Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-06 / 182. szám
Jeszenszky Mártélyon Szerdán este Mártélyon Jeszenszky Géza külügyminiszter volt az Ifjúsági Demokrata Fórum nemzetközi táborának vendége. Megérkezésekor a külügyminiszter az alábbiakat nyilatkozta lapunknak. • - Örülök annak, hogy meghívtak ide, nagyon fontos dolognak tartom, hogy részt vehetek az IDF táborában. Arról beszélek majd, hogy a mai európai helyzetben hazánknak továbbra is nagyon jó esélyei vannak. A parti azonban nehéz. Nehezebb, mint vártuk 1989-90-ben. Ha a körülmények, azaz a szomszédos országok magatartása nem olyan lenne, mint amilyen időnként, akkor, azt hiszem, a mi helyzetünk és az ifjúság helyzete is könnyebb lenne. Én optimista vagyok. S az állampolgároknak is annak kellene lenniük, mert amíg van megoldás, addig az embernek mindig optimistának kell lennie. Ez különösen fontos az új nemzedék, a fiatalság számára. Sajnos, a pesszimizmus manapság nálunk divatos életérzés. Én azt hiszem, Magyarország óriási esélyt kapott, amikor végleg megszabadult megszállóitól. Ma már nincsen semmilyen nagyhatalom, amely fenyegetne bennünket, vagy ránk akarná erőszakolni rendszerét. Nekünk nincs más feladatunk: élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Már nem tudunk másokra mutogatni, Bécsre vagy az átkos Moszkvára. A kormányra lehet mutogatni. De a kormány is csak úgy tud cselekedni, ha a nép is akaija. Akármilyen jó törvényeket hozunk, ezeket együtt kell végrehajtanunk. Azt hiszem, Magyarország és a szomszédos országok népei meg kell, hogy találják a közös nyelvet. A közös célok dekraláltan azonosak: az európai egység, s az ebbe való integrálódás a közös cél. KözépEurópa országainak meg kell valósítaniuk azt, amit a nyugati államok megvalósítottak a II. világháború után, azaz a közös érdekek előtérbe helyezését a régi ellentétekkel szemben. Még az évezred vége előtt létre kell hozni azt az együttműködést Közép-Európában, ami előfeltétele az európai integrációnknak. SZ. c. sz. tjrjegnap délután hatkor felbolydult a sajtóház féld/emelete. Az ügyeletes műszak egy emberként rohant az egyetlen tévékészülékhez, hogy lássa Krisztina királynő újabb diadalát a sheffieldi medencében. Ám a képernyőn hírműsor helyett hangyapörkölt ment. Mind a 99 csatornán. Bosszantó. De azt is mondhatnánk: apróság. Bagatell, hogy befizetett pénzünkért nem kapjuk meg az óhajtott szolgáltatást. Nem jött el még az a világ, amikor a racionalitás uralkodik a fantasztikum felett. A dolgok természete, hogy mi fizetünk - mint az a bizonyos köles -, a többit meg majd meglátjuk. Vagy éppenséggel nem látjuk meg. így legalább nosztalgiázhattunk egy kicsit. Odakucorodtunk a rádiókészülék köré, s remegő szívvel hallgattuk a tudósító elcsukló hangját, izgatott hadarását, boldog zihálását. Mint amikor lehalkították a tévét, s Szepesit hallgatták a rádión. Bár még akkor is volt mit nézni. [T/árt eseményünkről lemaradva, megpróbáltuk felhívni L/ az ürtévék szegedi központját, a Kábeltévé Rt. ügyeletét. Egykedvű foglalt jelzés tudatta velünk, hogy nem voltunk egyedül zűrtévénkkel. Ha pedig szerencsénk van, s vonalba kerülünk, akkor biztosan következett volna a szakszerű magyarázni a kábelek összegubancolódásáról, az erősítők meghibásodásáról, no és munkatársukról, Murphyről. De nem kell a magyarázat. Megelégednénk a tévéadással is. Ui. helyett: Jó óra múlva sikerült kapcsolatba lépnünk a kábeltévé ügyeletesével. Megtudtuk, hogy egy főkábel törése miatt a teljes városi rendszeresen szünetelt a mű-sorszolgáltatás. A minőségromlás dél körül kezdődött, fél öt tájban teljesen megszűnt az adás, s az csak 18 óra 35-kor jött viszsza. A szakemberek természetesen nagy erőkkel dolgoztak a hiba kijavításán. Az ügyeletes sem látta Egerszegi Krisztina úszását, bár ő is szerette volna nézni a tévét. A váratlan hibáért minden nézőtől - de nem látótól elnézést kérnek. IÉ]p3(t®iinijai®Blk jiMipMl sí tMdSüjgg Padlóburkoló 550 Ft+áfa • Fagyálló padlóhurkoló 750 Ft-tól+áfa • Csempe 350 Ft-tól+áfa • Kazettás belsfi ajtók, tömör és üvegezett • Különleges kiviteld, öntött márvány fürdőszoba-berendezések MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szegéd, Csongrádi sgt. 11. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 7.30-17, sz.: 8-12 óráig. PÉNTEK, 1993. AUG. 6. BELÜGYEINK 3 • Nagy a sürgés-forgás a tápéi alkotóházban. Költözködőfélben vannak éppen, új otthonuk a szegedi Árboc utcai sárga épület, amelyben korábban a családi eseményeket rendező iroda és a nyomda működött. Hivatalosan augusztus l-jén kapták meg a házat, de csak szerdán kezdődött meg a költözködés, mert 2-án és 3-án 50 fős amerikai, illetve 47 főből álló japán Fotó: Gyenes Kálmán Augusztus már az új épületben Szegedre költözik a tápéi alkotóház csoport érkezett hozzájuk látogatóba. Japán vendégek még nem jártak az alkotóházban, ezért miattuk néhány nappal elhalasztották a pakolást. Az intézmény tagjai, pártolói mintegy 30-an - önként jelenkeztek, s társadalmi munkában éjjel-nappal segédkeznek a költözködésnél. Jellinek Márta, az alkotóház ügyvezető titkára roppant hálás a városi önkormányzatnak meg a megyei közgyűlésnek, hogy megkapták az Árboc utcai tágas épületet. Reméli, hogy augusztus közepéig befejezik a költözködést, mert 15-én 10 órakor már dr. Szabó Imréné népi iparművész alkotásait bemutató kiállítás nyílik, amelyre minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak. T.T. • Mórahalmi vitaalap Utak, kistermelők, zenetanulók Szabó János a földtörvényről Szerteágazó téma- és feladatköröket sorjáztatva tartotta ülését tegnap délután Mórahalom városának képviselőtestülete. A sokrétűségre jellemző, hogy csak a képviselőtestület korábbi határozatainak végrehajtásáról szóló jelentések olyan fontos kérdéseket érintettek, mint a futballpálya ügye, az idén megépítendő pormentesített utak rangsorolása, a zeneiskola önálló működésével kapcsolatos feltételek megteremtése. A kiragadott példáknál megmaradva: Katona László polgármester beszámolt a labdarúgó pálya felújításának előkészítéséről. A képviselőtestület a jelenlegi labdarúgópálya javítására költségvetésében 300 ezer forintot biztosított azzal, hogy e mellett a szükséges kézi és gépi munkákat összefogással, társadalmi munkában végezzék el. Az időközben megtartott Sportköri gyűlésen elhangzottak alapján a közeljövőben közös megbeszélést, programegyeztetést kell szervezni a társadalmi munka felajánlókkal, sportbarátokkal. Az útépftési sorrendet tartalmazó elóteijesztés érthetően vitát váltott ki, mígnem a testület egyetértésre jutott, hiszen a szilárdburkolatú utak építésére benyújtható pályázat feltételei kényszerűen behatárolják és egyúttal ésszerűsítik a felállított sorrendet. Ezek alapján hoztak határozatot, hogy 1993-ban a Béke, Jókai és az Egyenlőség utcák pormentesítését oldják meg, figyelembe véve a lakossági hozzájárulások arányát is. A testület ülésén felelős vita alapját képezte a Helyzetkép a mezőgazdaságról és a kistermelők életkörülményeiről készült elóteijesztés, amely a megállapítások szerint tanulmány értékű munka. A helyi jellemzőket az országos állapotokra vetítő anyag megvitatása után határozatot hozott a testület egy mezőgazdasági bizottság létrehozásáról, alapvetően koordinációs és piaci információs szerepkörrel. Augusztus elsejével önállósult a Kisteleki zeneiskola mórahalmi tagozata. Az önálló mórahalmi intézmény alapfokú művészeti iskolaként működik majd, a zeneoktatás mellett szélesebb körű tevékenységet, fgy például néptánc és dzsesszbalett oktatást magába foglalva. Az iskola igazgatóhelyettesének a testület kinevezte Tanács Istvánnét, egyidejűleg megbízta az 1993-94-es tanévre az igazgatói feladatok ellátásával. B. P. • Idő előttinek minősttette a földtörvény tervezete körül kialakult „mizériát" Szabó János földművelésügyi miniszter. Az FM első embere csütörtökön elmondta: a törvény normaszövege jelenleg még csak tárcaközi egyeztetés alatt áll. A szakminisztérium a törvényelőkészítés folyamatában kikérte a pártok, az érdekképviseletek, valamint a szakmájukban elismert elméleti és gyakorlati szakértők véleményét. • (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány kiváló gyermekgyógyász 20 esztendőn át hadakozott e téves, és a gyermek, valamint az anya későbbi életét hátrányosan befolyásoló szokás ellen, a szakmai összefogásra viszont csak 2-3 éve vannak jó példák. Az eredmény azonban még korántsem megnyugtató: a magyar anyáknak csupán 10-50 százaléka táplálja anyatejjel gyermekét. S hogy valamire azért büszkék lehessünk: talán az itteni jó egészségügyi propagandának köszönhetően a Csongrád megyei mamák közül hajlanak legtöbben a táplálás e természetes módjára. Ennek a hagyományteremtő rendezvénynek is az a célja, hogy az orvosok, a védőnők segítségével minél több édesanya ismerje föl a szoptatás semmi mással nem pótolható előnyeit. S hogy mi minden szól emellett? Először is maga a természet. Az ember olyannak született, hogy kezdetben anyatejjel táplálkozzék. Különben, ipar, mezőgazdaság htján, kihalt volna az emberiség. A csecsemők bélrendszere csak a negyedik hónapban érik meg arra, A végső álláspont kialakítására csak ezek beérkeztét követően kerül sor. A személyét ért bírálatokról szólva a miniszter tisztázandónak tartotta: ő a végrehajtó hahogy idegen anyagokat földolgozzon. A korán szervezetbe jutó, fehérje természetű élelmiszerek később allergiás megbetegedések kiváltói lehetnek. Egyre többen ismerik már a tényt: az anyatej fölér a védőoltással, mert megóvja a csecsemőt a kórokozóktól. Maga a szoptatás pedig életre szóló érzelmi kapcsolatot alakit ki anya és gyermeke között. Fölvetődik a kérdés: ha ennyi előnye van a szoptatásnak, s mind emellett olcsóbb is bármi másnál, miért lettünk hűtlenek a jól bevált, ősi módszerhez. Az adjunktusnő szerint ez az elmúlt 30-40 év bűne. Nem a szocializmusé, hanem az oktatási rendszeré, a követendő példák hiányáé. Orvosgenerációkat tanítottak arra, hogy az újszülöttet szigorú rend szerint kell táplálni. Előírták, hogy három óránként hány gramm tejet igyék a baba. S ha a mérleg nem a megkívánt mennyiséget mutatta, vagy talom tagja, s így a pártok véleménye számára ajánlásértékű. Szabó János utalt rá, hogy bizonyos kérdésekben - igaz, nem mindenben - lehet különvéleménye. A miniszter szerint a csecsemőnek éppen nem akkor volt kedve szopni, amikor a fölnőttek elképzelték, pánikba esett az édesanya, s nem csoda, ha az örökös stressztől elapadt a teje. A szoptatás kizárólagossága megkívánja a baba és a mama szoros együttlétét is. Hogy miként oldható ez meg a szülészeti osztályokon? A doktornő szerint ez többnyire nem pénzkérdés, sokkal inkább függ az újszülött osztályokon dolgozó gyermekgyógyászok hozzáállásától. Szegeden, a SZOTE-n öt éve van lehetőségük az anyáknak, hogy válasszanak: egy kórteremben kívánnak lenni gyermekükkel vagy sem. Kezdetben csak nappal volt erre lehetőség, néhány kórteremben, jelenleg azonban a 9-ből 7 úgynevezett „rooming in" rendszerben működik, méghozzá - két hete - akár a nap 24 órájában is. Ott megszűnt a diktatúra: a baba akkor ehet, amikor jelzi, hogy éhes, az anyák nem belefért a kompetenciájába, hogy a földtörvény-tervezetében ez meg is jelenhessen. A pártoknak természetesen módjuk van arra, ha ezzel továbbra sem értenek egyet, úgy az Országgyűlésben keresztülvigyék akaratukat. Végső konklúzióként a miniszter a jelenlegi állapotot képlékenynek tartotta, és feleslegesnek, valamint oktalannak minősftette a személyét ért támadást. nézik aggódva a mérleget, mert hogy nincs is benn ilyen a kórteremben, miként cumisüveg, tea. vagy babának való pohár sem. S hogy nem féltik a fertőzéstől az újszülötteket? A doktornő válasza egy kérdés: miért éppen saját anyjuktól kellene félteni őket? Nem az anya baktériumflórája veszélyes az újszülöttre, hanem az idegen, kórházi baktériumtörzsek jelentenek veszélyt a számára. A szakmának be kell látnia ezzel kapcsolatos korábbi tévedését, amelynek következményeként évtizedeken át elkülönftették az újszülöttet édesanyjától. Ma már a rooming in rendszerben működő szülészeteken fél órán belül anyja mellére teszik az új jövevényt. Tapasztalt szakemberek szerint életre szóló, maradandó élményt nyújtanak ezek az első, meghitt percek a mamának s a babának egyaránt. • Nincs jobb, mint az anyatej Dobjuk el a poharat, cumisüveget!