Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

KEDD, 1993. SZEPT. 21. A VÁROS 7 Csak Szegeden közel egymilliárd,,," óz új közalkalmazotti bértábla és a feledékeny törvényalkotók Fotó: Schmidt Andrea Informatika és közigazgatás Bemutató és vásár a megyeházán A „szolgáló megye" ideájának megvalósítását komolyan gondolja a Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala. Ezt bizonyítja egy újabb, úttörő jellegű kezdeményezés: a települési önkormányzatokat segítő, a megyeházán most először megrendezett közigazgatási informatikai, irodatechnikai és szervezetfejlesztési bemutató. A „szolgáló (és szolgáltató) megye" szeptember 20-21. között „összehozza" a számítógépeket forgalmazó cégeket, a számítógépprogramozókat és a felhasználóként számba jöhető települési önkormányzatokat, intézményeket. A megyeháza aulájában tegnap délelőtt Ratkai Imre, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg a közigazgatást az informatikával „házasító" bemutatót. A kétnapos rendezvényen az érdeklődők megtudhatják, hogy sajátos igényeikhez milyen hardverek (gépek, berendezések, készülékek) és szoftverek (gépbe táplált tudás, szellemi programok) közül választhatnak. A kiállítás ideje alatt előadások segítik a tájékozódást. így tegnap szó esett a CD-ROM-os jogszabálynyilvánító rendszerről, a térinformatikai alkalmazási lehetőségekről, a főkönyvi és pénzügyi információs rendszerekről, az audiovizuális irodatechnikáról. Az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felállításáról, a számítógépes törvénytárról, az egészségügyi programrendszerekről, a vezetői információs rendszerről ma hangzik el előadás. Tájékozódni ingyen lehet. Ráadásul éppen jókor: a jövő évi költségvetés összeállítása előtt. A kiállításon a piac teljes kínálata felvonul, a felhasználókért versengő cégek egymás mellett mutatják be termékeiket, szolgáltatásaikat. Az itt bemutatkozó mintegy húsz cég pedig a felhasználók igényeiről kaphat képet. Ez a kiállítás és börze ugyanis kiváló alkalom arra, hogy a könyvelést, a nyilvántartást, az adatelemezést végző polgármesteri hivatalok, a különböző önkormányzati intézmények munkatársai elmondhassák gondjaikat, „kívánságaikat" azoknak a számítógépes szakembereknek, akik a gépek és rendszerek fejlesztésével foglalkoznak. így számítógépforgalmazók, programozók és felhasználók újszerű kommunikációját teszi lehetővé a Csongrád Megyei Közgyűlésnek az egész régióra kiterjesztett, első közigazgatási informatikai bemutatója. Ú. I. A közelmúltban az országos önkormányzati érdekszövetségek kialakították álláspontjukat a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról, különös tekintettel a közalkalmazotti bértábla január elsejei bevezetésének lehetőségére. Vagy inkább lehetetlenségére - mint azt dr. Lippai Pál, Szeged polgármestere a következőkben kifejti. - A július elsején életbe lépett közalkalmazotti törvény bérskálájától a jelenlegi,kereseti viszonyok szerint az érintettek 77 százaléka van lemaradva. A központi intézményekben, országos főhatóságoknál dolgozók 31, az önkormányzatoknál alkalmazottak pedig 41 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy ha a kormányhivataloknak - mint azt tervezik - 1994-ben kétmilliárdot, az önkormányzatoknak pedig csak egymilliárdot juttat a költségvetés az új bérskála bevezetésére, akkor a szakadék a két közalkalmazotti réteg között tovább nő. (Tudnivaló ugyanis, hogy létszámarányuk nem hogy fordított, de éppenséggel az önkormányzatok foglalkoztatják az összes érintett háromnegyed részét!) • Úgy látszik tehát, hogy a törvényalkotók az önkormányzatok teherbíró-képességét túlbecsülik, a létszámarányokat elegánsan elfelejtették számításba venni... - Érdekszövetségeink ezért is ragaszkodnak ahhoz, hogy a közalkalmazotti bértábla bevezetésének anyagi terheit végFotó: Nagy László ső soron az állami költségvetés viselje, s az önkormányzatokat csak átmeneti finanszírozói szerepre kötelezzék, a terhek legfeljebb 20 százalékának erejéig. A 20 százalékos tehervállalást is csak hitelfelvételi lehetőség megteremtésével tartjuk elképzelhetőnek úgy, hogy a kamatok fizetését a kormány vállalja, törlesztését pedig csak 1996-ban kell megkezdenünk. • Mi történik akkor, ha az érdekegyeztetés most zajló tárgyalási folyamata nem hoz kedvező eredményt az önkormányzatoknak ? - Szeged esetében a költségvetésünk felborulásával kell számolnunk, hiszen ha a Parlament a tervezett kötelezést fenntartja, ha nem teszi lehetővé. hogy bevételeink - például a személyi jövedelemadó megosztása eddigi 70-30 százalékos arányának 60-40 százalékosra változtatásával - nőjenek, akkor pénzügyi helyzetünk végképp ellehetetlenül. (Hadd emlékeztessem az olvasókat arra, hogy míg 1990-ben az szja száz, 1991-92-ben ötven százalékát visszakapták az önkormányzatok, az idei 30 százalékos juttatás csak Szegeden 660 milliós kiesést jelentett. Az új bérskála minimálisan 41 százalékos béremelését - közel egymilliárdját ilyen körülmények között lehetetlen a költségvetésünkbe építeni.) • És ha a tárgyalások az egyébként fennállásuk óta először egységesen fellépő önkormányzati szövetségek álláspontja szerint alakulnak? - Ha átmeneti finanszírozást kell csupán fölvállalnunk, 200 milliót akkor is máshonnan kell majd átcsoportosítanunk. Amikor tehát azt mondjuk, megértjük a kormányzatot, hogy a költségvetési hiányt nem akaija tovább növelni, azt is állítjuk: a terhet nem rakhatja a már egyébként is működési zavarokkal küszködő önkormányzatokra. Ezért egyebek között a tömegközlekedési támogatásról, az illetékbevételekről, valamint az ÁVÜ által értékesített, volt tanácsi vállalatok privatizációs bevételeinek megosztásáról, a közalkalmazotti és a köztisztviselői bérek együttes emeléséről is tovább folytatjuk az érdekegyeztetést. P. K. Új üzleti és konferenciaközpont, lakások, templom Világutca - szegedieknek Elmondták, a Világ Utcája projekt célja egy szellemi, üzleti, kereskedelmi központ létrehozása, hogy a Szegeden termelt szellemi javak itt érhessenek anyagi javakká is, az értékek helyben, a város javára stabilizálódjanak. Egyik összefogója, katalizátora kíván lenni ez a civil kezdeményezés minden alkotó törekvésnek, ami a várost szolgálja. Alternatívát kínál ember-léptékű környezet kialakításához a rókusi városrészben, például kulturális, szolgáltató központok, lakások építésével. Ezzel több ezer munkahelyet teremtene hoszszabb távra minden rétegnek, egyszersmind hangsúlyozottan az ifjúság számára pozitív jövőképet adva. Mindennek érdekében felvállalják az egész Rókus városrész rehabilitációját, egy új városközpont kialakítását. A tervek szerint - melyeknek megvalósítását számos bürokratikus akadály gátolja, s leküzdésük rengeteg plusz munkát és anyagi terhet hárít a kftre - a világutca többfunkciós. A Forrás Menedzserklub legutóbbi összejövetelén élénk érdeklődéssel, jó hangultú beszélgetés keretében a Világ Utcája projekttel ismerkedtek. A városban egyre nagyobb visszhangot kiváltó, mind szélesebb körű lakossági és üzleti, befektetői támogatásra találó tervekről a Világ Utcája Kft ügyvezető igazgatója, Apró Juhász János, és a tervező főépítész, Nóvák István adtak tájékoztatást. Az üzleti központ irodái, boltjai mellé kb. 1000 férőhelyes kongresszusi centrum csatlakozna, az egész - tágabb értelemben vett, határainkon túlra is kiterjedő - régiónak a szellemi központjául. Ahol a háromszintes, passzászsoros utca (melyből az első ütemben 7 ezer négyzetmétes épülne meg 1996-ig) elején két irodaház állna, egyikben információs központtal, melyben tv- és rádióállomások is helyet kapnának. A Rókusi körút felől Kereskedő és Iparosház épülne helyi kis- és középvállalkozóknak. biztosítva egyben az itt lakóknak az ellátását.Azokét is. akik majd az újonnan épülő 370 lakásba költöznek (közöttük 100 ifjú család egy garzonházba). A Világ Utcájában lenne szakkiállítások és más események rendezésére alkalmas hely, 150-200 férőhelyes szálloda, Nóé bárkáját idéző étterem, télikert. Mellette köztéri műalkotásokkal berendezett Ember Tere, ökumenikus templom, kegyeleti parkj a mostani elvadult temetőkertből). Utóbbiakkal bizonyítva, hogy a projekt nem pusztán befektetői, üzleti haszonszerzői jellegű, hanem felvállal nonprofit elemeket is - a város és lakói érdekében. A befektetői érdeklődés így is nagy iránta, a 2,5-3 milliárd nagyságrendű vállalkozásnak megvannak a finanszírozói. Elsősorban olyan hazai üzletemberek, külföldi cégek, akik a szegedi világutcát keletre és délre vezető európai kapunak látják: s megvalósításához az építkezéseket legkésőbb jövő év márciusában szeretnék megkezdeni, hogy 1996ra az alapelemekkel elkészülhessenek a remélhetőleg később továbbfejleszthető beruházásokból, és kapcsolódhasson vele Szeged az expóhoz, illetve a honfoglalás 11 ÍM), évfordulójának ópusztaszeri és városunkbeli eseményeihez. Szabó Magdolna • A Dél-AIföldön másodikként Vizsgajog a Kamaránál! A vállalkozók országához vezető úton haladva (?), egyre több olyan gazdasági szakemberre van szükség, akik értik a sokak számára bonyolultnak tűnő pénzügyi világ szabályait. Egyáltalán nem csoda tehát, ha egy adóhoz és számvitelhez értő tanácsadó, vagy egy főkönyvelő keresett „cikk" lett az e területen működő vállalkozások számára, hisz a valóban hozzáértő szakember milliókat (!) takaríthat meg megbízójának. Épp ezért az sem meglepő, hogy díjazásukról legendák keringenek. Talán emiatt is igyekeznek mind többen a számok és pénzügyi műveletek tudóivá lenni. A gond csupán annyi számukra, hogy a tanfolyamok által kínált „ígéret földjére" - az alacsony képzési létszám miatt - nem mindenkinek sikerült bejutnia. Legalábbis eddig. Mostanáig ugyanis Szegeden csupán egyetlen cég tudott olyan szakirányú tanfolyamot szervezni, amelynek végén elismert vizsgát tehettek a hallgatók. Szeptembertől viszont e területen is megjelent a konkurencia a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara „személyében". A cég lehetőségeiről és a képzés módjáról Horváth Lajost kérdeztük. • A szigorú követelmények miatt ma igen nehéz megszerezni a pénzügyi és számviteli szaképzés vizsgaszervezésijogát. Hogyan sikerült ez a Kamarának? - Iskolarendszeren kívüli pénzügyi és számviteli oktatást napjainkban már bárki indíthat, de vizsgáztatni csak néhány szervezetnek van joga. Ennek elnyerésére nyilvános pályázatot írtak ki. Tizenketten jelentkeztek rá, ötnek a pályázatát fogadta el a minisztérium, köztük a miénket. Ráadásul ezek közül is abba a háromba jutottunk, aki minden szakképzési formára kapott jogosultságot. Megjegyzem egyébként, hogy az öt sikeres jelentkezőből három fővárosi cég. • Hol és mit oktat majd a Kamara? - Elvileg az ország teljes területén indíthatunk közép- és felsőfokú szakképzést nyújtó adó-, illeték-, vám- és vállalkozói tanfolyamokat, de egyelőre Szeged. Kecskemét és Békéscsaba lesznek a „bázisaink". Persze minden olyan dél-alföldi városba elmegyünk, ahol kellő számú jelentkező van. Tanfolyamaink eddig is voltak, a hangsúly azonban a vizsgaszervezési jogon van. Ezt kaptuk most meg térségünkben másodikként. • Ön szerint minek köszönhető a pályázat sikere? - Nagyobbrészt megfelelő referenciánknak. Az új számviteli törvény megismertetésére 1991-92-ben több intenzív kurzust szerveztünk, amelyeken közel 600 hallgató vett részt eredményesen. Azonkívül két esztendő alatt igen kiváló oktatógárdát sikerült összehoznunk. Talán ezt is figyelembe vették a döntésnél. Engedélyünk birtokában egyébként szeretnénk létrehozni a Dél-Alföld pénzügyi-számviteli oktatási centrumát. • Még csak arról nem beszéltünk, hogy mikor indul a képzés? - Napokon belül. Vass