Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

SZERDA, 1993. AUG. 18. Eltűnt Barna Lajos A HELYZET 3 A város közismert vállal­kozójáról és népszerű ven­déglátójáról lévén szó, meg­kérdeztük a rendőrség ille­tékesét, milyen alapon ke­restetik és keresik Barna La­jost? Sájer György zászlós, a Szeged Városi Rendőrkapi­tányság munkatársa szerint: ­A vendéglős élettársa fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy próbáljunk információt szerezni az eltűnt tartózko­dási helyére vonatkozóan. Nem mint üzletembert, ha­nem mint fizikai személyt (sic!) keressük. Mivel rend­kívül népszerű ember volt, így van nagyobb esélyünk arra, hogy megtudunk valamit róla. Barna Lajos élettársa nem nyilatkozott a sajtónak. Egy vállalkozó viszont el­juttatta hozzánk a Vasárnapi Hírek június 13-i számát, melyben Szegedi szélhámo­sok felcím és Lakat a Kisboj­táron? cím alatt az alábbiak olvashatók: „Kisebb jellegű és értékű mutatványokra képes Barna Lajos, a Kisboj­tár Bt. képviseletében. A vendéglő és a bt. ellen fel­számolási eljárás kezdődött, de az első forduló ered­ménytelennek bizonyult, mivel az APEH és a lb. nem hajlott az egyezségre. A végén lehet, hogy lakat kerül a Kisbojtár A rendőrség kérése A rendőrség eltűnés miatt keresi Barna Lajos (Kiskundorozs­ma, 1950. február 20., anyja neve: Dobai Má­ria) Zágráb utca 99. sz. alatti lakost, aki 1993. július 28-án lakásáról ismeretlen helyre tá­vozott a BYY-283 for­galmi számú, bordó szí­nű Opel Ascona sze­mélygépkocsival. Személyleírása: kb. 186 cm magas, 130 kg súlyú, pocakos, haja barna, rövid, szakállt s bajuszt visel, szeme barna. Öltözete nem ismert, mert több rend ruhát vitt magával. Ameny­nyiben bárki informá­cióval rendelkezik az eltűnt tartózkodási he­lyére vonatkozóan, illet­ve az eltűnés óta látta, értesítse a rendőrséget a 07-es vagy a 477-577 /15-24-es telefonszá­mon. vendéglőre? Ugyanis a baj nem jár egyedül. A budapesti Zemplényit megirigyelve, a szegedi vállalkozó is a spor­tolók nagy szponzorának mutatkozott. Miből? Főleg azokból a kölcsönökből, ame­lyeket üzleti partnereitől kicsikart. Közülük nem egy most bíróságon próbálta érvényesíteni követelését." Barna Lajos 15 éve elvált feleségétől. Az asszony sem­mit sem tud volt férje mai dolgairól. Csupán annyit tudtunk meg tőle, hogy két hónapja nem kapja a gyerek­tartás összegét. Az egykori labdarúgó játékvezetőről közismert, hogy a '80-as évek elején nagy összeget nyert a totón. Ez indította el vállalkozói pályafutását? Tegnap ugyanis felhívtunk néhány üzletem­bert, és az eltűnés hírére többen kitárulkoztak. Barna Lajos eladott egy bizonyos berendezést 4 millió forintért (plusz 1 millió forint áfa) egy magánszemélynek, anélkül, hogy számlát adott volna. Utólag derült ki, hogy azt a bizonyos berendezést jelzálog terheli, tehát azt adta el, ami nem az övé. Utánanéztünk a Vasárnapi Hírekben megjelentek hátte­rének. Két és fél millió fo­rintos tartozásról van szó, s valóban, a kárvallottak elin­dították a felszámolási eljá­rást a Kisbojtár ellen. Egy másik bírósági per tárgya egy egyszerű kölcsön (egy­millió forint feletti összegről van szó) visszafizetésének elmulasztása. Tudomásunkra jutott egy kétmillió forintos tartozás; a hitelező egy ma­gánszemély. Barna Lajos egyik vállal­kozótársa szerint „mások pénzén szerzett népszerű­séget". Sokan tanúsítják, miszerint június és július folyamán sűrűn látogatott egy bizonyos játéktermet - ban­kot nem robbantott... Egy utolsó információ: nem oly' rég járt Dél-Afrikában, sze­gedi sportolókkal. Sugároz a városi tévé (Folytatás az L oldalról.) A kísérletről Csala Gab­riella, a VTV megbízott stú­dióvezetője tájékoztatta la­punkat, s elmondta: a központi stúdiók adásain kívül való­színűleg országosan is ez lesz az első engedélyezetten sugár­zott műsor. A műsor augusztus 19-én 16.00 és 23.00 óra, augusztus 20-án és 21-én 10.00 és 23.00 óra, valamint augusztus 22-én 8.00 és 23.00 óra között néz­hető majd. Az adás az antennás készülékeken a UHF sáv 57-es csatornáján lesz fogható, a kábelcsatornára kötött készü­lékeken pedig ugyanott talál­ható majd meg, ahol a VTV műsorai eddig is. A városi stúdió holnapra közli majd az adás részletes műsorát is ­Csala Gabriella azonban elő­zetesként elmondta: lesz benne „múltbatekintő" válogatás a VTV elmúlt egy-két évének jól sikerült produkcióiból, lesznek ifjúsági és szórakoztató mo­zifilmek, és lesz három stú­dióbeszélgetés - időszerű témákról. így, pénteken 18.00 órakor a közszolgálati rádiós és televíziós frekvenciákról kezdődik beszélgetés (részt­vevők: Bán János, a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának vezetője. Csikós Péter a Par­tiscum Kft. ügyvezetője, Roboz István az önkormányzat köz­művelődési irodavezető-he­lyettese és Kónya Sándor, a műsort sugárzó Managers Kft. igazgatója; műsorvezető: Pikó András)-, szombaton 19.30-tól a szegedi foci lesz - az örök ­téma (résztvevők: a három szegedi klub, a Szeged SC, a Szegedi Dózsa és a SzVSE ve­zetőedzői, Antal Péter, Lóczi István és Dr. Tóth János; mű­sorvezető: Réthi Attila); tová­bbá személyes hangú riport­összeállítás látható majd arról, hogy a város vezetői - Dr. Lippai Pál polgármester, Dr. Ványai Eva és Tühegyi József alpolgármester - miként tekin­tenek vissza a mögöttük lévő három év munkájára. Az adást a városháza tor­nyán felszerelt adóberendezés sugározza majd, és 4-5 kilo­méteres körzetben lesz fog­ható. Részletes programját hol­napi lapszámunk közli. S. P. S. Cukorimport A cukorimport csak a leg­végső megoldás lehet, erről dönteni kizárólag a konkrét terméseredmények ismere­tében lehet majd - jelentette ki kedden Rieger László, az Ag­rárrendtartási Hivatal vezetője. Mint ismeretes, a gyártók becslése szerint jövőre mintegy 100 ezer tonnányi cukor beho­zatalára szorulna az ország. Az Agrárrendtartási Hivatal azon­ban mindenképpen szeretné, ha teljes egészében hazai alap­anyagból lehetne a magyar cu­korszükségletet fedezni. Igaz ugyan, hogy az esetleges „sűrű lé" import - ez a cukorgyártás egyik gyártásközi terméke ­munkahelyeket őrizhetne meg a feldolgozóknál, ám a terme­lők biztonságát is szem előtt kell tartani - mondta Rieger László. íf\ szikes meder tízezernyi repedéssel hálózva kietlen, si­LLi vár látvány. Kiszáradt a Fehér-tó átmenti meder része, panaszos suhogással virít a sárgult nád. Tombol a forróság, az aszályos, ember-próbáló idő. Gördül az autó végig a kocsisorban elnyert besorolással, csorog a veríték, surrog a hűtőventillátor. Az ember minden óvatossága ellenére átfutó gondolatait rendezgeti az autóúton. Mi­csoda életösztön, mekkora ragaszkodás kell az élővi­lágban, ha túlélni akar megpróbáltatásokat a természet része, az állat, a növény. Az ember ? Hát persze. Gólyákat számolunk. Érdekes, mire a gondolatfüzérben az emberhez érnék, friss szántás mellé jutunk. Tova­haladtunkban legyező alakúvá válnak a szántás barnás­fekete csíkjai. Ami egyáltalán éppen látszik belőle. Száll a por, a kiszáradt talaj megbolygatott fedőrétegéről, kavarog a traktor füstjével együtt. Belepi a gólyákat, a számlálható sokaságnak tűnőt a kicsiny parcellán. A négy madár szinte moccanatlan várja, lesi a főidből kiforgatott rovarokat, kukacokat. Lám az ember egyik legkedvesebb madara így, emberi segítséggel jut élelemhez. Ilyen aszályos száraz időben ábránd csupán a zsombékosban tocsogó gólyama­dár, nincs terep a közelben békászásra. Még hosszú időre előttem a látvány a poros, füstös szántáson álló gólyákkal. Micsoda megalázó helyzet - öt­lik fel bennem. Számomra a méltóság megtestesítője a gólya, a nádas széliben lassú, megfontolt léptekkel békászó kelep. Az öröklét példája, lám, az aszályos forróság, a jelenidő megalázottja. Idézi átvitt értelemben az embert, a mai idők méltósá­gától fosztott kisemberét. Szaporodik a nincstelenség a szabadság és jog kiteljesedésének idején. Pénztelenek, em­berségükben megalázottak, tehetetlen keserűséggel telí­tettek ragadnak telefont. A nyilvánosság, az újság erejébe próbálnak kapaszkodni. Elakadó szavakkal beszélve a hentesnél megszenvedett csúfondáros hangot, amiért szól­ni merészelt a daráithúsnak nevezett mócsing-cafatokért. Névtelennek maradva szinte síró hangon idéződik a papí­ron jogos igény érvényesítésének kálváriája. Visszatérítés, kérelem az áfa emelés kompenzációjához. Derékban haj­lós a szinte semmiért. ípjólyasors, embersors. Alkalmazkodni, túlélni, meg­—J szokni a méltóság megcsúfolását. Aszályos, életpróbát jelentő idők. Túljutunk majd rajta. De mi vár majd ott és akkor, amit az elveszített méltósággal elérni érdemes? Osztrák-magyar étterem Szeged, Sóhordó u. 18. Császári és királyi ízek atllaiipMl ji taüflBgí Padlóburkoló 550 Kt+áfa • Fagyálló padlóhurkoló 750 Ft-tól+áfa • Csempe 350 Ft-tól+ára • Kazettás MODUL-BAU 'H's<> ajtók, tömör és üvegezett # Különleges kivitelű, öntött márvány fürdőszoba-berendezések MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 7.30-17, sz.: 8-12 óráig. Miért nem megy Habsburg Ottó a Horthy-temetésre? (Folytatás az-1. oldalról.) Dr. Bereczky Lóránt, a Ma­gyar Nemzeti Galéria igaz­gatója, a Feszty Körkép Ala­pítvány kuratóriumának elnöke egy Morelli-albummal, a fest­mény restaurálásról készített videokazettákkal, és egy em­lékéremmel (Lapis András al­kotásával) ajándékozta meg dr. Habsburg Ottót. A vendégek a körcsarnok megtekintése után a szabadtéri néprajzi múzeum területén tet­tek körsétát, majd sajtótájékoz­tató következett. Dr. Habsburg Ottó külpolitikai kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a magyarok rokonaiként számon tartott, Oroszország területén élő népcsoportok megmentése érdekében szót kell emelni, mert rokonainkat a kihalás veszélye fenyegeti. A délszláv háborúról a Pán­európa Unió elnöke úgy véle­kedett, hogy a világ vezető po­litikai erői halogató taktiká­jukkal súlyos hibát követnek el, mert „a szerbek nem fognak megállni Bosznia felosztása után sem." Áttérve a belpolitikára: az elnök három okból nem megy el Horthy Miklós temetésére. Először: mert Horthy dr. Habs­burg Ottó édesapjára lövetett; másodszor: mert a Horthy­rendszer alatt száműzött volt; s harmadszor: mert Horthy idején elmulasztották végre­hajtani a földreformot, amely pedig alapföltétele lehetett volna az agrár középosztály kialakulásának. A '96-os buda­pesti világkiállításnak dr. Habsburg Ottó szerint Magyar­országra kell irányítania a világ figyelmét, de nem Budapest-centrikus módon. „Meg kell mutatni a vidék értékeit is!" - mondta Ópusz­taszer jeles vendége, majd délután továbbutazott Oros­házára. Ny. P. Regina királyi hercegné és György királyi herceg a Feszty-körkép immár helyreállított részlete előtt Ottók egymás közt... (Fotó: Knycdi Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom