Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

PÉNTEK, 1993. AUG. 27. Települési felelősségek A JATE Gazdaságföldrajzi Tanszékének kiadványa A napokban jelent meg az Acta Geogra­phica Szegediensis 1993. évi száma, amely Csong­rád megye regionális fej­lesztéséhez és rendezésé­hez megrendelt kutatás eredményeinek összefog­lalója. A dr. Mészáros Rezső szerkesztésében megjelent munkát a JATE Press készítette. A gazdagon illusztrált 145 oldal terjedelmű esztétikus kiadvány 750 példányban látott napvilágot. A kötethez Leh­mann István, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés elnöke készí­tett ajánlást, melyben e munkát „mindazok figyelmébe ajánlja, akik felelősséget éreznek, fele­lősséggel tartoznak a telepü­lések összehangolt fejlődése iránt, akik a bonyolult folya­matokkal terhelt korunkban tu­dományos iránytű birtokában akaiják az optimális utat meg­találni". A kiadvány négy nagy egy­ségből áll. Az első nagy egység Kistér­ségek cfmen Mészáros Rezső és Rudi József munkája. „A kistérségi megközelítés jelenlegi célja az, hogy a me­gyén belül határoljon el valós, a területfejlesztési célokra is alkalmas téregységeket" - íiják a szerzők. A fejezet foglalko­zik a városok vonzáskörzetei­vel, a falusi lakosság térkap­csolati rendszereivel, valamint a kistérségek elhatárolásával és jellemzésével. A népesség cfmű fejezet (Krajkó Gyula munkája) elem­zi a térség demográfiai folya­matait és e folyamatok alapján csoportosttja a megye telepü­léseit, vizsgálja a munkaerő­helyzetet és bemutatja a kis­térségek főbb demográfiai jel­lemzőit. A gazdaság című fejezetben az ipar Abonyi Gyuláné és Bartha László munkája. Ez foglalkozik az ipar szerkezeté­vel, koncentrációjával és spe­cializációjával, műszaki-tech­nikai színvonalával, teljesítmé­nyének alakulásával, átalakulá­sának főbb sajátosságaival és a fejlesztési lehetőségekkel. A mezőgazdaság cfmű egy­ség Bagi Ádám és Mészáros Rezső kutatása alapján bemu­tatja az ágazat fejlődését, a kedvezőtlen adottságú, hátrá­nyos helyzetű térségeket, a ter­melés térbeli rendjét és néhány térbeli összefüggést tartalmazó következtetést. A kötet Indre Gáborné-Te­mesváriné Pálmai Zsuzsan­na-Süléné Száraz Zsuzsanna „Adatok, információk Csong­rád megye gazdasági helyzeté­nek megítéléséhez" című összefoglalóval zárul. Abonyi Gyuláné • Új sorozat indul a tévé nép­szerű Ablak műsora előtt. Kun Erzsébet közkedvelt rejtvény­és művelődéstörténész könyv­címét kölcsönözve, havonta egyszer be kívánják mutatni, hogy milyen gazdag is a világ családi kapcsolatokban. Az el­ső adás: Családmesék a házas­ságról. Négy fejezetből áll majd. Először megelevenedik a polgári, az egyházi esküvő, a mirtusz illatú közös lépések, az orgonaszó, s aztán az első na­pok álmodozásai még a szü­lőkkel közös lakásban vagy az albérletben. A második fejezet: a megszokás. Askenázi művé­ből hangzik el a Házasság cí­Családmesék mű epizód, aholis a prágai ház udvarán két kisgyerek egy lá­dában azt játssza, hogy ők fétj és feleség. Így érzékeltetik a felnőttvilág hétköznapjait. A következő tétel az elhidegülés­ről szól, a Markó folyosóin gyerekek vallanak arról, hogy milyen a világ, a jogász pedig a tipikus magyar válóokokról mesél. Könnyebb a szakítás, de meg is lehet tartani a köteléket és erről szól a holtodiglan-hol­tomiglan című, utolsó fejezet, ahol idősek mesélnek az együttlét szépségeiről. A Szabadkai úton, a műjégpálya mellett Nyitva: 0-24 óráig a hét minden napján TeL62/321370 NÁLUNK MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI! Áruházunkban állandóan vásárolhat olcsón, AKCIÓS ARUKAT. Kérjük kísérjék figyelemmel hirdetéseinket. Hétvégi akciós éruk: Tanszervásári Nálunk mindent megtalál, ami az olcsó iskolakezdéshez szükséges! Brazil kávé 1 kg-os 280 Ft-tól, Alma Chips 96 Ft-ért, Tomi Kristály 3 kg 349 Ft-ért Rátermett, dolgozni szerető kereskedelmi tanulók jelentkezését várjuk áruházunkban szakmai gyakorlatra. • A szegedi tanévet az általá­nos iskola első osztályában 1730 kisiskolás kezdi majd, velük együtt összesen 15 960 tanuló kezd majd az önkor­mányzat általános iskoláiban. A középiskolás elsősök száma a legutolsó adatok szerint 3795, s Szeged önkormányzati középiskoláiban összesen 14 323 diák koptatja majd a padokat. • A legzsúfoltabb, vagyis a legmagasabb osztálylétszá­mokkal kezdő általános iskolák között három Rókusváros-kör­nyéki iskola vezet: a Rókusi 1­es számú Általános Iskola, a Rókusi 2-es számú Általános Iskola és az Arany János Álta­lános Iskola, a túlzsúfolt kö­zépiskolák között pedig egy­aránt található szakiskola, szakközépiskola és gimnázi­um. Arányaihoz és a jelentke­zők számához mérten a legne­hezebb helyzetben talán a Ba­latoni úti Alternatív Speciális Kísérleti Szakiskola van, ép­pen az az intézmény, amely­nek, ha lehet egyáltalán sorren­det állítani, a legnagyobb szük­sége volna a bővítésre: a szak­iskola a valamilyen okból hát­rányos helyzetű, elmaradott (de nem fogyatékos) tanulók­nak - szakmai képzés révén ­segft megtalálni helyüket a tár­sadalomban. Ugyancsak nincs irigylésre méltó tanterem-hely­zetben az Újszegedi Gimnázi­um, amely továbbra is több épületben tanft, és biztosan nincs olyan iskola sem, amely Radnóti Miklós Gimnázium te­remviszonyaira vágynék - itt az alagsori helyiségekben is ta­nítás folyik. A zsúfolt közép­iskolák közé tartozik még a Kossuth Zsuzsanna Egészség­ügyi Szakközépiskola, a Krúdy Gyula Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskola, valamint a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola. • Ami a tavaszi beiskolázást illeti: a szegedi önkormányzati középiskolák megteltek. Annyira megteltek, hogy két általános iskolában is szó van gimnáziumi, illetve szakiskolai osztály indftásáról. Mindkét esetben a szeptember 9-iki közgyűlésé lesz a végső szó, s mindkét esetnek megvan a ma­ga érdekessége. Az első a Csongor-téri Általános Iskolá­ban előzetesen (még a beisko­lázás utolsó szakaszában) meg­hirdetett gimnáziumi osztály, amelybe annak nyomán kezdő­HAZAI TÜKÖR 5 Fektesse megtakarítását Magyar Államkötvényekbe Kedvező kamatok; állami garancia; eladás és vétel; készséges ügyfélszolgálattal az MNB megyei igazgatóságán (Szeged, Deák Ferenc u. 17.) 1993. 08. 27. Vételi Eladási Felh. kamat nettó árf. nettó árf. 1993.08. 27. 1994/A 98,00 98,60 1433 1994/B 97,04 97,64 12,08 1995/A 93,63 94,23 18,70 1995/B 93,82 94,42 1637 1995/C 96,71 9731 9,92 1995/F 96,61 96,21 2,61 1995/G 9932 99,62 0,91 1996/A 94,07 94,67 1034 1996/B 96,62 96,42 10,40 1996/C 96,79 9639 9,40 1996/F 96,87 96,47 4,80 1997/C 94,12 94,72 8,83 1998/A 9930 100,10 7,95 Fotó: Révész Róbert Új tanév, régi gondok A legzsúfoltabb iskolák Két osztály függőben? Beiskolázási segélyek A Deák Gimnáziumba idén feljutnak az első 6+6-os gimnáziumi osztályok az iskolaszövetség általános isko­láiból; a Tömörkény Gimnáziumban idén indul az első német kéttannyelvű osztály; a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola ismét névtáblát cserélhet, a gimná­ziumi tagozatából Újszegedi Gimnázium néven új intéz­mény alakult - egy új tanévkezdés hírei. Az alábbiakban az önkormányzat Közművelődési és közoktatási irodájá­nak segítségével információkat adunk közre az idei tan­évkezdéssel kapcsolatban. dött meg a tanulók irányítása, hogy az önkormányzat Ifjúsági és Oktatási bizottsága majd­nem egyhangúan igent szava­zott rá. Ezt követően azonban a közgyűlés két, egymásnak ellentmondó határozatot hozott az új gimnáziumi osztály ügyé­ben. Nem engedélyezte egy­részt az iskola alapító okiratá­nak megváltoztatását, vagyis azt, hogy az intézmény felve­gye a gimnázium nevet is, mondván, hogy ez gimnázium­alapításnak minősül, és más anyagi vonzatai is vannak; másrészt viszont megszavazta az osztályindttáshoz szükséges pedagógus-létszámfejlesztést. Egy biztos: szeptember elsején a 38(!) jóhiszeműen beiskolá­zott tanuló meg kell hogy kezdje az iskolát. Ha késve is, de a közgyűlés elé újabb hatá­rozati javaslat kerül majd az alapító okirat módosításáról és a 300 ezer forintos bővítési költség jóváhagyásáról. A be­iskolázást követően még ezen kívül is maradt mintegy 20, ál­talános iskolát elvégzett tanu­ló, akik gyengébb eredményük miatt sehová nem nyertek fel­vételt. Az ő számukra a Zápor­kerti Általános Iskolában indul majd szakiskolai osztály - ha a közgyűlésnek sikerül elsőre megszavazni ezt. • A tanévnyitás - nem újdon­ság - költségekkel is jár. A rászorulók számára e kiadások enyhítésére a minisztérium is, az önkormányzat is bizonyos keretet tartott, illetve tart fenn. Előbbi kifejezetten a munka­nélküli szülők gyermekeinek ingyenes tankönyvellátását cé­lozta meg, s az ehhez szüksé­ges adatokat az iskolák osztá­lyonkénti bontásban már ko­rábban továbbították az össze­sítést végző Tankerületi Okta­tási Központ felé. Értesülésünk szerint az igényelt összegnek mintegy felét kapták (vagy kapják) meg az iskolák a mi­nisztériumtól, s így a munka­nélküli szülők gyermekei szá­mára a tankönyvellátást nem tudják majd teljesen ingyenes­sé tenni. Van viszont elegendő költségvetési pénz arra az ön­kormányzati beiskolázási se­gélyre, amelyet azok a csalá­dok kérhetnek, ahol az egy fő­re jutó jövedelem összege 12 800 forint alatt van. E kérel­meket az iskolákhoz lehet be­nyújtani, s onnan jutnak majd az önkormányzat egészségügyi és népjólléti irodájára. A beis­kolázási segély kérvényezésé­nek nincs határideje, az ille­tékes irodára máris többezer kérelem érkezett, de - mint megtudtuk - valamennyit ki tudják elégíteni, amennyiben azok a kiírt jövedelemhatárnak megfelelnek. Ugyanilyen kö­rülmények között, (de már csak szeptember 15-ig) lehet igényelni az önkormányzattól a napközis térítési dtj átvállalá­sát. • A tanév egyébként 1993. szeptember elsején kezdődik, és 1994. július 10-én fejeződik be. Első szemesztere 1994 ja­nuár 31-én ér véget. A téli szü­net december 18-án kezdődik és január 2-án fejeződik be (ja­nuár 3. az első tanítási nap). A tavaszi szünet április elsejétől tart április 8-ig (utána az első tanítási nap április 11-én, hét­főn lesz). . S. P. s. • A programtervezet legfonto­sabb pontjaival kapcsolatban egy sajtótájékoztatón tegnap Horn Gábor, a párt közoktatási műhelyének vezetője elmond­ta: a szabaddemokraták a helyi társadalom felé nyitott, az ál­lamapparátustól nagyobb auto­nómiát élvező intézmények­ként képzelik el az iskolákat. A szabaddemokrata oktatáspoliti­kus szerint le kellene zárni a „kié az iskola?" ideológiai har­cát, és ehelyett az iskolák tar­talmi fejlesztésén kellene gon­dolkodni. Horn Gábor példa­ként hozta fel, hogy a 80-as évek iskolai reformkezdemé­nyezései anélkül szűntek meg, hogy az eredményeiket bárki is összefoglalta és a pedagógusok rendelkezésére bocsátotta vol­na. Horn Gábor egyúttal kije­lentette: a szabaddemokarták nem készülnek arra, hogy al­kalomadtán a törvényalkotást elölről kezdjék, s a törvény je­lenlegi szövegén 4-5 ponton változtatnának; elfogadhatónak • Az SZDSZ véleménye Autonómiaelvű oktatás Az új közoktatási tör­vény parlamenti elfoga­dása után nem egészen két hónappal a Szabad Demokraták Szövetsége arra készül, hogy még idén októberre oktatási programtervezetet ad­jon ki, s e dokumentum­ban összefogija saját el­képzeléseit a közoktatás és a felsőoktatás tartal­máról és rendszeréről. és jó iránynak tartják például (a Fidesszel ellentétben) a 10 osztályos alapképzési rend­szert. A sajtótájékoztatón Rozs­nyai Bálint, a szabaddemokra­ták felsőoktatási műhelyének vezetője szimuláltnak nevezte azt az autonómiát, amit a felső­oktatási törvény az intézmé­nyeknek biztosít, mondván: a finanszírozás lehetőségeit sú­lyosan korlátozza az, ha vala­mennyi döntés az illetékes mi­niszter vagy minisztérium ke­zében van, hiszen ez távol tart­ja azokat a gazdasági egysége­ket vagy önkormányzatokat, amelyek esetleg a felsőoktatás lehetséges társ-finanszírozóivá válhanak. Rozsnyai Bálint sze­rint a törvény hibája még, hogy a tanárképzést kívülrekeszti, valamint nem teremti meg a felsőoktatás nemzetközi kom­patibilitását. S. P. s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom