Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

SZERDA, 1993. AUG. 25. M&gráK GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Vállalkozói klíma Fotó: Révész Róbert Narozsnik Gedeon: igyon egy sört Devizapiac Az idei első fél évben meglehető­sen élénk kereske­dés alakult ki a pia­con. A múlt évben általában deviza­túlkínálat jellemez­te a kereskedést, az idén megváltozott a helyzet. Az időn­ként erősödő leér­tékelési várakoz sok nagyban hozz járultak a keresk delem nagymértéi növekedéséhe Áprilisban és m jusban a bankc nagy mennyiséj devizát vásárolt, jelentősebb leért kelésre számítva. Amikor a tőke négyszer fial Fotó: Révész Róbert Létesítményavatás. Öreg tubás nem vén dudás Diplomások a Dél-Alföldön Műszakiak periférián Jelentős differenciák voltak a megyék között - az 1990. évi népszámlálás adatai szerint - a felsőfokú iskolai végzettségű népesség szakmai összetételében, és ennek megfelelően, foglalkoztatásában. Magyar­országon az elmúlt évtizedekben a népesség-migrációt nagymértékben a lakásviszonyok határozták meg. A társadalom egészére jellemző volt az „inkább dip­lomával valamilyen állást betölteni", mint „a dip­lomásnak és többnyire az érdeklődési körnek megfelelő állást szerezni a már meglévő egzisztencia nehézkes fel­számolásával" - olvasható a KSH megyei igazga­tóságának napokban megjelent elemzésében. Természetesen ez az idegen pályán mozgás sem a gazdaságnak, sem az egyénnek az érdekeit nem szol­gálhatta megfelelő módon. A felsőfokú oktatás túl­centralizálása az egyes teriileteken természetesen szakmai túlképzést hozott létre, melynek köszönhetően még a Dél-Alföld három, egymással szomszédos megyéjében is jelentős különbségek alakultak ki. A területi nivelláció lehetőségének időtartama nem évek, hanem évtizedek kérdése. A képzési rendszer új stratégiáinak kialakításával lehetőség nyílhat egy, a je­lenleginél mindenképpen racionálisabb felsőfokú oktatási struktúra megteremtésérc. Knnek jelei, pl. az új tagozatok szervezése már látszanak, de hatása a gya­korlatban csak három-négy év múlva realizálódhat. A tíz év alatti aránynövekedés csak részben tulaj­donítható a felsőfokú végzettségűek száma gyara­podásának, nagyobb részben az aktív népesség nagy­arányú csökkenésének következménye. A felsőfokú végzettségűek döntő hányada - 95 százaléka - szellemi foglalkozású munkakörökben dol­gozik. Az utolsó évtizedben elsősorban az egészségügyi és kulturális, valamint a számviteli, pénzintézeti és pénzügyi munkakörökben nőtt a felsőfokú végzett­ségűek aránya. A növekedés mértéke megyénként el­térő. A fizikai munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek száma tíz év alatt a három megye mindegyikében több, mint háromszorosára nőtt. Áz 1990 óta eltelt időszakban arányuk fokozódott, illetve annyiban változott, hogy miután a fizikai állományba történő elhelyezkedési lehetőségek is korlátozódtak, így számukra csak a munkanélküliség maradt. A regiszt­rált munkanélküliek számának Bács megyében 2,2, Békés megyében, 1,9 és Csongrád megyében 3,0 száza­léka volt felsőfokú végzettségű 1993 májusában. A Csongrád megyei arány a megyék országos rang­sorában a legmagasabb. Rácsban 987, Békésben 632 és Csongrádban 833 fő munkanélküli felsőfokú vég­zettségű. A szellemi foglalkozású felsőfokú végzettségűek összetétele viszonylag kedvezőtlen irányban változott, ami azt jelenti, hogy amíg a számviteli, pénzintézeti, pénzügyi munkakörökben foglalkoztatottak száma és részaránya jelentősen nőtt, addig a gazdaság felsőTokú végzettségű műszaki állománya minden megyében jelentősen vesztett részarányából. Az adminisztráció túlburjánzása és a műszaki pálya háttérbe szorulása az 1980-as évek jellemzője volt, de a helyzet nem sokat változott napjainkra sem. A pálya iránti idegenkedést jól tükrözi, hogy a műszaki egyetemeken napjainkban is könnyebb a tanulási (bejutási) lehetőség. Donkáné, Verebes Éva, KSH Tikkasztó hőségben léptem be a Nakoba Bt. klíma és lég­technikai üzletébe. A cégve­zetőtől azonmód szaktanácsot kértem: mit tegyek, ha mele­gem van? Igyak egy hűs sört vagy üdítőt - hangzott az ön­reklámot nélkülöző válasz. Beszédbe elegyedtünk, s ala­pos, szakszerű ismertetést kaptam a huzat és a klíma közötti, nem elhanyagolható különbségről. Eközben több vásárló érdeklődött konkrét igényekkel, melyben az olcsó­ság szerepelt az első helyen. Az üzletkötésnek így némi akadálya támadt. Narozsnik Gedeon szerint a műszaki tartalom a lényeg, ő csak vál­lalható minőséget tart. - A melegben hűst keresők számára három alapvető lehe­tőség adódik. Az első a ventil­látor, bár több utcasarkon még most akarnak árengedménnyel, tucatszám túladni rajtuk. A klí­maberendezések veszélyes kategóriája, a márka nélküli termék. Á profi berendezést keresők egyik rétege már a saját kárán tanult, de akadnak, akik megengedhetik maguk­nak, hogy itt kezdjék. A klíma a közérzet befo­lyásolását jelenti. A vállalko­zások klímájára terelve a szót, itt a légkör felmelegedése helyett az adók és egyéb köz­terhek izzasztanak egyre elviselhetetlenebből. Narozs­nik Gedeon e szempontból a nyolcvanas évek közepére gon­dol vissza szívesen. Nyitottnak látta a lehetőségeket, s így másokkal együtt el merte hagyni az állami cégek kijelölt pályáját. A Kereskedelmi Bank Rt. új szolgáltatást vezetett be, a külkereskedelmi partnerköz­vetítést. Magyarországon új, de az európai bankoknál évtizedes tradícióval bíró kereskedelem­fejlesztési szolgáltatásról van szó. E szolgáltatás célja, hogy a bank elsősorban saját - de a leendő ügyfeleinek is — se­gítséget nyújtson külföldi üzleti partnerekkel való kapcsolat felvételéhez. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetközi piacokon a cégek tevékenységét jobban megis­merhessék. Ugyanakkor fej­lesztésüket külföldi partnerek bevonásával elősegítse. A Kereskedelmi Bank Rí. két adatbankhoz csatlakozott: az egyik a német Business Datenbanken GmbH, mely heidelbergi székhelyű és 70 országra terjed ki. Ez, egyes nagy nyugat-európai bankok (pl. Dresdner Bank, Barclays Bank, AMRO Bank) által létrehozott számítógépes adat­bankrendszer, amely tíz éve működik. Ezt a szolgáltatást az OKHB Magyarországon kizá­rólagos alapon végzi. A BC ­Net elnevezésű, másik adat­bank Brüsszelben működik, s az Európai Közösség üzleti partnerközvetítő hálózatával rendelkezik. A BC-Net 34 országban mintegy 600 kon­zultáns céggel működik együtt. Ez a hálózat más országbeli (közös piaci vagy azon kívüli) potenciális partnercégek gyors és bizalmas felkutatását teszi lehetővé. A partnerközvetítés tehát vonatkozhat ajánlati, ill. vásárlási szándékra, azaz ex­portra, importra. Az adatban­kokban azonban nem csupán áruféleségekkel kapcsolatos - Tízen alakítottuk kisszö­vetkezetet, az itteni kötetlen munkaidő adta a lehetőséget,, hogy egy idő múlva másod­állásban kiváltsam az ipart. Egyre több kuncsaft keresett, lakáson és és telephelyen mű­ködő, főállású kisiparos lettem, bár akkor még a víz- gáz és fűtésszerelés vitte a prímet. Sok összetartozó szakmát kell az embernek művelni, hogy egy építkezés komolyabb mun­káit elvállalhassa. A korábban letett mestervizsgák sokat se­gítettek. Emellett 4-5 embert tudtam munkával ellátni. információt lehet bevinni, hanem a kereslet-ajánlat vo­natkozhat kooperációra (pl. licenc, know-how), kép­viseletre, ügynökre, tőkebe­fektetésre, cégeladásra stb. A két adatbankkal történő együttműködés lebonyolí­tásához a bank központjában rendelkezésre áll a szükséges gépi és személyi háttér, valamint a regionális igaz­gatóságokon keresztül az egész fiókhálózat. Az adatbankokban egyidejűleg több tízezer cég hirdetését tartják nyilván. A bevitt adatokat a BC-Net-nél 6 hónapig, a német adatbanknál egy évig tárolják. A számító­gép a betáplált, kódolt in­formációkat késedelem nélkül végigfuttatja, s az eredményről néhány nap alatt értesülhetünk. Mit kell tenni ezek után egy cégnek, hogy megfelelő üzleti partnert találjon külföldön? Semmi mást, csak kitölteni angol nyelven egy nyom­tatványt, és viszonylag ala­csony díjtétel ellenében (20, illetve 5 ezer Ft) bekerül egy számítógépes nyilvántartási rendszerbe, ahol automa­tikusan összevetik az igényét a meglevő lehetőségekkel. A partnerközvetítés során a bizalmasság és titkosság garantált. Az ügyfél nevének beazonosítása és ennek közlése a partnerrel csak akkor tör­ténik, ha az érintett cég kí­vánja. Az adatbankban sze­replő cégek mögött minden esetben valamely jelentős bank referenciája áll, így a céget nem érheti meglepetés jöven­dőbeli partnere pénzügyi viszonyait illetően. Ez a fel­tétel természetesen a hirdető cégre is érvényes. A bank etikai kódex alapján dolgozik. - Szándékosan használ múlt időt? - Nem mondom akad mun­ka, de sok a vállalkozó. A szo­rítás hatására kénytelen voltam lemondani az embereimről. Céges formában indultunk új­ra, mint Nakoba Bt. Hatá­rozottan egy szűkebb terület, a klíma és légtechnikára orien­tálódtunk. A megrendelőink igénye kényszerítette ki, hogy üzletet nyissunk, s elkezdjük a minta utáni értékesítést. Elér­tük, hogy a Sanyo területi kép­viselője lehetünk. - Tudtommal igen erős a konkurencia. A nyári hóna­pokra kiegyensú­lyozottá vált Ma­gyarországon a bankközi deviza­piac. A forgalom alapvetően a keres­kedelmi bankok kö­zött folyik, a Ma­gyar Nemzeti Bank csak ritkán avat­kozik be kisebb mértékű interven­cióival a kereske­delem alakulásába. A magyar építőiparban az utóbbi időszak mély recesz­sziója után - ami 1991-ben érte el a mélypontját - láthatók már az első kedvező jelek. Ezekből arra lehet következtetni, hogy az ágazat stabilizálódása újra lehetségessé válik, ami azon­ban az ország építőiparának meggondolt állami védelmét is feltételezi. E témakörben foly­tattunk beszélgetést a Magyar Építési Vállalkozók Országos Szövetsége elnökével, Kreszán Albert építészmérnökkel és a Szövetség főtitkárával, Koji Lászlóval. - Osztom azok nézetét, akik a hazai iparvédelemben és a liberalizációban nem homlok­egyenest eltérő, hanem egy­mást feltételező folyamatokat látnak - szögezi le álláspontját Kreszán Albert. - Példaként említem, hogy ezelőtt jó tíz éve az osztrák kormány 4 mil­liárd schilling kölcsönnel men­tette meg a saját építőiparát. Ekkor építették nálunk az oszt­rák cégek a nagy fővárosi szállodákat és a Éerihegy 2. létesítményeit. - A példa felettébb érdekes, de mennyiben kapcsolódik a magyar építőipar védelméhez? - Annyiban, hogy az osztrák kormányhoz hasonlóan a mi kormányunk is adja meg azt a segítséget, amellyel előrelen­dülhet ez a fontos ágazat. Ez többek között oly módon tör­ténhet, hogy az állami beru­házásoknál ne tegye lehetővé nemzetközi pályázatok ki­írását. Erre csak akkor lehetne módot adni, ha ez kölcsö­nösségi alapon menne, vagyis kormánygaranciát kaphatnánk - Ebben a kíméletlen ver­senyben egymást hajszoljuk lépésről lépésre. Nekünk ez az idén egymilliós reklám­költséget emészt fel. Hogy engem és itt keressenek, annak ára van. Az ismeretségi kör aranyat ér. A klíma erősen szezonális, így az egész éves' tevékenységet szolgáló cikkek­ből is árusítunk. A. korábbi szakmáinkat is megtartottuk a háttérben. - Látom, padlószőnyeget is árulnak, végülis szigeteli a betont. - Szorosabb az összefüggés. A padlófűtésre való szőnyeg volt a kiindulópont, a többi csak ráadás. Beszélgetésünkbe az üzlet­ben tartózkodó hölgy sűrűn bekapcsolódott. Szinte a titkár­női szintet meghaladóan is­merte, s ki is egészítette a vállalkozás állomásairól szóló beszámolót. Feleségként min­den joga megvolt ehhez, főleg, hogy ez a munkahelye. A csa­ládi vonatkozások még erősöd­hetnek is. - Két gyerekünk van. A na­gyobbik szakközépbe jár, s szeretnénk, ha folytatná a szakmát. Jó lenne, ha a mi vál­lalkozásunk nem az egygene­rációs mintát követné. S itt már arra is gondolok, hogy a név is mint márka szerepelhet. Egyébként ipari tanulókkal is szívesen foglalkozok. A szabadidőre vonatkozó kérdésemre fanyar mosoly volt a válasz. Azzal kiegészítve, hogy kétnapos, családi kiruc­canásokat azért szezonban is ki lehet szorítani. Tóth Szeles István z. arra, hogy azokban az orszá­gokban, amelyekből cégek pályáznak magyar építke­zésekre, mi is pályázhassunk ottani munkák elvégzésére. Egyelőre ilyen megegyezések és kormánygaranciák nincse­nek. Ugyanakkor az utóbbi időben előfordult, hogy kül­földi cégek pályáztak és nyertek el jelentős munkákat. - Ez az egész problémakör összefügg a munkanélküli­séggel - szól közbe Koji László. - A nyolcvanas évek óta évente mintegy 10 ezer ember hagyta el az építőipart, a létszám az utóbbi években még erósebben csökkent, mi 180 ezer embert tartunk számon, ám ebből hozzávetőleg 60 ezer a munkanélküli. Ugyanakkor ­tekintettel arra, hogy enge­délyhez kötött a külföldi mun­kavállalók foglalkoztatása ­csak Budapesten 20 ezer engedélyt adnak ki az illetékes szervek. Ezen kívül még 20 ezerre tehető azoknak a külföldi építőmunkásoknak a száma, akik feketén dolgoznak. - Az építőipar fölöttébb tőkeerős ágazat. Nyugaton a pénzintézetek biztosítják a pénzügyi hátteret. Nem lenne-e előnyösebb, ha itthon is a bankok által nyújtott vállal­kozói tőkével számolhatna az iparág? - Kétségtelen, hogy ha saját pénzből fedezhetnénk az építkezések költségeit, akkor mintegy 25-30 százalékos megtakarítást érhetnénk el. Ma ugyanis a külföldi működe tőke gyakorlatilag négyszeres haszonra tesz szert: a behozott tőke után kamatot kap; miután ő a finanszírozó-fővállalkozó, nem versenyez, annyit kér amennyit akar; ugyanakkor az alvállalkozókat keményen versenyezteti, ezzel leszorítj:. az árakat, és végül, amikor a munka elkészül, a minőségi kifogásokkal élve húzza az időt és nem fizet. Takács Ilon:, Külkereskedelmi közvetítés Bizalmas és titkos

Next

/
Oldalképek
Tartalom