Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

KEDD, 1993. SZEPT. 28. BELÜGYEINK 3 • Békásmegyeri tragédia Idegbeteg volt az alkalmi kémikus Elmondta: a Jós utca 8. szám kilencedik emeleti 28-as lakasaban a 37 éves. rokkant­nyugdíjas, ideggondozás alatt álló Módi Lajos fürdőszobá­jában - vegyi laboratórium maradványát fedezték fel. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint Mádi a mosógép cent­rifugáját használta bizonyos anyagok szárítására, illetve szétválasztására. A kotyvasztás következetében tűz, majd rob­banás keletkezett a helyiség­ben. A lángok tovább terjed­tek a szobába, ahol nagyobb menynyiségű robbanóanyagot Pirotechnikai eszköz, feltehetően 30 kilogramm TNT, vagy annak energiájával egyenértékű robbanóanyag okozta szeptember 14-én hajnalban a békásmegyeri pa­nelházrobbanást, amelynek következtében heten meg­haltak, míg az anyagi kár 200 millió forintra tehető. Az ügyben lezárult elsődleges vizsgálat eredményeiről Bod­rácska János vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány tartott hétfőn sajtótájékoztatót. tárolt. Az ott bekövetkezett de­tonáció okozta a tragédiát. Bodrácska János hangsú­lyozta, hogy a gázrobbanás teljes bizonyossággal kizárha­tó. A vegyészek azonban tovább folytatják a vizsgálatot, hogy egészen pontosan meg­állapíthassák az anyagok ösz­szetételét. Kérdésekre válaszul elhang­zott: a rendőrség nem talált írá­sos lakossági bejelentést Mádi tevékenységéről. Mádi azon­ban járt a 111. kerületi rend­őrségen, ahol egy évvel ezelőtt kijelentette: meg akarják őt mérgezni. Miután kiderült róla, hogy ideggondozás alatt áll, ráadásul skizofréniában szen­ved, az ügyet az orvosokhoz továbbították. Mádiról az is ki­derült: rendkívül zárkózott volt, senkivel nem tartott kap­csolatot. így a rendőrségnek nincs információja arról, hogy bárkinek is eladta volna az általa előállított pirotechnikai eszközöket. Feltételezések sze­rint ezeket csupán saját vé­delmére gyártotta. Egyelőre arról sincs tudomása a rendőr­ségnek, hogy az alkalmi kémi­kus honnan szerezte be a piro­technikai eszközök előállításá­hoz szükséges alapanyagot, bár ezek egy része kereskedelmi forgalomban legálisan kapható. Százezer a félmillióért S/.ázezer forint jutalmat adtak át hétfőn Körüs Fe­rencnek a tatabányai múzeum­ban azért, mert beszolgáltatta a családi háza udvarán talált kin­cset Körüs Ferenc vízvezeték­árok ásása közben csaknem 4000 darab ezüstérmét tartal­mazó cserépedényre bukkant, amit azonnal átadott a helyi múzeumnak. A szép gyűjte­ményben a tatárjárás előtti korszakból, III. Béla, II. And­rás és IV. Béla uralkodása ide­jéből egyaránt található vékony és vastag ezüstlemezből vert fizetőeszköz. A szakemberek a lelet értékét félmillió forintra becsülik. Országgyűlés Korrupcióellenes bizottság Az Országgyűlés hétfőn dél­után megkezdte az őszi ülés­szak 7. plenáris munkanapját. A képviselők folytatták a hon­védelemről szóló törvényja­vaslat általános vitáját, vala­mint ahhoz kapcsolódóan az alkotmány módosítására vo­natkozó előterjesztés tárgyalá­sát A hétfői napirenden szere­pelt még a Polgári törvény­könyv egyes rendelkezéseinek módosítását indítványozó tör­vényjavaslat, valamint a Fi­desz MDF közös vagyonszer­zéséi vizsgáló bizottság felállí­tásáról szóló határozati javas­lat. Napirend előtt a képviselők megszavazták a Király Zoltán és Körösi Imre független kép­viselőknek a súlyos gazdasági és politikai összefonódásokat, a korrupciót és azok okát fel­táró vizsgálóbizottság felállítá­sára benyújtott indítványának sürgős tárgyalását. Király Zo­ltán a korrupció legfőbb okát abban látja, hogy hazánkban a viszonylagos politikai stabili­tás árnyékában kíméletlen gaz­dasági polgárháború dúl a va­gyo'nért és ezen keresztül a gazdasági és politikai hatalom megszerzéséért. A javaslat sze­rint a vizsgálóbizottság mun­káját az Állami Számvevőszék vizsgálataira kell alapozni. A bizottságnak jövő év március 30-ig kellene jelentését elké­szítenie. Expóegyeztetés Együtt könnyebb lenne \ki figyelemmel kisé­ri az 19Ö6-OS Világkiál­lítás előkészületeit ta­pasztalhatja. hogy egy ideje a rendezők próbál­ják jobban az expo kö­rébe vonni a „Vidék­Magyarországot". Még­pedig arra buzdítva, tér­ségenként fogjanak ösz­sze, s közös cxpókiegé­szitő rendezvényekkel csatlakozzanak a fővá­rosi programhoz. Teg­nap Szegeden, a város­házán arról esett szó, hogy a csongrádiak és a békés megyeiek mit ajánlanak, és azt hogyan tudják összehangolni. A Szegedi Expo Koordiná­ciós Bizottság által összehívott - s dr Ványai Éva alpolgár­mester által vezetett - meg­beszélésen a pályázó, valamint az énntett települések képvise­lői próbálták egyeztetni az el­képzeléseiket. Arról esett szó, min' tehetne összekapcsolni, programcsomaggá összeállí­tón a különböző terveket, s úgy felajánlani azokat a vi­lágfi • 4 lítási rendezőirodának. Kiderült, a térségben nagyon sofi i olyan pályázat, illetve az ezután pályázatként be­adandó elképzelés, aminek kö­zelebbi időpontját még nem tudják meghatározni, imígyen aztán az egyeztetés meglehető­sen nehézkes. A beszélgetés - amelyen részt vett Bito Sándor, a régió expo-felelőse is - ennek követ­keztében inkább a tájékozódás felé fordult. A jelenlévők a pénzügyi lehetőségekről érdek­lődtek, különösen az újabban kilátásba helyezett cfmzett cél­támogatásokról.Elhangzott, a tervezett bevételek megelőle­gezéséből támogassák a non­profit szervezetek rendezvé­nyeit, a kulturális, a tudomá­nyos és a sporteseményeket. Simoncsics János szegedi kép­viselő arra tett javaslatot, a nonprofit rendezvények segíté­sére az önkormányzatok a kö­vetkező évek költségvetéseiben képezzenek majd pénzalapot, amelyből pályázattal lehet tá­mogatást elnyerni. A tanácskozáson résztvevők megállapodtak abban, hogy a térség vállalkozóinak, szakem­bereinek erejében bízva kélje a régió azt a lehetőséget, hogy Budapesten, az expo területén az alföldi tájegységet bemutató tájházat mi tervezzük, építsük fel és üzemeltessük. Szabó Magdolna Kiszombor eddig kibekkelte A polgármester félti a nyugalmat (Folytatás az 1. oldalról.) na, ha a község központján ke­resztül bonyolódna le a hatal­mas forgalom. Félelmükben ­szó szerint - már előre repe­deznek a házfalak. A járművek hosszas várakozása miatti sze­métözön és a nemkívánatos ha­tárhelyzet réme máris sokak gondolatában kísért. Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Nagy Tibor, a falu polgármestere elújságolta: ­Eddig ügyes hátvédtaktikákkal sikerült kibekkelnünk a köz­séget átszelő nemzetközi út megnyitását. Szinte tragikus lenne, ha például a nagylaki­hoz hasonló zűrzavar költözne be a nyugalmas településre. A fiatal polgármester szerint csakis a helységet elkerülő or­szágút kiépítésével - amely az úgynevezett Haleszi-rámpánál csatlakozna rá a 43-as főútra ­lehetne megoldani ezt a prob­lémát. Természetesen ehhez nagyobb központi pénzáldo­zatokra lesz szükség, de hosz­szabb távon megéri. Olasz Tibor A szentesi vörös színre lép A húsmarha tartás az állatte­nyésztés egészéhez hasonlóan igen súlyos jövedelmezőségi gondokkal küzd. A világpiacon tömegárura nincs szükség, hisz a fizetőképes piacokon enélkül is magasak a marhahús kész­letek. Az árak nem tükrözik a ráfordításokat, a gazdag álla­mok támogatásokkal fizetik ki termelőiket. Ebben a hely­zetben kell azokat a piaci rése­ket megtalálnunk, melyhez a gazdaságos tartási módokat, és a magyarországi viszonyokhoz alkalmazkodott fajtákat hoz­zárendelve jelentős termelői kör találhatja meg megélhe­tését. Az államigazdaságból rész­vénytársasággá alakult Pan­kotai Agrár Rt. szentesi köz­pontjában, a Klauzál utca 17­ben ma délután 1 órakor mutatják be az érdeklődőknek az ország egyetlen, Magyaror­szágon kitenyésztett húsmarha fajtáját, a szentesi vörös mar­hát. Figyelmet érdemlő a sze­rény tákarmányigénye és kivá­ló húsformái. A szerződéses és bérhfzlalási lehetőségek nagy­és kisvállalakozói körben egyaránt érdeklődésre tarthat­nak számot, melynek részle­teiről a Pick Rt.,állatforgalmi vezetője fog szólni. rVjost, hogy a centenáriumi ünnepségek kapcsán élet­-xt-l müvéhez méltó - divatos szóval - publicitást kapott a század egyik legnagyobb tudósa, talán-tán a Szent-Györ­gyi név lett oly ismertté, mint a könnyűzenei toplistaveze­tőké. (Bocsátassék meg a méltatlan összehasonlítás, de mondandóm éppen ebben a kényszerű, de kézenfekvő összevetésben rejlik.) Csak fülelni kellett kicsit az emlék­ünnepséget megelőző napokban, s a figyelő egy szomorú tapasztalattal „gazdagodhatott": tizen-huszonéveseink többségében - a korhatárral nem merészkedem feljebb ­nem ébresztett értelmes mondatokban megfogalmazható ismereteket Szent-Györgyi Albert neve. Még itt sem, ahol élt és alkotott az egyik magyar Nobel-díjas. S hogy van be­lőlük több is - mármint magyar származású Nobel-dl­jasból -, az már a harmincas, negyvenes, ötvenes gene­ráció jó néhány tagjának is új infomáció. S vajon hányan tudnának sorolni dijazatlan, de külhonban ismert és elismert magyar tudósokat? A toplistákat végig fújó ifjak és a nemzeti tizenegyet fejből soroló éltesebbek számára nem megjegyzendők a tudományban netán világrekordot döntő honfitárs gondolkodók. flj gyan miért is érdemelnének figyelmet azok, akiket hi­vatalosan is leértékelnek, akik csak a szürkeállo­mányukkal kufárkodhatnak, mert nem kapnak - több tízmilliós - alkotásra serkentő ihlet-pénzeket. Nekik itt pénzből is annyi jár, mint népszerűségből. Ez utóbbira nem is ácsingóznak, hisz az exhibicionizmus áll tőlük a legtávolabb. Dotációból is csak éppen annyi kéne nékik, hogy kitudománykodhassanak nem egyszeri bemutatóra szóló produkciókat. Persze alkothatnak még Nobel-díjas felfedezést is, ha idejében elindulnak Európa felé, vagy még kicsit messzebb. De kár lenne értük, végtére milyen büszkén hangoztatjuk: Szent-Györgyi itthoni felfedezésé­ért kapta meg a tudományos világ legmagasabb elisme­rését, az első helyet a nehéz műfaj toplistáján. I (_/' Á-cfi^o-,' ploteju^ • Illegális fegyvergyár a Rigó utcában? Kilöttyent, amit öntöttek (Folytatás az I. oldalról.) - A nyomozati érdekek miatt meg kell elégedniük az eddigiekkel, új információval nem szolgálhatok - válaszolta. • Tényleg illegális fegyver­gyár volt a Rigó utcában? - Valóban gyártottak olyan alkatrészeket, amelyek kézi­fegyverekhez valók. De még azt sem tudjuk, ki lehetett a megrendelő, hová szállítottak • •• és a többi. Folyik a nyomozás, elképzelhető, hogy még mások is érdekeltek az ügyben. Egye­lőre türelmet kérünk. • Mikorra várható a sajtó tájékoztatása? - Remélem - mondta az ORFK főmunkatársa -, már ezen a héten konkrét adatokkal szolgálhatunk. V. F. S. • Dr. Erich Kussbach, Auszt­ria rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete tegnap dél­után tisztelgő látogatást tett dr. Lehmann Istvánnál, a megyei közgyűlés elnökénél. Kussbach úr, amint azt kérdésünkre el­mondta, kettős céllal érkezett a Tisza parti városba: mivel elő­szörjár a megyében (januárban foglalta el helyét a nagykö­vetségen) ellátogatott a megyei közgyújésbe, valamint részt vett a JATE osztrák tanszékén rendezett tanácskozáson. (Egyébként ilyen tanszék Eu­rópában még nem működik, Amerikában van kettő.) Tegnapi megbeszéléseinek fő témája a gazdasági együtt­működés volt, különös tekin­tettel az idegenforgalom fej­lesztésére. Sajnos, a szomszéd­ságban, pontosabban a kis-Ju­goszláviában és a volt délszláv köztársaságokban kialakult helyzet miatt valamelyest csökkent az érdeklődés a be­fektetések iránt, bár Kussbach űr nagyon reméli, hogy hama­rosan véget érnek a konfliktu­sok és ismét fellendül a forga­lom, a kereskedelmi együttmű­ködés is. Lapunk munkatársának kér­Az osztrák nagykövet Szegeden dése arra irányult, hogy elé­gedett-e az osztrák fél a ma­gyar-osztrák gazdasági kapcso­latok alakulásával? A nagykö­vet válasza: - Elégedettek vagyunk ezekkel a kapcsolatokkal. Több mint 4000 osztrák cég működik együtt magyar part­nerekkel, illetve befektetőként van jelen a magyar piacon. Magyarország Ausztria szá­Fotó: Nagy László mára a kelet-európai államok közül a legfontosabb és legje­lentősebb partnerünk, de a világ országai között is az 5. helyen áll az árucsereforgalmat illetően. De nem csak a gaz­dasági, hanem a politikai szempontok is fontosak, mert szomszédok vagyunk, ugye­bár... Örülünk, hogy a politikai helyzet is stabil, így a jövőt illetően támogatásunkra szá­míthatnak, hiszen a befektető cégek számításai helyénva­lónak bizonyulnak. Kussbach úr arra a kérdé­sünkre, hogy a magyar úthá­lózat kiépítésében milyen mér­tékben vesznek részt az osztrák cégek, azt válaszolta, hogy az Expo kezdetéig a a Bécs-Bu­dapest autóutat egy már élő megállapodás alapján közösen fogják kiépíteni. Ezenkívül az osztrák mélyépítő vállalatok más utak építésében is részt vesznek, természetesen ez a munka nagy anyagi kiadásokat igényel, ebben azonban az Eu­rópai Fejlesztési Bank is nyil­vánvalóan segítségére siet a magyar befektetőknek. Dr. Erich Kussbach nagy­követ hamarosan ismét Sze­gedre és környékére látogat, szavai szerint tájékozódni akar az osztrák befektetési lehetősé­gekről a gazdaságban és az idegenforgalomban, továbbá fel akarja mérni a kulturális együttműködés feltételeit is. Kisimre Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom