Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

SZERDA, 1993. SZEPT. 8. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Expopassz A kérdés egyre erőteljesebben megfogalmazódik bennem: lehetséges,hogy 1996-ban Magyarország­fesztivált, s nem(csak) szakvilágkiállítást rendezünk? A lehetségesre igenlő válasz a múlt héten, a Szegeden rendezett expo-börzén megerősíttetett számomra. A Világkiállítási Programiroda ugyanis azért járja az országot, rendez expo -napokat, hogy megismerkedjék a vidékkel, annak „eladható" kínálatával. Vinnék majd a fővárosi kiállításra a legjobbakat az ország minden részéből. S vinnék, küldenék, szerveztetnék a ven­dégeket külföldről az ország minden részére. A főbiztos asszony Szegeden arról beszélt, szeretnék, ha összefogva egy-egy tájegység, kistérség többnapos programot szervezne, kínálna, helyben látná el a külföldi vendégeket - akiknek felkínálná, magyar­országi tartózkodásuk idején töltsenek el egy napot az expón is. Növelve a világkiállítás látogatóinak számát, belépőjükkel annak bevételét - ám nem növelve az expoiroda gondjait, például szállásügyben. Mert este majd visszamegy a kedves vendég a falusi panzióba. Ott - s persze a vidéki vendéglőkben, a rendezvé­nyeken, a szuvenirárusoknál - hagyva a ránk szánt pénze nagyrészét. Már, ha eljön egyáltalán; ha tudunk neki olyat kínálni, ami idevonzza. A vonzáshoz mintha újabban kevésnek ítéltetnék a fővárosi expo-kínálat. Érződik, többet kell fel­mutatnunk. S ezt a budapesti szakkiállítás rendezői csak akkor tudják megtenni, ha partnerük lesz hozzá a „Vidék-Magyarország". Ezért hát az országos expo­börze körút az idén. - S ezért, hogy ennek kapcsán Szegeden az is elhangzott, a világkiállítás szervezői most éppen azon törik a fejüket, miként lehetne a vidéki programok rendezésére, a vendéglátásra vállalkozókat anyagi támogatáshoz is juttatni. Azt szeretnék elérni, hogy a vállalkozóknak hiteleket adó bankok az expohoz csatlakozását a vállalkozásnak fogadják el egyfajta szakmai garanciaként. Vagyis: akinek elfogadják az expopályázatát, az tekintessék megbfzható, komoly üzletfélnek a pénzintézetek számára (netán még némi kedvezményt is kapjon). Ajánlásokat lehet kapni az „expokeretből"; pénzt nemigen. Azt legfeljebb megveheti magának a vál­lalkozó szellemű, s pénzes magyar: megkezdték ugyanis a Nemzeti Bank világkiállítási emlékérmének kibocsátását. A négy érmés sorozat első darabja ötszáz forint névértékű ezüstpénz: domborműve végtelen szótengerén hajó úszik, s hirdeti az expo szlogenjáé: Kommunikáció egy jobb világért A Budapest - Vidék - Expo viták (szó)tengernyi viharának elcsendesedése azt bizonyítaná talán, hogy mi - legalább országon belül - már eljutottunk a kommunikációig? S azt, hogy 1996-ban expo és Magyarország-fesztivál lesz? Szabó Magdolna Bevallom, előítélettel men­tem interjút készíteni Szakács Lászlóhoz. Ha az embert nem is, de a beszélgetést illetően mindenképpen. Úgy gondol­tam - lévén a szóban forgó úr a Summa-comp Számítás- és Információtechnikai Kft. egyik tulajdonosa hogy szó esik majd vállalkozásról, piacról, keresletről, versenyről - és annyi. De ott ragadtam vagy fél órára még, amikor a dolog hivatalos részén túl voltunk, és beszélgettünk a polgári életről, családról, erkölcsről, kultú­ráról, még a francia és az amerikai filmek közti különb­ségről is. Budán születtem, a főiskolát Győrben végeztem. Azután, közlekedési mérnökként visz­szamentem dolgozni Pestre. Szegedre úgy kerültem, hogy amikor megnősültem, képte­lenségnek tetszett a fővárosban lakást venni. Mivel a fele­ségem orosházi, oda költöz­tünk. De nem tudtarh meg­szokni azt a helyet a nagyváros után, így kompromisszumos megoldásként Szegedre jöt­tünk. Később kiköltöztünk Sándorfal vára, mert ott fele­annyiért lehetett venni egy családi házat, mint mondjuk Újszegeden. - Megszokta Szegedet? - Hogyne, csak azt nem, hogy nincsenek hegyek. Leg­jobban az egyetemi jellegét szeretem. - Hogy lett közlekedési mérnökből számítástechnikai üzletember? - Egyik munkahelyemen, a Szervó autójavítónál én ve­Legnagyobb ellensége a korrupció Fotó: Révész Róbert Szakács László: „Tulajdonosként nyugtalanabbul alszom." zettem be a számítógépes autó­diagnosztikai rendszert. Az Agrokerhez ezek után már mint számítástechnikus kerül­tem. Azután jött a Summatech felkérése, amikor megnyitották a szegedi kirendeltséget, hogy legyek az üzletvezető. - Hogy lett a Summatechből Summa-comp, és ön üzletveze­tőből tulajdonos? - Úgy, hogy a tulajdonos üzleti okok miatt eladta az üzleteit. Hárman, üzletvezetők összeálltunk, megalakítottuk a Summa-comp Kft.-t és meg­vettük az üzleteinket. - Nem alszik nyugtala­nabbul. mióta tőkés lett? - De, sokkal többet ideges­kedek, hiszen mostmár a saját pénzemet költöm. Az viszont jó, hogy önállóan dolgozhatok, magam hozhatom meg a dön­téseket. - Hogy megy az üzlet? - Viszonylag jól, mert a beszállítókkal hárman kötöt­tünk szerződést, fgy persze a pozíciónk is jobb. Ugyanakkor kisebb a tőkénk, ezért jóval nehezebb gazdálkodni. Az is köztudott, hogy egyre keve­sebb vevőért egyre többen ver­sengenek a piacon. Ami nem is lenne baj, ha mindenki tisztes­ségesen versenyezne. Ám ma Magyarországon virágzik a korrupció. Persze, bizonyos szempontból érthető, hogy mindenki azonnal meg akar gazdagodni, hiszen annyira bizonytalan minden, hogy nem lehet előre gondolkodni. Ma már nem olyan világot élünk, mint mondjuk Krúdy cipésze, aki hatvan éves korában is ugyanolyan körülmények kö­zött dolgozott, mint amikor húsz éves volt. - Krúdy? - Meglepődött? Az igaz, hogy szeretem az üzletet, de nagyon hiányzik az életemből a kultúra, amire éppen a fe­szített tempó miatt nem jut időm. Annak idején nagyon szerettem Pesten színházba járni. Most és itt is elmegyünk néha, mert itt is vannak jó elő­adások, csak persze sokkal szűkebb a repertoár. Szeretem a mozit is, különösen a francia filmeket. Bánt, hogy az ame­rikai filmek árasztották el a mozikat, én nem szeretem őket, mert túl sztori-centri­kusak és előre kiszámíthatóak. Régen rengeteg könyvet is vásároltam, ma már ritkábban teszem, mert drágák. Ráadásul annyi a mocsok a könyv­piacon, hogy nincs is kedvem megállni az árusoknál. Keczer Gabriella Turizmus Eve '95 A Magyar Tu­risztikai Egyesület (MATUR) 1995. évre meghirdeti a Turizmus Évét Ma­gyarországon - er­ről tájékoztatta a szervezet illetékese az MTI-t. Mint el­mondta: az ese­ménynek kettős célja van. Egyrészt a közvélemény fi­gyelmét szeretnék felhívni a turizmus fontosságára, gaz­dasági, kulturális és környezetvédelmi szerepére, másrészt pedig a rendez­vénysorozat a szak­ma felkészülésének főpróbájául szol­gálhat az 1996. évi világkiállítás és az 1100. éves honfog­lalási évforduló megünnepléséhez. Alszik csak, vagy ájult Mezőgazdaság, frissítő esők után Az aszály kedvezőtlen hatásaiban évről évre hajazza az előzőt. Gyakoriságát te­kintve, s a tudományos előre­jelzésekre alapozva sokan már egyenesen felmelegedéssel s állandósult csapadékhiánnyal járó klímaváltozásról beszél­nek. Mi emberek, ha hőguta kerülget, még átállhatunk a sziesztát magában foglaló déli életritmusra. A növényzet nem tud hűvösre vonulni, így vagy a szárazságtűrőek maradhatnak meg a gazdaságosan termeszt­hető körben, vagy feltétlen öntözni kell őket. Jelenleg eb­ben hiányos még a felké­szültségünk, bár az öntözés­fejlesztés az egyedüli színfolt a pangásos mezőgazdasági klí­mában. A szárazságtűrés vizs­gájára is akad jó példa, még­hozá szegedi napraforgó hib­ridek formájában. A napokban lehullott csa­padék, s hűvösebb idő szem­mel láthatóan javftott a ter­mészet összképén. Amelyik növény nem fonnyadt, száradt el eddig, az most üdeséget áraszt. A fordulat kissé meg­késett, hisz a haszonnövények zömének terméshozamát már nem növelheti. Az őszi veté­sűek magágyát viszont köny­nyebben és jobban el lehet készíteni. Más kérdés, hogy a technikai és emberi oldal még nem esett át a fordulaton. A gazdálkodásban tapasztalható, ájulásos tüneteket is mutató egész éves téli álomból nehéz Fotó: Hárs László Nem jó, ha porzik. A magágyat könnyebb lesz előkészíteni az ébresztés. Sőt, tőkeinjekció nélkül a legyöngült szervezet aligha áll lábra. A tulajdonviszonyok majd­csak tisztázódnak egyszer, s aki igazán termelni akar, az bérlettel vagy más módon most is hozzájut a szükséges terü­lethez. A szövetkezeti keretek szétfeszítése azonban sok helyen a nagyüzemi termelés­hez beállított géppark ki­használatlanságához vagy el­kótyavetyéléséhez vezetett. Az elszegényedett lakosságra át­háríthatatlan termelési költség­növekedés mellett a nyugatival versenyezni képtelen export­támogatási lehetőségeink miatt az ágazat tartósan saját erejét éli fel. Épp a napokban látott napvilágot egy elemzés, mely szerint nem 20 milliméter csapadék változtat itt valamit a helyzeten, hanem 200 milliárd forintos tőkebevonás. E nehezen kezelhető nagy­ságrend lehet az oka, hogy míg elviekben a kormányzat és az érdekképviseletek helyzetér­tékelése közeledik egymáshoz, aprópénzre nehezen váltható az eredmény. A támogatások 20 százalékos emelése, vagy né­hány bejelentett védőár talán az ezévi inflációs hatásokra gyógyír, de a korábbi lema­radások pótlására semmiképp. A konfrontáció emiatt kike­rülhetetlennek tűnik. Egyébként elviekben nem képtelenség hitelből előte­remteni az összeget, de elköl­tése előtt el kellene dönteni, hogy mit akarunk: önellátást vagy új szerkezetben, de mér­tékét tekintve a békeidők szint­jét elérő exportot. A tartal­mában gyökeresen új agrár­politika meghirdetésének saj­nos a parlamenti választások előtti finisben kevés az esélye. Addig marad a tüneti kezelés, az ahol nagy a baj, ott köz­vetlenül beavatkozunk, nem éppen piacos gyakorlata. Eköz­ben a fordulat esélyének szám­láján a végösszeg napról napra növekszik. Tóth Szeles István EBRD-hitel . Hosszú lejárat - alacsony kamat A Pénzügyminisztériumban aláírták az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által finanszírozott mező­gazdasági szerkezetátalakítási program állami garancia­vállalási egyezményét és az ehhez kapcsolódó banki hitel­szerződéseket. A garancia­vállalási okmányt a magyar kormány megbízásából Botos Balázs, a PM helyettes állam­titkára, míg az EBRD részéről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke, Mario Sarcinelli látta el kéz­jegyzével. A kölcsönt magában foglaló programcsomag keretében az EBRD összesen 103 millió dollárnak megfelelő hitelt nyújt a programban résztvevő négy magyar kereskedelmi bank - az OKHB, az OTP, a Budapest Bank és a Magyar Hitel Bank - részére. A prog­ram legfontosabb célja: a kis és közepes méretű agrárvál­lalkozások támogatása közép­és hosszú lejáratú fejlesztési hitelekkel. A program két fő területet kíván elsősorban finanszírozni. Az első esetben a szövetkezeti törvénynek megfelelően átalakult, újjá­szervezett szövetkezetek, il­letve átalakuló állami válla­latok beruházásainak anyagi támogatásáról van szó, mfg a második esetben a családi farmok létrehozásához, illetve a meglévő magánvállalkozások bővítéséhez vehető igénybe ez. a forrás. Az EBRD által nyújtott hitel futamideje 10 éves, 3 év türelmi idővel. A hitel főként új fejlesztésekhez vehető igénybe, ám használt álló­eszközök megvételéhez is felhasználható. Kétféle kamat­konstrukció közül választ­hatnak a magyar bankárok, egy változó, valamint egy fix kamatláb között. Az előbbi az a mindenkori LIBOR - lon­doni bankközi kamatláb — plusz 1 százalék, míg a fix kamat összegét a folyósítás megkezdésekor állapítják meg. Raskó György, a Földműve­lésügyi Minisztérium állam­titkára az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a hitel azért rendkívül jelentős a magyar mezőgazdaság szá­mára, mivel az átalakulás kezdete óta az első hosszú lejáratú forrás. Az állami pre­ferenciák - a garanciavállalás és a kamatkedvezmények ­összesen mintegy 50 száza­lékos kamattámogatást ered­ményeznek. A reorganizáció­hoz igénybe vett pénzesz­közöknél ez elérheti a 70 százalékos mértéket is. A ter­melők várhatóan 10-12 szá­zalékos kamattal juthatnak a hitelhez. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is: a kereskedelmi bankok hálózatában a hitel 1­1,5 hónap múlva igényelhető. A hitelkeretből az OKHB 40 millió dollárt, az MHB 30 millió dollárt, az OTP 25 millió dollárt, mtg a Budapest Bank 8 millió dollárt vehet igénybe. Első részletként az egyes bankok hitelszerző­déseiben szereplő összeg 35 százaléka hívható le. A fenn­maradó 65 százalék pedig ak­kor vehető igénybe, ha az első részlet legalább 60 százalékát a bankok már kihelyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom