Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

SZERDA, 1993. AUG. 25. • Üzletek bérben - és albérletben Hosszú menetelés várható Az albérleteztetésről az úgy­nevezett „lakástörvény" is ren­delkezik, s amennyiben a je­lenlegi főbérlők egy része ala­nyi jogon megvásárolhatja az üzlethelyiséget, utána már sza­badon rendelkezhet vele. Egyik nagyobb méretű belvá­rosi vendéglátóipari egység üz­lethelyiségeit eredetileg egy ál­lami vállalat bérli az IKV-től. Havonta százezerért. Tovább­adja négyszázért. Az albérlő természetesen maradni akar az­után is, ha az állami vállalat ­részvénytársaság - már tulaj­donjogot szerez, s abban bízik hogy egyszerűbb lesz az en­gedélyeztetés. Addig is több­nyire egyoldalú levelezést folytat az önkormányzattal, ő ír, a hivatal nem mindig vála­szol. Ebben már csak azért is le­het valami, mert a megkérde­zett másik -két vállalkozó is említett hasonló tartalmú meg­válaszolatlan leveleket, mintha összebeszéltek volna. (Az ön­kormányzatok természetesen szerte az országban tanácstala­nok, hiszen úgy érzik, a bérle­mények elidegenítési kötele­BELÜGYEINK 3 zettségével - pontosabban a bérlők vételi jogának kimondá­sával - egy kicsit kirántotta a lábuk alól a szőnyeget az új la­kástörvény.) Parragh László, a Kárász utcai üzlet tfz évre szóló bérleti jogát privatizációs versenytár­gyaláson nyerte el. Tőle azt kérdeztük, mit jelent neki az új lakástörvény, illetve annak az önkormányzati tulajdonú üzlet­helyiségek vételi jogát taglaló fejezete? - Úgy érezzük magunkat, mint a mesebeli király, akinek kétszer kellett fizetnie. Súlyos milliókba került a bérleti jog megvásárlása, most - feltehe­tően kemény alkut követően ­újabb nagy összeget kell adni a tulajdonjogért. • Miért bizfos abban, hogy megvásárolhatják? A vá­rosképi jelentőségű része­ket, a műemléképületeket nem kötelező eladni. - Ez tudomásom szerint nem műemlék, a városkép mi­att pedig eddig is úgy alakítot­tuk ki a portált, ahogy azt meg­szabták. Ez utóbbival nem is volt probléma. Mi már egyéb­ként a törvény megjelenése előtt, a tartalmi rész ismereté­ben írtunk a szegedi önkor­mányzatnak vételi szándé­kunkról, s ezzel párhuzamosan az IKV-nak is, de azt a választ kaptuk, hogy nem áll módjuk­ban elidegeníteni. • A törvény szerint az el­idegenítési tilalom esetén sem áll fenn a vételi jog. - Mondtam, hogy hosszú menet lesz. A Virág Cukrászda új bérlő­je már a privatizációs tár­gyalások folyamatában jelezte, hogy mindenképpen tulajdon­jogot szeretne. Szervánszky Zoltántól azt kérdeztük, hogy az önkormányzati helyiségek elidegenítéséről rendelkező törvény segíti vagy korlátozza a vételi szándékukat. - Az talán köztudott, hogy tulajdonjogot szeretnénk vásá­rolni, levelezünk is ez ügyben az önkormányzattal, de nem minién esetben kapunk vá­laszt. Volt egy márciusi határ­idő valamiféle egyeztetésről, de az már régen elmúlt. A konkrét kérdésre válaszolva csak annyit tudok mondani, a Virág kívül belül műemlék, vá­•rosképi jelentőségű is, azaz minden az önkormányzaton múlik. Annyival nehezedett a helyzetünk a korábbihoz ké­pest, hogy törvény által hang­súlyozott kivétel lettünk, azaz a jog ez esetben nem igazán segített. Kovács András • (Folytatás az 1. oldalról.) lete van ide lebetonozva: ezen a helyen naponta zajlanak az anyagcsaták, az előtolakodó gépek igyekeznek bepréselni magukat a védett utak forgal­mába, a jog persze nem sokat számít, egy-egy tábla nem za­bolázza a rohanókat, legfeljebb a gyakori koccanás, s bizony megesik, a földről kell össze­gyűjteni a másik világból ide­tévedt ménedzser típusú metál­fényt. - Szerencsére nem tudjuk mostanában történt halálos bal­esetek statisztikájával alátá­masztani igényünket, de ezt az ötös útkereszteződést mihama­rabb jelzőlámpákkal kellene felszerelni - állítja Nagy Attila hadnagy, a megyei rendőr-fő­kapitányság balesetmegelőzési csoportvezetője. - Ez a legjobb megoldás, elsősorban forga­lomtechnikai érvek szólnak mellette. A csomópontot be sem kell kapcsolni a Szillé­ri-Nagykörút áramába, vagyis nem fontos - bár lehetséges - a zöldhullám kialakítása. Kónya Zsolt törzszászlós Csillag tér-specialista: Itt lakik, s gyakran itt dolgozik. Forga­lomirányító rendőrként „len­get" az Etelka sor-Kereszttöl­tés utcából, a Szeged SC mecs­cseiről felvonuló kocsisornak. - A nagy ívű balra kanyarodás­hoz innen gyakorlatilag min­Ot kapu a dühöngőbe Ha csak lézengenek - veszélyesebbek denkinek elsőbbséget kell adni, a jobbról vagy balról érkező­nek s a szembejövőnek egya­ránt. A türelmetlenebbje ki­dugja az orrát, aztán pórul jár. Nehezíti a helyzetet, hogy a tö­megközlekedési megállóhelyek szinte a metszéspontra vannak telepítve a Szilién sugárút és a Lugas utca mindkét oldalán. Utóbbi csatlakozása a kereszte­ződés talán egyetlen biztonsá­gos gyalogátkelőhelye. A helyi nyugdfjasklubból már többen panaszkodtak a rendőröknek, hogy az igen for­galmas körúttal és Lugas utcá­val elzárt ABC szinte megkö­zelíthetetlen, ráadásul az üzlet mögötti parkolókból szinte összefüggő kocsisor araszol reggeltől napestig, s igyekszik begyűrődni a körútra. Idős em­bereknek, gyerekeknek, baba­kocsis anyukáknak valóságos akadálypálya a tér. Aki a Szil­ién—Retek sarkon álló tízeme­letes pontház tövéből át akar menni a sugárút túloldalára, egyszerre ötfelé kell figyelnie: szabad-e az út a Fecske utca felől, megkísérli-e valaki a bal­kanyart a Kereszttöltésből, nem repeszt-e a száguldásnak valamely bajnoka a várost Pe­tőfiteleptől elválasztó Lugas utcai dombocskáról, félfejlő­dött-e az autóbuszok csatasora a Budapesti körúton, no és hát­rafelé is megéri a pillantás, su­mákolnak-e jobbra kis ívben a panelnegyed „Váci utcájáról", a Retekről a Szillérire. Mind­ebből kitetszik, komoly föladat a döntő pillanat megválasztása. Könnyebb volna, ha mindenki a maga lámpácskáját nézeget­hetné. A rendőrök szerint a Hősök kapujánál és a Szentháromság utca-Tisza Lajos körút keresz­teződésében a különböző át­szervezések miatt a forgalom elapadt, ide és az 1 -es posta elé fölösleges a lámpa, utóbbinál zavaró is, hiszen a Stühmmer előtti megállókból kiinduló bu­szok a hídnál úgyis pirosat kapnak. A villamosnak elég volna egy fedezőlámpa, mint például a Vörösmarty utca­Széchenyi tér sarkon. Áthelye­zéssel ldmélni lehetne a költsé­geket. Érthetetlen, mondják, az önkormányzat a közlekedési vállalatok és a rendőrség pana­szai ellenére húzódozik a megvalósítástól. Megkérdeztük Nagypál Miklóst, a városüzemeltetési és műszaki iroda vezetőjét is. - A baleseti statisztika sze­rint nem ez a város legve­szélyesebb pontja. A forgalmi nehézségeket természetesen mi is látjuk, már három éve elké­szítettük a csomópont rekon­strukciós tervét. Nem olcsó mulatság, hiszen bővíteni kell, rendesen kiépíteni a járműosz­tályozó sávokat, átszerkeszteni a troli felső vezetékét. Akkor ez 25 millió forintot jelentett, ma 40-45 millióra becsülöm. Az önkormányzatnak nincs pénze a nem is minden nap­szakban veszélyes keresztező­dés átalakítására. Érdekes mó­don csúcsidőben nagyobb a fe­gyelem is, ha csak lézengenek, veszélyesebbek is a kocsik. Nemrégiben Szegeden járt egy kanadai barátom, ő mondta: „Őrültek vagytok, csak taposs­átok, aztán fékeztek, megint ta­possátok. Autózni kell!" Ó. I. ® álvölgyi János remek május elsejei kívánságműsor­paródiája óta nehezen hihető, hogy a néző óhajai te­kintetbe vétetnek a Szabadság tér 10.-ben. (Véletlenül se higgyék, hogy a vigándpetendi Szabadság téren székelő, községi televízió nézőiről van szó, a postacímhez ugyanis az 1810-es irányítószám tartozik.) Most mégis azzal lepett meg bennünket augusztus húszadikai ajándékként az MTV (nem a Music Television!) vezetősége, hogy felkért: mondanánk el talán vágyainkat a tervezett új műsorstruk­túrával kapcsolatban. Illetve dehogy azzal, hiszen annak részletei egyáltalán nem ismeretesek, hanem arról, mit néznénk szívesen délután hat és este tíz óra között. Hát tes­sék, tessék, szabad a vásár! Nos, én a magam részéről két kutyám (3 és 1/4 évesek), valamint két és fél hónapos kismacskánk esti, olykor drá­mai, máskor komikus elemekkel díszített játékpartiját néz­ném leginkább, ha valami ósdi és eléggé el nem Uélhető megszokás nem késztetne vacsorakészítésre, kertgyomlálá­sára és -locsolásra, varrásra, mosásra, vasalásra stb. Igaz, mindezenközben talán eltépelődhetnék azon, mit csinálnék a televízió műsorigazgatója helyében, ha nem azon kellene egyfolytában gondolkodnom, mit kell csinálnom a magam helyén. Úgyhogy a tévé megható felhívása, miszerint ugyan, nyilatkozzam már meg arról, miféle programokban lelném örömömet esténként, egyáltalán nem tántorít el, s juszt sem mondom meg a műsorigazgató úrnak, mit vegyen majd figyelembe a szeptembertől bevezetendő, új műsor­struktúra kialakításakor. (Egyébként is: tudják, kinek me­sélik be, hogy az én ezután - esetleg - felvázolandó ötletei­met majd megvalósítják bő egy hét múltán! Amikor magá­nak az alelnök úrnak is több hónapjába került, mire leg­jobb erőitől sikerült megszabadulnia!) Azt viszont szívesen tudomására hoznám mindenkinek, akinek beleszólása vagyon az MTV műsorstruktúrájába ­nem kellene inkább programstruktúrának nevezni, hogy legalább az összetétel mindkét eleme „európaion" hangoz­zék? -, mit nem néznék szívesen. (Azért vagyok e tárgy­ban ilyen készséges, mert ezen nem kell törnöm a fejemet, csak kimásolnom a műsorújságból.) Nos, délután hat órá­tól nem kellene talán azzal etetni a népet (nemzetet?), hogy kárpótlási jegyeinkkel úgy lehetünk részesei a priva­tizációnak, hogy a fal adja a másikat. Nem szívesen néz­ném-hallgatnám a külgazdaságért felelős minisztert arról, hogy a 96-os expó beruházásaiért csak úgy verekszenek a külföldi befektetők. A környezetvédelemben elért nagysze­rűlen semmitérő) eredmények taglalását is nélkülözni tud­nám, csak úgy, mint annak ecsetelését, milyen jó lesz az nekem, ha újból leértékelik a forintot. ÍL) olytathatnám a sort, de inkább nem teszem, mert tud­Ll ván tudom, a műsorigazgató úr legyint csak nem-ki­vánságaimra, s az új műsorrendbe kizárólag este hattól tízig zsúfolja majd bele ezeket a közérdeklődésre és magas tetszési indexre számítható, tényfeltáró, oknyomozó fejte­getéseket. Ezzel ugyan ad egyet a nézettségnek, de kit érde­kel az már? Őt nem, én meg úgyis a kutya-macska trió esti műsorát nézem, ha éppen nem fogalmazok egy felhívást az olvasóimnak: ugyan írnák már meg, miről kellene írnom ­nekik. Luijl-' Osztrák—magyar étterem Koncertek és színpadi műsorok szervezését vállaljuk reprezentatív teraszunkon. Telefon: 312-436 Szeged, Sóhordó u. 18. • Repülőgépekről is oltják Tűzvész a Kiskunságban (Folytatás az I. oldalról.) két köbméter vizet képes fel­vinni egyszerre s megfelelő időben a kellő helyre zúdítani. A tűzoltók tájékoztatása szerint a kora délutáni órákban egy harmadik bérelt repülőgép is elindult a helyszínre. HULLÁMPALA­AKCIÓ 340 Ft helyett 320 Ft/db (175x110 cm) AMÍG A KÉSZLET TART! AGROFARM Bt. Deszk, Béke u. 6. (Benzinkúttal szemben) Telefon: 490-874 MTZ traktorok és művelő­eszközök állandóan kaphatók! Mint az oltásban résztvevők elmondták: a munkákat rendkí­vüli mértékben nehezíti, hogy a terep beláthatatlan: buckák­kal, bozótokkal, facsoportok­kal tarkított és sok helyen a ta­lajt vastag tőzegtakaró borítja, ami alatt jól megbújik a parázs, s hol itt, hol ott lobban fel újra a tűz. Ezt kivédendő eddig rendőrségi és honvédségi heli­kopterekről irányították az ol­tási munkákat, ám amíg a szükséges szerszámokkal, be­rendezésekkel, járművekkel a levegőből jelzett helyre érkez­tek a mentésben résztvevők, a tűz gyakran elharapódzott. An­nak ellenére, hogy a tüzet egy­szer már sikerült megfogni, a leégett terület jelenleg megkö­zelíti a 2000 hektárt. Tartályok a levegőben A Mol Rt. Dorozsmai úti benzinkútjának felújítása van éppen folyamatban és tegnap emelték helyükre az óriás tar­tályokat. Szabó Tamástól, a benzinkút vezetőjétől megtud­tuk, hogy ezek az üzemanyag tárolók kettősfalú, a környezet­védelmi előírásoknak tökélete­sen megfelelő tartályok, hét fajta üzemanyag tárolására alkalma­sak. Várhatólag október végén, de legkésőbb november elején fejezik be az építést és akkor nyitják meg a benzintöltő állo­mást a járművek számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom