Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. SZEPT. 16. • Nyílt nap a KSH-ban Drága kenyér, drága hús BELÜGYEINK 3 A tegnapi nap száma az 1,8 százalék volt, ennyivel emelkedett a fogyasztói ár augusztusban. Az elmúlt 5 hónap rendre egy százalék alatti árindexeihez képest ez a szám meglehetősen magas, az utolsó 12 hónap összevont áremelkedése azonban nem tér el a várakozásoktól, hiszen 22,3 százalék. Miután a KSH-ban minden hónappal „okosabbak", úgy jósolják, az idei áremelkedés valahol 22-23 százalék között lesz. A tavaly augusztusi 0,8 százaléknál pontosan 1 százalékkal magasabb idei havi árindexben elsősorban.az áfaemelés a „ludas". A kulcs 6-ról 10 százalékra emelkedett, ami Augusztusi árindex: 1,8 százalék Praktikusan, az augusztusi árindex nyilvánosságra hozatalával kapcsolta össze elsó' nyílt napját a KSH. Először Soós Lőrinc tájékoztatási osztályvezető, majd Vukovitc György elnök köszöntötte a sajtó képviselőit, akiket ezúttal megerősített stábbal várt a hivatal. Hét asztalnál ültek a különböző szakterület specialistái, s válaszoltak az újságírók által feltett kérdésekre. nagyrészt az élelmiszerek, a háztartási energiahordozók és egyes szolgáltatások árait érintette. Az árindexben mérhető hatás azonban sokkal kisebb volt, mint a januári hasonló intézkedés után, s ennek egyik oka az, hogy a kereskedők nem csak a reklámban vállalták át a megnövekedett áfát a vásárlóktól. Az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben nőttek az árak a sertéshúsnál és a cukornál, mégpedig több mint 10 százalékkal egyetlen hónap alatt. Nincs még benne az augusztusi 1,8 százalékban a csak később számlázott elektromos áram, sem a dohányáruk hónap utolsó napjaiban megjelent magasabb ára. Az elmúlt 12 hónap átlagos, 22,3 százalékos áremelkedésen belül a kenyér 44, a tejtermék 39 százalékkal drágább, mint tavaly augusztusban, kisebb viszont az élvezeti cikkek 11,4, illetve az üzemanyag 12,2 százalékos éves áremelkedése. Tovább emelkedett a létminimum, a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családnak. 1993. augusztusában 44 ezer 900 forint kellett a megélhetéshez. Az áremelkedésekkel összhangban ennél a családtípusnál a létminimumérték növekedése 800 egy személyre vetítve 200 forint. Kovács • Az Elszegényedésellenes Nemzeti Mozgalom elnöke, Gulyás József a minap alaposan megjárta a vámosokkal. Ausztriából jött volna haza, ahol különböző szervezetek, segítőkész emberek segélyadományokkal látták el, a lomtalanításkor kiselejtezett háztartási felszereléseket, bútorokat, ruhákat raktak be kocsijába és utánfutójába. Gulyásék szervezete ugyanis vám- és adómentességet élvez, mert a külföldről behozott holmikat nem pénzért adják, hanem szétosztják a rászorulók között. Nos, alaposan felpakolva, az autó bedöcögött a Kőszegnél található határállomásra. Gulyás és társa mitsem sejtett, hisz egy héttel korábban, ugyancsak felmálházva, már megjárták ugyanezt az utat, és semmi zűr Gulyás esete a vámosokkal nem volt. Nem igy most. A magyar vámos nem akarta beengedni a ruhaszállítmányt, azt ugyanis előzőleg meg kell vizsgálnia a tisztiorvosi szolgálatnak, mert fennáll a fertőzés veszélye. Gulyás megkérdezte a buzgó vámost, járt-e már Ausztiában, és tudja-e, hogy ott a Vöröskereszt meg a többi humanitárius szervezet milyen patyolattisztán, vállfára akasztva, összehajtogatva továbbítja az összegyűjtött ruhát. A vámos nem tudta, de hajthatatlan maradt, és szigorúan elküldte az utasokat, próbálkozzanak egy másik határátkelőnél. Gulyásék zsörtölődve megindultak Bucsu felé. Osztrák oldalon vagy 50 kilométeres kerülő után meg is érkeztek. De időközben már dolgoztak a telefonok. Az ottani vámosok is tudtak róluk, a szöveg ugyanaz volt. Ha a tisztiorvos bevizsgálja a ruhákat és kiadja az igazolást, mehetnek. Viszont se itt, se a másik átkelőhelyen egy fia orvos nem volt. Gulyásék bátorkodtak elkérni a vámosok azonosítószámát, minekutána ezek lefénymásolták a renitenskedők útlevelét. Maradt még egy határátkelőhely, a sopronkőhidai. Jó 200 kilométeres vargabetű után ott simán átjutottak. Nem kellett se orvos, se vizsgálat. Még udvariasan szerencsés utat is kívántak az elgyötört utasoknak. Gulyás most nem hagyja ennyiben a dolgot, felmegy Budapestre, és megérdeklődi a Vám- és Pénzügyőrségen, létezik-e ilyen tiltó jogszabály. Amennyiben igen, miért nem alkalmazzák következetesen. Ha pedig nincs, akkor ha a vámosok, és tegyük hozzá, a bürokrácia segíteni nem tud, legalább ne akadékoskodjon. T.T. mmfflte A I nyolcszáznál alig több lelket számláló kis falu új isko<JÜ Iáját vályogból építette. Szalmával kevert, taposott, téglalap formában napon keményre szárított sárból készítették a leendő tudomány falait Dócon - ősi tudománnyal. Természetadta holt tőkét (agyagos földet, szalmát) „aktivizáltak", fordítottak kétkezi munka, no meg az ősrégi ösztön - a „bízom a magam erejében" - tőkéslthetöségével. Mondhatnánk úgy is, vagyont teremtettek a semmiből. Januárban, amikor e lap hasábjain először írtam a szándékukról, s arról, eljön a régi építőanyagok reneszánsza, újra használni fogunk vályogot, sárlécet, sokan ugrottak nekem - „nehogy a visszafejlődést akarjuk már" alapon. Mondtam, mondom; nem visszafejlődés - inkább visszaközelítés a természetes életmódhoz. (Itt most hadd ne magyarázzam el, hogy a vályogépület nyáron mint tartja a hűvöset, télen meg a meleget; hogy nincsenek a vasbetonhoz hasonló káros kisugárzásai; hogy nem porlad, mint a „gázbeton"...) Józan mérlegelése annak, hogy azzal éljünk, amink van; azt fordítsuk a javunkra - ne a bankok, a „megváltó" külföldi tőkékből szerezhető (?) hiteleket lessük. Az idő igazolni látszik bizodalmamat, hogy ébredezik a józan magyar ész, és egyre jobban kezdünk meglévő saját erőnkhöz, természetadta anyagainkhoz nyúlni. [Tfogy azok a dóci vályogtéglák a panellel is képesek i I • versenyre kelni, az jelképesen is bizonyíttatott: az az építési szakember ,fővállalkozta" az iskolaépítést, aki korábban Szegeden és környékén „panelfelelős" volt. - Az igazi (azért persze jelképes) más bizonyítékok egyre szaporodnak: épülnek sorra a vályogházak. A televízió is rájuk csudálkozott a minap, s megmutatta, mint készülnek áj otthonok „sárfallal". - Az újdonság számomra a riportban nem is a módszer volt, hanem az, hogy vele 7500 forint/négyzetméteres áron lehet hajlékhoz jutni. - Palatetős, összkomfortos családi házhoz nem kell többmilliós kiadást, hitelt vállalni: a két-háromszobás, földszintes épület megteremthető 6-700 ezer forintból, a kisebbre már 400 ezer is elég. Ha hozzáadjuk a saját munkát; a család erejét; a kalákában, egymást segítve építkezés készpénzt kiváltó tőkéjét. Leirom - ha megint „visszasírással" vádolnak is meg érte-: legyen mielőbb újraéledése a kalákának is. • Belvárosi káosz Autós tekergő (Folytatás az 1. oldalról.) A gázvezeték építés ezen a részen kezdődik újabb ciklusként, felborítva a gépjárműközlekedés rendjét. Mivel a Széchenyi tér irányából az Újszegedre igyekvő járművek a lezárás miatt nem folytathatták útjukat a Stefánia irányába, a Nagyposta felé voltak kénytelenek haladni. Ha igazából haladhattak volna. Délután háromnegyed három tájban, még nem is a teljes forgalmi csúcsidőben, a kocsisor vége a Korzó mozi közelében tartott. Nem jártak jobban a Stefánia felől a Széchenyi tér irányába törekvő járművezetők sem: röpke diadalútjuk kanyart vett a Deák Ferenc utcán az Arany János utca felé. A Belvárosi káosz tegnap a látottak alapján minden eddigit meghaladott. A keserves tekergőnek csak a szóban forgó Vörösmarty utcai szakasz gázvezeték cseréjének befejeztével lesz vége. A polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetője, Nagypál Miklós azt a tájékoztatást adta, hogy e szakasz lezárására szeptember 30-ig adtak végső határidót. Mint megtudtuk, a soron következő munka a Széchenyi tér északi oldalán, az Anna-kút irányába folytatódik, s azt október 13-ig kell a gázrekonstrukciót végzőknek befejezni. A forgalmat ez idő alatt ráengedik a villamos sínekre. A mostani információnkat követően, a műszaki irodavezető Ígérete szerint minden lényegesebb útlezárásról, forgalmi elterelésről figyelemfelhívó hírt kapunk, s azt továbbítjuk olvasóinknak. Becsei Gyilkossztori Két és fél év után rendőrkézre került a tiszavasvári gyilkosság néven annak idején közismerté vált bűnügy gyanúsítottja, Deák József 36 éves, rokkantnyugdíjas, aki - beismerő vallomása szerint - 1991. február 26-án megölte 33 éves feleségét. Deák Józsefné azon a tél végi estén munkába indult a helyi Alkaloida Vegyészeti Gyárba, ahová már nem érkezhetett meg, mert az üzem közelében valaki meggyilkolta. A nagy erővel indult nyomozást nehezítette, hogy rendkívül kevés értékelhető információ juthatott csak a rendőrség birtokába. Rablógyilkosságra és szexuális indítékú emberölésre egyaránt gyanakodhattak a bűnüldözők, mivel az áldozat értékeit a tettes elvitte, illetve testét részben lemeztelenítette. Három és fél hónap múlva elfogtak egy gyanúsítottat, aki mint később kiderült, elmebetegsége miatt vállalta magára a szörnyű tettet. Az akkor tévútra került nyomozás tovább folytatódott, de nem hozott eredményt, így eljárásjogilag az ügyet befejezetté kellett nyilvánítani. A rendőrök azonban természetesen ennek ellenére sem álltak le a kitartó adatgyűjtéssel, s két hónappal ezelőtt egy érdekes momentum révén - amit a további sikeres vizsgálat érdekében egyelőre nem hozhatnak nyilvánosságra - eljutottak a férjig. A gyanúba keveredett férj végül most beismerő vallomást tett. • A márciusban létrehozott Pénztárgép és Taxióra Bizottság eddig 4 adattárolós taxióra: a Printax, a Rase, az Ecometer és a Halle minősítését javasolta a műszerek forgalmazását jóváhagyó APEH elnökének. Az órák közül a Multitax cég Rase nevű órája két vállalkozó adatait is képes tárolni. így lehetőség nyílik arra, hogy egy járművel ketten folytathassanak személyszállító, vállalkozói tevékenységet. A taxiórák közül a Halle típusú, az azonos nevű osztrák cég terméke a többi magyar gyártmány. A műszerek 8 különböző tarifát „ismédnek" - például éjszakai, nappali, hegymenet - amire várhatóan csupán a későbbiekben lesz Taxióra szükség, hiszen jelenleg a taxisok még egyféle tarifát használnak. A taxiórát még ebben az évben üzembe kell helyezniük a személyszállítóknak, hisze 1994-től enélkül nem folytathatják tevékenységüket. Az üzembehelyezés időpontjától függően a vételárból akár 30 ezer forintos - az olcsóbb taxiórák árával megegyező - kedvezményt is kaphatnak. A drágább órák árának fennmaradó részét pedig költségként számolhatják el a vállalkozók. Megtaláltuk Barna Lajost! A pretoriai nagykövetségen jelentkezett (Folytatás az I. oldalról.) Az egykori válogatott futballista, Kutasi László elzárkózott a nyilatkozat elől. Anynyit árult csak el, hogy üzleti kapcsolatban soha nem állt a „nagy szponzorral". Irány a Kisbojtár! Az új főnök, Fekete Nagy András készségesen válaszolt. - Augusztus elsejétől bérlem az éttermet az izsáki szövetkezettől. Engem senki nem keresett meg semmiféle garanciavállalás ügyében. Egyébként is ilyet csak a családomért vállalnék, senki másért nem! • Mit tud Barna Lajosról? - Semmit! Leltárilag mindet átvettem, itt csupán két pénztárgép maradt, ami az övé. A pincérek közbeszóltak, akad még valami a Kisbojtárban, amit Barna maga után hagyott: a rengeteg adósság, amivel nekik tartozik! Megtaláltuk hát Barna Lajost! Dél-Afrikában van. Legalábbis augusztus közepén ott volt. Szeretnénk közelebbit és frissebbet is tudni róla, miként távozása miértjéről is. A Barna-ügy hamarosan folytatódik lapunkban! V. Fekete Sándor • A Csongrád Megyei Agrárkamara többek között ezért látta szükségesnek, hogy a Szolnoki Bányakapitányság, a Bányászati Hivatal, az Ativizig és a Szegvári Primőr Profit Kft. bevonásával tanácskozást szervezzen. Igen sok érdeklődő megjelent tegnap a szegvári kertészetben, hogy a bejelentési és fizetési kötelezettségeiről első kézből kapjon információt. Bagi Ádám. az Agrárkamara ügyvezetője történeti felsorolását a vízkészlet használati díj '92-es bevezetésénél kezdte, mellyel szerinte tovább gyarapodott a mezőgazdaságra kivetett adók skálája. Az öntözővízhez képest a termálvizet felhasználók még egy 7,5-szeres szorzószámot is bekalkulálhattak a költségeik növekedésébe. Ezek a terhek olykor csak könyörgő levelekkel mérsékelhetők. A hatóságok a végleges eltörlés, vagy jelentős mérséklés elleni érvként hangoztatják, hogy e díj vagy járulék az elrabolt, s nehezen pótolható természeti kincsek ellenértéke. Simon Norbert bányakapitánytól megtudhattuk, hogy ők a délalföldi régió négy megyéjének elsőfokú termálvizes szakhatósága, mivel a bányatörvény szerint a termálvíz Kertészből bányavállalkozók Manapság egy kertésznek nem elég a legszebb paprikával, uborkával vagy netén gerberával megjelenni a piacon. A korábban egész „irodai csoportokat" munkával ellátó ügyek egy-két polihisztor ügyvezető feladatává rakodnak össze. Nem csoda, ha tegnapig egyikükmásikuk azt sem tudta, hogy ők kertész léttükre bányavállalkozók. hasznosítás bányászatnak minősül. A másodfok a Bányászati Hivatal, melynek képviselője mellékesen megjegyezte, hogy épp most zárult le a bejelentési határidő. Eszerint a kitermelési jogot mindenkinek meg kell kérni, különben előfordulhat, hogy az általa „művelt" terület hasznosítására írnak ki koncessziós pályázatot. A kitermelt hőérték 2 százalékáért szintén az állam, mint a természeti kincsek tulajdonosa tartja a markát. A szakmai részletek megtárgyalása mellett abban egyetértés született, hogy közös javaink pazarlásának megakadályozására szükség van szabályozásra, de a termelők türelmi időt kértek. Mivel a bányajáradék új elem, a párhuzamos adózás elkerülésére indokolt legalább a vízkészlethasználati díj szorzószámát mérsékelni. T. Sz. I.