Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

Jeszenszky Mártélyon Szerdán este Mártélyon Jeszenszky Géza külügy­miniszter volt az Ifjúsági Demokrata Fórum nemzetközi táborának vendége. Megérkezésekor a külügyminiszter az alábbiakat nyilatkozta lapunknak. • - Örülök annak, hogy meg­hívtak ide, nagyon fontos dolog­nak tartom, hogy részt vehetek az IDF táborában. Arról beszé­lek majd, hogy a mai európai helyzetben hazánknak továbbra is nagyon jó esélyei vannak. A parti azonban nehéz. Nehezebb, mint vártuk 1989-90-ben. Ha a körülmények, azaz a szomszé­dos országok magatartása nem olyan lenne, mint amilyen időn­ként, akkor, azt hiszem, a mi helyzetünk és az ifjúság helyzete is könnyebb lenne. Én optimista vagyok. S az állampolgároknak is annak kellene lenniük, mert amíg van megoldás, addig az embernek mindig optimistának kell lennie. Ez különösen fontos az új nemzedék, a fiatalság szá­mára. Sajnos, a pesszimizmus manapság nálunk divatos élet­érzés. Én azt hiszem, Magyar­ország óriási esélyt kapott, amikor végleg megszabadult megszállóitól. Ma már nincsen semmilyen nagyhatalom, amely fenyegetne bennünket, vagy ránk akarná erőszakolni rend­szerét. Nekünk nincs más felada­tunk: élnünk kell ezzel a lehető­séggel. Már nem tudunk mások­ra mutogatni, Bécsre vagy az átkos Moszkvára. A kormányra lehet mutogatni. De a kormány is csak úgy tud cselekedni, ha a nép is akaija. Akármilyen jó tör­vényeket hozunk, ezeket együtt kell végrehajtanunk. Azt hiszem, Magyarország és a szomszédos országok népei meg kell, hogy találják a közös nyelvet. A közös célok dekraláltan azonosak: az európai egység, s az ebbe való integrálódás a közös cél. Közép­Európa országainak meg kell valósítaniuk azt, amit a nyugati államok megvalósítottak a II. világháború után, azaz a közös érdekek előtérbe helyezését a régi ellentétekkel szemben. Még az évezred vége előtt létre kell hozni azt az együttműködést Közép-Európában, ami előfelté­tele az európai integrációnknak. SZ. c. sz. tjrjegnap délután hatkor felbolydult a sajtóház fél­d/emelete. Az ügyeletes műszak egy emberként rohant az egyetlen tévékészülékhez, hogy lássa Krisztina királynő újabb diadalát a sheffieldi medencében. Ám a képernyőn hírműsor helyett hangyapörkölt ment. Mind a 99 csator­nán. Bosszantó. De azt is mondhatnánk: apróság. Bagatell, hogy befizetett pénzünkért nem kapjuk meg az óhajtott szolgáltatást. Nem jött el még az a világ, amikor a racionalitás uralkodik a fantasztikum felett. A dolgok természete, hogy mi fizetünk - mint az a bizonyos köles -, a többit meg majd meglátjuk. Vagy éppenséggel nem látjuk meg. így legalább nosztalgiázhattunk egy kicsit. Odakuco­rodtunk a rádiókészülék köré, s remegő szívvel hallgattuk a tudósító elcsukló hangját, izgatott hadarását, boldog zihálását. Mint amikor lehalkították a tévét, s Szepesit hallgatták a rádión. Bár még akkor is volt mit nézni. [T/árt eseményünkről lemaradva, megpróbáltuk felhívni L/ az ürtévék szegedi központját, a Kábeltévé Rt. ügye­letét. Egykedvű foglalt jelzés tudatta velünk, hogy nem voltunk egyedül zűrtévénkkel. Ha pedig szerencsénk van, s vonalba kerülünk, akkor biztosan következett volna a szakszerű magyarázni a kábelek összegubancolódásáról, az erősítők meghibásodásáról, no és munkatársukról, Murphyről. De nem kell a magyarázat. Megelégednénk a tévéadással is. Ui. helyett: Jó óra múlva sikerült kapcsolatba lépnünk a kábeltévé ügyeletesével. Megtudtuk, hogy egy fő­kábel törése miatt a teljes vá­rosi rendszeresen szünetelt a mű-sorszolgáltatás. A minőségromlás dél körül kezdődött, fél öt tájban telje­sen megszűnt az adás, s az csak 18 óra 35-kor jött visz­sza. A szakemberek természe­tesen nagy erőkkel dolgoztak a hiba kijavításán. Az ügye­letes sem látta Egerszegi Krisztina úszását, bár ő is szerette volna nézni a tévét. A váratlan hibáért minden nézőtől - de nem látótól ­elnézést kérnek. IÉ]p3(t®iinijai®Blk jiMipMl sí tMdSüjgg Padlóburkoló 550 Ft+áfa • Fagyálló padlóhurkoló 750 Ft-tól+áfa • Csempe 350 Ft-tól+áfa • Kazettás belsfi ajtók, tömör és üvegezett • Különleges kiviteld, öntött márvány fürdőszoba-berendezések MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szegéd, Csongrádi sgt. 11. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 7.30-17, sz.: 8-12 óráig. PÉNTEK, 1993. AUG. 6. BELÜGYEINK 3 • Nagy a sürgés-forgás a tápéi alkotóház­ban. Költözködőfélben vannak éppen, új otthonuk a szegedi Árboc utcai sárga épü­let, amelyben korábban a családi esemé­nyeket rendező iroda és a nyomda mű­ködött. Hivatalosan augusztus l-jén kapták meg a házat, de csak szerdán kezdődött meg a költözködés, mert 2-án és 3-án 50 fős amerikai, illetve 47 főből álló japán Fotó: Gyenes Kálmán Augusztus már az új épületben Szegedre költözik a tápéi alkotóház csoport érkezett hozzájuk látogatóba. Ja­pán vendégek még nem jártak az alkotó­házban, ezért miattuk néhány nappal elha­lasztották a pakolást. Az intézmény tagjai, pártolói ­mintegy 30-an - önként jelenkeztek, s társadalmi munkában éjjel-nappal segédkeznek a költözködésnél. Jellinek Márta, az alkotóház ügyvezető titkára roppant hálás a városi önkormányzatnak meg a megyei közgyűlésnek, hogy megkapták az Árboc utcai tágas épületet. Reméli, hogy augusztus közepéig be­fejezik a költözködést, mert 15-én 10 óra­kor már dr. Szabó Imréné népi iparművész alkotásait bemutató kiállítás nyílik, amelyre minden érdeklődőt nagy sze­retettel várnak. T.T. • Mórahalmi vitaalap Utak, kistermelők, zenetanulók Szabó János a földtörvényről Szerteágazó téma- és feladatköröket sorjáz­tatva tartotta ülését teg­nap délután Mórahalom városának képviselő­testülete. A sokrétűségre jellemző, hogy csak a képviselőtestület koráb­bi határozatainak végre­hajtásáról szóló jelen­tések olyan fontos kér­déseket érintettek, mint a futballpálya ügye, az idén megépítendő por­mentesített utak rangso­rolása, a zeneiskola ön­álló működésével kap­csolatos feltételek meg­teremtése. A kiragadott példáknál megma­radva: Katona László polgármes­ter beszámolt a labdarúgó pálya felújításának előkészítéséről. A képviselőtestület a jelenlegi labda­rúgópálya javítására költségveté­sében 300 ezer forintot biztosított azzal, hogy e mellett a szükséges kézi és gépi munkákat össze­fogással, társadalmi munkában vé­gezzék el. Az időközben meg­tartott Sportköri gyűlésen elhang­zottak alapján a közeljövőben kö­zös megbeszélést, programegyez­tetést kell szervezni a társadalmi munka felajánlókkal, sportbará­tokkal. Az útépftési sorrendet tartal­mazó elóteijesztés érthetően vitát váltott ki, mígnem a testület egyet­értésre jutott, hiszen a szilárd­burkolatú utak építésére benyújt­ható pályázat feltételei kénysze­rűen behatárolják és egyúttal ésszerűsítik a felállított sorrendet. Ezek alapján hoztak határozatot, hogy 1993-ban a Béke, Jókai és az Egyenlőség utcák pormentesítését oldják meg, figyelembe véve a lakossági hozzájárulások arányát is. A testület ülésén felelős vita alapját képezte a Helyzetkép a mezőgazdaságról és a kistermelők életkörülményeiről készült eló­teijesztés, amely a megállapítások szerint tanulmány értékű munka. A helyi jellemzőket az országos állapotokra vetítő anyag meg­vitatása után határozatot hozott a testület egy mezőgazdasági bizott­ság létrehozásáról, alapvetően koordinációs és piaci információs szerepkörrel. Augusztus elsejével önállósult a Kisteleki zeneiskola mórahalmi tagozata. Az önálló mórahalmi in­tézmény alapfokú művészeti isko­laként működik majd, a zeneokta­tás mellett szélesebb körű tevé­kenységet, fgy például néptánc és dzsesszbalett oktatást magába fog­lalva. Az iskola igazgatóhelyet­tesének a testület kinevezte Tanács Istvánnét, egyidejűleg megbízta az 1993-94-es tanévre az igazgatói feladatok ellátásával. B. P. • Idő előttinek minősttette a földtörvény tervezete körül ki­alakult „mizériát" Szabó János földművelésügyi miniszter. Az FM első embere csütörtökön elmondta: a törvény norma­szövege jelenleg még csak tár­caközi egyeztetés alatt áll. A szakminisztérium a törvény­előkészítés folyamatában ki­kérte a pártok, az érdekképvi­seletek, valamint a szakmájuk­ban elismert elméleti és gya­korlati szakértők véleményét. • (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány kiváló gyermekgyó­gyász 20 esztendőn át hadakozott e téves, és a gyermek, valamint az anya későbbi életét hátrányosan befolyásoló szokás ellen, a szak­mai összefogásra viszont csak 2-3 éve vannak jó példák. Az eredmény azonban még ko­rántsem megnyugtató: a magyar anyáknak csupán 10-50 százaléka táplálja anyatejjel gyermekét. S hogy valamire azért büszkék le­hessünk: talán az itteni jó egész­ségügyi propagandának köszönhe­tően a Csongrád megyei mamák közül hajlanak legtöbben a táplá­lás e természetes módjára. Ennek a hagyományteremtő rendezvény­nek is az a célja, hogy az orvosok, a védőnők segítségével minél több édesanya ismerje föl a szoptatás semmi mással nem pótolható előnyeit. S hogy mi minden szól emel­lett? Először is maga a természet. Az ember olyannak született, hogy kezdetben anyatejjel táplálkozzék. Különben, ipar, mezőgazdaság htján, kihalt volna az emberiség. A csecsemők bélrendszere csak a negyedik hónapban érik meg arra, A végső álláspont kialakítására csak ezek beérkeztét követően kerül sor. A személyét ért bírálatokról szólva a miniszter tisztázandó­nak tartotta: ő a végrehajtó ha­hogy idegen anyagokat földolgoz­zon. A korán szervezetbe jutó, fe­hérje természetű élelmiszerek később allergiás megbetegedések kiváltói lehetnek. Egyre többen ismerik már a tényt: az anyatej fölér a védőoltással, mert megóvja a csecsemőt a kórokozóktól. Maga a szoptatás pedig életre szóló érzelmi kapcsolatot alakit ki anya és gyermeke között. Fölvetődik a kérdés: ha ennyi előnye van a szoptatásnak, s mind emellett olcsóbb is bármi másnál, miért lettünk hűtlenek a jól bevált, ősi módszerhez. Az adjunktusnő szerint ez az elmúlt 30-40 év bűne. Nem a szocializmusé, hanem az oktatási rendszeré, a követendő példák hiányáé. Orvosgeneráció­kat tanítottak arra, hogy az újszü­löttet szigorú rend szerint kell táp­lálni. Előírták, hogy három órán­ként hány gramm tejet igyék a ba­ba. S ha a mérleg nem a meg­kívánt mennyiséget mutatta, vagy talom tagja, s így a pártok vé­leménye számára ajánlásérté­kű. Szabó János utalt rá, hogy bizonyos kérdésekben - igaz, nem mindenben - lehet külön­véleménye. A miniszter szerint a csecsemőnek éppen nem akkor volt kedve szopni, amikor a föl­nőttek elképzelték, pánikba esett az édesanya, s nem csoda, ha az örökös stressztől elapadt a teje. A szoptatás kizárólagossága megkívánja a baba és a mama szoros együttlétét is. Hogy miként oldható ez meg a szülészeti osztá­lyokon? A doktornő szerint ez többnyire nem pénzkérdés, sokkal inkább függ az újszülött osztályo­kon dolgozó gyermekgyógyászok hozzáállásától. Szegeden, a SZOTE-n öt éve van lehetőségük az anyáknak, hogy válasszanak: egy kórteremben kívánnak lenni gyermekükkel vagy sem. Kezdet­ben csak nappal volt erre lehető­ség, néhány kórteremben, jelenleg azonban a 9-ből 7 úgynevezett „rooming in" rendszerben műkö­dik, méghozzá - két hete - akár a nap 24 órájában is. Ott megszűnt a diktatúra: a baba akkor ehet, ami­kor jelzi, hogy éhes, az anyák nem belefért a kompetenciájába, hogy a földtörvény-tervezeté­ben ez meg is jelenhessen. A pártoknak természetesen mód­juk van arra, ha ezzel továbbra sem értenek egyet, úgy az Or­szággyűlésben keresztülvigyék akaratukat. Végső konklúzió­ként a miniszter a jelenlegi állapotot képlékenynek tartot­ta, és feleslegesnek, valamint oktalannak minősftette a sze­mélyét ért támadást. nézik aggódva a mérleget, mert hogy nincs is benn ilyen a kórte­remben, miként cumisüveg, tea. vagy babának való pohár sem. S hogy nem féltik a fertőzéstől az új­szülötteket? A doktornő válasza egy kérdés: miért éppen saját any­juktól kellene félteni őket? Nem az anya baktériumflórája veszé­lyes az újszülöttre, hanem az ide­gen, kórházi baktériumtörzsek je­lentenek veszélyt a számára. A szakmának be kell látnia ezzel kapcsolatos korábbi tévedését, amelynek következményeként évtizedeken át elkülönftették az újszülöttet édesanyjától. Ma már a rooming in rendszerben működő szülészeteken fél órán belül anyja mellére teszik az új jövevényt. Tapasztalt szakemberek szerint életre szóló, maradandó élményt nyújtanak ezek az első, meghitt percek a mamának s a babának egyaránt. • Nincs jobb, mint az anyatej Dobjuk el a poharat, cumisüveget!

Next

/
Oldalképek
Tartalom