Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. AUG. 10. A jövő reményei Rostock és Mölln, Ho­yerswerda és Solingen: megannyi baljósan csengő városnév, a Németországot elárasztó idegengyűlölet kitörölhetetlen nyomai a térképen. Az egységes Né­metország két fele - a volt NDK és az egykori NSZK - talán semmiben sem ha­sonlít annyira egymásra, mint a lappangó idegen­gyűlöletben, amely rend­szeres időközönként a fel­színre tör, halottakat, se­besülteket hagyva maga után. A közvetlen áldozatok­nál százszor, ezerszer na­gyobb azoknak a száma, akik lelki sérültként élik tál a honfitársaik, a német földön élő törökök, ázsiai­ak, afrikaiak elleni atroci­tásokat. Milliós példány­számú magazinokban ol­vasható: a németországi törökök csaknem kétmilli­ós közösségében ijesztő méreteket ölt a depresszió, a befelé fordulás, az állan­dó feszültség. A legtöbb megkérdezett - köztük több tizenéves gyerek ­úgy nyilatkozott, hogy éj­szakánként nem tud alud­ni. Sokukban megérlelő­dött az elhatározás: el in­nen, mielőtt rájuk is sor kerülne. Ez azonban - főleg a fiatalok esetében - nem ilyen egyszerű. Törökor­szágba hazatérni ugyanis leginkább annak van esé­lye, aki elegendő tőkével rendelkezik egy önálló vál­lalkozás beindításához. Anatóliában ugyanis négy­szer-ötször akkora a mun­kanélküliség, mint Német­országban. Ráadásul a már német földön született fiatalok (a második és a harmadik generáció) jó­formán csak a nyaralások­ból ismerik „hazájukat". S ez sem mindig pozitív. A tizennégy éves Mehmet ki­fejezetten nem lelkesedik az „óhazáért": mint mond­ja, naponta ötször kell a mecsetbe menni imádkoz­ni, ráadásul nem lehet a Kölnben megszokott diva­tos, színes ruhadarabok­ban járni. A német kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy az országban élő mint­egy hatmillió külföldi ál­lampolgár zöme örökre az országban marad - még ha „prémiumok" segítsé­gével sikerülne is egy ré­szüket hazatérésre bírni. Mi vajon a megoldás, miként lehet visszaszoríta­ni a palackba az idegen­gyűlölet kiszabadult szelle­mét? A megoldás aligha­nem az iskolában keresen­dő. A német általános és középiskolákban már ina is igen „tarka képet" mu­tatnak az osztályok. Átla­gosan húsz százalékos a külföldi gyerekek aránya, de van, ahol eléri az 50 szá­zalékot. Az osztálynévsor­ban német és török, görög és magyar, koreai és arab nevek sorakoznak egymás mellett, békésen. A Gorch Fock általános iskola tanulói rendszere­sen egybegyűlnek egy-egy délután, hogy megkóstol­ják egy külföldi osztálytár­suk édesanyjának főztjét. Ilyenkor az evés mellett a szülők mesélnek is a gye­rekeknek afrikai, ázsiai hazájukról, képek segítsé­gével mutatva be az ottani életét. - Ez nagyon jó, a beszélgetés alapján sokkal jobban megértjük őket ­állítják a német diákok külföldi társaikról. A felnőttek körében még csöppet sem ilyen mér­tékű a tolerancia, a más­ság elfogadásának készsé­ge. Igaz, akadnak erre is példák. A minap Pulheim­ben felgyújtott étterem fe­letti házból a német szom­szédok segítettek kimene­külni a bent lakó török családnak, még mielőtt a tűzoltók megérkeztek vol­na. Egy brutális utcai tá­madás áldozatán, egy ben­zinnel leöntött és meggyúj­tott német nőn pedig első­nek egy török fiatalember próbált segíteni, takaróval próbálva meg elfojtani az áldozat égő ruháját. Az ilyen esetek ma még rit­kák. Ám az iskolákban uralkodó szellem reményt kelt arra nézve, hogy az évek múltán egyre inkább ez lesz a természetes. Dorogman László Hoszokava megalakította kormányát Japán pénteken megválasztott miniszterelnöke, Hoszo­kava Morihiro megalakította kormányát, amely átveszi a hatalmat a közel negyven éve uralkodó Liberális Demok­rata Párttól. Hoszokava a hétpárti koalfció valamennyi pártjának vezetőjét alapos egyeztetés után bevonta az új kormányba, ezzel is növelve annak stabilitását. • A legfontosabb tárcák ve­zetését a Sinszeito (Megújulás) pártjának képviselői veszik át. A Liberális Demokrata Pártból kivált politikusokból létre­hozott párt tagjai kerülnek a ja­pán külügy-, a pénzügy-, a nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium, a mezőgaz­dasági minisztérium, illetve a nemzetvédelmi ügynökség élére. Hata Cutomu veszi át miniszterelnök-helyettesként a japán külügyek irányítását, a pénzügyeket Fudzsii Hirohi­sza, a kereskedelmi ügyeket Kumagai Hirosi intézi majd. Nakanisi Keiszuke lesz a nem­zetvédelmi ügynökség veze­tője. Hoszokava pénteki megvá­lasztása után nyomban kine­vezte a kabinet főtitkárának Takemura Maszajosit, a Szaki­gake (Előőrs) párt vezetőjét, aki hétfői sajtóértekezletén is­mertette a kormánylistát. A ko­alíció legerősebb pártja, a Ja­pán Szociáldemokrata Párt (SDPJ) - a Sinszeito öt képvi­selőjével szemben - hat tagot delegált az új kabinetbe: első­sorban a reformok kivitelezése szempontjából fontos tárcák élére kerül szociáldemokrata politikus. Az SDPJ képviselői irányítják majd a választási re­formok kidolgozásában fontos belügyminisztériumot, Sato Kandzsu lett e tárca vezetője, és nekik jutott a gazdaságter­vezési hivatal, amelynek élére Kubota Manae került, akárcsak az építésügyi tárca, amelynek új gazdája Igarasi Kozo. Az építésügyi minisztérium köz­ponti szerepet játszott a pénz irányította japán politikában az állami megrendelések elosztá­sát kísérő megvesztegetések­ben. A pártelnök Szadao Janta­naha kapta az újonnan létreho­zott, politikai reformokkal fog­lalkozó államminiszteri megbí­zatást, és irányítja e minőség­ben a reformtörekvéseket, amelyeket a kormány a szep­temberben kezdődő parlamenti ülésszakon szeretne már rész­letesen megvitatni. A Komeito párt négy, a Sza­kigake, az Egyesült Szociálde­mokrata Párt (USDP) és a De­mokratikus Szocialista Párt (DSP) egy-egy tárcához, illet­ve államminiszteri megbízatás­hoz jutott, ami tükrözi a koalí­ciós pártok közötti erőviszo­nyokat. Isida Kosiro, a Komei­to elnöke az igazgatási és koor­dinációs hivatal élére áll, Oucsi Keigo, a DSP elnöke egészség­ügyi miniszter. Eda Szacukj, az USDP vezetője pedig a tu­dományos és technológiai hi­vatal vezérigazgatója lesz. Hoszokava korábbi szándé­kának megfelelően szakértőket és női politikusokat is kineve­zett a kormányba. A gazdaság­tervezési ügynökség, az oktatá­si minisztérium és a környezet­védelmi ügynökség élén áll nő, továbbá nem hivatásos politi­kus vezeti az igazságügyi és az oktatási minisztériumot. Az előbbi Mikazuki Akira, a to­kiói egyetem volt jogi pro­fesszora, az utóbbi pedig Aka­macu Rjoko volt újságíró. Akihito uralkodó hétfőn visszaérkezett Belgiumból, ahol Baldvin király temetésén vett részt, így délután ünnepi külsőségek között beiktathatta a Hoszokava-kormanyt. Az LDP-t felváltó új japán kor­mány hétfőn már megtartotta első ülését. • Szerb kivonulás Bjelasnicáról Karadzic ígéretei Genfben • Radovan Karadzic, a bosz­niai szerbek vezetője hétfőn Genfben ismételten óva intette a Nyugatot attól, hogy katonai­lag beavatkozzék a boszniai válságba, és kijelentette: csa­patai legkésőbb keddig teljesen kivonulnak a Szarajevó közelé­ben lévő két hadászati jelentő­ségű hegyről. - Ez polgárháború, és senki­nek sem szabad bejönnie, hogy bármelyik felet is segítse ­mondotta Karadzic, amikor a Bosznia ügyével foglalkozó béketárgyalásokra a svájci vá­rosba érkezett. A szerb vezető a repülőtéren újságíróknak úgy nyilatkozott: a szerbek - vasárnap ismétel­ten megígért - kivonulásának üteme attól fog függeni, hogy az ENSZ békeerői milyen gyorsan vonulnak be helyükre. - Ha (a békefenntartók) ké­pesek ma átvenni az Igman he­gyet, akkor ma fog megtörtén­ni. Ha nem, akkor holnap törté­nik meg. Lépésről lépésre ad­juk át a hegyeket az ENSZ­erőknek - idézi Karadzic sza­vait az AP. A boszniai szerb erők az ENSZ megfigyelőinek értesülése szerint visszavonul­tak a stratégiai fontosságú Bje­lasnica hegyről. A hírt John Mills, a világszervezet szóvi­vője jelentette be hétfőn Genf­ben, Thorvald Stoltenberg ENSZ-közvetítő helyzetjelen­tésére hivatkozva. Kijelentette, hogy a szerbek zászlója már nem lobog a hegyen. Szavai szerint egyelőre nem világos, hogy a szerbek az Igman he­gyéről is megkezdték-e már az elvonulást. A szarajevói rádió jelentése szerint a fegyverzet és a fegyveresek kivonása erről a hegyről már vasárnap este megkezdődött Alija Izetbegovic bosnyák elnök a két hegy kiürítéséhez kötötte további részvételét a múlt szerdán megszakadt genfi tárgyalásokon, amelyek hétfőn este folytatódtak. A dpa értesü­lése szerint Thorvald Stolten­berg és kollégája, az EK nevé­ben közvetítő Dávid Owen az­zal számol, hogy Genfben nem lesz végleges megállapodás a boszniai főváros jövőjéről, Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz intézett levelükben ezért át­meneti megoldást szorgal­maznak legalább egyéves ha­tállyal. • Az első szántóversenyt két­száz évvel ezelőtt Skóciában rendezték meg. Magyarorszá­gon fél évszázaddal később mérték össze először tudásukat a traktorosok. Egy-egy ilyen erőpróba jó alkalom volt arra, hogy a legújabb gépeket is bemutassák. Nos, ezúttal sem lesz másképp! Szegeden augusztus 20-22 között rendezik meg a Napfény Fesztivált. Ennek egyik ki­emelkedő prögramja lesz a szántóverseny és a mezőgaz­dassági gépek kiállítása a fesz­tivál első napi helyszínén, a szegedi repülőtéren. A délal­földi gazdák és gazdaságok jelentkezését várják. A versenyre traktort biztosí­tanak, de saját géppel is lehet indulni. Két kategória lesz, 50 • Szántóverseny a Napfény Fesztiválon Ki a legjobb a traktor nyergében? NAPFÉNY FESZTIVÁL, Szeged, augusztus 20-22. Pályázati felhí vás ! 1993. augusztus 20-án nagyszabású népünnepélyt rendez a Napíény Kft. a SZEGEDI REPÜLŐTÉREN A várhatóan 30-35 ezer érdeklődő étkezésének biztosítására hirdetünk pályázatot! A pályázat tartalmazza az alábbiakat: - a vállalt ételek és italok típusa, mennyisége - elképzelése az ételek kiadásáról elfogyasztásáról - az igényelt terület nagysága. A szükséges infrastruktúráról (víz, elektromos energia) gondoskodunk! Részvételi dlj: 800 Ft/m'+áfa, kerthelyiség: 200 Ft/m'+áfa A jelentkezés módja: kérjük pályázatát a Déli Napfény Kft. címére megküldeni: 6727 Szeged, Bal fasor 32. Pf.: 763. Tel.: 432-134. A jelentkezések elfogadásáról postafordultával értesítjük! SZÁMÍTUNK ÖNRE! LE alatti, illetve 50-100 lóerő közötti teljesítmény tartomány­ban, legfeljebb 3 fejes, füg­gesztett ekével. A verseny augusztus 20-án 9 órakor kez­dődik. 17 éves kortól bárki be­nevezhet a 200 négyszögöl te­rület középmély felszántására. Az értékeléskor az időt és a minőséget veszik figyelembe. A vetélkedő szponzora, a szegedi Agroker Rt. az első helyezettnek 20, a másodiknak 15, a harmadiknak 10 ezer fo­rintosjutalmat ajánlott fel. Saját géppel 500 forint a nevezési díj, a rendezőségével 1000. Jelentkezési határidő: augusztus 17. Cím: Déli Nap­fény Kft. Szeged, Bal fasor 32. A nevezők részletes szabályis­mertetőt kapnak. Kereskedők, vállalkozók, figyelem! KIRAKODÓVÁSÁR A NAPFÉNY FESZTIVÁL ELSŐ NAPJÁN A SZEGEDI REPÜLŐTÉREN! A rendezvényre a részvételi díj, helybiztosítás: 300 Ft/m', ill. fm+áfa A jelentkezés módja: kérjük, az alábbi jelentkezési szelvényt szíves­kedjék postázni a Déli Napfény Kft. címére: 6727 Szeged, Bal fasor 32. Pf.: 763. Tel.: 432-134. A jelentkezések elfogadásáról postafor­dultával értesítjük! JELENTKEZÉSI SZELVÉNY Kereskedő neve: Tel.: Címe Árusítani kívánt termékek megnevezése: Igényelt terület: nm Fizetés módja: készpénzben - átutalással (a megfelelő aláhúzandó) II. Albert Belgium új királya - Esküszöm, hogy az alkot­mány és a belga nép törvényeit megtartom, a nemzeti függet­lenséget és az ország területi épségét megvédem - mondta el hétfőn a hagyományos ural­kodói eskü szövegét a belga parlament két háza előtt Albert herceg, aki az alkotmány értel­mében ettől a perctől kezdve vált Belgium hatodik királyá­vá, II. Albert néven. Albert megkoronázására azt követően került sor, hogy augusztus l-jére virradó éjsza­ka elhunyt bátyja, aki I. Bald­vinként 42 éven át állt a mo­narchia élén, s akitől múlt szombaton vettek végső búcsút Brüsszelben. Mivel a néhai ki­rálynak nem volt közvetlen utódja, így következő fivérére szállt a korona. Előzőleg ugyan számos találgatás volt arról, hogy az 59 éves Albert átenge­di elsőszülött fiának, a mindig is bevallottan királynak nevelt 33 éves Fülöpnek a trónt, a ki­rályi család és a belga kormány azonban a bonyolult belpoliti­kai helyzetben végül Albert mellett döntött. H Á [H •HMHH Színes bőrű Miss Dél-Afrika Szombaton első ízben kapta meg feketebőrű hölgy a Miss Dél-Afrika címet. A 21 éves, közgazdaságtant tanuló Jacqui Mofokeng nemcsak mintegy 350 ezer schillingnek megfele­lő pénzdíjat és egy Mercedes 190E gépkocsit nyert, hanem azt a feladatot is, hogy közre kell működnie a dél-afrikai bé­ke megteremtésében. A 174 cm magas, sowetói hölgy fogja országát képvisel­ni a novemberben sorrakerü­lő Miss Világszépe versenyen is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom