Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. SZEPT. 22. „Gázos" körkép ­dinárral tapétázva A magyar gazdaság je­lenlegi hely /.eléről min­denki tudomást szerez, ha nem másként, saját bőrén - közvetlen szomszédaink gondjairól most egy cso­korra valót nyújtunk át uz olvasónak. Kis-Jugoszlá­via, Románia és Ukrajna az ország déli és keleti szomszédságát jelenti; a nagy gazdasági világtérké­peken „dél" és „kelet" a viszonylagos lemaradott­ságot jelenti. Kis-Jugoszláviában teg­nap forgalomba hozták az eddigi legnagyobb névér­tékű, a ti/.niilliárd-dináros bankjegyet. A bankó úgy néz ki, hogy rajta az l-es után tiz nulla sorakozik, egyesek szerint hat ameri­kai dollárt ér, de mire kézhez veszi az ember, jó, ha négyet kap érte. A hi­vatalosságok 55 német márkára becsülik - a fe­ketepiac ennél borúlátóbb és a jelek szerint 10 márka körüli az értéke. Mindeh­hez még egy mérvadó adat: a Tanjug szerint au­gusztusban a havi infláció mértéke 1880 százalék volt. Most szeptembert frunk... Ukrajna a gázadósság hátrányait nyögi. Az orosz tartozásuk 700 milliárd rubeles; eddig 400 milliárd rubelt (nem egészen 400 millió dollár) törlesztettek. Az ország augusztusban több alkalommal is föld­gázhiányban szenvedett, ezt különösen az ipari ter­melés érezte meg. Ukrajna az cnergiahordozó-vásár­lások során Oroszország­gal szemben összesen mint­egy 1 milliárd dollár adós­ságot halmozott fel. Leo­nyid Kucsma kormányfő lemondása, illetve e le­mondás el nem fogadása, illetve az Oroszországgal szembeni tartozás között nyilvánvaló az összefüg­gés. Bukaresti orosz forrá­sok azt közölték, hogy az orosz fél napi 12,7 millió köbméterről 3 millióra csökkentette a romániai földgáz-szállításokat. Ke­leti szomszédunk 40 millió dollárral tartozik az orosz föderációnak az eddig leszállított gázmennyisé­gért. Hétfőn a román hír­ügynökség bejelentette, hogy Nicolae Vacaroiu miniszterelnök rövidcsen Moszkvába utazik. E tény összefüggésbe hozható a román energetikai szek­torban jelentkező nehéz­ségekkel. Ami Románia gazdasági helyzetét illeti, tavaly a külkereskedelmi deficit 1,5 milliárd dollár volt. A Nemzetközi Valu­taalappal e hét elején kezdtek tárgyalásokat to­vábbi hitelek elnyerésére, s az esetleges megegyezés ugyanúgy létkérdést jelent a román gazdaság számá­ra, mint a miniszterelnök beharangozott moszkvai útja. Pataki Sándor Elfogadták Kucsma lemondását Nyolc szavazat hiányzott ahhoz, hogy az. ukrán parla­ment kedden elfogadja Leo­nyid Kucsma miniszterelnök lemondását. Leköszönő beszédében Kucs­ma cáfolta, hogy Leonyid Kravcsuk elnök nyomásának engedve akar távozni. Mint mondta: a parlament akadá­lyozza a normális kormányzati munkát, távozásának ez a fő oka. Sürgette egyben, hogy Ukrajna (rja alá a gazdasági integrációról szóló egyezményt Oroszországgal, mert ez az utolsó mentőövet jelentheti az országnak. • Rádióhírek alapján szerez­tük azt az értesülést, miszerint harmadik nekifutásra elfogad­ták Kucsma lemondását. Közeli állásponton Az orosz külügyi szóvivő kedden elégedetten nyilatko­zott Jeszenszky Géza moszkvai látogatásának eredményéről. Grigorij Karaszin elmondta, hogy Oroszország szerint Bo­risz Jelcin tavaly őszi látoga­tása után egyre intenzívebbé és dinamikusabbá válnak a két or­szág kapcsolatai. Karaszin ki­fejtette, hogy a tárgyalások so­rán a kérdések többségében közelinek bizonyult Oroszor­szág és Magyarország állás­pontja. A szóvivő hangsúlyoz­ta, hogy Oroszország nagy je­lentőséget tulajdonít a kultu­rális együttműködésről aláírt egyezménynek is. • (Folytatás az I. oldalról.) Jelcin elismerte, hogy a jelenlegi alkotmány nem teszi lehetővé új alkotmány elfoga­dását. amely megoldást jelen­tene a jelenlegi válságra, s ezért magára vállalta, hogy kiutat talál a helyzetből. Élve a választások során kapott biza­lommal, amelyet megerősített az áprilisi népszavazás is, Jel­cin bejelentette, hogy rende­letileg módosítja az alkot­mányt, illetve konkrétan annak a parlamentre vonatkozó ré­szét. A jelenlegi Legfelsőbb Tanács, illetve a népképviselők kongresszusa helyett a legfőbb törvényhozó szervként az elnök bejelentette a Szövetségi Gyűlés megalakítását, amely kétkamarás parlamentként mű­ködik majd. Az új törvény­hozói szervbe december 11­12-én tartják majd meg a vá­lasztást. Az elnök utalva a parlament esetleges ellenállására, kilá­lelcin feloszlatta a parlamentet tásba helyezte, hogy bünte­tőjogilag vonják felelősségre azokat, akik megpróbálják megakadályozni a választá­sokat. • A mo#kvai fejlemények hatására erősen estek a rész­vények kedden a New York-i tőzsdén. A Dow Jones ipari indexe átlagosan 50,02 száza­lékpontos zuhanást jelzett. Ezzel szemben látványosan megugrott az arany és a dollár árfolyama, mintegy jelezve, hogy hol kerestek biztos me­nedéket a befektetők. Az ér­tékpapíroknál és az olajáraknál nem volt érzékelhető elmoz­dulás. • Valerij Zorkin kedden ösz­szehívta az alkotmánybíróság ülését - jelentette az ITAR­TASZSZ Ruszlán Haszbulla­lov orosz parlamenti elnök sajtótájékoztatóján tett beje­lentését. • Ruszlán Haszbulatov. a leg­felsőbb tanács elnöke kedden este alkotmányellenesnek mi­nősítette Borisz Jelcin rendele­tét, amellyel az orosz elnök feloszlatta a törvényhozást, és sztrájkra hívott fel. Közben összeült a parlamenti elnökség, amely Alekszandr Ruckoj ed­digi alelnököt elnökké nevezte ki. Az orosz fegyveres erők szigorúan semlegesek konflik­tusban - közölte a védelmi minisztérium sajtószolgálata. Haszbulatov elmondta, hogy már megszervezték a parla­ment épületének védelmét, s készül az a tévéfelvétel, amely­ben Alekszandr Ruckoj az ország népéhez fordul. Az MTI értesülései szerint közben je­lentős, többszázas tömeg gyúlt össze a parlament épülete előtt. Ruckoj a maga részéről puccsnak minősítette Jelcin rendeletét, és közölte, hogy kész magára vállalni az elnöki tisztséget. Mint mondta, elnök­ként első dolga lesz a törvény­hozás feloszlatására vonatkozó rendelet hatályon kívül helye­zése. Az alelnök szerint ké­szültségbe helyezték a belügyi csapatok Dzerzsinszkij-had­osztályát, amely már begyako­rolta a parlament épületének elfoglalását. Balti államfők Clintonnál Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka alkalmából New York­ban tartózkodó három balti ál­lamfő szeptember 27-én talál­kozik Bili Clintonnal - jelen­tette be kedden a lett elnök szóvivője. Lennart Meri, Gun­tis Ulmanis és AIgirdas Braza­uskas arra akarja kérni az ame­rikai elnököt, hogy nyújtson segítséget a Baltikumban tar­tózkodó orosz katonaság vég­leges kivonásához. A balti államokból az utóbbi két évben mintegy 130 ezer orosz katona távozott. A múlt hónap végén befejeződött a csapatok kivonása Litvániából, ám Lettországban még mint­r • egy 13 ezer, Észtországban pedig 7 ezer orosz katona van. A távozásukról folyó tárgya­lások igen nehézkesen halad­nak, s Moszkva különböző fel­tételekhez köti végleges kivo­násukat. Amerikai részről már eddig is megpróbáltak nyomást gya­korolni Oroszországra ebben a kérdésben. Az év első felében az amerikai kongresszus elfo­gadott egy törvénymódosítást, amely kilátásba helyezi egy 700 millió dolláros segély megvonását, ha Moszkva ok­tóber 6-ig nem ír alá csapat­kivonási megállapodást Észtor­szággal és Lettországgal. r • Két krakkói találkozója Történelmi találkozó zajlott le kedden a pápa és az izraeli főrabbi között: Izrael állam fennállása óta még nem volt ilyen magas szintű találkozó a két egyház között. Iszrael Meir Lau, az izraeli askenázik, a Közép- és Kelet­Európából bevándorolt zsidók első számú vallási méltósága a délelőtt folyamán Castel Gan­dolfóban, a pápa nyári reziden­ciáján kereste fel II. János Pált, hogy a zsidó egyház részéről is megerősítse a