Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. SZEPT. 3. A genfi kudarc után A genfi konferencia össze­omlása után a rendezési fo­lyamatról szóló tárgyalások nyilván újra kezdődnek, s valószínűleg újult erővel foly­tatódnak majd a harcok Bosz­nia több frontszakaszán, el­sősorban azokban a körze­tekben, ahol a muzulmán fél még képes komolyabb harci tevékenységet kifejteni, tehát Közép-Boszniában, a horvátok ellen. Egyre szembetűnőbb a horvát- szerb együttműködés: Milosevic szerb és Tudjman horvát elnök viszonya egyre szívélyesebb, szerda délután újabb átfogó tárgyalást foly­tattak, s Tudjman a konfe­rencia kudarcáról szóló beje­lentésével, látványos távozá­sával legalább akkora szíves­séget tett Milosevicnek, mint a hercegovinai horvátoknak. Megfigyelők emlékeztetnek arra; hogy Tudjman sorsdöntő pillanatokban közvetve mindig segített Milosevic elnöknek: így volt ez a belgrádi tünteté­sek idején, amikor hátat for­dított a szerb ellenzéknek, majd a titkos tárgyalások so­rán, végül Athénben is, ahol a nemzetközi közösség Wa­shingtonnal az élen nagy nyo­mást gyakorolt Szerbiára, mi­közben a horvát elnök újra konzultációkat kezdett vele te­rületcserékről és egyéb kérdé­sekről, s így volt végül Bosz­niában is, ahol korábbi szö­vetségeseinek, a muzulmánok­nak fordított hátat. Most is Tudjman volt az, aki felrúgta a konferenciát, méghozzá röviddel a szívé­lyesnek nevezett genfi horvát­szerb megbeszélés után. fii­doklásaként azt mondta, hogy a muzulmánok semmilyen kompromisszumba sem egyez­nek bele, azt hangoztatva, hogy az agresszió következ­ménye a jelenlegi helyzet, tehát nincs értelme a további tanácskozásnak. Tudjman ez­zel lehetővé tette a szerb fél számára, hogy megmeneküljön az új engedmények bizto­sításától, s persze nem kellett tovább tárgyalnia a tengerparti kijáratról sem, ami egyébként Genfben szerdán, a késő esti órákban teljes kudarcba fulladtak a Bosznia-tárgyalások, s emiatt mind a horvátok, mind pedig a többi nem­zetiség képviselői beje­lentették, elutaznak a svájci városból. A tár­gyalások amiatt szakad­tak meg. hogy mindhá­rom fél több területet akart szerezni, mint amennyit a többiek ké­szek voltak adni. Zágráb számára egyfajta pró­batétel. hiszen a korábbi bosz­niai tengeri kijáratot Neumnál a horvátok a „kommunista Tito bosszújának tartották saját hazájával, Horvátországgal szemben ". A neumi part egyébként valóban kettészeli a horvát tengerpartot, s így elszakítja Dubrovnikot Észak­Dalmáciától. A szerbek először remélték, hogy Lord Owen utóbb meg­győzi a muzulmánokat, s bíz­tak abban, hogy Alija Izetbe­govic boszniai elnök beadja a derekát, sőt volt egy olyan jelentés is - paradox módon Páléból, a szerb főhadiszállás­ról - hogy Izetbegovic aláírja a tervet, aztán emigrál. Forrás­ként meg nem nevezett, ám jól tájékozott forrásokat nevezett meg akkor a Tanjug, nyilván nem ez lesz a Boszniával kapcsolatos tájékoztatásban az utolsó melléfogás. A muzulmánoknak sok választásuk nincs, Izetbegovic elnök azzal érvelt, hogy a terv elfogadása még a háborúnál is rosszabb, s ebben alighanem igaza van. A brit közvetítő Lord Owen minden korábbi európai nemzetközi szerződés­nél rosszabb rendezési tervet dolgozott ki, s ezt maga is elismerte. Most, a kudarc után csak annyit mondott: nem tudja, mi következik. Ezúttal sem jelentette azonban be lemondását, noha sokan erre számítottak. B. Walkó György • Hétfő óta „japán sztrájkban" vannak - vagyis: munkahelyü­kön tétlenségben - a brassói fűtőház mozdonyvezetői ami­att, hogy a vasúti társaság fel­bontotta az augusztusi sztráj­kokban vezető szerepet játszó szakszervezeti tisztségviselők munkaszerződését. Mivel a vasútigazgatóság még csak jelét sem adta tárgyalási szándékainak, csütörtökre a mozdonyvezetők országos szakszervezeti szövetsége Mozdonyvezetők japán sztrájkban 99 brassói értekezlete előestéjén tüntetést szerveztek Brassó központjában. A polgármesteri hivatal, az ugyanabban az időben meg­nyíló Aranyszarvas könnyű­zene fesztiválra hivatkozva, nem engedélyezte a tüntetés megtartását. A mozdonyve­zetők szakszervezete ennek ellenére kivonult tüntetni, több szakszervezeti liga szolidáris akciójukkal. A helyzetet az teszi feszült­té, hogy az augusztusi sztráj­kok idején tartott szakszer­vezeti-kormányzati tárgyalások során megegyezés született a szakszervezet és a kormány főtitkára között, hogy a sztrájk­ban résztvevőknek nem lesz semmilyen bántódásuk. A ro­mán kormány, a vasúti társaság nem tartotta be ígéretét, sőt, a közlekedési minisztérium szer­dán kinevezte a társaság új vezérigazgatóját, Nicolae Io­nescu mérnököt, aki vállalta: végrehajtja a kilátásba he­lyezett fegyelmi megtorláso­kat. (Budapesti tudósítónktól) Nem hozott meglepetést az Európai Demokratikus Unió tanácskozásának tegnapi, első napja. Meglehet, egy ilyen nagyszabású és reprezentatív nemzetközi politikai összejö­vetelen ez így is van rendjén. Megnyitójában - és a délutáni sajtótájékoztatón - Antall József miniszterelnök, az MDF küldöttségének vezetője való­jában azt összegezte, amit az elmúlt napokban és a közel­múltban adott interjúiban is kifejtett az európai integrá­cióról és biztonságról: hazánk­nak helye van mind az Európai Közösségben, mind a NATO­ban. Mostmár ki kell dolgozni a pontos menetrendjét annak, hogy Magyarország hogyan válik a NATO tagjává. A biz­tonság nemcsak gazdasági és politikai biztonságot jelent, hanem katonait is. Ehhez a közép-európai országok stabi­litása is szükséges, mert ez az egyik feltétele annak, hogy az orosz reformerők is pozícióban maradjanak, s ellenfeleik ne csábuljanak kalandokra. Dél­ben Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte a konferen­ciát, felhívta hazaiak és külho­niak figyelmét arra, hogy sür­get az idő, Magyarországnak minél hamarabb integrálódnia kell Európában, a továbbiak­ban pedig lényegében a mi­niszterelnök által mondottakat egészítette ki, arról beszélve, hogy a nyugat-európai liberális eszmei áramlatok is támogat­ják hazánk felzárkózását. • Ma zárul az EDU konlerenciája Integrálódási törekvések Vagyis ebben az ügyben teljes az egyetértés. A német kan­cellár arról szólt, hogy konkrét támogatást kell nyújtani a közép-európai országoknak, Magyarországnak, Csehor­szágnak és a lengyeleknek, ne­hogy a csüggedés vegyen raj­tuk erőt. Antall József a tervezett program szerint találkozott Hanna Suhocka lengyel mi­niszterelnökkel, az EDU újra­választott elnökével, Alois Mock-kal ebédelt, tárgyalt Vaclav Klaus cseh miniszterel­nökkel és ezenkívül találkozott még Párizs polgármesterével is. Antall Józsefet ugyancsak újraválasztották, mint az EDU egyik alelnökét. Amint arra számítani lehetett, az RMDSZ MTI-Telefotó és az észt Pro Patria párt az EDU tagja lett, s kapun belülre jutott a szlovákiai magyar ke­reszténydemokrata mozgalom is. Pénteken a közép-európai konzervatív pártok támoga­tásának lehetőségeit, illetve az európai környezetvédelem ügyét vitatják meg. A konfe­rencia délután zárul. • Jeles orvosok listáján rágódott u Fegyveres rablásból kettő is sok • Mindenre elszánt bűnözőt fogtak el Boros Lajos „nagy dobásra" készült ... A Kárász utca kiszemelt lakásába meglepő könrtyedtséggel jutottak be a nyomozók. Az ajtó ugyanis nyitva volt. Boros Lajos az „igazak álmát1" aludta. A rendőrök rászegzett fegyverrel költögették. Az első kérdés így hangzott: - Hol van a pisztolyod? Igencsak testközelben, a párna alatt tartotta a lőfegyvert... • Kikből áll majd a palesztin rendőrség? Az izraeli hadsereg aggályai Mindez második fegyveres rablása után néhány órával zajlott le. Az egri származású Boros Lajos Szegeden két asszonyt fosztott ki, s összehan­golt nyomozói munka eredmé­nyeként sikerült elfogni. Rab­lásairól külön-külön beszámol­tunk, most röviden összefog­laljuk a „Lajos napi betörő" szegedi csínytevéseit. Első alkalommal a Tisza Lajos krt. egyik tömbházának I. emeleti lakásába csöngetett be. A véletlenek összejátszása folytán, előtte néhány perccel ott járt a postás, a nyugdíjat hozta a 70 éves asszonynak, aki azt gondolta, újra a postás csönget... Boros Lajos hihető történettel állt elő: az asszony fia számára csomagot hozott, szeretné átadni. Néven nevezte a családtagokat, így a járóké­szüléket használó, mozgás­sérült R. S.-né beengedte. Boros Lajos fegyvert rántott eló, áldozata mellkasához szegezte, s értékeit követelte. Úgy terelgette az asszonyt a szobába, aki az asztalterítő alatt tartott 11 ezer 600 forint nyugdíját átadta... De a rabló nem elégedett meg ennyivel. A zacskóban talált arany éksze­rek és a falról leakasztott fest­mény lett a zsákmánya. Hosz­szas kutatás után néhány ap­róságot is magához vett, majd áldozata lábát és kezét ragta­passzal összeragasztotta. A telefonzsinórt kiszakítva távo­zott. Az eset elemzésekor a nyomozóknak feltűnt, hogy pontos családi információkkal rendelkezett a betörő. A gyanú T. János igen „kiváló férfiúra" esett, akit különben tanúként ki is hallgattak. Utólag az elfogott betörő bevallotta, hogy való­ban az említett ismerősétől kapta a tippet, aki mintegy 10 millió forintra becsülte a la­kásban felhalmozott értékeket. Tévedett. A másik eset a Tápai utcá­ban, néhány nap múlva zajlott le. A 40 éves mozgássérült asszonyhoz egykori lakóként (három-négy napot töltött ott) csöngetett be Boros Lajos. Az asszony élettársával iszogattak, majd amikor az eltávozott az egri vendég elővette bőrtás­kából fegyverét, és kísérte­tiesen lejátszódott a Tisza L. körúti eset a Tápai utcában is. Ékszerekre és készpénzre va­dászott a rabló, sőt kijelentet­te, neki mindegy, rendőrt ölt Budapesten... Az áldozatról leszakított minden arany ék­szert, selyemhálóinggel össze­kötözte kezét, közben fegyver­rel fejbe vágta és arcul csapta. Itt is kirántotta a telefonzsinórt, annyiban elszámította azonban magát, hogy a másik szobában működőképes maradt egy ké­szülék. Az áldozat négy-öt perc múlva kiszabadította ma­gát és értesítette a rendőrséget. Annyit biztosan tudott a tettesről, hogy Lajosnak htvják, egri származású és dolgozott a klinikán. E három tétel alapján a hajnali órákra a rendőrök már tudták, ki az elkövető, hisz körözöttként szerepelt a nyil­vántartásban, viszont nem tud­ták, hol keressék. Boros Lajos­ról érdemes annyit tudni, hogy 1959-ben született s eddig tíz évet töltött börtönben, s leg­utóbbi szabadulása után Abád­szalókon egy rokonától gépko­csit, valamint 500 ezer forint értékben különböző javakat lopott. A készpénzből a Keleti pályaudvaron lőfegyvert vásá­rolt, s azzal indult a szegedi portyára. Valóban, dolgozott a klinikán, s egykori hölgyisme­rősénél húzta meg magát. A Tápai utcai rablás után a kami­onparkolóban ünnepelte meg a Lajos napot; a mintegy 35 ezer forint értékű ékszert 9 ezer 200 forintért adta tovább egy görög kamionosnak, s a parkolóban el is költötte ezt az összeget. Az első rablás alkalmával több mint 200 ezer forint értéket vitt magával, s azt 54 ezer forintért adta tovább. Az orgazda vagy orgazdák személyét rövidesen kiderítik. Boros Lajos először a máso­dik rablást vallotta be, majd a tanúk vallomásai alapján beis­merte az első esetet is. Amint Szőke Péter ezredes, szegedi rendőrkapitány elmondotta, az ügy felderítésében kitűnő csapatmunkát valósított meg Keserű Géza százados és Sebő Kornél főhadnagy. A jelek szerint betörés- és rablássoro­zatot hiúsítottak meg, ugyanis Boros Lajosnál jeles szegedi orvosok listáját és lakcímét találták meg. A bűnöző a két felderftett esetben csak a „jö­vőt" szerette volna megala­pozni. Kétrendbeli fegyveres rablás és egyrendbeli rablás terheli Boros Lajos lelkiismeretét. A büntetési tétel 15 évi szabad­ságvesztésig terjedhet. Pataki Sándor Amnon Sahak tábornok csütörtökön a hadsereg rádió­jában kifejtette, hogy a je­lenlegi helyzet nyilvánvalóan sokkal könnyebb a katonák számára, minthogy „a terüle­teken akkor és ott avatkozunk be, amikor és ahol akarunk". Tanulmányozzák a lehetséges megoldásokat olyan helyze­tekre, mondta, ha például Gáza-övezetbeli izraeli kolónia ellen intéznének támadást, vagy a körzetből Izraelbe ha­tolnának be merénylet elkö­vetésének szándékával. Re­méli, tette hozzá, hogy a másik fél - a PFSZ - ugyancsak fel fog lépni a terrorizmus ellen, „mert érdeke, hogy fenntartsa a rendet, és bebizonyítsa, hogy képes a terepet ellenőrizni a szembeszegülök ellenében". Az izraeli katonai vezető szerint országa nem fog hoz­zájárulni ahhoz, hogy „olyan terroristák, akiknek ismerjük a kilétét, a jövőbeli palesztin rendőrségben szolgáljanak". A palesztin rendőrség toborzó­bázisának mibenléte az iz­raeli-PFSZ megállapodás egyik kérdőjele. Arab sajtóér­tesülések szerint a PFSZ had­seregének különböző arab or­szágokban állomásozó alaku­latai jöhetnek számításba. Iz­raeli részről jordániai palesz­Az izraeli hadsereg ­vezérkarának helyettes főnöke szerint - súlyos nehézségekre számít a terrorizmus elleni harc­ban azután, hogy életbe lép, elsőként a Gáza­övezetben és a ciszjor­dániai Jerikó körzeté­ben, az ország és a PFSZ között létrejött megálla­podás a palesztin auto­nómiáról. tinókat látnának szívesen az autonóm területek belső biz­tonságának szavatolására hiva­tott testületben. Izraeli katonai források már a hét elején panaszolták - és Sahak ezt megerősítette -, hogy a hadsereget nem tájé­koztatták a PFSZ-szel készülő megállapodásról, amely pedig súlyos feladatok elé állítja a katonaságot. Az egyezség a Gáza-övezet és a ciszjordániai Jerikó aláírás után négy hónapon belüli izraeli kiürítését írja elő, to­vábbá az alakulatok átcsopor­tosítását a többi megszállt körzetben oly módon, hogy a sűrűn lakott körzeteket elhagy­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom