Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. SZEPT. 2. HAZAI TÜKÖR 5 üt • Eccelenza, ön szerint mennyit milyen mértékben sikerült a II. Vatikáni Ökumenikus Zsinat határozatait meghonosítani a katolikus egyházban, illetve azon belül is, Magyarországon? - Ismert, hogy a zsinat a katolikus egyház számára rendkívül mély megújhodást hozott. Ez természetesen bizonyos mértékű vitákat váltott ki a maga idejében, de elmondhatjuk, hogy az eredménye nem csupán az egyház belső életének volt előnyére, hanem azoknak a kapcsolatoknak is, amelyek a különböző keresztény felekezet közötti párbeszédnek is. A katolikus egyház egészében ez igen kedvező fogadtatásra talált. Ami Magyarországot illeti, a kommunista rendszer éveiben a zsinat határozatai nem éreztethették oly gyorsan és főként oly áthatóan hatásukat, hiszen a rezsim tartott a reformtól. A magyarországi egyháznak most kell fokozottabban azon lennie, hogy az életébe és megnyilvánulásaiba a zsinat határozatait beillessze. • Általában úgy értékelik: a zsinat egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy az alá-fölé rendelő egyházi berendezkedést elmozdította a dialógus elve felé. Miben áll ez? - Ez valóban a zsinat egyik legnagyobb eredménye. A II. Vatikáni Zsinat idején Franciaországban voltam, még De Gaule volt az elnök. Emlékszem, azt mondta a zsinatról: az évszázad eseménye lesz. Alapjában változtatja meg az egyház magatartását, s ez nagy hatással lesz az emberekre. Ebben az értelemben a zsinat máris elért bizonyos változásokat, főként ami a keresztények közötti kapcsolatokat illeti. Barátságosabbá, emberközelibbé vált az egyház. KöA csángóknak joguk van a magyar liturgiához Beszélgetés Angelo Acerbi érsekkel, zeledés érezhető a különböző keresztény felekezetek, de még a keresztények és az izraeliták és muzulmánok között is. De a zsinat ugyanígy az egyházon belül is új magatartásformákat vezetett be. Hatására az egyház nyitottabbá, megértőbbé vált. Nem demokratikusságról beszélek - hanem arról, hogy közelebb került a laikusokhoz. Felértékelődött a laikusok szerepe. Nagyobb lett a egyház érdeklődése a környezetével szemben is. Aztán: újat hozott a papok és a püspök, valamint a papok és a hívők közötti kapcsolatban is. Egészében véve új hangulat alakult ki, amely sajnos még nem hatolt be az egyház valamennyi területére. • Nevezetesen? -Óh, mindig is létezik bizonyos ellenállás az új iránt, sőt ez néha szakadáshoz is vezet. Mint francia Le Févre bíboros esetében, aki nem fogadta el a II Vatikáni Zsinat határozatait. Egészen más megítélés alá tartoztak azonban az egykori kommunista rezsimek országai, ahol az újítás a már említett nyilvánvaló okból nem következhetett be. Most viszont már ennek az új, bizakodó szellemnek a terjedéséről beszélhetünk. Tekintsük csak a Gaudium et spes (Öröm és reménység) címet viselő zsinati dokumentumot, amely a világ társadalmi, művészi és emberi valóságára támaszkodva a bizakodást sugallja, amit, azt hiszem, újra fel kell éleszteni az emberekben. Ma kiváltképp érvényes ez. hiszen több mint 20 év után azt látjuk, hogy az emberiség több okot ad az aggodalomra, mint a derűlátásra. • Érez e némi ellenállást, vagy habozást a mai magyar egyházi életben a zsinat reformjaival szemben? - Nem hiszem, hogy ellenállás lenne. Ami volt, ismétlem, az az ország bezártságának volt köszönhető. Annak, hogy tilos volt a szabad utazás, a gondolatok szabad mozgása, a szabad publikálás és a külföldi tanulás. Emiatt, és csak emiatt volt Magyarország egy kis késésben bizonyos területeken. De a zsinat dokumentuFotó: Schmidt Andrea mait mindenki elfogadta, hisznek benne, sőt tanítják is. De, ahogy az európai szinódus egyik püspöke mondta: voltak pasztorális gyakorlatok, amelyeket lehetetlen volt szabadság hiányában megvalósítani. Ezután az ideológiai sokk után érthető, hogy bizonyos pasztorális irányvonalakat csak most lehet a nyuga(-európai gyakorlathoz igazítani. Elég, ha arra gondolunk, milyen nehéz volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon a fiatalok vallásos nevelésével foglalkozni. • Érsek úr bizonyára nem lepődik meg, ha a moldvai csángómagyarok vallási helyzetéről kérdezik. Tájékozott-e a Szentszék arról, hogy Moldvában létezik egy elzártan élő magyar közösség, amely nem használhatja anyanyelvét a vallási gyakorlatban? - Ismerem ezt a kérdést, és elmondhatom, Róma is megfelelően tájékozott benne nem csak általam, de más forrásokból is. Valóban nehéz helyzetről van szó. Tudom, hogy van egy bizonyos számú egyházközség, melynek közössége a magyar nyelvterülettől elzártan él, és liturgikus gyakorlatában nem anyanyelve honosult meg. Bár ennek minden okát nem ismerem, azt hiszem, egyik az lehet, hogy a múltban, a csángók románul - és nem magyarul beszélő hitoktatókat kaptak. Az ottani paphiány miatt annak idején Olaszországból érkeztek misszionáriusok, és számukra könnyebb volt egy neolatin nyelvet megtanulni, mint a magyart. A csángók vallásos oktatását tehát románul végezték. Aztán pedig Romániában rendkívül kemény diktatúra következett, amelynek szintén nem felelt meg a magyar nyelvű liturgia. Ez már politikai kérdés. Annyi feltétlenül bizonyos: ezeknek az embereknek joguk kell. hogy legyen arra, hogy a hittanulástól az imáig, az énekig s a gyónásig saját nyelvükön, sőt, saját dialektusukban végezzék vallásos gyakorlatukat. Előbb azonban lehetőséget kell adni arra is, hogy tanulják a magyar nyelvet. Egy alkalommal, amikor egy magas rangú román egyházi embert megkérdeztem, vajon miért nem gyónhatnak és imádkozhatnak magyarul a csángók, azt válaszolta: de hiszen nem is kérték ezt! • Bocsásson meg, hogy félbeszakítom, de én magam is, nem egy helybélivel beszéltem, aki az ellenkezőjére panaszkodott. A legtöbb esetben éppen a csángó falvak román papjai tiltják a magyar nyelvet. - Akkor elmondom, hogy egyenesen a Iasi-i püspöktől hallottam: ő nem kapott ilyen irányú kérést. Nyilván, azt is hozzátettem, vajon ő, a püspök, miért nem teszi meg a csángók irányában ezt a gesztust, hiszen már az is sokat jelezne, ha ellátogatna egy-egy plébániára és meghagyná: ma magyarul mondják majd a Miatyánkot. Csak nézett rám, nem válaszolt. Nem tudom, hogy megfogadta-e. • Ön szerint van-e rá kilátás, hogy ez az állapot ne legyen tartós? - Szeretném még hozzátenni. hogy néhány héttel ezelőtt olyasmiről kaptam hírt, ami esetleg előmozdíthatja a dolgot. A romániai nuncius kezdeményezésére a Iasi-i püspök Gyulafehérvárra küldött egy bizonyos számú papnövendéket, közöttük magyarul beszélőket is. hogy ott sajátítsák el mindazt, amivel a csángók segítségére lehetnek. Ez a csere a jövőre nézve haladást ígér. Egyébként pedig arra bátorítanám a csángókat: kérjék a plébánostól - mert joguk van rá -, hogy saját nemzeti nyelvüket használják. Ez önmagában nem politikai kérdés az egyház maga biztosít rá jogot. Panek Sándor Napirenden - a német nemzetiségi kérdés A szegedi önkormányzat és a Csongrád Megyei Német Egyesület, mint a helyi német nemzeti kisebbség érdekképviseleti szerve mintaértékű együttműködésre törekszik a kultúra és az oktatás terén. A közoktatás biztosíthatja az óvodai nevelésen, iskolai oktatáson keresztül az anyanyelvi tudást, az ismeretanyagot a nemzeti vagy etnikai kultúráról, az identitás megőrzését. Ennek értelmében kiépült a szegedi oktatási vertikum. A város közgyűlése létrehozta a német nemzetiségi óvodát, megalapozta a két tannyelvű tást a Tarjánváros III. sz. Általános Iskola és a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolán keresztül. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola német szakán folyó tanárképzés teljessé teszi a sort. A szegedi önkormányzat támogatja egy hagyományőrző német nemzeti néptáncfesztivál megteremtését is, mely évenkénti megrendezéssel szorosabbra fűzné a kapcsolattartást az anyaországgal. A közgyűlés szeptember 9-i ülésén dönt a két fél közti szerződés végleáltalános és középiskolai okta- gesítéséről. Tájékoztatás adóügyben A polgármesteri hivatal közgazdasági irodája az elmúlt két hétben közel 50 ezer adózónak küldött ki értesítést az adózás rendjéről szóló törvény alapján. így az adózó polgárok tájékozódhatnak adószámlájuk helyzetéről és egybevethetik az előírásokat, a teljesített befizetéseket az adóhatóság által kimutatott adatokkal. Az eltérések egyeztetése során a legtöbb probléma abból adódik, hogy a gépjárművek adásvételekor eladó, illetve a vevő a tulajdonváltozást nem jelenti be a hivatalnál. Tulajdonos-változás esetén mind az eladót, mind pedig a vevőt bevallásadási kötelezettség terheli. Az eladónak az adókötelezettség megszűnését követő 30 napon, a vevőnek 15 napon belül kell bevallást tenni. A hivatal kéri a gépjárműtulajdonosokat, hogy tulajdonos-változás esetén a fent megadott határidőn belül tegyenek eleget bejelentési kötelezettségeiknek, mivel így elkerülhetik a felesleges utánajárásokat. Térinformatikai rendszer Szegeden Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság célpályázatot hirdetett az önkormányzati földrajzi információs rendszerek létrehozásának támogatására. Szeged város önkormányzata 32 millió forintot nyert el sikeres pályázat benyújtásával, mely a létrehozandó térinformatikai rendszer költségeinek kb. felét teszi ki. A városi térinformatikai rendszer kialakításával a város minden irányító, üzemeltető, közgyűlés. Technológiai park - francia szemmel Az elmúltakét hónapban francia ösztöndíjast látott vendégül Szeged önkormányzata. Laurence Jolly, a bresti Université de Bretagne Occidentale Geoépítészeti Tanszékének hallgatója azt a feladatot kapta, hogy készítsen tanulmányt a szegedi tudományostechnológiai park, az ún. Technopolisz megvalósítható• A főkapitány válaszolt: Feketeleves a feketézőknek kezelő és biztonsági szervezete egy komplex - térképi alapú információs rendszerhez kapcsolódva pontos, naprakész, sokrétű- információs bázist hozhat létre, mely nagymértékben korszerűsítené mind az önkormányzat, mind a többi szerv munkáját. A projekt megvalósításának üteméről és a további finanszírozás kérdéséről előreláthatólag szeptember 9-én dönt a Lakossági bejelentések és képviselői felszólalások nyomán dr. Lippai Pá! polgármester levelet írt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, hangot adva az elégedetlenségeknek amiatt, hogy a rendőrség nem elég erélyesen lép fel a székhelyüket a Klauzál térre áttevő valutázók ellen. A főkapitány válaszában hangsúlyozta a már eddig is megtett intézkedéseket, melyek következtében több száz sze- lyekkel szemben. Vagyonvédelmi kamaia alakult ••• mély kényszerült elhagyni a Belvárost, de ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőröknek csupán bizonyított jogsértés esetén van jogalapjuk a törvény szigorának alkalmazására. Bár a rendőrök a jövőben is kerülni fogják a „zaklató jellegű" fellépéseket, mégis határozottan eljárnak majd a lakosságot zavaró, közbotránkozást okozó szeméEz év július 21-én megalakult a Dél-magyarországi Vagyonvédelmi Kamara. Elnöke dr. Horx'áth Sándor nyugállományú rendőr ezredes. A Kamara célja a vagyonvédelemmel és biztonságtechnikával ságáról. A minap szakmai vita keretében ismerkedhettek meg a város szakértői a tanulmánytervvel. A koncepció alapja lehet egy nagyszabású projektnek, mely újabb lépést jelent a József Áttila Tudományegyetem és a bresti Université de Bretagne Occidentale együttműködésében. foglalkozó magyar vállalkozók 432-302. Mezőgazdasági károk kompenzálása és vállalkozások támogatása, erőik összevonása, szervezése, érdekeik képviselete, valamint e célok megvalósításához szükséges szolgáltatások biztosítása. A kamara székhelye: 6726 Szeged, Fő fasor 52. Tel.: A Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatal arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a június 12-i vihar okozta mezőgazdasági károk kompenzálására szánt támogatás még nem érkezett meg. A földművelésügyi hivatal időben megtette a szükséges intézkedéseket, ám az összeg átutalásához a Pénzügyminisztérium jóváhagyása szükséges, ami a napokban várható. Az illetékesek addig is kérik az érintettek szíves türelmét.