pápának szóló, az izraeli kormány által már tavaly októberben eljuttatott meghívást és Izrael állam elis­merésére ösztönözze a katoli­kus állam fejét. A magánjellegűnek minősí­tett találkozó során a főrabbi közölte a pápával, hogy izraeli látogatása esetén szívesen lát­ják Salamon palotájában, az izraeli rabbinátus székhelyén. Az izraeli főrabbi vatikáni látogatása a Szentszék és Izrael közti kapcsolatok javulását jel­zi. Tel-Avivban úgy hírlik, hogy a PFSZ-szel kötött meg­állapodás nyomán küszöbönáll a viszony rendezése a Vatikán­nal is, bár az izraeli külügymi­nisztérium tanácsadója, Lippel, aki elkísérte a főrabbit a pápá­hoz, azt mondta, hogy a megál­lapodáshoz még szükség van a tárgyalások egy újabb, maga­sabb szintű fordulójára, amely­re jövő tavasszal kerülhet sor. Ami a pápa szentföldi za­rándoklatát illeti, az a hír járja, hogy II. János Pál talán már január 4-ikén, VI. Pál zarán­doklatának 30. évfordulóján ellátogat Izraelbe, hogy részt vegyen a világ nagy egyházai vezetőinek közös jeruzsálemi békeimáján. A Vatikánban egyébként nemcsak két egyházfő, hanem két lengyel is találkozott: II. János Pálhoz hasonlóan a főrabbi is krakkói származású. • A Romániai Magyar Szó keddi száma ennék bizonyí­tására szó szerinti átiratban, Nagy Béla volt RMDSZ-kép­viselő éles hangú kommentár­jaival közreadja a Panoráma­adás teljes szövegét. Előzmény: a lap szeptember 15-i számában rövid olvasói levelet közölt, amelynek aradi szerzői kifejtik, hogy „szégyen és rosszullét" fogta el őket a műsor láttán, amelyben „Tőkés László. Bodó Barna. Patrubány Miklós és Szőcs Géza vérszom­jas kirohanást intézett az úgynevezett 'hármak bandája' ellen. (Tokay György, Borbély László és Frunda György el­len. akik Neptun-fürdőn ma­gánemberként egyezkedtek a hatalom képviselőivel o kisebb­ségi követelésekről - a tudósító megj.). Miért kellett ezt a sze­rencsétlen viszályt a magyar­országi nézők elé vinni? Ki adott erre engedélyt és ki fi­zette mindezt?" - kérdezték a levél írói. A lap keddi számában a Ki­rályhágó Melléki Református Egyházkerület Püspöki Hiva­talának másnap kiadott tiltako­RMDSZ-ritik Neptunfürdő öröksége A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben kirobbant heves belső vita újabb polémiával bővült a Bu­karestben megjelenő Romániai Magyar Szó hasábjain, nevezetesen az MTV Panoráma Szerkesztőségének szeptember 3-i műsorával kapcsolatban, amely - bírálói szerint - egyoldalúan mutatta be az úgynevezett Neptun­l'iirdői ügyet. zását publikálja, amely szerint „az olvasói levélnek álcázott szöveg nyilvánvalóan rágalmat tartalmaz. Tőkés László a Pa­noráma adásában egyáltalán nem szerepelt". A püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, tiltakozik a lap eljárása ellen, „elutasítja az indulati töltetű, vádaskodó és mocskolódó írá­sok műfaját" és kifejti, hogy ..még a legtágabb értelemben vett sajtó- és véleménysza­badság sem indokolhatja az aradiakhoz hasonló írások közzétételét". A közlemény szerint az írás közlésével „me­gint Szőcs Géza és 'radikális' köre lejáratásán fáradoznak, s a román szélsőnacionalista megítélés szájízének megfele­lően sorolják közéjük Tőkés Lászlót". Nagy Béla „Hány a mérce, uraim?" című írásában az adás szövegét bőven kommentálva azt hangoztatja, hogy a Pano­ráma-riport készítője egyetlen forrásból merítette értesüléseit, nemcsak minősít, hanem sú­lyos ítéleteket is megfogalmaz. Külön szóvá teszi Nagy Béla, miért volt szükség arra, hogy a Tokay György ellen írt Szőcs Géza-pamfletet beolvassák a magyar televízióban. „Fel sem merült a riport során, hogy esetleg a másik felet is meg kellene hallgatni - amit, a Panorámáról lévén szó, nehéz elhinni, de így volt" - fejtegeti a cikkíró, aki a maga részéről „Szőcs Géza klikkjét" ostoroz­za. Az átiratból különben ki­tűnik, hogy a műsorban Tőkés László nem, hanem Bodó Bar­na, Patrubány Miklós, Szőcs Géza, Kolumbán Gábor és Markó Béla szövetségi elnök szólalt meg - az utóbbi azért, hogy röviden emlékeztessen: megkérte az RMDSZ külön­böző tisztségviselőit, hogy tar­tózkodjanak a fölösleges polé­miától. Az RMDSZ legfőbb döntés­hozó szerve, a Szövetségi Kép­viselők Tanácsa különben a hét végén ül össze először a Nep­tun-fürdói ügy óta, Maros­vásárhelyen, s bár igen bő a napirendje, a tanácskozáson egyöntetű vélemény szerint a fő megoldandó kérdés a súlyos megoszlással fenyegető belső konfliktus rendezése lesz. Tegnapi lapszámunkban közöltük a lengyel választások várható végeredményét. Képünkön Jerzy Úrban humorista, egykori kormányszóvivő látható. A „nagyfülűnek" becézett egykori politikus öröme határtalan - ezt igyekszik minden, a rendelkezésére álló eszközzel a közvélemény tudomására hozni... Sajtóválság a Vajdaságban Tovább tart a vajdasági par­lament által fenntartott magyar lapok válsága: több mint egy hónapja szünetel a legjelen­tősebb hetilap, a 7 Nap, nem jelenik meg a Jó Pajtás, a ma­gyar nyelvterület hosszú időn át legjobb diáklapja, s vele együtt az óvodások és alsó ta­gozatosok számára készülő Mézeskalács. A Képes Ifjúság, a középiskolás korosztály lapja legfeljebb a hónap végéig bírja támogatás nélkül, a Magyar Szó krónikus papírhiánnyal küszködik, csupán a Soros-ala­pítvány által támogatott Napló és a Fórum-ház által alapított Családi Kör tartja még magát a súlyos anyagi gondok ellenére. A 7 Nap válsága a legsúlyo­sabb, ugyanis szerkesztőségét többszörösen megosztják az ellentétek. A főszerkesztő leg­szívesebben az eddigi utat jár­ná, a tartomány pénzén csi­nálna lapot, de az csak egy-két számra biztosított eszközöket a több mint egy hónapos kiha­gyást követően. A vezető mun­katársak és szerkesztők egy csoportja viszont megelégelte a tartományi képviselőház bi­zonytalan támogatását és az ál­tala elvárt politikai irányvételt, amely leginkább a hatalmon levő Szerb Szocialista Párt el­képzeléseinek felel meg, és független lapot szándékozik ki­adni, elsősorban a magyar többségű hét önkormányzat összefogásával. Csakhogy a háborús vidékek támogatásá­ban kimerült Szerbia önkor­mányzatai - így Ada, Zenta, Szabadka, Kanizsa, Topolya, Kishegyes és Becse is — oly­annyira legyengültek, hogy a hiányzó évi ötvenezer már­kányi összeg előteremtése ­összeadása - igencsak két­séges. A 7 Napot felkarolná a Soros-alapítvány vajdasági szervezete, de segítsége nem lenne elég teljes egészében. Szabályos patthelyzetbe kerültek: ha a tartomány adja ki továbbra is a lapot, azaz Újvidék nem biztosít rá elég pénzt, akkor a Soros-alapít­ványtól nem számíthatnak semmire, mert nem célja az állami lapok támogatása, ha a Soros-alapítvány lenne az ala­pító, akkor a tartomány vonná meg az eddigi csekélyre zsugo­rodott segítséget, ha meg a hét önkormányzat lenne az alapító, akkor a másik két fél támoga­tására nem számíthatnának. Különállóan egyiknek a támo­gatása sem elég a lap zavar­talan megjelentetéséhez. Vajon találnak-e módot a 22-es csap­dájába került hetilap megmen­tésére? A Képes Ifjúság és a Jó Paj­tás ifjúsági és gyermeklap a Soroshoz fordult segítségért, s független lapként hamarosan ­megváltozott címmel és kön­tösben - tovább élnek, hacsak utol nem éri őket a készülő sajtótörvény sarlója: a szövet­ségi kormánynak kell döntenie a jóváhagyás előtt álló paragra­fusok értelmében, hogy a tájé­koztatási eszközök részesülhet­nek-e szabadon külföldi se­gélyben, vagy minisztériumi engedélyre lesz szükségük. Bár a tájékoztatási minisztérium oszlatni igyekszik az aggodal­mat, hogy veszélybe kerülnek a független kiadványok, ez még nem biztosítéka annak, hogy a törvény hatályossá vá­lását követően ne kelljen min­dent elölről kezdeni, a támo­gatás más módozatait kieszel­ni. Garai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom