Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-11 / 212. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. SZEPT. 11. • Negyvenezer híve búcsúztatta egykori államfőt Ferdinánd Marcos temetése szülővárosában (MTI - Telefotó) Szülőföldjén, a Manilától 400 kilométerre fekvő Batac vá­rosában helyezték pénteken örök nyugalomra Ferdinánd Marcos egykori Fülöp-szigeteki diktátort, akit hét évvel ez­előtt fosztottak meg hatalmától, s űztek el az országból. Ame­rikai száműzetésben, 1989-ben halt meg Hawaii szigetén. Marcos uralmának megdöntője, majd utódja az államfői székben Corazon Aquino asszony nem engedélyezte, hogy a diktátort szülőföldjén temessék el. Fidel Ramos jelenlegi el­nök, Marcos unokatestvére azonban hozzájárult az egykori államfő maradványainak hazahozatalához. A Marcos-család tagjain kívül mintegy 40 ezer Marcos-hfvő búcsúztatta az egykori államfőt. • A Román Nemzeti Egység­párt kérését elutasító nyilatko­zatában Teodor Melescanu ro­mán külügyminiszter kinyilvá­nította: „Mi hiszünk abban, hogy ez a párbeszéd (Magyar­országgal) hozzá fog járulni országaink alapvető érdekei­nek védelméhez és lendületet ad a jószomszédi kapcsolatok­hoz". A Román Nemzeti Egység­párt szerint a látogatást el kell halasztani amíg Románia az Európa Tanács tagja lesz, mi­vel Románia számottevő ma­gyar kisebbsége megkísérli hátráltatni az egykori kommu­nista balkáni állam belépését ­foglalja össze a Reuter brit hír­ügynökség a párt álláspontját. Melescanu nyilatkozatában rámutatott: „Megértjük a ro­mán politikai erők és a RNEP aggodalmait a román-magyar kapcsolatok miatt ebben a Ro­mánia Európa Tanácsba való felvételét megelőző időszak­„Jeszenszky Géza látogatása rendkívülien fontos" Melescanu elutasította a keményvonalas nacionalisták kérését Teodor Melescanu román külügyminiszter pénteken nyilatkozatban utasította el a keményvonalas román na­cionalisták kérését, hogy mondják le Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jövő héten esedékes romániai látogatását. ban". Ugyanakkor hozzátette: Jeszenszky látogatása rendkí­vülien fontos, mivel az Romá­niának az Európába való útját jelentő általános diplomácia ré­szét képezi, és azon nagyszá­mú nemzetközi és kétoldalú problémát érinthetnek. Jeszenszky Géza szerdán kezdődő négynapos látogatása során találkozik Iliescu elnök­kel és Nicolae Vacaroiu mi­niszterelnökkel is - emlékeztet a Reuter. A megbeszéléseken, amelyek az első ilyen szintű kapcsolatfelvételt jelentik 1990 januárja óta, minisztériumok közötti megállapodás és a je­lenleg tárgyalás alatt lévő kétoldalú barátsági szerződés is szerepel. Néhány gazdasági egyezmény aláírása is várható - közölte Melescanu hivatala. Belpolitikai kérdéseket is szerepelhetnek a napirenden ­tudatta a minisztérium, utalva a nemzeti kisebbségi kérdések­ben lévő nézeteltérésekre. „Mindkét oldalnak joga van a lényegesnek ítélt problémák felvetésére" - idézi végezetül a román küfiigyminisztert a Reuter. Hódolat az erőműnek Pénteken Pozsonyban befe­jeződött az a háromnapos nem­zetközi konferencia, melynek részvevői a bősi erőmű építé­sének eddigi folyamatával és az erőmű üzemeltetésének tíz hónapos tapasztalataival ismer­kedtek. A konferencia befeje­zését követő sajtótájékoztatón Július Binder szlovák beruhá­zási igazgató alapvetően ked­vező képet festett, s kijelen­tette: „Nem kívánjuk a magya­rokat sarokba szorítani és a nemzetközi közvélemény előtt sem akarjuk nevetségessé tenni magyar partnereinket". Binder olyan lehetséges változat felkí­nálására célzott, mely szóhasz­nálata szerint „annak lehetősé­gét ígéri, hogy a magyar fél tisztán kerüljön ki a bősi vitá­ban kialakult bonyolult helyze­téből". A békülékenység jele? Haszbulatov párbeszédet javasolt jelcinnek A parlament, amely pénteki ülésén az alkotmányreformról tárgyalt, a korábbihoz képest lényegesen békülékenyebb hangot ütött meg Jelcinnel szemben. A honatyák felhívást fogadtak el, amelyben párbe­szédet szorgalmaztak az elnök­kel. A vita során elhangzott: tarthatatlan, hogy a parlament az alkotmánybíróságon keresz­tül érintkezik az államfővel. Ez mindenekelőtt arra vonatko­zott, hogy Jelcin utóbbi rende­leteit, köztük az Alekszandr Ruckoj felfüggesztésére vonat­kozót sorra-rendre hatályon kívül helyezték a honatyák az alkotmánybírák döntéséig. Je­Ruszlan Haszbulatov oroszországi parlamenti elnök pénteken párbeszédet javasolt Borisz Jelcinnek. A politi­kus a Legfelsőbb Tanács ülésén közölte: kész bármikor és bármiről tárgyalni az elnökkel. Mindazonáltal Haszbu­latov részéről ezúttal sem maradtak el a szokásos vádak, amelyek szerint a másik oldal hibájából szakadt meg a parlament és a végrehajtó hatalom közötti párbeszéd. lenleg több mint egy tucat el­nöki rendeletet vizsgál az al­kotmánybíróság. A parlament békülékenysé­gére utaló jel az is, hogy az al­kotmányreformmal kapcsolat­ban külön is párbeszédet kíván folytatni az orosz törvényhozás Jelcinnel. Ebből a célból nem kizárt, hogy bizottságot hoznak létre, amelynek elnöke Ruszlán Haszbulatov lenne. Ugyanak­kor a parlament a jelek szerint nem fogadja el Jelcin közele­dését, aki csütörtöki rendeleté­ben egy munkabizottságot ho­zott létre az elnöki alkotmány­tervezet megvitatására. Ebben számos parlamenti képviselő is részt vesz. Különösen heves bírálatok érték Haszbulatov he­lyettesét, Nyikolaj Rjabovot, akit az elnök a munkabizottság vezetésével bízott meg. A hon­atyák, akik Jelcin emberének tartják Rjabovot, színvallásra szólították fel a politikust, sőt Haszbulatov lemondásra szólí­totta fel helyettesét. Megfigyelők szerint a mun­kabizottság létrehozásával Jel­cin megpróbálja kipuhatolni, hogy mire számíthat az elnöki alkotmánytervezet esetleges parlamenti előterjesztésekor, másrészt a parlamenti javasla­tok beépítésével esetleg meg­próbálja Jelcin elejét venni, hogy eleve elutasítsák a hon­atyák az új alaptörvényt, ha azt az elnök az alkotmányos utat választva a törvényhozással próbálja meg elfogadtatni. • Egy sziget - egy falu. Az in­frastruktúrát tekintve nyugod­tan mondhatjuk azonban, hogy egy sziget egy városka. Pedig Sark állandó lakosainak száma csupán kétszázötven. Nagyon gazdagok. A méretek miatt egyetlen autó sincs Sarkon. A tömeg­közlekedést lóval, biciklivel és traktorral oldják meg. A móló­nál pedig aprócska jacht vára­kozik, az van ráírva: Ambulan­ce. Vagyis ez a mentőautó. El tudom képzelni, hogy született már néhány gyerek a hullámok hátán, útban a guernsey-i klini­kára. Közepes méretű John Deer traktor várakozik fent a kikötő­ben, mögötte egy aprócska pót­kocsi, amire padokat szereltek. Fejenként másfél font ellené­ben ez a szerelvény vonszolja föl a látogatókat Sark tetejére, ahol a falu látható. Itt-ott tábla figyelmeztet: „Csak fényké­pezz, mást ne csinálj! A szeme­ted vidd haza. Köszönjük. " A szolgáltatások is viszonylag némán működnek. Egy facso­port alá ki van téve a frizsider, a drót bevezet a házba, olyan százötven méterre, s a frigóra ki van írva: „Egy kóla hatvan penny". Guernsey-pénzben! Egy másik ház előtt könyvet árulnak ugyanígy... Az apró egy tányérban gyűlik. Aki pa­pírpénzzel fizet, visszaad ma­Ráérők szigete 3. Sark A kicsi Guernsey egészen nagynak látszik, ha réné­zünk a térképre, és megszemléljük, hogy mekkora szige­tek tartoznak hozzá. Herme szigete például, aztán Alder­ney, s olyan hatvan-hetven perces hajóútnyi távolságig Sark. (A szó a skót nyelvhasználatban hálóinget jelent, de nem hiszem, hogy e jelentésnek bármi köze is volna a sziklás kis szigethez...) Hogy valami elképzelésünk is le­gyen a méretekről: Herme két legtávolabbi pontja közt a távolság nincs három kilométer. Sark szigete sokkal na­gyobb ennél, öt és fél kilométer hosszú. gának, s követ tesz a bankóra, ne fújja el a szél. A nagy rend és a korlátlan (?) szabadság ne tévessze meg az olvasót. Sark legszigorúbb épülete a börtön. Ötven centi vastag a fala, egy öklömnyi lyuk az ablak, és komoly pán­célajtó csukódik a két fogolyra. Többen ugyanis nem férnek a sarki fegyintézetbe. Kik lak­ják? Többnyire senki. A na­gyon részegeket szokta oda­csukni a rendőr. Közülük is csak azokat, akik már annyira részegek, hogy a kikötőben nem értik meg, jobb ha szállo­dai szobát bérelnek a kijózano­dásig, ittasan nem szállhatnak fel a hajóra, mert a tenger Sark és Guernsey között annyira hullámzik, hogy biztosan ösz­szehánynák a fedélzetet. Ők szoktak a nem épp olcsó bör­tönkében lakni, a reggeli távo­zás előtt azonban dukál nekik az étkezés. Rendőr persze nincs a sarki­ak közt. Ők ilyen munkát nem vállalnak. Guernseyből jön a szolgálatos ember, egy hétig marad, utána váltják. A Sark szigetén született brit alattvaló ugyanis egyáltalán nem dolgo­zik. Ha mégis, csupán saját kedvtelésből, hogy mégse unat­kozzon. A sarkiak vállalatigaz­gatók! A saját szigetükön saját maguknak hozott törvények szerint ők semmilyen adót, semmilyen vámot nem fizetnek senkinek. Sőt, azok a cégek sem, amelyeket ők igazgatnak. Ülnek - leginkább csak képle­tesen - a vezérigazgatói szék­ben, és a szükséges alkalmak­kor aláírják a megfelelő pa­pírokat. Bármilyen hatalmas fizetést kapjanak is a heti egy­két aláírásért, a vállalatnak az adómentesség fejében min­denképp megéri. Tavasztól őszig a szigeten tartózkodók létszáma az ötszá­zat is eléri. A másik kétszázöt­ven a vendégsereg, ők lovat vagy biciklit bérelnek, netán gyalog járják a szigetet, s cso­dálkoznak azon, hogy így is le­het élni. Gondok azért Sarkon is vannak. Az időjárás. A köd­jelző torony kapujára, amely szintén nyitva áll mindenki előtt, ki is van írva, hogy a lá­togató csak a saját felelőssé­gére lépjen be, mert a szeszé­lyesen és egyik percről a má­sikra váltakozó időjárás miatt sose lehet előre tudni, mikor szólal meg a ködkürt, hogy jelt adjon a hajóknak. Ha pedig megszólal, annyira hangos, hogy a toronyban tartózkodók­nak akár átmeneti hallászavart is okozhat. De ma már talán köd sincs. A Népstadion nagy­ságú szigetkén működő három bank legalábbis mindent meg­tesz azért, hogy minél tisztáb­ban, és minél messzebbre le­hessen látni. Zelai Miklós • Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő pénteken beje­lentette, hogy betegsége miatt késedelmet szenved hazatéré­se. Pekingben kiadott közlemé­nye szerint kínai orvosai da­ganatot fedeztek fel szerve­zetében. Csak annak eltávolí­tása és azt követő felépülése után lehet szó Phnompenbe utazásáról. A közleményből nem derül ki, hogy hogy jó- vagy rosszin­dulatú daganatról van-e szó. A hetvenéves vezető távolléte va­lószínűleg nem fogja késleltet­ni a kambodzsai alkotmány jö­vő hétre tervezett elfogadását. Az alkotmányozó nemzetgyű­lés elé kerülő két tervezet kö­zül az egyik visszaállítaná a Szihanukot megműtik monarchiát, és visszaültetné Szihanukot arra a trónra, amelyről a jelenlegi államfő, egykori király negyven évvel ezelőtt apja javára lemondott. Késleltetheti viszont Szi­hanuk távolléte az általa java­solt nemzeti kerekasztal-tár­gyalásokat, amelyeken a vörös khmer fegyveres ellenállás be­szüntetésének föltételeiről tár­gyalnának a kormánypártok és a szélsőbaloldali vörös khme­rek képviselői. Kínai hadifoglyokon kísérleteztek Csaknem 50 évig hall­gatott Juasa Ken japán or­vos a második világhábo­rúban végrehajtott ször­nyűségekről. Most, 76 éves korában leleplezte azokat a rémtetteket, amelyeket néhány japán orvos végre­hajtott: kísérleteket végez­tek egészséges foglyokon. Ezt eddig minden hivata­los japán forrás tagadta. ­őszintén be kell vallanom, amit tettünk, mert a világ­nak meg kell tudnia, mit művelt a japán militariz­mus a második világhábo­rúban. A világ minden nagy hírügynöksége beszámolt Juasa közléseiről. Mint mondta, 1942 februárja és 1945 augusztusa között 14 kínai hadifoglyon kísérle­tezett, majd megölte őket. Sebészek oktatása céljából eltávolította a foglyok agy­velejének egy részét. Azo­kat beültette az emberek hasába, hogy bemutassa, miként kell megoperálni a haslövést szenvedetteket. Két áldozatnak levágta a kezét és a lábát, majd meg­próbálta a végtagokat visszavarrni. A „sebészeti gyakorlat" után a „páci­enst" megölték. Mint az AP amerikai hírügynökség tudósítója írja, az orvos elmondta, hogy szörnyű tetteit már a börtönben megbánta. Bör­tönbe háborús bűnösként került. - Akkor azonban megijedtem attól, amit tettem. MIK orvosok talán nem éreztek olyan lel­kiismeret-furdalást, mint én - számukra igazságos dolog volt kínaiakat meg­ölni a császárért. Hoszokova Morihiro miniszterelnök, aki au­gusztus 9-én vette át hiva­talát, első japán kor­mányfőként nemcsak saj­nálkozását fejezte ki az könyörtelen háborús veze­tés miatt, hanem bocsána­tot is kért. Az amerikai hírügynök­ség szerint egy alakulat, amelyet „731-es egység­nek" neveztek, legkeve­sebb háromezer kínait, oroszt, koreait és mongolt gyilkolt meg. Azt, hogy mennyire ta­bu témának tekintették a császár nevében végrehaj­tott kegyetlenkedést, mu­tatja az a dokumentum­gyűjtemény is, amelyet a 70 éves kínai Csen Kung­vang közölt. Csak most vette a bátorságot, hogy nyilvánosságra hozza a birtokában lévő okmányo­kat, amelyeket 40 évvel ez­előtt egy japán hivatalnok­tól kapott. A dolgot azért kellett titokban tartania, mert minden papírt hiva­talos utasításra el kellett égetni. Csen ma a Tokió­ban élő kínaiak egyesü­letének tiszteletbeli elnöke. Kiket szeretnek a lengyelek? Kelet-Európában a lengye­lek leginkább a magyarokat kedvelik. A CBOS közvéle­ménykutató-intézet felmérése szerint 47 százalék gondol ro­konszenvvel a magyarokra, míg a térségben a legkevésbbé a románokat és a szerbeket kedvelik. Nyilván ezzel függ össze az is, hogy a megkérde­zettek többsége úgy vélte, a vi­segrádi együttműködés has­znos Lengyelország számára. A magyarokénál jóval ma­gasabb azonban a rokonszenv­mutatója az olaszoknak, franci­áknak és az amerikaiaknak (60 százalék), a németeket ezzel szemben csupán 23 százalék kedveli, míg a lengyelek több mint 50 százaléka kifejezetten ellenszevvel viseltetik velük szemben. Nem kedvelik az . oroszokat sem, de az antipátia pálmáját az ukránok viszik el ­65 százalékos ellenszenv-mu­tatóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom