Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. SZEPT. 3. A genfi kudarc után A genfi konferencia összeomlása után a rendezési folyamatról szóló tárgyalások nyilván újra kezdődnek, s valószínűleg újult erővel folytatódnak majd a harcok Bosznia több frontszakaszán, elsősorban azokban a körzetekben, ahol a muzulmán fél még képes komolyabb harci tevékenységet kifejteni, tehát Közép-Boszniában, a horvátok ellen. Egyre szembetűnőbb a horvát- szerb együttműködés: Milosevic szerb és Tudjman horvát elnök viszonya egyre szívélyesebb, szerda délután újabb átfogó tárgyalást folytattak, s Tudjman a konferencia kudarcáról szóló bejelentésével, látványos távozásával legalább akkora szívességet tett Milosevicnek, mint a hercegovinai horvátoknak. Megfigyelők emlékeztetnek arra; hogy Tudjman sorsdöntő pillanatokban közvetve mindig segített Milosevic elnöknek: így volt ez a belgrádi tüntetések idején, amikor hátat fordított a szerb ellenzéknek, majd a titkos tárgyalások során, végül Athénben is, ahol a nemzetközi közösség Washingtonnal az élen nagy nyomást gyakorolt Szerbiára, miközben a horvát elnök újra konzultációkat kezdett vele területcserékről és egyéb kérdésekről, s így volt végül Boszniában is, ahol korábbi szövetségeseinek, a muzulmánoknak fordított hátat. Most is Tudjman volt az, aki felrúgta a konferenciát, méghozzá röviddel a szívélyesnek nevezett genfi horvátszerb megbeszélés után. fiidoklásaként azt mondta, hogy a muzulmánok semmilyen kompromisszumba sem egyeznek bele, azt hangoztatva, hogy az agresszió következménye a jelenlegi helyzet, tehát nincs értelme a további tanácskozásnak. Tudjman ezzel lehetővé tette a szerb fél számára, hogy megmeneküljön az új engedmények biztosításától, s persze nem kellett tovább tárgyalnia a tengerparti kijáratról sem, ami egyébként Genfben szerdán, a késő esti órákban teljes kudarcba fulladtak a Bosznia-tárgyalások, s emiatt mind a horvátok, mind pedig a többi nemzetiség képviselői bejelentették, elutaznak a svájci városból. A tárgyalások amiatt szakadtak meg. hogy mindhárom fél több területet akart szerezni, mint amennyit a többiek készek voltak adni. Zágráb számára egyfajta próbatétel. hiszen a korábbi boszniai tengeri kijáratot Neumnál a horvátok a „kommunista Tito bosszújának tartották saját hazájával, Horvátországgal szemben ". A neumi part egyébként valóban kettészeli a horvát tengerpartot, s így elszakítja Dubrovnikot ÉszakDalmáciától. A szerbek először remélték, hogy Lord Owen utóbb meggyőzi a muzulmánokat, s bíztak abban, hogy Alija Izetbegovic boszniai elnök beadja a derekát, sőt volt egy olyan jelentés is - paradox módon Páléból, a szerb főhadiszállásról - hogy Izetbegovic aláírja a tervet, aztán emigrál. Forrásként meg nem nevezett, ám jól tájékozott forrásokat nevezett meg akkor a Tanjug, nyilván nem ez lesz a Boszniával kapcsolatos tájékoztatásban az utolsó melléfogás. A muzulmánoknak sok választásuk nincs, Izetbegovic elnök azzal érvelt, hogy a terv elfogadása még a háborúnál is rosszabb, s ebben alighanem igaza van. A brit közvetítő Lord Owen minden korábbi európai nemzetközi szerződésnél rosszabb rendezési tervet dolgozott ki, s ezt maga is elismerte. Most, a kudarc után csak annyit mondott: nem tudja, mi következik. Ezúttal sem jelentette azonban be lemondását, noha sokan erre számítottak. B. Walkó György • Hétfő óta „japán sztrájkban" vannak - vagyis: munkahelyükön tétlenségben - a brassói fűtőház mozdonyvezetői amiatt, hogy a vasúti társaság felbontotta az augusztusi sztrájkokban vezető szerepet játszó szakszervezeti tisztségviselők munkaszerződését. Mivel a vasútigazgatóság még csak jelét sem adta tárgyalási szándékainak, csütörtökre a mozdonyvezetők országos szakszervezeti szövetsége Mozdonyvezetők japán sztrájkban 99 brassói értekezlete előestéjén tüntetést szerveztek Brassó központjában. A polgármesteri hivatal, az ugyanabban az időben megnyíló Aranyszarvas könnyűzene fesztiválra hivatkozva, nem engedélyezte a tüntetés megtartását. A mozdonyvezetők szakszervezete ennek ellenére kivonult tüntetni, több szakszervezeti liga szolidáris akciójukkal. A helyzetet az teszi feszültté, hogy az augusztusi sztrájkok idején tartott szakszervezeti-kormányzati tárgyalások során megegyezés született a szakszervezet és a kormány főtitkára között, hogy a sztrájkban résztvevőknek nem lesz semmilyen bántódásuk. A román kormány, a vasúti társaság nem tartotta be ígéretét, sőt, a közlekedési minisztérium szerdán kinevezte a társaság új vezérigazgatóját, Nicolae Ionescu mérnököt, aki vállalta: végrehajtja a kilátásba helyezett fegyelmi megtorlásokat. (Budapesti tudósítónktól) Nem hozott meglepetést az Európai Demokratikus Unió tanácskozásának tegnapi, első napja. Meglehet, egy ilyen nagyszabású és reprezentatív nemzetközi politikai összejövetelen ez így is van rendjén. Megnyitójában - és a délutáni sajtótájékoztatón - Antall József miniszterelnök, az MDF küldöttségének vezetője valójában azt összegezte, amit az elmúlt napokban és a közelmúltban adott interjúiban is kifejtett az európai integrációról és biztonságról: hazánknak helye van mind az Európai Közösségben, mind a NATOban. Mostmár ki kell dolgozni a pontos menetrendjét annak, hogy Magyarország hogyan válik a NATO tagjává. A biztonság nemcsak gazdasági és politikai biztonságot jelent, hanem katonait is. Ehhez a közép-európai országok stabilitása is szükséges, mert ez az egyik feltétele annak, hogy az orosz reformerők is pozícióban maradjanak, s ellenfeleik ne csábuljanak kalandokra. Délben Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte a konferenciát, felhívta hazaiak és külhoniak figyelmét arra, hogy sürget az idő, Magyarországnak minél hamarabb integrálódnia kell Európában, a továbbiakban pedig lényegében a miniszterelnök által mondottakat egészítette ki, arról beszélve, hogy a nyugat-európai liberális eszmei áramlatok is támogatják hazánk felzárkózását. • Ma zárul az EDU konlerenciája Integrálódási törekvések Vagyis ebben az ügyben teljes az egyetértés. A német kancellár arról szólt, hogy konkrét támogatást kell nyújtani a közép-európai országoknak, Magyarországnak, Csehországnak és a lengyeleknek, nehogy a csüggedés vegyen rajtuk erőt. Antall József a tervezett program szerint találkozott Hanna Suhocka lengyel miniszterelnökkel, az EDU újraválasztott elnökével, Alois Mock-kal ebédelt, tárgyalt Vaclav Klaus cseh miniszterelnökkel és ezenkívül találkozott még Párizs polgármesterével is. Antall Józsefet ugyancsak újraválasztották, mint az EDU egyik alelnökét. Amint arra számítani lehetett, az RMDSZ MTI-Telefotó és az észt Pro Patria párt az EDU tagja lett, s kapun belülre jutott a szlovákiai magyar kereszténydemokrata mozgalom is. Pénteken a közép-európai konzervatív pártok támogatásának lehetőségeit, illetve az európai környezetvédelem ügyét vitatják meg. A konferencia délután zárul. • Jeles orvosok listáján rágódott u Fegyveres rablásból kettő is sok • Mindenre elszánt bűnözőt fogtak el Boros Lajos „nagy dobásra" készült ... A Kárász utca kiszemelt lakásába meglepő könrtyedtséggel jutottak be a nyomozók. Az ajtó ugyanis nyitva volt. Boros Lajos az „igazak álmát1" aludta. A rendőrök rászegzett fegyverrel költögették. Az első kérdés így hangzott: - Hol van a pisztolyod? Igencsak testközelben, a párna alatt tartotta a lőfegyvert... • Kikből áll majd a palesztin rendőrség? Az izraeli hadsereg aggályai Mindez második fegyveres rablása után néhány órával zajlott le. Az egri származású Boros Lajos Szegeden két asszonyt fosztott ki, s összehangolt nyomozói munka eredményeként sikerült elfogni. Rablásairól külön-külön beszámoltunk, most röviden összefoglaljuk a „Lajos napi betörő" szegedi csínytevéseit. Első alkalommal a Tisza Lajos krt. egyik tömbházának I. emeleti lakásába csöngetett be. A véletlenek összejátszása folytán, előtte néhány perccel ott járt a postás, a nyugdíjat hozta a 70 éves asszonynak, aki azt gondolta, újra a postás csönget... Boros Lajos hihető történettel állt elő: az asszony fia számára csomagot hozott, szeretné átadni. Néven nevezte a családtagokat, így a járókészüléket használó, mozgássérült R. S.-né beengedte. Boros Lajos fegyvert rántott eló, áldozata mellkasához szegezte, s értékeit követelte. Úgy terelgette az asszonyt a szobába, aki az asztalterítő alatt tartott 11 ezer 600 forint nyugdíját átadta... De a rabló nem elégedett meg ennyivel. A zacskóban talált arany ékszerek és a falról leakasztott festmény lett a zsákmánya. Hoszszas kutatás után néhány apróságot is magához vett, majd áldozata lábát és kezét ragtapasszal összeragasztotta. A telefonzsinórt kiszakítva távozott. Az eset elemzésekor a nyomozóknak feltűnt, hogy pontos családi információkkal rendelkezett a betörő. A gyanú T. János igen „kiváló férfiúra" esett, akit különben tanúként ki is hallgattak. Utólag az elfogott betörő bevallotta, hogy valóban az említett ismerősétől kapta a tippet, aki mintegy 10 millió forintra becsülte a lakásban felhalmozott értékeket. Tévedett. A másik eset a Tápai utcában, néhány nap múlva zajlott le. A 40 éves mozgássérült asszonyhoz egykori lakóként (három-négy napot töltött ott) csöngetett be Boros Lajos. Az asszony élettársával iszogattak, majd amikor az eltávozott az egri vendég elővette bőrtáskából fegyverét, és kísértetiesen lejátszódott a Tisza L. körúti eset a Tápai utcában is. Ékszerekre és készpénzre vadászott a rabló, sőt kijelentette, neki mindegy, rendőrt ölt Budapesten... Az áldozatról leszakított minden arany ékszert, selyemhálóinggel összekötözte kezét, közben fegyverrel fejbe vágta és arcul csapta. Itt is kirántotta a telefonzsinórt, annyiban elszámította azonban magát, hogy a másik szobában működőképes maradt egy készülék. Az áldozat négy-öt perc múlva kiszabadította magát és értesítette a rendőrséget. Annyit biztosan tudott a tettesről, hogy Lajosnak htvják, egri származású és dolgozott a klinikán. E három tétel alapján a hajnali órákra a rendőrök már tudták, ki az elkövető, hisz körözöttként szerepelt a nyilvántartásban, viszont nem tudták, hol keressék. Boros Lajosról érdemes annyit tudni, hogy 1959-ben született s eddig tíz évet töltött börtönben, s legutóbbi szabadulása után Abádszalókon egy rokonától gépkocsit, valamint 500 ezer forint értékben különböző javakat lopott. A készpénzből a Keleti pályaudvaron lőfegyvert vásárolt, s azzal indult a szegedi portyára. Valóban, dolgozott a klinikán, s egykori hölgyismerősénél húzta meg magát. A Tápai utcai rablás után a kamionparkolóban ünnepelte meg a Lajos napot; a mintegy 35 ezer forint értékű ékszert 9 ezer 200 forintért adta tovább egy görög kamionosnak, s a parkolóban el is költötte ezt az összeget. Az első rablás alkalmával több mint 200 ezer forint értéket vitt magával, s azt 54 ezer forintért adta tovább. Az orgazda vagy orgazdák személyét rövidesen kiderítik. Boros Lajos először a második rablást vallotta be, majd a tanúk vallomásai alapján beismerte az első esetet is. Amint Szőke Péter ezredes, szegedi rendőrkapitány elmondotta, az ügy felderítésében kitűnő csapatmunkát valósított meg Keserű Géza százados és Sebő Kornél főhadnagy. A jelek szerint betörés- és rablássorozatot hiúsítottak meg, ugyanis Boros Lajosnál jeles szegedi orvosok listáját és lakcímét találták meg. A bűnöző a két felderftett esetben csak a „jövőt" szerette volna megalapozni. Kétrendbeli fegyveres rablás és egyrendbeli rablás terheli Boros Lajos lelkiismeretét. A büntetési tétel 15 évi szabadságvesztésig terjedhet. Pataki Sándor Amnon Sahak tábornok csütörtökön a hadsereg rádiójában kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet nyilvánvalóan sokkal könnyebb a katonák számára, minthogy „a területeken akkor és ott avatkozunk be, amikor és ahol akarunk". Tanulmányozzák a lehetséges megoldásokat olyan helyzetekre, mondta, ha például Gáza-övezetbeli izraeli kolónia ellen intéznének támadást, vagy a körzetből Izraelbe hatolnának be merénylet elkövetésének szándékával. Reméli, tette hozzá, hogy a másik fél - a PFSZ - ugyancsak fel fog lépni a terrorizmus ellen, „mert érdeke, hogy fenntartsa a rendet, és bebizonyítsa, hogy képes a terepet ellenőrizni a szembeszegülök ellenében". Az izraeli katonai vezető szerint országa nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy „olyan terroristák, akiknek ismerjük a kilétét, a jövőbeli palesztin rendőrségben szolgáljanak". A palesztin rendőrség toborzóbázisának mibenléte az izraeli-PFSZ megállapodás egyik kérdőjele. Arab sajtóértesülések szerint a PFSZ hadseregének különböző arab országokban állomásozó alakulatai jöhetnek számításba. Izraeli részről jordániai paleszAz izraeli hadsereg vezérkarának helyettes főnöke szerint - súlyos nehézségekre számít a terrorizmus elleni harcban azután, hogy életbe lép, elsőként a Gázaövezetben és a ciszjordániai Jerikó körzetében, az ország és a PFSZ között létrejött megállapodás a palesztin autonómiáról. tinókat látnának szívesen az autonóm területek belső biztonságának szavatolására hivatott testületben. Izraeli katonai források már a hét elején panaszolták - és Sahak ezt megerősítette -, hogy a hadsereget nem tájékoztatták a PFSZ-szel készülő megállapodásról, amely pedig súlyos feladatok elé állítja a katonaságot. Az egyezség a Gáza-övezet és a ciszjordániai Jerikó aláírás után négy hónapon belüli izraeli kiürítését írja elő, továbbá az alakulatok átcsoportosítását a többi megszállt körzetben oly módon, hogy a sűrűn lakott körzeteket elhagyják.