Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. SZEPT. 17. Zsúfolt program várta csütörtökön Jeszenszky Géza külügyminisztert, aki szerdán érkezett Bukarestbe ötnapos hivatalos romániai útra, román kollegája, Teodor Melescanu meghívására. SZ-katonák halála Szomáliai orvlövészek a mogadishui kikötőben agyonlőttek két olasz ENSZ-katonát. Ugyanakkor 11 katona sebesült meg egy ENSZ támaszpont elleni aknatámadásban. Fabio Fabbri olasz védelmi miniszter bejelentette, hogy az olasz katonák elleni támadás ellenére sem vonják ki a Szomáliában állomásozó olasz kéksapkásokat. (MTI - Telefotó) Muzulmán-szerb megállapodás Közel a béke? A boszniai muzulmánok és szerbek csütörtökön Genfben közös nyilatkozatot (rtak alá, amelyben „azonnali" tűzszünetre, a foglyok kicserélésére és kapcsolataik javítására kötelezik magukat. A dokumentumot Alija Izetbegovic bosnyák elnök és Radovan Karadzic nevében Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke látta el kézjegyével. A békeközvetftők mindhárom boszniai fél vezetőjét jövő hét keddre a szarajevói repülőtérre hfvták, hogy aláírják a béketerv egészét, illetve a boszniai muzulmánok és szerbek által csütörtökön, valamint a muzulmánok és horvátok által kedden parafált közös nyilatkozatot. A muzulmánok és a szerbek vezetői beleegyeztek a jövő heti találkozóba. A muzulmán-szerb nyilatkozat legújabb eleme a jövőbeni Bosznia-hercegovinai Köztársaságok Uniójának lehetséges felbomlására való egyértelmű utalás. A három köztársaság bármelyikének kiválását népszavazáson kell eldönteni. Az Unió felbomlása esetén az összes jog, beleértve az ENSZ-tagságot is, automatikusan a muzulmán többségű köztársaságra száll át. • Reggel a magyar diplomácia vezetője a román szenátus épületében parlamenti pártok képviselőivel találkozott, majd a külügyminisztériumban folytatódtak a hivatalos megbeszélések. - Nem gondolom, hogy az alapszerződésbe külön záradékot kellene iktatni a határokra vonatkozólag, mivel határprobléma nem létezik - jelentette ki a Melescanuval folytatott szerdai két tárgyalás után Jeszenszky Géza újságíróknak. A román rádió csütörtök reggeli adásában első helyen emelte ki a miniszter nyilatkozatát. Jeszenszky Géza - mint magyar diplomáciai források megerősítették - ezután hangsúlyozta, hogy nem kevés lehetőséget lát a megállapodás számos gazdasági, a határátlépésre vonatkozó és kulturális témában. Kifejtette ugyanakkor, hogy lényeges haladásra van szükség egy nagy kérdésben, a romániai magyar kisebbség ügyében. A miniszter derűlátásának adott hangot etekintetben, utalva arra, hogy Románia megerősítette: a nemzetközi normákból indul ki, beleértve az EBEÉ dokumentumaiban, a koppenhágai nyilatkozatban, az Európa Tanács ajánlásaiban foglaltakat, amelyek fontos elveket szögeznek le a kisebbségekkel való bánásmód tekintetében. Úgy vélekedett, hogy a kisebbségekről és az oktatásról előkészületben lévő román törvények figyelembe fogják venni ezeket a nemzetközi előírásokat, s valóban •••••••••••HHI a kettős adóztatás elkerüléséről intézkedik. Az aláírást követő beszédekben mindkét politikus hasznosnak nevezte az eddigi megbeszéléseket, úgy vélekedtek, hogy azok előrelépést tettek lehetővé különböző területeken. Az alapszerződésről szóló tárgyalások gyorsítására újabb szakértői megbeszélést terveznek a közeljövőben, és megállapodtak a határokon kialakult helyzet mielőbbi orvoslásában, lehetőleg az Európai Közösség Phare programja segítségével korszerű határátlépők kiépítésében Battonyán és Méhkeréknél, illetve román oldalon Tornyánál (Turnu) és Nagyszalontánál (Salonta). Egyetértettek a diákcsere megkönnyítésében, a diplomák kölcsönös elismertetéséről szóló egyezmény kidolgozásában, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos szemináriumok megszervezésében. Jeszenszky Géza ezután koszorút helyezett el az 1989 decemberi forradalom hőseinek emlékművénél. Délután került sor az RMDSZ vezetőivel való találkozóra, majd a külügyminiszter előadására, az Iliescu elnökkel való találkozóra, este pedig Rudas Ernó nagykövet adott fogadást a magyar külügyminiszter tiszteletére. A ma, pénteken kezdődő erdélyi körutazás után Jeszenszky Géza romániai programja a vasárnap délután, ugyancsak a külügyminisztériumban sorra kerülő, Melescanu külügyminiszterrel együtt megtartandó sajtóértekezlettel zárul. • leszenszky Géza Bukarestben Gazdasági megállapodások, találkozó Iliescu elnökkel A külügyminiszterek két, gazdasági jellegű megállapodást írtak alá. (MTI-Telefotó) lehetséges az előrelépés. Megjegyezve, hogy nem a magyar kormányra tartozik meghatározni, mi történjék Romániában, s ezek a kérdések a román kormány illetékességébe tartoznak, kifejtette: amennyiben a szóban forgó elvek helyet kapnak a törvényekben, és amennyiben a magyar kisebbség megfelelőnek tartja ezeket - amiről e kisebbségnek kell állást foglalnia - van esély a romániai magyarság elvárásainak kielégítésére, ami hozzájárulna a Románia és Magyarország közötti bizalmi kapcsolat kialakulásához. A csütörtökön délben végetért a kétoldalú tárgyalások harmadik fordulóját követően Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu két, gazdasági jellegű megállapodást írt alá. Ezek közül az első a beruházások kölcsönös védelméről, a másik • Huszonhárom év után Feladta magát... Teréz anyát megoperálták • Másfél évtizedig szerepelt a fotója az FBI listáin, mint a legkeresettebb női bűnözők egyike. Köröztették mindenütt, de hiába, nyoma veszett. És most, huszonhárom évi bujkálás után, Katherine Ann Power, az egykori radikális diákaktivista, akit emberöléssel és bankrablással vádolnak, feladta magát. Bilincsbe verve vezették be a bostoni bíróságra. hogy feleljen több mint húsz évvel ezelőtt elkövetett tetteiért. A fiatal Katherine egyetemista korában - mint oly sok más társa - csatlakozott egy, a vietnami háborút ellenző diákcsoporthoz. Szervezkedés közben ismerkedett meg néhány fiatal bűnözővel, akik rávették, hogy segítsen nekik egy bankrablás végrehajtásában. 0 vezette a banda autóját: néhány tömbnyire a banktól kellett várakoznia. A rendőrség megzavarta a rablókat, és a tűzharban egy rendőr életét vesztette. Katherine-nek sikerült elmenekülnie, nevet változtatott, és új személyazonosságot vett fel. Most 44 éves, van egy 13 éves fia. Oregon államban élt, a helyi egyetemen tanított Senki nem tudta, hogy ki is valójában. Egészen szerdáig. Szívműtétet hajtottak végre egy kalkuttai kórházban a Nobel-békedíjas Teréz anyán. Az operációt végző kardiológusok egyike csütörtökön azt közölte: a 83 éves apáca szívébe ballonkatétert vezettek, annak érdekében, hogy egy vérrögöt eloszlassanak, amelyet a bal szívfélben a főartériában fedeztek fel. Teréz anyán tavaly januárban az Egyesült Államokban már végeztek hasonló beavatkozást. • „ Aki a Közel-Keleten realista akar maradni, annak hinnie kell a csodákban " Palesztin zászló Jerikó felett Simon Peresz izraeli külügyminiszter ilyen szenvedélyesen érvelt a parlamentben a megállapodás mellett. A zsidók és a palesztinok fél évszázados háborúskodás után elfogadták egymás létezését, vezetőik kölcsönösen elismerték a jogot a békére és a biztonságra. Jichak Kabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke kezet fogott. Mi áll a megbékélés hátterében, kérdeztük dr. J. Nagy Lászlót, a JATE Bölcsészettudományi Karának professzorát, a modern arab történelem szakértőjét. • A reflexek a hidegháború végére mozdulnak: az egyik befolyási övezet, amelynek a PFSZ is része, szuperhatalom nélkül maradt. Leszálló ágban van az arab nacionalizmus, nem sorakozik fel szövetségesként a palesztinok mellé. A felületes teóriáknál azonban fontosabbak a konkrétumok. A z^idó állam valamennyi arabellenes háborúját megnyerte, sőt annyira „túlgyőzte" magát 1967-ben például önmagánál háromszor nagyobb területet foglalt el szomszédaitól -, hogy katonai eredményeit nem tudta politikára váltani. A zsidó betelepítések nem jelentettek perspektívát, a megszállt területek palesztin demográfiai robbanása arra ösztönözte a zsidókat, hogy gyarmati típusú mentalitást alakítsanak ki. A legutóbbi választásokon azonban a Munkapárt került hatalomra, vezető figurái, Simon Peresz és Jichak Rabin, a nem katonai megoldást keresték. Győzelmükhöz hozzájárult az izraeli lakosság összetételének megváltozása. Az köztudott, hogy Izraelbe korábban elsősorban a harmadik világbeli zsidók vándoroltak be, mondhatni ők „töltötték fel" az. országot, világnézetük, politikai orientációjuk ma is általában konzervatív, jobboldali. A nem is olyan régen a Szovjetunióból kiengedett és ide települt zsidók viszont, közel egymillió emberről van szó, baloldaliak. Nem csekély szerepet játszott az izraeli politika módosulásában az. Öböl-háborús amerikai (géret: Kuvait után rendezni kell a palesztin kérdést is, s az a nyomás, amelyet a Fehér Ház gyakorolt a. zsidó államra. • Mi változott meg a másik oldalon? - A hetvenes években két irányzat, a Habbas-féle baloldali nacionalizmus és az Arafat vezette El Fatah birkózott egymással az PFSZ-ben. Előbbi az összarab nemzeti érdekeknek rendelte alá a palesztin kérdést, utóbbi az önálló palesztin állam megteremtését tűzte célul. Arafat érdeme, hogy a PFSZ-t az Arab Liga és az ENSZ is a palesztin nép képviselőjének ismerte el. A mozgalom ekkor még a katonai megoldást favorizálta, s ezzel politikai zsákutcába szaladt: Izraelben ugyanis a jobboldali Begin alakított kormányt. 1982-ben Izrael bevonult Libanonba, hogy szétverje a leghatalmasabb palesztin bázisokat, félsikerrel, ráadásul a csapatok hátországában hallatlanul erős zsidó pacifizmus bontakozott ki. Sokan elfelejtik, '82 július 25-én Arafat az ostromlott Bejrut egyik bunkerében, miközben amerikai szenátorokkal tárgyalt, a tévékamerák felé fölmutatott egy papírt azzal a felirattal, „Elismerem az ENSZ összes, Palesztinára vonatkozó határozatát". Ez tudniillik magában foglalta Izrael elismerését is. 1982 más szempontból is kemény lecke volt: a palesztinok egyedül álltak szemben Izraellel, nem segítette őket egyetlen arab állam sem. Arafat ekkor jött rá, ott kell keresni a megoldást ahol befolyással bírnak Izraelre: Egyiptomban és az USA-ban, ahol a döntéseket hozzák. E palesztin nyitás után lett Arafat „nem jó elvtárs" Chrudinák szemében. A palesztin vezető közeledett az amerikai realizmushoz, amely nem kívánta az abszolút izraeli fölényt, és szívesen létesttett jó kapcsolatokat a térség moderált arab államaival. A következő lépés: a palesztinok akár zsebkendónyi felszabadított területen is hajlandók megalakítani a saját államukat, természetesen Gázára és Ciszjordániára gondoltak. így már könynyebb volt kezet fognia Arafatnak Rabinnal, de a két nép közé épített falakat még le kell dönteni. Ahogy Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke mondta: aki a Közel-Keleten realista akar lenni, annak hinnie kell a csodákban. • Mit remélhetnek a palesztinok? - Egyelőre természetesen nem palesztin államról van szó, csak autonómiáról. Gázából és Jerikó városából kivonulnak az izraeli csapatok, a belső ügyek intézését a palesztinok veszik át, így a vallásét, a turizmusét, az oktatásét és a rendőrségét is. A hadügy és a külügy zsidó kézben marad, de a katonák között már palesztinok is lesznek. A palesztin autonómiák használhatják a palesztin zászlót, amely szimbólum már az államiságra mutat. • Mi lesz a sorsa Jeruzsálemnek? - Ez talán a legnagyobb probléma. Rabin a kéznyújtás után is azt hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem a zsidók ősi fővárosa. Úgy tűnik, ebben a kérdésben mindkét fél álláspontja nagyon merev, tudniillik a palesztinok is saját fővárosuknak tekintik. A '47-es ENSZhatározat szerint Jeruzsálem nemzetközi város lenne, 1967ben Izrael megszállta, 1980ban annektálta. Az ENSZ elítélte, a világ szemében - nagykövetségek fenntartása stb. Tel- Aviv maradt a zsidó állam központja. • Az értékelések a tizenöt évvel ezelőtti izraeli-egyiptomi különbékével hasonlítják össze a mai zsidó-palesztin kézfogást. - Ez nem Camp Dávid, noha a külsőségek tökéletesen megegyeznek, ugyanaz a protokoll, ugyanaz az asztal. Akkor is felmerült a palesztin probléma, de az aláíró Begin nem ismerte el a területi autonómiát - csak a személyit fgy nem vett tudomást a palesztin entitásról sem. A palesztinok izraeli vagy másodrendű állampolgárok lehettek. Most nem fogadták el, hogy egy másik arab állam tárgyaljon a nevükben, ezt a dokumentumot a Palesztinai Felszabadítási Szervezet irta alá! Ó. J.