Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25 / 224. szám

kentaur • Mi az a ..kéziszerszám ALAPÍTVA: 1910-BEN SZOMBAT, 1993. SZEPT. 25., 83/224. ARA: 15 FT Fotó: Schmidt Andrea • A Bay Zoltán Alapítvány elsőszülöttje m Az elmélettől a termékig Megnyílt a biotechnológiai kutatóintézet Az elsőség lehetséges elő­nyeit Szeged nyerte el azzal, hogy az új alkalmazott kutatási intézményhálózat első létesít­ménye, a Bay Zoltán Alapít­vány biotechnológiai intézete itt nyfit meg tegnap. Az elmé­leti kutatások és az ipari ter­melés közötti összekötő kapocs szerepét vállaló kutató-fej­lesztő intézet mellett ráadásul a következő lépcső, az innová­ciós park, vagy technológiai központ létrehozása is szerepel a távlati tervekben, amelyet ugyancsak az OMFB bábásko­dásával kívánnak életre hívni. Mindez nem történhetne meg, ha Szegeden és a régióban nem lenne alapkutatási bázis: akadémiai intézetek, felsőokta­tási intézmények, mezőgazda­sági és élelmiszeripari kutató­helyek. A másik komoly fel­tétel - az önkormányzat foga­dókészségén túl - az volt, hogy a városi büdzséből is egé­szítsék ki a nagyberuházás költségeit; a szegedi önkor­mányzat 10 millió forinttal gyarapította az alapítványi számlát. Mindazonáltal: e munka­helyeket is teremtő és anyagi előnyöket ígérő új kutatási centrum megnyitásának van egy felemelő mozzanata; jel­képe lehetne a város legújabb intézménye a folyamatosság és a változás szép és hasznos együttesének. A szegedi - a magyar és nemzetközi - tudo­mányosság két nagy alakja, Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán közel egyidőben kerül­tek az itteni egyetemre és itt köttetett strig tartó barátságuk; a magyar Nobel-dfjasra a na­pokban emlékezett egyeteme és városa, most pedig a Bay Zoltánról elnevezett alapítvány és intézményhálózat első létesítménye nyflt meg. Az ünnepi alkalom díszvendége volt Bay Zoltán özvegye. Ugyancsak eljött dr. Paul Krü­ger, német kutatási és tech­nológiai miniszter; a magyar intézményhálózatot ugyanis a német Fraunhofer-intézetek mintájára tervezték és jelentős német anyagi segítséggel va­lósítják meg. Itt volt az ötlet­gazda miniszter, dr. Pungor Ernő akadémikus, az OMFB elnöke, dr. Keviczky László, az MTA főtitkára, dr. Szabó László földművelésügyi mi­niszter. Az SZBK dísztermé­ben tartott nyitóünnepség szónoka volt rajtuk kívül Sze­ged polgármestere, dr. Lippai Pál és a JATE rektora, dr. Csirik János. Valamennyien megtekintették az újszegedi újszülött intézményt, amelynek kutatógárdája dr. Nemcsók János igazgató, tanszékvezető egyetemi tanár irányításával már javában dolgozik. Ezért is sikerülhetett már a tegnapi ünnepnapon aláírni az intézet első munkaszerződését, ame­lyet a Szekszárdi Mezőgazda­sági Kombináttal nagy értékű termékek, köztük biopezsgő előállítására kötöttek. (További részletek az intézet megnyi­tásáról az 5. oldalon.) • Magyai állampolgár az áldozat Gyilkosság a kaszinóban A Zakarpatie Szállóban nemrég nyílt meg ukrán-ma­gyar közös vállalkozásban Ungváron a kaszinó, melynek játéktermében valutáért és kuponért egyaránt szerencsét próbálhatnak azok, akiknek pénzük van és így akarnak szórakozni. A minap azonban nem szórakozás céljából lépett be az egyik „vendég" a ka­szinóba. Fegyvert fogott a magyar állampolgárságú pénz­tárosra, majd nem sokat gon­dolkozott lelőtte azt és ma­gához ragadván a páncélszek­rényben talált 60 ezer dollárt, az emeleti ablakon át kiugorva távozott. A bűnüldöző szervek né­hány óra múltán a határőrség segítségével az ukrán-magyar határon fogták el a külföldre menekülő tettest, aki, mint kitűnt kárpátaljai lakos. Az ügyben a nyomozás tovább tart. Moszkvai lövöldözés « - halálos áldozatokkal Borisz Jelcin felszólította az orosz parlamentben tartózkodó fegyvereseket a birtokukban lévő lőfegyverek átadására. A moszkvai polgármesteri hiva­taltól kapott tájékoztatása sze­rint a korábban közöltnél lé­nyegesen több, mintegy ezer lőfegyver került csütörtökön a tüntetők kezébe. A parlamenti őrséget pénteken az államfő a belügyminisztériumnak rendel­te alá. Közben Pavel Gracsov vé­delmi miniszter közölte: a csütörtök esti, két halálos áldo­zatot követelő lövöldözés után parancsot adott arra, hogy tá­madás esetén azonnal nyisson tüzet a katonai objektumok őr­sége. A történtek miatt mege­rősítették a parlament körüli rendőri erőket. Hármas kor­dont vontak az épület köré, hogy megakadályozzák a fegy­veresek kijutását a városba. (Folytatás a 2. oldalon.) Vasárnap: óraigazítás A hét végén - szeptember 26-án vasárnap, hajnali 3 órakor - végetér a nyári időszámítás. Hivatalosan ekkor kell az időmérő szerkezetek mutatóját 3-ról 2 órára visszaállítani. Az óraigazítás miatt nem változik a MÁV, a Volán, a \lahart és a Malév menetrendje. Frank József és Szabó János. (Fotó: Nagy László) • Miniszteri kóstoló Szegedi kutatók kenyere Ha már Szegeden járt a földművelésügyi miniszter, szerét ejtette, hogy egy látoga­tás erejéig ismerkedjen a Ga­bonatermesztési Kutatóintézet tevékenységével. Szerencsére nem kellett az alapoknál kez­deni a vizsgálódást, hisz a Sza­bó János kíséretében lévő, a kutatási témákért felelős he­lyettes államtitkár, Manninger Sándor, és a gabonakutatóban másfél évtizedet eltöltő Ma­gassy Dániel, a minisztérium tudományszervezési és oktatási osztályának vezetője előzete­sen felkészítették az itteni leckéből. (Folytatás az 5. oldalon.) Kormányjavaslat Antall József miniszterelnök a kormány nevében azt javasolja, hogy 1994. május 3. és augusz­tus 2-a között tartsák meg a parlamenti választásokat, mert ez felel meg az alkotmány rendel­kezésének - közölte Kajdi Jó­zsef, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájé­koztatón. A kormányfő ezt a ja­vaslatát csütörtökön levélben küldte el Göncz Árpád állam­főnek a kabinet ülése után. Kajdi József elmondta, hogy a kormány azért alakította ki állás­pontját a választások időpontjá­ról, mert a sajtóban erről vita alakult ki, és szóba került a má­jus 3-a előtti lehetséges időpont is, ami a kormány véleménye szerint nem felel meg az alkot­mány rendelkezésének. Magyar-román határtalálkozó Már csak a kormányközi megállapodás hiányzik ahhoz, hogy megkezdődjön a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti határátkelő épí­tése - hangzott el pénteken Kis­zomboron, ahol Temes és Csongrád megyei önkormányzati vezetők tárgyaltak az új határát­kelő létesítésének lehetőségéről. A találkozót a Duna Liga és a Prizma Alapítvány szervezte. Az új határátkelő - egy rep­rezentatív felmérés szerint ­jelentősen, körülbelül 50 szá­zalékkal csökkentené a zsúfolt Nagylak forgalmát. A kiépí­téshez szükséges terveket mind­két fél elkészttette, rendelkeznek a szükséges anyagiakkal is. A találkozón megállapodtak abban, hogy a magyar fél elküldi tanul­mányozásra a határátkelő hazai oldalának terveit a Temes me­gyei illetékeseknek, s mindketten külügyminisztériumi közremű­ködést kérnek a kormányközi megállapodás mielőbbi meg­születéséhez. Mai mellékletünk: tArsarAg* rditúra*ifjörAg*bOnOgy*spori

Next

/
Oldalképek
Tartalom