Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

Osztrák-magyar étterem Szeged, Sóhordó u. 18. Császári és királyi ízek BELÜGYEINK 3 • Kiégett kamion Avartüzek megyeszerte (Folytatás az 1. oldalról.) szerelvényen a török kocsi szomszédságába sorolták be. Állításuk szerint az avartűz terjedt a kocsira. Az ő gondjuk: meghibásodott a hűtőberendezésük, mi lesz a málnával? A tűzoltóság ügyelete szerint a szakértők még nem tudták megállapítani, hogy a kocsiról teijedt-e az avarra, avagy az avarról a kocsira a tűz. Az anyagi kár több millió forintra tehető. A tegnapi, vasárnapi nap krónikájához tartozik, hogy Kübekházán erdőt veszélyeztető avatűzzel, Klárafalván kár nélküli avartűzzel, Ópusztaszeren a tanyák szomszédságában keletkezett avartűzzel kellett megküzdeniük a tűzoltóknak. A tápai réten támadt avartűz a gázfogadó közelében keletkezett, ami egyértelmű robbanásveszélyt jelent. Nagy kerülővel, az algyői hídon keresztül tudták megközelíteni a tűzfészket. HÉTFŐ, 1993. AUG. 23. • Naplény Fesztivál, második nap Szeged felébredt egy éjszakára • A vendég szemével Jó kis buli volt (Folytatás az 1• oldalról.) szőr szentmisén vett részt a Nemzeti Történeti Emlékparkban lévő kápolnában. Ezután megtekintették az ópusztaszeri emlékhely nevezetességeit, majd közös tevékenységükről váltottak szót. A régióbeli máltais csoportok röviden számot adtak munkájukról. Elmondva, milyen eredményeik és nehézségeik vannak, mint segítik közvetlen környezetükben és határainkon túl a rászorulókat, a szegényeket, a betegeket, a hajlék nélkül maradottakat, a lelki vigaszt várókat. Tevékenységük közelebbi megismerése után Csilla bárónő magávalragadóan, lélekemelő szavakkal beszélt nekik a máltais munka sajátosságairól. Hangsúlyozva: legeslegfőbb számukra - a máltai lovagok példáját követve - a legelesettebbek, a legszegényebbek megtalálása, felkarolása, mindennapos, önkéntes szolgálata, beliilról jövő akaraterővel, lélekkel védőpajzsot tartva feléjük-eléjük. Hogy megfeleljenek továbbra is az elvárásoknak, miket eddigi tevékenységük alapján immár felállítottak velük szemben. (A MMSZ kétszer annyi karitatív munkát végez Magyarországon, mint az összes többi jótékonysági, segítő szervezet együttvéve.) A területhez tartozó máltaisok közös munkájáról - mint azt Lengyel Gyula régióvezető elmondta - szeptemberben részletesen tanácskoznak majd. Csilla von Boeselager este a máltais segítséggel indított Karolina iskolába látogatott, ma és holnap pedig újabb fontos találkozókon vesz részt. Sz. M. gy ízben már meg merészeltem írni ezeken a hasábokon, hogy szeretett városom nem igazán emlékezteit arra a bizonyos , fesztiválvárosra", amit szeretnénk látni. Vagy amit néhány évvel ezelőtt még láthattunk is... A neves művész - ki egykori szegedi, s ki fontos szereplője a szabadtérinek - meséli, hogy a táncosok köziül sokan például hazautaztak a két előadás között. Merthogy egy hét, pardon öt nap volt közöttük, és ennyi időt lehetetlen Szegeden eltölteni. Pontosabban valamivel eltölteni. Szóval elutaztak, s annyit kérdezett: mi van itt? Hová lett a mozgalmas város? Tanácstalanul tártam szét a kezem. A hétvégén aztán örvendetes változásra került sor, háromnapos, külön elnevezéssel bíró fesztivál csigázta a kedélyeket, hívta felhőtlen szórakozásra az embereket. Három nap, két helyszín, számtalan beígért program, vásárosok és fellépők - s még tömeg is volt. Az ultravurstli szenzációs eseményének ígérkezett a szombat esti tűzijáték. Mellyel alaposan túllőttek a szervezők a célon, tolsó este ment a daljáték a szabadtérin, telt házzal. Az első rész utáni szünetben még be is mondták, hogy a tűzijáték a második rész, vagyis a darab után lesz. Elkezdődött a második rész, s Zórika, Józsi és a cigányvajda hármasánál óriási dörrenések rázták meg az eget, vakító fénycsóvák, szétrobbanó tűzgömbök csalták a tekinteteket a magasba. Merthogy a szemnek és az embernek megtiltani nem lehet. S közben folytatódott a színpadon az előadás, melyet több mint bizonyos, hogy a sok ezer néző elenyésző hányada nézett. Nézhetett. Mi történt szombaton? A Száz Folk Celsius együttes a csapnivaló hangosítás ellenére is megragadta a közönség apraja-nagyját. Jól előkészített, szellemes műsorral érkeztek, s a koncertjük animációja az élő zenélés varázsából olyasmit nyújtott a gyermekeknek, amit később, egy-egy másik műfajban a nap folyamán a Molnár Dixieland s a Skorpió (amíg Frenreisz Károly még elkapja a feldobott basszusgitárt, nincs nagyobb baj a magyar rockzenével) és a hanalig tartó bulihoz zenét adó Old Boys ismételt meg felnőtt nézőinek. Az aprókat délelőtt szabadtéri bábszínház és motorcsónak-, valamint repülőmodellező bemutató szórakoztatta még, viszont nagy csalódásra — betegség miatt, mondják - elmaradt a délutáni Puszi-Ernestó bohócpáros fellépése. Emiatt majdnem „leült" a délutáni program, hiszen a crimebox bemutató és a csinos majorettek rakparti felvonulása után (amely mellől nagyon hiányzott az élő zene), jó órát kellett várni Cs. Gát László, Nagy Bandó András és Horváth András sportfórumára. A legsikeresebb szegedi sportágak (a foci diszkréten kimaradt) edzőivel, játékosaival folytatott kötetlen beszélgetés következett, megfűszerezve a BMX kerékpár tizennégy éves, kétszeres világbajnokával, (aki oly megszeppent-kitérő válaszokat adott, hogy Nagy Bandó - ki más! - mindjárt javasolta: beajánlaná Jeszenszky Gézához, a külügyminisztériumba) és az igazi meglepetéssel. Ónodi Henrietta olimpiai és világbajnok tonásznővel (akit Nagy Bandó kis udvarlással már az atlantai indulásra próbált rávenni, reméljük sikerrel.) Nagy Bandó! Vérbeli színpadi humorista, abból a fajtából amelyik „csípőből tüzel", és nyomdakészen fogalmaz. Célpontja az emberi butaság, ez a legyőzhetetlennek tűnő monstrum. Nagy Bandó nem ugrál, nem bohóckodik, nem karikíroz, az ő humorának szavakból van a szövete. Oly kettősséget állit elő, melynek egyik oldalán a keserűség, másikon a nyelv derűs játéka szétválaszthatatlanul összeadódik. Nagy Bandó nem gúnyolódik, még csak nem is ironizál, annál ő jobban szereti az embereket. S ha Nagy Bandót szereti a szegedi közönség, akkor örülhetünk: a gondolkodó embert szereti. Mert szereti a közönség. Egy rakpartnyian tapsolnak hálásan a hosszabbra nyúlt divatbemutató végén, amely valami okból - a programtól eltérően - a műsora elé került. A bemutató egyébként - ahogy Nagy Bandó is - a vlziszinpadon túlságosan messze került a közönségtől, s így alig őrzött meg valamit a valódi divatbemutatók hangulatából. Ami a viziszinpad másik (jókora) szépséghibáját illeti, senkinek nem jutott eszébe, hogy körötte a zsombékos részt kitakarítsa, s Így a néző azon sem lepődött volna meg, ha a palackokat himbáló béFotó: Schmidt Andrea kalencsés trutyiból Hany Istók, a lápi ember bújik elő. Mindegy, végül besötétedett, s a zene mellett a tűzijáték is jó tapasz volt a hibákra. A húszperces parádé kitett magáért, nem egy pillanata volt, amikor a millió aranyfényű parány, a szabályos körökben szerteszálló színes csillagok, vagy a csillagport szóró, ficánkoló fehér üstökösök láttán a húsz-harmincezres rakparti közönség elragadtatott kiáltásban tört ki. Az éjszakai happening után a krónikás, bizonnyal sokakkal egyetértésben, jövőre, ugyanide visszavárja a Napfény Fesztivált. Panek Sándor A sorsolás pillanatai. (Fotó: Gyenes Kálmán) Még nem jelentkezett az Opel gazdája Nagy várakozás előzte meg a Napfény Fesztivál dijainak tegnap esti sorsolását. Csaknem ezer szegedi jelenlétében került sor az izgalmas eseményre, amely az alábbi „eredménnyef'ért véget. A Csepel Kerékpárgyár által felajánlott bringát a 94 588-as számú belépőjegy nyerte. Tulajdonosa nem jelentkezett, de 30 napon belül átveheti a díjat a Déli Napfény Kft.-nél. A második díj egy Malév által adományozott négynapos párizsi út volt, s ezt a 34 511 -es belépőjegy nyerte. Tulajdonosa azonnal jelentkezett Tóth Zsuzsanna szegedi fiatal hölgy személyében, aki át is vehette a nyereményét. „Megállt a levegő" az amúgy is forró, párás Tisza parton, amikor a Déli Napfény Kft. által felajánlott Opel Corsa City, vagyis a főnyeremény sorsolására került sor. A nyertes a 38 536-os számú belépőjegy. Néhány percig "általános üdvrivalgás, vicces kedvű fesztivállátogatók magasba emelve kezüket jelezték, hogy megvan a nyertes, de azután kiderült, hogy hecc az egész. A nyertes valahol vígan lubickolt a starandon, vagy a tévét nézte és mindezidáig nem tudja, hogy egy luxusautó boldog tulajdonosa. Mi most közöljük vele... Egyébként nyereményéért az említett Kft. Bal fasor utca 32. szám alatti székházában jelentkezhet a mostanáig ismeretlen szerencsés jegytulajdonos. Három nap rengeteg eseménnyel, szórakozással, izgalommal, evéssel-ivással, nyerési lehetőséggel. A Napfény Fesztivál három napja alatt többezer szegedi látogatott ki a reptéri és az alsó Tisza-parti rendezvényekre. Ki-ki Ízlése, kedve, ideje szerint szórakozhatott. A Déli Napfény Kft. szervezésében elsőször volt ilyen buli Szegeden. Jó kis buli volt, egybehangzó a megkérdezettek véleménye, akik kilátogattak az említett helyszínekre. Íme. Paskó György (Szeged): Első nap kinn voltunk a repólőtéri bemutatókon. Érdekes volt, szép volt. Persze, néhány dolgot a későbbiekben még nyilván jobbítani kell majd, elsősorban a szervezést és folyamatosságot illetően. Az a véleményem azonban, hogy ilyen rendezvényekre szükségük van aszegedieknek. Nekem az tetszett, hogy kulturált, csendes, minden incidenst nélkülöző rendezvény volt és mindenki megtalálta a magának való szórakozást. Győry István (München): - Kiválóan szórakoztunk. A gyerekeimnek elsősorban a repülőtéri bemutatók és a Tiszán rendezett tűzijáték tetszett. Családommal mindig szívesen eljövök ilyen rendezvényekre, de gondolom, hogy a szegediek is örülnek az ilyen lehetőségnek. Idős néni támaszkodik a sétány betonfalának. Nagy élvezettel hallgatja a pódiumon éppen rockzenét játszó fiatalokat. Megszólítom. Azt mondja: - A nevemet ne kérdezze, fiam. Az nem érdekes, hiszen a kilencvenhez közel engem már alig ismernek... fiataloknak. De azért elmonom magának, hogy én még a második világégés előtti időkre is emlékszem, amikor fáklyás csónakok úsztak ilyenkor, Szent István napján a Tiszán és cigányzene szólt a partról... Csodálatos volt. De ez is szép. Elsősorban a fiataloknak. Csináljanak csak sok ilyen fesztivált, akkor él, pezseg, lüktet a város szíve. Az én fiatalkoromban is így volt, azért is szerettük mindannyian Szegedet... Megszólaltattunk még néhány szegedi résztvevőt, fiatalt, idősebbet, egybehangzóan azt vallották: mint minden újításnak, próbálkozásnak, ennek a fesztiválnak is voltak gyermekbetegségei, de ez a legkevesebb, mert ilyen rendezvényre jövőre is szükség lesz. Várják. K. F. • Vendégünk: Csilla von Boeselager Szeretetszolgálatra szövetkeztek