Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. SZEPT. 14. • Eddig nem alkalmazott fegyvereket vetnek be A krajinai szerbek újabb fenyegetőzése A krajinai szerb hadsereg főparancsnoksága bejelentette: hu a horvát hadsereg nem vo­nul ki a múlt hét közepén el­foglalt három településről, a szerbek olyan fegyverekkel in­dítanak támadást a horvát ka­tonai célpontok ellen, amelye­ket eddig még nem vetettek be a krajinai harcokban. Azt nem közölték, hogy milyen eszkö­zöket akarnak felhasználni a szerbek, azonban egyebek mellett valószínűleg rakétákról lehet szó. A szerbek korábban 5(K) kilogram robbanóanyaggal felszerelt rakétákat lőttek ki horvát célpontokra, s ilyen ra­kétákkal vették tűz alá Zágráb külvárosait is. Cedric Thornberry, az ENSZ-békefenntartók polgári ügyekben illetékes parancs­noka szerint rendkívül veszé­lyes helyzet alakult ki a Hor­vátországhoz tartozó Kra­jinákban: - Az 1991-1992-es háború vége óta nem tapasztalt feszültség uralkodik a térség­ben, s aggasztó a csapatmozgá­sok mérete, és a nehézfegyver­zetek mennyisége is - közölte Thornberry. Egyébként a horvátországi Kraj inában és különösen Gos­pic térségében újabb és újabb összecsapások zajlottak hétfőn, a körzetre mind a szerb, mind a horvát erők aknaesőt zúdítot­tak, több mint 1500 lövedék hullott a már eddig is romok­ban heverő településekre. A szerb tüzérség ismét lőtte Ká­rolyvárost, a horvát rádió sze­rint a városban többen megse­besültek. Inog a brit trón törekvések Valakinek a trónja inog ­mondják tapintatos brit kom­mentátorok. arra célozva, hogy Paul Kcating ausztráliai mi­niszterelnök néhány nap múlva a skóciai Balmoralba utazik, és udvariasan közli II. Erzsébet királynővel, hogy a világ hato­dik legnagyobb országa 2001­ig köztársasággá válik. Ezzel véget ér Ausztrália függetlene­dési folyamata, amely szakér­tők szerint szinte azonnal meg­kezdődött, amint Nagy-Bri­tannia 1788-ban unnektálta a földrészt. Ausztrália lakosságának egyharmada ázsiai, és még na­gyobb a nem brit európaiak aránya. Az ország gazdasági­politikai jövőjét a japán-ázsiai vonzáskörben látja, és ennek jeléül meg akarja szüntetni a távoli brit korona mégoly jel­képes fennhatóságát is. Friss felmérések szerint a lakosság 50-70 százaléka köztársaságot akar II. Erzsébet állumfősége helyett. Megfigyelők szerint az ausz.trál dominó sok mást is le­dönthet. A pápua-új guineai kormányfő. Paias Wingti is fölvetette már a köztársasággá válás lehetőségét. Közvéle­mény-kutatások szerint Új-Zé­land is szívesen követné az ausztrál példát, ha az meg­valósul. Kanadában a többség ugyancsak megszüntetné a mo­narchikus kapcsolatokat, ha volna ilyen szavazás. Jama­ikában parlamenti bizottság alakult a királynő államfői mi­voltának felülvizsgálatára. Buekingham palotai források szerint a brit uralkodó tudo­másul venné távoli területei el­vesztését, ha a folyamat de­mokratikusan zajlik, de - mint mondják - „nagyon szomorú lenne". • A Fehér Ház kertjében, ünnepélyes keretek között hétfőn, helyi idő szerint dél­előtt tizenegy óra negyvenegy perckor Simon Peresz külügy­miniszter és Mahmud Abbasz (Abu Mazen) palesztin vezető aláírta a történelmi jelentőségű izraeli-palesztin elvi nyilatko­zatot, amely rögzíti a megszállt területeken felállítandó ­először a Gáza-övezetben és Jerikóban létrehozandó ­átmeneti palesztin önkormány­zat alapjait és a végleges rendezést szolgáló tárgyalások ütemtervet. Az új korszak hajnalát jelképező okmányt szemtanúként a közel-keleti tárgyalások két védnöke, az Egyesült Államok és Oroszor­szág nevében Warren Chris­topher és Andrej Kozirev kül­ügyminiszter látta el kézjegyé­vel. A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette meg­rendezett ünnepségen csaknem háromezer meghívott vendég volt a szemtanúja a magasztos eseménynek. Az okmányt azon a diófaasztalon írták alá a fe­lek, amelyen a Camp Davidben kidolgozott egyiptomi- izraeli békemegállapodás is megköt­tetett. Bili Clinton elnök az egyez­mény fontosságát méltatva a „történelem és a remény ritka pillanatáról" beszélt. Az Egye­sült Államok teljes és tevő­leges támogatásáról bizto­sította az izraeli - palesztin megállapodást, és leszögezte: Washington azon lesz, hogy az egyezmény nagyobb biztonsá­got és emberhez méltó életet hozzon a két nép számára. - A bátrak békéje ez, akik hisznek • Aláírták az izraeli-palesztin elvi nyilatkozatot A történelem és a remény ritka pillanata Washingtonban Az aláírás ünnepélyes pillanatai (MTI-Telefotó) abban, hogy a jövő jobb lehet, mint a múlt. Vállalozásukat si­kernek kell koronáznia - han­goztatta. Simon Peresz köszöntőjé­ben aláhúzta, hogy „ami ma történik, az több, mint egy ok­mány aláírása". - Forradalom zajlik: ami tegnap még csak álom volt, ma kölcsönös köte­lezettség -jelentette ki. Átfogó és általános közel-keleti rende­zést sürgetve azt szorgalmazta, hogy „mondjunk örökre búcsút a háborúskodásnak, az esztelen fegyverkezésnek". - Legyen a Közel-Kelet a felvirágzás, a re­mény térsége - mondta. Palesztin részről először Mahmud Abbasz szólt az egy­begyűltekhez. Hangoztatta, hogy a palesztin nép kész új fejezetet nyitni a zsidó néppel való viszonyában. - Tudjuk, hogy még csak az elején járunk a megkezdett útnak, de köl­csönös eltökéltséggel és szilárd hittel végig tudunk menni a bé­ke ösvényén, amely a két nép közös jövőjéhez és boldogu­lásához vezet - vélekedett. A megnyitó beszédek el­hangzása után következett az aláírás. Ezt követően Warren Christopher rövid szónokla­tában azt emelte ki: - Milliók álmodtak erről a percről, nem szabad hát megengedni, hogy reményük ne váljék valóra. Az Egyesült Államok az átfogó közel-keleti béke pártján áll. Andrej Kozirev angolul el­mondott beszédében Oroszor­szág támogatását és segítséget helyezte kilátásba, mert - mint mondta - „ez egy fontos, de mégis csak az első lépés a hosszú és fáradságos úton". - Nem könnyű pillanat ez sem nekem, sem a zsidó nép­nek: azoknak, - akiknek a hoz­zátartozói áldozatul estek a háborúnak, az erőszaknak és a terrornak. Számukra az aláírás túl későn jött... Ám ma azért vagyunk itt, hogy megpróbál­junk véget vetni a vérontásnak és a szenvedésnek, hogy gyer­mekeink és unokáink végre biztonságban élhessennek ­szögezte le beszédében Jichak Rabin. Jasszer Arafat szintén leszö­gezte, -hogy a palesztinok re­ménye szerint a megállapo­dással a „békés egymás mellett élés, az egyenlő jogok és a biztonságos jövő" korszaka köszönt be. Az aláírási ceremónia Bili Clinton rövid záróbeszédével ért véget. Jelcin és Oroszország belefáradt egymásba Távolról szemlélve az orosz politika szomorú előadás. A mindennapi élet mocska, a kimerültség és a kiábrándulás úgy nehezedik az országra, mint valami kábítószer gőze. A reform tovább döcög, de hívei elvesztették lelkesedésüket, ellenfelei pedig a hagyomá­nyos orosz letargiára számíta­nak - írta hétfői vezércikkében a The Times című brit lap. Az újság szerint a hatalmi harc mindenki tekintélyét tönk­retette és Oroszországnak gya­korlatilag nincs már világpo­litikai szerepe. Bár a The Times vezércikkírója úgy vél­te, Oroszország már sokszor tanúsította, hogy képes átevic­kélni a legnehezebben is, mindazonáltal tény, hogy a re­form leállt. Túl sok függ Jelcin személyes hatalmától, és tekin­télyét és egészségét mind töb­ben kétségesnek mondják. Már túlélt sok kísérletet hatalma korlátozására, és a jelek szerint megint taktikai fegyverszünet­re törekszik ellenfeleivel, hogy elfogadtathassa a költségvetést. De szemlátomást belefáradt feladatába. Most átmeneti poli­tikus benyomását kelti: egy újabb szomorú, magányos fi­gura, akinek - mint korábban Gorbacsovnak - hamarosan le­jár az ideje - írta a The Times hétfőn. Kelet-Európa, mint konkurens Helmut Kohl Németország Kereszténydemokrata Uni­ójának (CDU) kétnapos kong­resszusán beszéli, ez a ne­gyedik ilyen jellegű össze­jövetel azóta, hogy a nyugat-, és a keletnémet CDU egyesült. Rövid külpolitikai kitérőjében a kancellár-pártelnök Közép­Kelet-Európáról szólva fel­idézte az 1989-esT évet, a ma­gyar határ megnyitását a ke­letnémetek előtt, majd azt mondta, hogy elnuilt az emó­ciók ideje, elérkezett a cse­lekvés, a szolidaritás órája. Figyelmeztetett arra. hogy amennyiben a Nyugat nem mulat cselekvőkészséget, Kö­zép-Kelet-Európán a csüg­gedés lehet úrrá. A kancellár bíráló szavai szerint az esély­teremtés Európa keleti fele számára nem csupán német, hanem európai kérdés. „Szá­nalmasnak" nevezte az.l a po­litikát, amely például Jelcin esetében azt latolgatja, hogy „keresztülverekedi-e magát ez az ember", ahelyett, hogy az esélyt teremtene még sikeré­hez. A kancellár hétfői berlini A Németország, mint ipari nagyhatalom jövőjéért ag­gódó Helmut Kohl, a CDU elnöke hétfőn Berlinben arra figyelmeztetett, hogy Közép-Kelet-Európa „rendkívül te­hetséges" népei éveken belül ledolgozzák hátrányukat, s konkurenciát támasztanak majd Németországnak, kihí­vás innen is fogja érni az országot. beszédével a német választási Marathónt harangozta be: az elkövetkezendő bő egy évben sorozatban tartják majd a tarto­mányi. a helyhatósági választá­sokat, lesznek európa parla­menti választások, s döntenek a német képviselőház (Bun­destag) új összetételéről. A kétnapos berlini kongresszus központi témái: a belbiztonság és az oktatáspolitika. Helmut Kohl arra figyel­meztetett, hogy amennyiben konzerválják a jelenlegi német állapotokat, az ország lecsú­szik a világ élmezőnyéből. A prioritások új meghatározását sürgette, Németország nem engedheti meg magának, hogy a legfiatalabb nyugdíjasokkal és a legöregebb diákokkal ren­delkezzen, s egyfajta technika­ellenesség nyerjen teret. Bí­rálta a német társadalmat, amely hajlik az országot „egyetlen nagy szabadidőpark­nak" tekinteni. Mindezen kívül elöregedés fenyeget, a várható élettartam hamarosan nyolcvan év körül lesz, miközben a gyerekszületési- arányszám igen alacsony. A kancellár-pártelnök beje­lentette, hogy keményen fel fognak lépni a szélsőjobb­oldaliak ellen, egyelőre a meglevő törvények nyújtotta lehetőségek kiaknázásával, de ha kell, a törvények szigorí­tásával. Közvetve megerősí­tette, hogy a CDU jelöltje a köztársasági elnöki posztra a jóformán ismeretlen szászor­szági igazságügy-miniszter, Steffen Heitmann, s Kohl azt szeretné, ha Heitmann sze­mélyét a koalíciós partnerek ­a CSU és az FDP - is elfogad­nák. A CSU-nak elvben nincs kifogása az erősen konzervatív hírében álló Heitmann ellen, ám kifogásolja a konzultálás elmaradását, úgymond a kan­cellár egyszemélyes káderpoli­tikáját. A liberálisok még mindig volt külügyminisz­terüket, Hans-Dietrich Gen­schert szeretnék megnyerni jelöltnek, míg az SPD Jo­hannes Raut, Eszak-Rajna­Vesztfália miniszterelnökét in­dítja. Az új köztársasági elnököt májusban választja meg egy külön testület, a szövetségi közgyűlés, miután Richárd von Weizsácker kétszer öt év után végleg megválik posztjától. A távozó államfő most először mondott véleményt a hetek óta folyó taktikázásról. Mint a Bunte című képeslapnak kifej­tette. nem szabad, hogy utód­jának személyét, kiválasztását önös pártpolitikai célokra hasz­nálják fel. A polgárok azt azonnal észreveszik, s undorral fordulnak el a politikától - kö­zölte a pártokról már a múltban is bírálóan nyilatkozó német köztársasági elnök. Az izraeli-PKSZ megállapodás hírére a palesztin menekültek kisebb csoportjai máris elindultak a Gáza-övezet, illetve Je­rikó felé. (MTI - Telefotó) Hatvanezer palesztin visszatér Gázába A korlátozott autonómiáról létrejött megállapodás érvény­be lépésével hatvanezer pa­lesztin menekült tér majd vissza a Gáza-övezetbe és a ciszjordániai Jerikóba - nyilat­kozta Mohamed Szabih, a száműzetésben működő pa­lesztin parlament, a Palesztinai Nemzeti Tanács főtitkára. A palesztin politikust az Al­Ahram című egyiptomi lap idézte. A palesztin parlament főtitkára szerint a visszatérők között lesznek, akik rendelkez­nek izraeli engedéllyel, mások a családegyesítés keretében települnek vissza. Akadnak vi­szont olyanok is, akik elhagy­ták a megszállt területeket, és az izraeli hatóságoktól „bizton­sági okok miatt" nem kaptak engedélyt a visszatéréshez. A megállapodás értelmében az izreali hadsereg az aláírást követő négy hónapon belül vonul ki a Gáza-övezetből és Jerikó városából. A palesztin politikus megerősítette, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy az izraeli katonaság elhagyja a térséget, palesztin erők tartják fenn a rendet a Gáza-övezet­ben és Jerikó városában. Szaid Kamal - aki Kairóban képvi­seli a PFSZ-t - az. egyiptomi lapnak úgy nyilatkozott, hogy még korai palesztin útlevélről beszélni a térség lakói szá­mára. A palesztin önkormány­zat megteremtésének átmeneti ideje alatt a Gáza-övezet lakói továbbra is egyiptomi doku­mentumokkal utazhatnak, míg Ciszjordániában élő paleszti­nok megtartják jordán útleve­lüket. Betörtek Arafat apósához Ismeretlen tettesek betörek Jasszer Arafat apósának a Pá­rizs mellett lévő Courbevoie városban lévő lakásába. A betörés a hét végén tör­tént, dé pontos idejét egyelőre nem tudták megállapítani, mivel a család Washingtonban tartózkodott. A tettesek az egész lakást felforgatták, de semmi nagyobb értéket nem vittek el, így a rendőrség nem zárja ki. hogy a betörésnek politikai okai voltak, az ismeretlen személyek iratok után kutattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom