Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25 / 224. szám

SZOMBAT, 1993. SZEPT. 25. BELÜGYEINK 3 Hatpárti megállapodás Konszenzus a honvédelmi törvényről A hat parlamenti párt - MDF, SZDSZ, 36-ok, MSZP, Fidesz, KDNP - képviselői pénteken délelőtt a Honvédelmi Minisztériumban aláírták a honvédelmi törvényhez benyújtandó módositó javaslatcsomagot. Ezzel elhárult az akadály a kétharmados többséget igénylő jogszabály parlamenti elfogadása elől. (Az MSZP egyúttal - hatodikként - aláírta a másik öt párt által már a múlt héten jóváhagyott, a törvényhez szükséges alkotmánymódosítási javaslatot is.) Az aláírást követően a pártok képviselői sajtótájékoztatón mondták el rövid véleményüket. Perjés Gábor (MDF): Boldog vagyok, hogy hároméves munka után megszületett a hatpárti megállapodás és modern, az európai normáknak megfelelő honvédelmi törvény születik. Mécs Imre (SZDSZ): - A májusban megkezdődött hatpárti egyeztetés óta az eredetileg beterjesztett tervezet lényegesen megváltozott, minden irányból kiegyensúlyozott, megfelelő garanciákat ad, így remélhetőleg hosszú életű törvény lesz. Bejczy Sándor (36-ok): Remélem, hogy a Parlamentben is konszenzusos szellemű vita alakul ki a honvédelmi törvényjavaslatról. Szili Sándor (MSZP): - Olyan törvényt sikerült alkotni, amelyet esetleges kormányváltáskor sem kell módosítani. Wachler Tamás (Fidesz): Az induláskor az álláspontok rendkívül távol voltak egymástól, végül sikerült, valahol az út közepén találkozni. Hasznos Miklós (KDNP): Úgy sikerült konszenzust kialakítani, hogy senkinek sem kellett véleményét alapvetően megváltoztatnia, így senki nem érezheti magát vesztesnek. Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy a Fidesz önálló egyéni módosító indítványcsomag benyújtására készül, de ez nem érinti a konszenzussal jóváhagyott részeket. A pártok képviselői kifejtették, hogy a határőrség jogállásáról megmaradtak a markáns véleménykülönbségek. Ezért az alkotmányt csak úgy módosítják, hogy a határőrség a jövőben nemcsak fegyveres erő, hanem rendészeti szerv is lesz. Hende Csaba, a Honvédelmi Minisztérium kabinettitkára elmonda, hogy a politikai egyeztető tárgyalások eredményeként kibővült az Országgyűlés hatásköre, így a jövőben a Parlament határozza meg a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési tervét. Háborús veszély esetén is az Országgyűlés dönt az általános mozgósításról, nem a kormány, ahogy az eredetileg szerepelt. Az egyeztető tárgyalások során ugyanakkor más területen kibővült a kormány hatásköre: egy esetlegs váratlan támadás elhárításáról a kabinet hivatott intézkedni. Ugyancsak kompromisszumos megoldás, hogy a jövőben a honvédelmi miniszter nem adhat utasítást a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Ez a jog csak a Magyar Honvédség parancsnokát érintően illeti meg. • Tv: csak semmi izgalom A felügyelőbizottság értékel (Budapesti tudósítónktól.) Megtudtuk Rományi Bélától, a televízió elnöki hivatalának igazgatójától, aki a tévé felügyelőbizottságának a titkára, hogy a bizottság eddigi munkájában nem volt semmi izgalmas. Megalakulása sem rendkívüli, hiszen a televízió szervezeti és működési szabályzata ezt tavasz óta lehetővé teszi. • Miért épp most , jöttek létre"? - Szeptember 14-én alakult meg a bizottság, kilenc taggal, én a titkár nem vagyok tagja, hanem a tevékenységet koordinálom - mondja Rományi Béla. - Még két tag hiányzik. Egyébként az összes tagot az elnök, illetve az elnöki jogokat gyakorló alelnök kéri föl a közélet jelesei közül. Amíg a régi műsorkészítési gyakorlat folyt, nem lett volna értelme megalakítani egy új testületet, azután a nyár, a szabadságolások lassították az eseményeket. A felügyelőbizottság feladata, hogy a közszolgálatiság egészét értékelje, nem pedig az egyes műsorokat. Az értékelés természetesen mindig utólag történik. Negyedévenként köteles a bizottság Írásos értékelést készíteni, amit megküld a tévé mindenkori elnökének és a Parlament kulturális bizottságának, valamint nyilvánosságra is hozza. A negyedéves terminus nem köti a felügyelőket abban, hogy ne üljenek össze, s ne készítsenek értékelést hamarabb is, ha az élet úgy kívánja. • A dátumokból látszik, nem az izgalmak miatt jött létre most a felügyelőbizottság. De van-e már valamilyen véleményük a jelenlegi eseményekről? - Amikor a megalakulása után a bizottság először összeült, akkor még előtte voltunk a közhírre jutott eseményeknek. Legközelebb október 5-én ülésezünk, bizonyos, hogy téma lesz a kialakult helyzet, amiről az értékelésünket nyilvánosságra fogjuk hozni. • A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) október l-jétől nem változtatja meg a motorhajtó anyagok, vagyis a motorbenzin és a gázolaj termelői és fogyasztói árát - mondta az MTI érdeklődésére József Gábor, a MOL ügyvezető igazgatója. Hozzátette: egyelőre semmi sem indokolja a belföldi árak változtatását. A MOL árképzése már az európai piaci viszonyokat követi. Ez azt jelenti, hogy a világpiac ármozgásait Nem változik a benzinár figyelembe véve minden hónap utolsó napjaiban állapítja meg a következő hónapra érvényes termelői és fogyasztói árakat. Az Oroszországban lezajlott politikai események egyelőre nem éreztetik hatásukat. Az olajpiac viszonylag kis mértékben reagált a történtekre. r V j indig a politika, a szociális és egyéb gondok kerülil/J nek tollhegyre. írjatok már valami szépet, szívderítőt, az ősz beköszöntéről, az ökörnyálas, verőfényes tájról, mondja egyik kollegám. Igaza van, hiszen a napokban csavarodott őszbe a természet feje, bár ezt csak a hűvös, időnként ködös reggeleken érezzük, nappal még kényeztet bennünket a vénasszonyok nyara. Meg abban is igazat adok neki, hogy ennek az évszaknak szintén megvan a maga szépsége, csak keveset dicsérjük. Pedig... Hogy ne szaporíisam a szót, nekem az ősz mindig az aranyló kukoricatáblákat, az erdők csodálatos színorgiáját, a puha avarszőnyeget és a tőkéken csillogó kövér szőlőfürtöket jelenti. Meg a szüretet. Az előkészületekkel, a lebonyolítással, az eredményes munkát követő sziesztával. És a musttal. Apropó, must. Témánál vagyunk! Az erjedőben lévő, zavaros szőlőlé szüret után sokak kedvenc itala. Meg a murci, amely kicsit később kerül az asztalra, akkor, amikor már valamelyest csípősebb a szőlőlé... í \j o, de nem borkészítés technológiájáról akarok szót LiJ ejteni, hanem arról, hogy hol ihat ilyentájt mustot a városi ember. Persze, azt én is tudom, hogy a termelőknél, ismerősöknél, kiskerttulajdonos barátnál. De, ha leszállok a villamosról, a troliról s betérek az első vendéglőbe, kiskocsmába, vajon kérhetek-e két deci mustot? Kérni kérhetek. Csak nem kapok. Sajnálattal, egy kis szánalommal néznek rám a vendéglősök és inkább a kisfóccsöt javasolják... Mindez arról jutott eszembe, hogy a napokban testvérvárosunkban, Darmstadban jártunk, s a környék csodálatos borvidékein most szüretelnek. Hangot adtunk elismerésünknek a rendezett, példás ültetvények láttán és érdeklődtünk a szüret ottani szokásai felől. Házigazdánk azonmód kiselőadást tartott mindarról, ami a Majna-Neckar-Rajnavidéki bortermelőknél ilyenkor szokás, gyakorlat, s azt is hozzátette, hogy elutazásunk előtt okvetlenül meg kell kóstolnunk a Federweiss-ot és a Zwiebelkuchen-t, ami nem más a mi szép anyanyelvünkön, mint must és hagymatorta. A szót tett követte: betértünk az első vendéglőbe, ahol csak must volt, a hagymás lepény (mert én inkább annak nevezném) éppen akkor fogyott el. Semmi gond, egyik pincér gyorsan elszaladt valahova és öt perc múlva ott volt előttünk a kívánt étel. Mivel nem helyben akartuk elfogyasztani, szépen becsomagolták, a mustot üvegbe töltötték és indulhattunk. A kisfröccsöt nem javasolták. Most veszem észre: már megint az összehasonlítás, kedvezőtlen vonatkozásaival... Bővítik a gyermeknevelési támogatottak körét A kormány több pontban módosítani és kiegészíteni javasolja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényt - hangzott el a a kabinet csütörtöki üléséről szőlő tegnap délelőtti kormányszóvivői tájékoztatón. A részletekről Lakner Zoltán népjóléti államtitkár-helyettes elmondta: jelentős tartalmi módosításokat csak a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál és a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjának szabályozásánál terveznek. A munkanélküliekkel kapcsolatosan lehetővé kívánják tenni, hogy közvetlenül az önkormányzatok is felajánlhassanak közhasznú munkát vagy más foglalkoztatási lehetőséget a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülieknek. Szigorítást javasol a kormányzat arra nézve, hogy amennyiben a tartósan munkanélküliek nem fogadják el a számukra felkínált munkát, az önkormányzat megítélésétől függően 6-12 hónapig megvonják tőlük a jövedelempótló támogatást. A kormány bővíteni javasolja a gyermeknevelési támogatásban részesülők körét. Az elképzelések értelmében az a többgyermekes anya is támogatáshoz jutna, akinek legkisebb gyermeke nem éri el a 3 éves életkort. A gyermeknevelési támogatásra (GYET) jelenleg azok a többgyermekes anyák jogosultak, akiknek valamennyi gyermeke 3 éven felüli. Mivel azonban sokan nem tudják megszerezni a Gyes-hez szükséges 180 napos biztosítási időt, a GYET-re pedig még nem jogosultak, e családok jövedelem nélkül maradnak. Ez indokolja a módosítást. A fogyatékosságokhoz kapcsolódó ellátásokat - a mozgássérültek közlekedési támogatását, a rokkantsági járadékot és a vakok személyi járadékát - a fogyatékosok intézményeiben esedékes térítési díjak alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a hatályos törvény nem tekinti jövedelemnek. A kormány azonban célszerűnek tartaná, ha ezen jövedelmeket figyelembe vennék a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díj megállapításakor. Azt is szorgalmazza, hogy a beutaló önkormányzat helyett a jövőben a fenntartó önkormányzat élhessen a díjmegállapítás jogával. • Fórum Pálly G. Istvánnal Ború és sajtóháború A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezetének székházában fórumot rendeztek tegnap este Pálfy G. István, a Televízió Híradó és a Hét főszerkesztőjével, valamint Kása Csabával, a Magyar Újságírók Közössége elnökével. A résztvevők előbb a belpolitika és a tömegtájékoztatás kérdéskörében és összefüggéseiben merítkezhettek meg Kósa Csaba referátuma nyomán. A MUK elnöke saját szavaival nyomatékosította, hogy a Szárszói találkozón elmondottakat ismétli meg e helyen is a sajtó és belpolitikai helyzet vonatkozásában, majd éberségre szólította a jelenlévőket, minden szavának pontos megfigyelésére, mert várhatóan itt is elferdítik majd mondanivalóját. Mindezek után levezetésében oda jutott, hogy a hitelesen tájékoztató tisztességes újságírók kisebbségben vannak, de Fábri Zoltánt idézte ehhez: A kisebbség. nagyság. Pálfy G. István a negyedik hatalmi ág mivoltában elemezte a sajtót, majd kitért a sajtó szereptévesztéseire, amelynek egyik nem óhajtott eredménye, hogy az újságok már 1990 őszére belevezették az országot egy apatikus hangulatba, teljes borút és kilátástalanságot sugallva. Előadásában a főszerkesztő kitért a kinevezése és leváltása, majd visszahelyezése körüli időszakra, s kérdésre válaszolva elmondotta: véleménye szerint a társadalomtudományok között a ...lógia végződésűek (értsd; pl. szociológia) kevésbé tudományok, mint például a történettudomány. A Televízió körül keltett újbóli, sajtó által teremtett helyzetet és az új háborúságot kérdésre válaszolva röviden érintette. Minderről külön is megkérdeztük Pálfy G. Istvánt: • Egyfajta közhangulatnak és fegyelmi állapotnak kifejeződése a Televízióban bekövetkezett, kis létszámú munkamegtagadás? - Nem biztos, hogy a Televízió ügyei attól megnagyobbodhatnak, hogy a tv műsorát sokan nézik. A dolgokat összefüggéseikben kell látni. Ezt az ügyet nagyobb dologként kezelik az országban. mint ahogy kellene. Bár nem vagyok beavatva és nem is vagyok illetékes az ügyben, de úgy érzem egyszerű a helyzet: vannak törvények, amelyeket be kell tartani és azután lehet vitázni, hogy tartalmilag kinek miképpen van igaza. • A sztrájk ügy túlnőtt önmagán, de éppen a Televízió csinált eseményt belőle, amikor közhírré tette, mintegy főműsor helyett. - Én a dolgok eredőjét látom hibásnak. Átéltem én már elég furcsa helyzeteket a Tv-ben és amikor a kollégáimnak, a Tv-híradósoknak a fejében megfogamzódott az, hogy esetleg a sztrájk fegyverét kellene bevetni, mindig azt mondtam: a vízművek vezérigazgatója sohasem adhatja ki azt a jelszót, hogy záiják el a vízcsapot. B. P. Költségvetési hiány: 147,3 milliárd forint Augusztusban 9,2 milliárd forinttal emelkedett a költségvetési mérleg hiánya, fgy az eddigi deficit a hónap végén elérte a 147,3 milliárd forintot. A hiány alakulásában továbbra is az elmaradt privatizációs bevételek játszották a legdöntőbb szerepet. Minderről a Pénzügyminisztérium pénteken tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. A központi költségvetés adósságszolgálatra ebben az évben nettó értékben 58,5 milliárd forintot fordított. Ez úgy alakult ki, hogy az adósságszolgálati kiadások 98,6 milliárd forintot tettek ki, míg a bevételek elérték a 40,1 milliárd forintot. A kiadások döntő többsége kamatfizetés volt, amelynek összege 86,5 milliárd forintot ért el. A kamatok meghatározó hányadát a költségvetés a Magyar Nemzeti Banknak fizette. Az állami kötvények kamata a költségvetésnek 4,7 milliárd forintjába került, mfg a kincstárjegyek kamatára 19,2 milliárd forintot fizetett ki. A bevételek elsősorban a lakossági takarékbetéteket és értékpapírokat terhelő kamatadóból származtak, valamint jelentós volt az államkölcsön-törlesztés, az állami alapjuttatás járadéka és a jamburgi gázszállftás árbevétele. A korábbi esztendők garanciavállalása az idén a költségvetést 6,5 milliárd forinttal terhelte. A hiány finanszírozásában növekedett az értékpapírok kibocsátásából származó források aránya. Ez elérte a 118,9 milliárd forintot, ami 81 százalékot jelent. Az arány júliushoz képest 4 százalékponttal esett vissza. Augusztus végéig a Pénzügyminisztérium mintegy 150 milliárd forint összegű, egy évnél hosszabb futamidejű államkötvényt bocsátott ki. A kincstárjegy-állomány a VIII. hónapban csökkent, mégpedig 8,5 milliárd forinttal. Ez a diszkont kincstárjegyek állományának visszaesésével magyarázható. OTF-kamatemelések Az OTP néhány héten belül emeli - differenciáltan - egyes betéti kamatait. A változások mértékéről még nem született döntés. Mindez részben annak a következménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön döntött egyes refinanszírozási kamatok emeléséről. Széles körű betéti kamatemelésre azért nem kerülhet sor, mert a bank kihelyezés-állománya számottevő részének hozama változatlanul alacsonyabb a pénzpiaci kamatszintnél. A több mint százmilliárd forintos államkötvény-állomány éves kamata mintegy 17 százalék. A kincstáljegyek hozama 14—15 százalék, s a kötelező jegybanki tartalékra befizetett összeg 2 százalékos kamatot biztosít az OTP-nek. Ameddig ezeknél a tételeknél nem lesz kamatemelkedés, a banknak nincs lehetősége a betéti kamatokat széles körűen emelni a pénzintézet jövedelmi helyzetének veszélyeztetése nélkül.