelvényével jobbra-balra sétálgató Tico Torres dobos és Dávid Bryan billentyűs egészítette ki a két frontember „munkáját". Tavaly a Roxette koncertet reklámozták ezzel a szlogennel: melyik csapat tudna megtölteni két órát slágerlistás dalaival? Megvan a másik zenekar. A tíz év munkássága alatt épp elég remek felvétel született - zenekaron belül és kívül. Hiszen természetesen nem hiányozhatott a műsorból Bon Jovi szólólemezének Golden Globe-díjas lírai felvétele, a Blaze of Glory sem. Olyan felvételek mellől, mint a vadonatúj Keep the Faith, a Bed Of Roses, a régebbiek közül a Bad Medicine, vagy a fergetesen előadott „Imádságon élek", mellyel búcsúztak mindenkitől, akik rockzenén élnek. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben nem Harley Davidsonokon érkezett Budapestre a Bon Jovi, hanem magánrepülőgépén. Az égi jármű azonban késett vagy negyedórát, ehhez hozzájött még a Ferihegyi úton kialakult dugó, s így csak jó háromnegyed órás várakozás után érkeztek meg a sajtótájékoztatóra. Néhány perc fotózás következett - nem túl sportszerű módon. Hiszen amíg az innenső oldalról számtalan vaku villogott, addig a zenekarnál mindössze egy fényképezőgép volt. Ám az Jon Bon Jovi kezében, s szorgalmasan csattogtatva fotózta vele a magyar zsurnalisztákat. Megvártuk amíg letelepedtek az asztalhoz, majd feltettük azt a kérdést, amit az énekes valószínűleg a legjobban un már: „Jon, miért vágattad le hajad?" A pillanatnyi grimasz után megmutatta sörényét, hogy már nem is olyan rövid, majd válaszolt: „Egyszerűen, mert hajvágást akartam. Egyébként egy gönyörű ifjú hölgy bátorított erre". Hogy ki, sajna, nem tudtuk meg, de az új fazonról még elmondta: „Soha nem volt igazán tudatos az image-alakításunk. Nem tervezte senki, hogy akkor most ilyenek vagy olyanok leszünk. Ez a hajvágás sem jelent többet, minthogy 1993-at írunk". S hogy a késést ne feledjük: a zenekar tagjai sem egyszerre érkeztek, hiszen a magyar származású basszusgitáros, Alec John Such csak e kérdés elhangÜdvözlet a Bon Jovitól: zása után vágódott be a folyosóról. Később Jon be is mutatta őt, a „cigányok királyának" aposztrofálva. A rendkívül vidám és közvetlen zenekar először tréfával ütötte el következő kérdésünket is, nevezetesen, hogy miért pont Billy Idol a turnépartner. Jon megmutatta, hogy milyen belevaló muzsikus Billy: jobb karját ökölbe szorítva, könyökét behajlítva dagasztotta muszkliját, majd utánozta a sztárvendég macho mozdulatait, erőszakos ajkbiggyesztéseit. „Egyszerűen ő ért rá — fordította utána komolyra a szót -, s mindig is a jóbarátunk volt. Lehet, hogy Európában nem olyan híres, de Amerikában renI geteg rajongója van." Felhívta még a figyelmet az igazi előzenekar szerepében muzsikáló Little Angels-re, hogy ne feledkezzünk meg róluk sem... Alec John Such, Jon Bon Jovi, Dávid Bryan kézjegye Bon Jovi Budapesten Rockzenén élnek A plakátokon nem szereplő Little Angels kezdte a műsort, ám erről a produkcióról a későn kezdődő sajtótájékoztató miatt lemarad-* tunk. Sajnáltuk, hiszen még Jon Bon Jovi is ajánlotta a csapatot, hogy bár fiatalok, de már „greatest band!" azaz nagy zenekar. Azért is vették maguk mellé a turnéba, mert a „kis angyaloknak" tőlünk nyugatabbra már komoly közönsége van. Talán most már itt is az lesz... így második fellépő volt a sztárvendégként beharangozott Billy Idol. Mikor megjelent a színpadon kétszer is meg kellett dörzsölni a szememet, hogy jól látok-e, hiszen a valóságban már Billy Idol sem Billy Idol. Az egykori punk fenegyerek később diszkópunkká szelídült, utóbbi albumával pedig már cyberpunkká avanzsált. Ennek megfelelően változott kinézete is, fején a megszokott fehér taréj helyett szőke Fotók: Révész Róbert Pontosan 7800° Fahrenheit volt tegnap este a hangulat hőfoka Budapesten az MTK-Stadionban. S szerencsére nem jött be a meteorológusok jövendölése sem, az égi csatornák urai megkímélték a Bon Jovikoncert 35 ezres közönségét. rasta copfok ékeskedtek. Bálvány Billy egyébként a régi volt, macho bicepszmutogatás, dögös csajok a szintetizátoroknál, no és megérdemelten aratott sikert a White Wedding, a Rebell Yell és az L.A. Woman. Egyszer még vissza is tapsolták. Kilenckor robbant be a Bon Jovi, elsőnek az új lemez nyitónótája szólalt meg, az I Believe, bizonyítva - a produkcióval is -, hogy megőrizték a hitet. Dallamos, sallangmentes