Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

SZERDA, 1993. SZEPT. 22. „Az én hivatalom bármikor nyitva van Mattonosi Antalt hazavárja az orvosegyetem HORIZONT 7 • Professzor úr, sok ismerőssel találkozott a centenáriumon? - Ó, rengeteggel, én itt születtem, nekem ez az egyetem az alma materem. Egyébként majdnem minden évben járok Szegeden. Körülbelül tíz éve áll fenn egy tudományos együttműködésünk a szegedi, a debreceni. a budapesti és a New York-i egyetem között, amit a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány támogat, így az itthoni és az amerikai tudományos munkám összekapcsolódott. Mindannyian nagyon élveztük az együttdolgozást és nagyon eredményes is volt. • Most pedig elfogadta a SZOTE professzora ajánlatát. - Igen, ez egy nagyszerű alkalom. Mindig szeretek viszszajönni Szegedre s most negyven év múltán megint be tudok kapcsolódni a város tudományos életébe. Ez a két és fél hónap nagyszerű élmény lesz. • Mit fog előadni Szegeden? - A magyar és az angol nyelvű biokémia oktatásban veszek majd részt. Az én szakterületem a membránokon keresztüli transzport, ezt szeretném a hallgatóknak érdekesen előadni, hogy több izomkutató és membrántranszport-kutató legyen az orvostanhallgatók között. A másik teendőm talán az lenne, hogy a kutatási munkában tanácsadóként, laboratóriumi munkásként részt vegyek, valamint segítsek a tudományos javaslatok kiértékelésében, ahol talán különösebb tapasztalattal rendelkezem. • Nem befolyásolja, hogy a magyarországi kutatómunka anyagi helyzete sokkal rosszabb, mint az Egyesült Államoké? - Én ezzel nem teljesen értek egyet. Az Egyesült Államokban sok intézmény van, ahol a kutatási helyzet roszszabb, mint például a szegedi orvosegyetemen. A biokémiai intézet jól fel van szerelve, jó lehetőségei vannak. Kétségtelenül vannak intézetek Amerikában, amelyek sokkal több pénzzel rendelkeznek. De az átlag nem olyan nagyon áll fölötte a magyarországinak. Azt hiszem, hogy ha most a gazdasági problémáink le is nyomják a kormánytámogatásokat, előbb- utóbb a két színvonal valamelyest kiegyenlítődik. Fotó: Nagy László Illusztris elóadó- és kutatóvendége lesz a közeljövőben a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek: Martonosi Antal, a New York Állami Egyetem biokémikus professzora elfogadta a SZOTE által felajánlott professzúrát és néhány hónapra Szegedre költözik. Illetve hazaköltözik, hiszen itt született, és a szegedi egyetemen lett tudományos kutató. Martonosi professzor az első neves külföldi kutató, akitől a professzúra tulajdonosaként a szegedi hallgatók tanulhatnak. • A centenáriumi sajtótájékoztatón Fráter rektor a Szent-Györgyi korabeli liberális professzor-hallgató viszony visszatérésében is jelentősnek nevezte az ön majdani ittlétét. - Á mi egyesült államokbéli egyetemi életünk rendkívül informális. Ott nincs rangkülönbség és az én egyetemi hivatalom bármikor nyitva van; tanulók, kollégák jönnek be, beszélgetünk és azt hiszem, ez a rendszer itt is meg lesz alapítva - ha nincs már most is meg. De felteszem, hogy a hierarchia már nem olyan szoros, mint az Szent-Györgyi előtt, a német iskolában nevelkedett professzorok idején volt. Kétségtelen, Szent-Györgyi Albert példája e tekintetben mindenképpen követendő. • Hogyan emlékszik SzentGyörgyire? - Szent-Györgyi Albert sokkal idősebb volt mint én. Amikor ő professzor lett, én akkor születtem, s amikor elhagyta Magyarországot, én akkor léptem be az orvosegyetemre, de az Egyesült Államokban több ízben találkoztunk és minden találkozás nagyon nagy élmény volt. Rendkívül humoros, kedves, barátságos ember volt, nagy fantáziával és nagy intellektuális bátorsággal. Mindanynyian imádtuk őt. Vele kapcsolatban a legérdekesebb élményeim intellektuálisak, ó meg tudott látni dolgokat, amiket mások nem láttak. Mondta is: a kutatásnak és az életnek is a lényege, hogy lássuk, amit mindenki lát és megértsük, amit senki nem ért. • Mit ért intellektuális bátorság alatt? - A tudományos kutatásnak lényegében kétféle módja van. Az egyik konzervatív módon lépésről lépésre menni, és végeredményében biztos eredményeket kapni, a másik pedig: taéálni igazán fontos, alapvető problémákat, amiket nagy bátorsággal kell megközelíteni, hiszen ezeknek a munkáknak a végső kimenetele teljesen bizonytalan. Szent-Györgyi általában ezt a második típusú, romantikus módot választotta. Nehéz problémákat nagy intenzitással megtámadni, a sikereinek gyökere lényegében ez volt. Nem rutinproblémákkal dolgozott, hanem mindig fundamentális biokémiai kérdésekkel. • Az amerikai évek alatt szóba került-e egykori sikereinek helyszíne, Szeged városa? - Mindig szívesen emlékezett Szegedre, én azt hiszem, ez nagy élmény, óriási alkalom volt neki, amikor fiatal emberként ide kinevezték. A városban mindenki ismerte őt: az én családom nem kutatócsalád volt, édesapám, édesanyám mégis ismerték. Kutatócsoportjának több tagja szegedi származású lévén ez a város a továbbiakban is életének meghatározó része volt. • Mennyire alakultak át „amerikaivá" a kint élő magyar kutatók? - Szent-Györgyi mindig magyarul beszélt velünk, és mindannyian próbáltuk megőrizni a magyar nyelvű képességeket. Nekem erre Amerikában sajnos nem sok lehetőségem van, hiszen a mi környékünkön kevés magyar él, a feleségem pedig amerikai. De épp ezért is jövök mindig szívesen haza. • Szent-Györgyi Albert kapcsán, ha nyíltan nem is, de a felszín alatt ma is meghúzódik egy vita: hová tartozik igazán a Nobel-díjas tudós. Szegednek díszpolgára volt, Budapesten intézetet alapított, Woods Hóiéban világhírű laboratóriumot formált. Mi erről az ön véleménye? - Bár szegedi volt, bár magyar volt, ő a világ tudományának a hőse. Nagy nemzetközi tudós, igazán kivételes tehetség, akire mindenki büszke lehet, aki kapcsolatban állt vele. Attól függetlenül, hogy szegediek, budapestiek, magyarok, angolok vagy amerikaiak. Az ő hatása általános volt, nem lenne érdemes lokálsovinizmussal összekapcsolni. Panek József Egy peptidkémikus halálára Dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár, a peptidkémia avatott tudósa Budapesten, 1993. szeptember 10-én meghalt. Hatvanban született, 1920-ban. Szegeden tanult, és itt szerzett diplomát, 1944-ben. Ezután a Chinoinban volt kutatóvegyész. Az ELTE-re 1950ben került, egyetemi tanári minőségben. Tanítóvárosába, Szegedre 1964ben került vissza, és a JATE Szerves Kémiai Tanszékét bízták gondjaira, majd, 1976-ban a SZOTE Orvosi Vegytani Intézetét vezette. Olyan nagy elődök nyomdokain járt, mint Szent-Györgyi Albert és Straub F. Brúnó. Tudományos eredményeinek elismeréséül, újszerű eredményeinek értékeléseként kapta meg 1961-ben a Holland Tudományos Akadémia van 't Hoff díját, több más elismerés mellett. Számos akadémiai és más tudományos bizottságnak volt tagja, vezetője. 1968-1982 között az MTESZ Csongrád megyei elnökeként szerzett sok elismerést. Több alkalommal vett részt külföldi tanulmányúton, többek között az USA-ban, Fordösztöndíjasként, majd Münchenben. Főszerkesztője volt a szegedi kémiai és fizikai Actanak. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezik végső nyugalomra szeptember 27-én. In memóriám Szent-Gyöigyí Albert A világhírű Nobel-díjas tudósra emlékeztek születésének 100. évfordulóján Szegeden. A kétnapos ünnepségsorozatra az Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból érkezett volt tanítványai, munkatársai, kutatásának hazai és külföldi tovább folytatói, valamint családtagjai: özvegye és unokaöccse szólalnak meg a félórás összeállításban, amely az ünnepi eseményeket: emlékkiállításának megnyitóját, az Egyetemi Tanács ülését és mellszobrának megkoszorúzását is feleleveníti. A filmet Olajos Csongor szerkesztette. Az Alföldi Napló adása a TV2-n ma, 18.23 órától • Doctor Honoris Causa: A. D. Smith, oxfordi professzor Avatóünnepség a JATE-n (Folytatás az 1. oldalról.) A. D. Smith oxfordi professzor Kínában született, a családja a második világháború alatt költözött vissza Angliába. Egyetemi tanulmányait Oxfordban végezte. A nemzetközileg elismert tudós 1979-ben bevezette azt az azóta már világszerte alkalmazott tesztet, amellyel a terhesség korai szakaszában felismerhető a „nyitott gerinc" nevű magzati rendellenesség. Főbb kutatási területei az Alzheimer-kór, a skizofrénia, az agyi vérnyomás és a mozgás kontrollja. Számos nemzetközi tudományos társaságnak, valamint szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, rangos kitüntetések bitrtokosa. Kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatai között jelentős a szegedi egyetem Állattani Tanszékének oktatóival és vezetőjével, dr. Benedeczky István professzorral több mint évtizede tartó együttműködése. Segítségével jutott hozzá a tanszék műszerekhez, értékes szakkönyvekhez és az általa szerkesztett. Neuroscience című, a tudományterületen egyetlen szakmai folyóirat számait is ajándékként küldi a szegedi intézetnek. Számos alkalommal fogadta oxfordi tanszékén a magyar ösztöndíjasokat, ott dolgozott dr. Halasy Katalin, a szegedi tanszék docense is. A JATE tegnap avatott „Honoris Causa" doktora jelentós tudományszervező is. A magyar tudományos közéletben is tevékeny, ezt bizonyttja, hogy az Akadémia 1989-es kiadványában 659 idézettséggel szerepel. • „Örömmel tölt el a kibontakozás lehetősége" Szegedi diplomával Amerikában Dr. Kaali Nagy Géza 1968-ban végezte el az orvostudományi egyetemet Szegeden. Alighogy megkapta diplomáját, vette a sátorfáját, és meg se állt Amerikáig. Ma a New York-i Albert Einstein College of Medieine professzora. Hazájával és Szegeddel - a rendszerváltozás óta - egyre bensőségesebb a kapcsolata. Tavaly májusban nyitotta meg kapuit Budapesten az általa létrehozott Kaali intézet, a Tisza-parti város szülészeti és nőgyógyászati klinikájához pedig szoros szakmai együttműködés fűzi. Ennek bizonyítéka legutóbbi szegedi látogatása, amikoris tudományos előadáson ismertette meg kollegáival a laparoszkópia új útjait. • Most, amikor félő, hogy anyagiak híján ismét vándorbotot vesznek a kezükbe a tudománynak elkötelezett értelmiségiek, hadd kérdezzem meg: ön miért hagyta el az országot annak idején? - Tudja, megjártam Recsket... • Mondhatni: nem voltak egymásnak feltétlen hívei, ön és a rendszer? - Valahogy igy. Fölmértem magamban: előrejutásom származásom miatt - túlságosan sok nehézségbe ütközött volna. Energiáim nagy részét az emésztette volna föl, hogy átlendítsem magam ezeken a kötöttségeken, akadályokon. • Azért mégse vághat neki egy friss diplomás magyar csak ágy, a vakvilágnak! - Egyik ismerősünknek magánkórháza volt odakinn. New Yorkban szakvizsgáztam, 1975-től '85-ig a Columbia egyetemen dolgoztam, majd az Albert Einstein Egyetem nőgyógyászati fakultásán. Végigjártam a ranglétra minden fokát a professzorságig. • A szegedi kollegáknak ma a laparoszkópiáról tartott előadást. Elmagyarázná, mit értsünk ezen? - Ez tulajdonképpen hastükrözés. A hasfalon ejtett metszésen át teleszkópot, rajta keresztül különböző műszereket vezetünk a hasüregbe. Műtétek végezhetők el (gy, nagy vágások, sebek nélkül. • Olvasóink találkozhattak már az ön nevével, amikor a Kaali intézetről jelent meg cikk lapunkban. Többeknek ön a lombikbébi programot juttatja eszébe. - Az évek során egyik fő szakterületem a lombikbébi módszer tanulmányozása volt. Ezért is hoztam létre tavaly Budapesten ezt az intézetet, amely azóta országos hatáskörűvé fejlődött. • Eddig hány baba látta meg a napvilágot az önök jóvoltából? - Hetven babánk született, s 200 terhességet tartunk számon. Ez több. mint az eddigi összes magyarországi eset. • Föltételezem, éppen a lombikbébi program iránti elkötelezettsége okán, hogy föltétlenül életpárti. Mégis megkérdezem: mi a véleménye a fogamzásgátlásról, a művi abortuszról, a körülötte zajló hazai vitákról? - Miközben a tudomány módszereivel igyekszem mindent megtenni, hogy egy anya gyermeket szülhessen, ha erre vágyik, nem ellentmondás, ha egyúttal megrögzött híve vagyok a nők szuverén döntési szabadságának. Minden nőnek, így a magyaroknak is, kizárólagos joguk, hogy maguk határozzák el, mikor szülnek és hány gyereket. Minden nő anynyinak adjon életet, ahánynak akar, olyan fogamzásgátló módszert alkalmazzon, amilyet akar, akkor menjen abortuszra, amikor akar. • Nem hinném, hogy ezt a nézetet mindenki osztja önnel. Nem tart a katolikus egyház tiltakozásától? - Ismétlem: ebbe sem az állam, sem az egyház, sem az orvos nem szólhat bele. Az abortusz diktatórikus tiltása miatt naponta 500, terhességétói minden áron szabadulni akaró nő hal meg a világon. • Amerikában a reprodukciós kor végeztével sem esnek ki az egészségügy látószögéből a nők, nem úgy, mint nálunk. Mi erről az ön véleménye? - Amerikában valóban mindent megkap az egészségügytől az idősödő korosztály is. Külön programokat dolgoztak ki a számukra, amelyek révén szakemberek csoportja segíti át őket életüknek ezen a fontos állomásán. Az úgynevezett menopauza klinikákon pszichés támaszt is nyújtanak, hogy ráállítsák a pácienseket az életnek erre a természetes, ám nem mindig panaszmentes szakaszára. El kellene érni, hogy egy klimaxos nő az állami praxisban se legyen nyűg: őket is megilletné egy ugyanolyan szakmai figyelem, mint a reprodukciós korban lévő nőket segítő lombikbébi program. _ • Úgy tudom, szinte napi kapcsolatot tart fönn a budapesti intézetben dolgozó kollegákkal és a szegediekkel is. Mi a véleménye a hazai kutatásról és a gyakorlati orvoslásról? - A kutatás mértéke mindig egyenes arányban áll a ráfordított összegekkel. A magyar orvosok kiváló képzésben részesültek, a legjobbak idehaza is kiemelkedő eredményeket érnek el. Vendéglátóm. Kovács László professzor a bizonyfték errp: nemzetközileg elismert szaktekintély. Több Szegedről elkerült nőgyógyász is dolgozik New Yorkban, állítom, valamennyien megállják a helyüket, beilleszkedtek az ottani szülésztársaságba. • Az imént fiatal orvosok, hallgatók egy csoportjával beszélgetett. Személyes ismerősök talán? Miután a magyar hallgatók számára ösztöndíjat létesítettem, meglehetősen sok ismerősre tettem szert. Szegedről már hat ötödéves medikust fogadtunk l-l hónapos szülészeti gyakorlaton a New Yorki intézetben. • Igazán élő kapcsolatban maradt a hazájával. Nem bánta meg, hogy akkor, 25 évesen távozott innen? - Kifejezetten örömmel tölt el a kibontakozás lehetősége. Nincs mit megbánnom: nekem csak egy „előnyt" adott az akkori rendszer. Azt, hogy odakinn politikai menedékjogot kaphattam. Chikán Ágnes