Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. AUG. 12. • „Agresszív háború" volt Japán beismerés A japán császári hadsereg „agresszív háborút" folytatott a II. világháborúban - fogalmazott első sajtóértekezletén a hivatalba lépett új japán kormányfő. Hoszokava Morihiro megfogalmazása volt eddig a legnyíltabb e kérdésben - hangsúlyozzák japán megfigyelők, utalva arra, hogy a háború utáni japán kormányfők többsége csak köntörfalazott, ha Japán háborús szerepére vonatkozó kérdésre kellett válaszolniuk. A volt liberális demokrata párti vezetők közül például Takesita Noboru egyszer azt mondta: tagadhatatlan, hogy a háború hasonlatos volt az agresszióhoz. Kaifu Tosiki is kerülte az „agresszív" kifejezés használatát, akárcsak Nakaszone Jaszuhiro, aki különben a háború idején a császári hadsereg tisztjeként szolgált. Mijadzava Kiicsi kormányfő volt az első, aki fél évszázad múltán hivatalosan elismerte, hogy a japán katonaság ázsiai nőket kényszerített japán katonai bordélyokba. Hoszokava egy tavalyi cikkében azt írta: nem szeretne ugyanabba a hibába esni, mint nagyapja, Konoe Fumimaro, aki „képtelen volt felszólalni, amikor pedig kellett volna", kormányfőként nem tudta megakadályozni, hogy a császári hadsereg 1937-ben lerohanja Kínát. Konoe, akinek megbízatása idején követték el a japán imperialista csapatok a nankingi vérengzést, a háború után öngyilkosságot követett el, amikor az amerikaiak fele• lősségre akarták vonni. Az új japán kormány elődjeinél sokkal nagyobb figyelmet kíván fordítani a múlt feltárására - erre utalt Hata Cutomu külügyminiszter többször is. Hoszokava kormányfő nem részletezte elképzeléseit a háborús kártétellel kapcsolatban, csak annyit közölt: „mostantól részletesen elemzem majd e kérdést". Figyelmet kelt az is, vajon mit tesz az új kormány augusztus 15-én, Japán háborús fegyverletételének évfordulóján. Évről évre vita tárgya a szigetországban, hogy a kormány melyik tagja tesz látogatást a Jaszukuni-szentélyben, az áldozatok emlékének emelt templomban, amely egyben a háborús bűnösök, közöttük a kivégzett Todzso Hideki tábornok emlékhelye is. Nakaszone miniszterelnök látogatta meg a háború után első ízben a szentélyt. Az új kormány tagjai közül hivatalos minőségben várhatóan senki sem fogja felkeresni az idén a szentélyt. Hoszokava annyit közölt, hogy a kormánytagok egyéni erkölcsi megítélésére bízza dolgot, egységes kormányzati álláspontot ez ügyben nem kíván kialakítani. • Az a béke, amely a mostani tárgyalásokból esetleg megszületik, a pokolban készül, és nagyon távol van attól, amit akartam - mondta rezignáltán Lord Owen, az EK jugoszláviai közvetítője a BBCnek adott interjújában. Lord Owennek a boszniai borzalmak képeivel illusztrált nyilatkozatához Thorvald Stoltenberg, jugoszláviai ENSZ-megbízott hozzáfűzte: - A mohamedán bosnyákoknak elvileg igazuk van, hogy elutasítják a mindenáron való békét, de nem gondolják meg, mit nyerhetnek a tárgyalásokon. Ez utóbbi érzékeltetésére Lord Owen komolyan előadta, hogyan nyert tőle fogadáson egy üveg whiskyt Radovan Karadzic boszniai szerb vezér. - A térképen Lord Owen és a pokolbeli béke vitatkoztunk. Mi azt akarjuk, hogy a mohamedánok megkapják Bosznia 30 százalékát, mert szerintem ez olyan bűvös szám, amelyet a nemzetközi közvélemény már el tud fogadni. Azt mondtam Karadzicnak: amit ő a térképre fölrajzolt, az közelebb van a 24 százalékhoz, mint akárcsak a 28-hoz. Erre fogadást ajánlott. Kiszámoltuk, és 26,1 százalék jött ki. Vesztettem, és ő nyert egy üveg whiskyt - mesélte Lord Owen. Lord Owen azonban csak látszólag cinikus, a valóságban inkább fáradt. - Kötelességből csinálom, nem jutalomért. Soha sehol nem tapasztaltam még ennyi hazugságot, megszegett ígéretet. Ők is tudják: tudom, hogy hazudnak, mégis folytatják. Ez hihetetlen mondta, majd így beszélt a kilátásokról: - A tárgyalóasztalhoz visszatérni azért érdemes, mert a mohamedánok most még megkaphatják a terület 25-30 százalékát, de két-három hét múlva esetleg már annyit sem. Undok feldarabolás ez, de annyi erőszak után mégis reálisabb a hármas felosztás, mint megpróbálni egyben tartani Boszniát, együttélést várni az ellenséggé vált népektől. A külvilág felelősségéről így beszélt: - A Nyugatnak volt szándéka és akarata megállítani a konfliktust, de ez nem terjedt ki a katonai beavatkozásra. Rettenetes, hogy szerb, horvát és bosnyák gyermekek ezrei pusztulnak el, de ki kényszerítheti például brit szülők ezreit, hogy kockáztatva lássák tulajdon katonafiaik életét? Mindazonáltal súlyos következményei lesznek annak, hogy ebben a konfliktusban győz a nyílt nacionalizmus, mondjuk ki: a fajgyűlölet. De hát itt olyan erőkkel állunk szemben, amelyekre nem hatnak a szokásos nyomásgyakorlás eszközei. Erőszakon kívül más érvnek nem engednek - mondta Lord Owen. Veszélyes eszköz Haszbulatov a hadsereget bomlasztja Borisz Jelcin szóvivője élesen bírálta szerdán a legelsőbb tanácsot és személyesen Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnököt legutóbbi megnyilvánulásaikért. Vjacseszlav Kosztyikov provokatívnak és különösen veszélyesnek minősítette Borisz Jelcin parlamenti ellenlábasának keddi beszédét, amellyel Haszbulatov kísérletet tett a hadsereg politikába történő bevonására. A parlamenti elnök a katonák szoicális helyzetének javításáról tartott keddi moszkvai tanácskozáson szólalt fel. Kosztyikov szerint Haszbulatov politikai eszköztárából az eddigi legveszélyesebb eszközt húzta alá. A hadsereget a végrehajtó hatalom és Jelcin ellen hangolva a parlamenti elnök az államiság és a hadsereg bomlasztásába kezdett - vélekedett Kosztyikov, aki egyben felhívta a parlamentet, hogy foglaljon állást a legfelsőbb tanács nevében beszélő Haszbulatov kijelentéseivel kapcsolatban. Moszkvai sajtókörökben elterjedt vélemény szerint egyébként Haszbulatov nemcsak a katonákat igyekezett megnyerni, hanem Jelcin embereit is megpróbálja a maga oldalára állítani, így is gyengítve az elnök csapatát. Tárgyalások a teljes atomcsendről Mint az AP szerdán jelentette, Warren Christopher amerikai külügyminiszter megerősítette: hazája a nukleáris fegyverpróbák átfogó tilalmáról szóló szerződés mielőbbi tető alá hozatala mellett van, s a tárgyalások lebonyolítására az ENSZ genfi Leszerelési Értekezletét ítéli a legalkalmasabb fórumnak. E véleményét Christopher levélben hozta ama Genfben ülésező tanácskozás résztvevőinek tudomására, amelyet Indonézia kezdeményezésére hívtak össze, hogy megítélje: az átfogó tilalom szerződésbe foglalása végett összehívják-e az 1963-ban létrejött atomcsendegyezmény aláíróinak konferenciáját? Állásfoglalásában NagyBritannia kifejtette: a 39 tagú Leszerelési Értekezlet szakértői rendelkeznek a legnagyobb Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia síkraszállt a nukleáris fegyverkísérletek átfogó betiltására vonatkozó szerződésért, ám tető alá hozatalának fórumául - az atomcsendegyezményt módosító nemzetközi konferencia esetleges összehívása helyett - a genfi Leszerelési Értekezletet ajánlotta. tapasztalattal e kérdéskörben. E genfi testület nukleáris fegyverkísérletekkel foglalkozó ad hoc bizottsága érdemi „tárgyalások" szintjére emelte az átfogó tilalomról eddig folytatott „eszmecseréit". A genfi Leszerelési Értekezletnek Kína és Franciaország is tagja. E két ország azonban nem írta alá az atomcsendegyezményt, s távol maradt a mostani kétnapos találkozóról is, amelyen a szerződéshez csatlakozott országok vesznek részt - jelesül 120-140 aláíró ország képviselteti magát. (Az atomcsend nem vonatkozik a föld alatti fegyverpróbákra.) Az amerikai kormány meghatározó jelentőséget tulajdonít annak, hogy az öt deklarált nukleáris hatalom (az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és Franciaország) részt vegyen az átfogó tilalomra vonatkozó tárgyalásokon. Az új szerződést Washington 1966-ra szeretné tető alá hozni. Az amerikai és a brit állásfoglalásból kitetszik Párizs és Peking bevonásának vágya. A mostani találkozón nem várható szavazás, de a résztvevők bizonyára szorgalmazzák: folytassák a vitát, s jövőre hívjanak össze újabb tanácskozást a genfi tárgyalások fejleményeinek nyomonkövetése végett. A szűkebb genfi fórummal szemben sok fejlődő ország pártolja a nemzetközi konferencia összehívásának gondolatát. Az atomcsendegyezmény módosításához, az átfogó tilalom eléréséhez egyszerű többség elegendő - a tárgyalások kimenetelét így a harmadik világ határozhatná meg. A genfi Leszerelési Értekezleten viszont a konszenzus •elve érvényesül - vagyis az összes résztvevő áldására van szükség. Bili Clinton amerikai elnök a múlt hónapban 1995 szeptemberéig meghosszabbította a kilenc hónapja hatályban lévő nukleáris fegyverkísérleti moratóriumot, amennyiben más ország sem hajt végre atomrobbantást. SZEGED, AUGUSZTUS 20., 21., 22. A DÉLMAGYARORSZÁG szponzorálásával • Lemondással fenyegetnek Nem hallgatnak Arafatra A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője, Jaszszer Arafat szerdán közölte: a szervezet végrehajtó bizottsága dönt majd arról, hogy elfogadja-e a palesztin tárgyalóküldöttség három tagjának lemondási kérelmét. Arafat a palesztin sajtószolgálatnak elmondta: egyelőre nem tudni, hogy a végrehajtó bizottság mikor fog dönteni az elékerült kérdésben. •A palesztin tárgyalóküldöttség három vezető alakja, Fejszál Husszeini fő koordinátor, Hanan Asravi szóvivő és Szaeb Erekat küldött azért nyújtották be lemondási kérelmüket, mert ellentétek keletkeztek közöttük és a PFSZ vezetése között abban a tekintetben, hogy milyen módon tárgyaljanak teraellel. A három palesztin képviselő, aki már három nap óta Tuniszban tárgyal a PFSZ vezetőivel, azzal fenyegetett, hogy ha a mostani válság nem oldódik meg, lemond tisztéről. Egy palesztin tanácsadó azonban szerdán azt közölte: úgy látszik, hogy a tárgyalóküldöttek és Jasszer Arafat között létrejön valamiféle megállapodás. A pápa Mexikóban Jamaicából az egymillió lakosú kelet-mexikói városba, Meridába érkezett szerdán II. János Pál pápa. A mexikói kormány és a Vatikán tavaly létesített diplomáciai viszonyt egymással és a katolikus egyházfő azóta először tesz látogatást Mexikóban. A katolikus egyház feje mexikói tartózkodása során találkozik Latin-Amerika indián közösségeinek 3 ezer képviselőjével és megbeszélést folytat Carlos Salinas de Gortari elnökkel. A pápa a Yucatán-félszigeten lévő Meridában közel egymillió ember előtt mond misét. • Román mozdonyvezetők sztrájkja Lélektani hadüzenet A romániai mozdonyvezetők szerda reggel kezdett sztrájkjában, amely voltaképpen a június 16-án megszakított munkabeszüntetési akció folytatása, szerda estére a szokványos konfliktushelyzet alakult ki. A román vasúttársaság vezetése közölte a mozdonyvezetők szakszervezeti szövetségével, hogy kész tárgyalni és megvizsgálni a kialakult helyzetet, amennyiben a szakszervezeti szövetség ténylegesen véget vet a sztrájknak. A szakszervezeti szövetség első válaszában jelezte, hogy a régebbi követelések teljesítetlensége a mostani általános sztrájk kirobbanásának oka, második válaszában közli, hogy nem vállalja a felelősséget a helyzet súlyosbodásáért a vasúttársaság „lélektani hadüzenete" után, amelyben bírósági eljárással fenyegette meg a vasúti alkalmazottakat törvénytelennek minősített sztrájkjuk felújítása esetén. • Franciaországban nem ritkaság, hogy a bankrablók valamilyen álarcot vesznek fel, dé az alsó-rajnai Illkirch városának egyik bankjában minden eddigitől eltérő álarcban jelentek meg a rablók: Drakulának maszkírozták magukat. A preBankrabló Drakula mier nem mindenben sikerült jól. A bankot ugyan sikerült jelentős összegtől megfosztaniok, de közben az egyik rabló szájából kiesett a vámpír-fogsor. Hogy ne maradjon utánuk nyom, az illető kénytelen volt visszafordulni a hegyes műfogakért. A bankrablással foglalkozó Drakulák mindenesetre levonhatják azt a tanulságot, hogy jobban kell vigyázniuk fogaik-