Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28 / 200. szám

SZOMBAT, 1993. AUG. 28. HAZAI TÜKÖR 5 • Mozgalom a tehetségért m Pénzzel, vagy talentummal az egyetemre? Jámbor óhajok és a valóság Körülbelül 200 középiskolai tanár és egyetemi oktató vesz részt „A Tehetségért" Mozgalom (TM) országos tanári találkozóján, Szegeden. A József Attila Tudományegyetem Rerrich téri épületében tegnap kezdó'dött konferenciát a mozgalom szegedi központú bölcsész ágazata szervezte meg, az előadók pedig, a civil szervezet tisztségviselői, olyan időszerű témákkal foglalkoznak, mint a nulladéves tanfolyamok tapasztalatai, az egyetemi-főiskolai felvételik változásai, a mozgalom lehetőségei. Ma, szombaton délelőtt dr. Kubovics Imre helyettes államtitkár a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre válaszol. anyagi támogatás. A 25 milliós alapítványi tőke mindössze a Vegyipari Dolgozók Szakszervetének milliójával gyarapodott az elmúlt három év alatt; a MÁV vezérigazgatóság is támogatja - elsősorban utazási kedvezménnyel és a gyerekeknek adható ösztöndíjakkal - a mozgalmat. Az önkormányzatok túlnyomó többsége helyesli a célt, de pénzt nem tud adni. Táboronként - évente 20 és 30 között van a számuk - kéthárom ezer tanulóval foglalkoznak. egy-egy tábori periódusban minden harmadik diák kap ösztöndíjat, amely tulajdonképpen a tábor díjának összege (5-11 ezer forint). A baj az, hogy az ösztöndíjakat csak utólag tudják fizetni, ezért gyakran éppen Kezdetben volt a FEB. Ha most is meglenne, éppen jubileumot ünnepelhetne, hiszen 1973-ban kezdte működését; ne részletezzük, milyen okok miatt (mindenki tudja, aki nem tegnap született), elsősorban a „fizikai dolgozók" gyerekeinek egyetemi felvételire való fölkészítését tekintette céljának a szervezet, amelyben sok középiskolai tanár, egyetemi oktató és hallgató vállalt munkát - állami támogatással. A FEB az utolsó évében még 25 millió forintot költhetett a diákokat felkészítő táborokra és a feladatmegoldó levelezésekre. A rendszerváltáskor maradnak ki, akik megelőlegezni sem képesek a költségeket. (Az idén 600 ösztöndíjkérelem futott be, ha csak fejenként ötezerrel számolunk, ez 3 millió, az alapítvány pedig mindösszesen 4 milliót képes erre fordítani.) Most azt találták ki: az önkormányzatok talán szívesebben adnának személyre szóló támogatást a települések néhány rászoruló, tehetséges fiataljának, mintsem befizessenek a(z alapítványi) nagykalapba... Miért van szükség minderre? Dr. Kósa András azt mondja, azért, mert kényszerpályán van Akik dolgoztak benne, elhatározták, nem hagyják az értékeit kidobni az ablakon. Mivel meg voltak győződve róla, hogy segítségre szoruló tehetséges diákok ezután is lesznek, „átmentették" a működőképes országos hálózatot. Most „A Tehetségért" Mozgalom a neve, költségvetési támogatás nélkül, egy alapítvány kamataiból, s mert ez nem elég, részben önköltséges alapon szervez fölvételire fölkészítő táborokat. A levelezés a költségessége miatt - elhalóban. Mindezt dr. Kósa András egyetemi tanár, a TM intéző bizottságának elnöke mesélte tegnap délelőtt. Mivel - sajnos - beteljesült a jóslat, s egyre több tehetséges diák (immár tökéletesen indifferens, hogy milyen származású) szorul segítségre, a mozgalomnak is elkelne az nem képes egyetemi tanulmányokra fölkészíteni a diákokat. Kifejezetten az érettségire, illetve a felvételi vizsgára muszáj tanítani és tanulni - akik tehetik, azoknak magántanár segítségével. S akik nem, azok kevesebb pénzért, szerencsés esetben ösztöndíjjal - e mozgalom szervezésében. Az iskolán kívüli felkészítés akkor szűnhetne meg, ha megszűnne az egyetemi felvételi, visszaállna az érettségi - és a középiskolák - rangja és funkciója. Ámbár... Attól mintha egyre távolabb kerülnénk, hogy a legrátermettebbek föltétlenül egyetemre kerülhessenek. Az iskolatípusok közötti növekvő különbségek miatt egyre nó azoknak a hátránya, akik szociális-egzisztenciális okok miatt eleve is hendikepből indulnak. Jámbor óhaj, vagy valóság lesz az értük való társadalmi mozgalom? - ezen az értelmiségi kérdésen is elgondolkodnak a Szegeden összegyúlt tanárok. S. E. Csaba múltja Megjelent Dedinszky Gyula „írások Békéscsaba történetéből, néprajzából" című tanulmánykötete, amelyet a város újjátelepülésének 275. évfordulója alkalmából a Gyulai Megyei Levéltár adott közre. A könyv az idén 87 esztendős lelkész-tudós, Dedinszky Gyula életművének eddig kéziratban maradt néprajzi és történeti tanulmányaiból ad közre tizenhármat. A könyvben Békéscsaba nemzetiségi történetéről, az idetelepült evangélikus szlovákság életéről és művelődéséről, Áchim L. Andrásról s a világhírű csabai kolbászról egyaránt olvashatnak a város, illetve a hazai szlovákság múltja iránt érdeklődők. • (Folytatás az 1. oldalról.) Kálmán Attila kiemelte, hogy az első igazán nagy jelentőségű intézkedés, amelyet a törvény értelmében az iskolákban meghoznak, az iskolaszékek megalakítása lesz. E testületeknek hat hónap múlva kell megalakulniuk az intézmények mellett, és működésüknek a minisztérium nagy jelentőséget tulajdonít. Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és az intézményfenntartó (önkormányzat) azonos számú képviselőiből áll majd, ahová a diákönkormányzat is delegálhat képviselőt. A testület az iskolával kapcsolatos fejlesztési, és más nem szakmai ügyekben kap véleményezési jogot. Az államtitkár előadása utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta: a minisztérium nemsokára olyan anyagot jelentet meg, segítségül, ami az iskolaszékek működésére vonatkozó - nem kötelező érvényű - elveket, mintákat tartalmaz majd. Véleménye szerint a szülőknek világszerte nagyobb beleszólása van az iskola ügyeibe, mint Magyarországon, ahol, mint elhangzott, a szüló nagyon is kiszolgáltatott az iskolával szemben. Kérdésünkre Kálmán Attila elmondta: az iskolaszéknek minden olyan kérdésbe kell hogy legyen beleszólása, amely a tanuló idejét és „zsebét" érinti. Az államtitkár szerint hogy a Nemzeti Alaptanterv anyagát, amennyiben az egyeztetés nem hoz nagyobb nézetkülönb• A Nemzeti Alaptanterv politika- és időtálló lesz Tanévnyitó törvénytan ségeket, most már pár hónap alatt formába lehet önteni, s mihelyt a minisztérium szakosztályai véleményezték a már elkészült részeket, akkor olyan anyag lesz készen, ami szélesebb körben is terjeszthető majd. Ami a követelményrendszer politika- és időállóságát illeti Kálmán Attila úgy véli, ha Angliában majdnem 20 évig dolgoztak rajta, akkor Magyarországon sem kizárt, hogy minden kormányváltozáskor (sic!) felmerül az újraalakítás gondolata, de meggyőződése, hogy a NAT olyan lesz, ami gyökeres változtatásra nem szorul majd. Szűcs Miklós ehhez hozzáfűzte, hogy a kialakuló kerettantervi szabályozásnak éppen az a lényege, hogy rugalmas változtatási lehetőségeket biztosítson. Ha a NAT alapelveivel kapcsolatban nem is alakul ki teljes konszenzus, a helyi tantervek kialakulásánál mégis érvényesülhetnek a helyi elképzelések. Ezért a tárca főosztályvezetője úgy látja: a Nemzeti Alaptantervet jelentős változások nem érhetik, hiszen maga teszi majd lehetővé a belső tartalmak átrendezését. • Tegnapi lapszámunkban tévesen jelent meg az iskolai évzárás időpontja. Természetesen nem július, hanem június 10.ről van szó. A hibáért elnézésüket kérjük. Diákfegyelmezés, diákfellebezés - A fegyelmezési problémák s ezek megoldása olyan kérdés, ami törvényi szabályozást igényelt. Ha egy tanárnak fegyelmezési gondjai vannak, az szerintem két dologra vezethető vissza: vagy a pedagógus egyénisége nem alkalmazkodik egy közösen elfogadott munkastílushoz - ez a szélsőségesebb eset -, vagy a tanuló viselkedése olyan, hogy sérti az intézmény működését. Az intézménynek ez utóbbi esetben lehetősége van a helyi szabályozásra, például az iskolai házirend által. A házirendet a szülői közösség, vagy adott esetben az iskolaszék egyetértésével lehet bevezetni, s így a pedagógusi és a szülői közösségnek módja van arra, hogy a fegyelmezési módszerekben megállapodjék. A törvény azonban határozottan megfogalmazza, hogy a gyermekek személyiségét érintő, számukra megalázó fegyelmi eljárásokat, vagy akár a tettlegességet nem lehet elfogadni. Az iskola belső szervezetében van elegendő olyan kedvezmény-megvonási módszer - a más tanulócsoportba való áthelyezés. vagy a különböző juttattások csökkentése -, amit a pedagógus közmegegyezés alapján alkalmazhat. És tudni kell még. hogy ugyancsak tilos A közoktatási törvény külön fejezetben foglalkozik a fegyelmi eljárás szabályaival és a fegyelmezési lehetőségekkei. Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője arra a kérdésünkre válaszolt: a törvény mit tilt, és mit javasol a tanulók esetleges fegyelmezésével kapcsolatban. fegyelmezési eljárásként az osztályozást alkalmazni. • A diáknak ugyanakkor lehetősége van arra, hogy amennyiben elégedetlen az elért osztályzatával, független konzílium előtt adjon számot tudásáról. Ön szerint nem fordulhat-e ez úgy visszájára, hogy éppen a pedagógus felfogását, önálló elképzelését sértse? - Nem hiszem, hogy ilyesmi bekövetkeznék, és azt sem, hogy sértő lenne, ha egy tudós bizottság, amelyben szakemberek ülnek, bizonyos követelményszint ismeretében vizsgálatot folytat. Szerintem a másik véglet is legalább annyira veszélyes, vagyis az, ha a tanulónak semmiféle módja nincs saját igazának bizonyítására. Természetesen úgy gondolom, hogy ennek a közvetlen szabályozásánál a pontos részleteket is ki kell dolgozni, hiszen a törvény csak a lehetőséget fogalmazza meg. Pontosítani kell például az újraellenőrzés szervezeti kereteit. • Milyen osztályzat elten lehet fellebezni? - Az évvégi érdemjegyekről van szó, azokról az esetekről, amikor a tanuló mondjuk megbukott, de ezt méltánytalannak érzi, s nem tudja elfogadni. Természetesen - ismétlem pontosan kell szabályozni, hogy milyen feltételek mellett, és milyen esetekben indokolt a fellebezés. Egy példát hadd mondjak: ha egy tanulónak szeptembertől májusig folyamatosan, minden hónapban elégtelen osztályzatai/vannak, akkor én nem hiszem, hogy neki ugyanakkora jogosultsága lenne reklamálni, mint annak, akinek féléven át nincsenek jegyei, s aztán a második félév egyes feleletei alapján megbuktatják. Ezt kell szabályok közé helyezni, és semmiképpen sem úgy, hogy ez a jó pedagógusok munkáját leértékelje. Ki fog ellenőrizni? Az oktatási rendszer kimeneti szabályozását a vizsgarendszer, a bemeneti szabályozást a tantervek látják majd el. Az új törvény emellett folyamatszabályozásra is törekszik, amely tulajdonképpen az iskolák, pedagógusok munkájának ellenőrzését jelenti. Ezzel kapcsolatban a tanévnyitó konferencián elhangzott, hogy a minisztérium nem kívánja visszállítani a korábbi tanfelügyelőség rendszerét, azt, amely ha kellett, ha nem, ellenőrzött. Ehelyett - nem hatósági jogkörrel - ellenőrzési jogosítvánnyal ruház majd fel szakembereket, akik eseti felkérésre, szakvéleményt adhatnak az illető iskola, (vagy tanár, igazgató) pedagógiai munkájáról. Ugyanilyen jogosítványt kapnak a vizsgáztatásra (például az alapvizsga lebonyolítására) felkért szakemberek. E feladatokra azok lesznek felkérhetők, akiknek nevét az Országos Szakértői Névjegyzék, illetve az Országos Vizsgáztatói Névjegyzék felveszi. • Kálmán Attila államtitkár szerint a közalkalmazotti törvény a feszített ütemű parlamenti törvénykezés egyik legkevésbé sikerült törvénye, amely 1992 áprilisában úgy rendelkezett a bértarifaemelésről, hogy még nem volt ismert: az adóbevételek elmaradása miatt mintegy 200 milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből. A közoktatási tárca államtitkára erről a tanévnyitó konferencia végén beszélt. Az államtitkár úgy véli, a törvény túlságosan sokat ígért a pillanatnyi bevételekhez képest, s ennek köszönhető, hogy ma mintegy 72 milliárd forint hiányzik az amúgy nem túl magas fizetésemelés teljesítésére. Mint elmondta, nem azon folyt a vita, hogy fizetnek-e vagy sem, hanem azon: milyen forrásból. A kormány dolgát ezügyben megnehezítette a Nemzetközi Valutabankkal aláírt - gazdasági okokból Közalkalmazotti béremelés A kormány nyakán is ülnek létfontosságú - szerződés is, hiszen a pénzintézet elsőszámú kikötése az volt, hogy a magyar költségvetést csak olyan kiadásokkal lehet növelni, amelyek azonnal megtérülnek. (Az IMF egy éves halasztástjavasolt a bérfejlesztést illetően). Az államtitkár ismertette a szakszervezetek és a kormány közötti jelenlegi tárgyalási helyzetet, ám ezzel sok újat nem mondott a felcsigázott érdeklődésű pedagógusoknak. Mint elhangzott, a béremelés 1994 januárjától lép életbe, de finanszírozásának százalékairól még nincs megállapodás. A pillanatnyi tárgyalóalap egy 3020-50 százalékos megosztás az önkormányzatok, az egészségbiztosítási alap és a kormány között. A kormány a ráeső rész előteremtéséről sem tud még biztosat, a jelenlegi javaslat szerint felét készpénzben, felét valamilyen hitelkonstrukció révén fizetné ki. Abba, hogy a kormány egy öszszegben fizessen, a valutaalap nem egyezett bele. Összeállította: Panek Sándor