Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

HÉTFŐ, 1993. AUG. 9. KULTÚRA 5 A Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházában ma délelőtt 10 órakor nyílik a Szőkefalvi-Nagy Béla 80. születésnapja tiszteletére ren­dezett tudományos konferen­cia Funkcionális analfzis és alkalmazásai címmel. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Juhász Gyula Művelődési Központ H. Nagy Anikó festőművész kiállítása szombat és vasárnap kivételével, naponta 10 és 18 óra között. A Somogyi-könyvtárban Ötszázhúsz év könyvei a száztfz éves Somogyi-könyv­tárban. Naponta 10 és 18 óra között. Kálvária Galéria (dr. Boross J. u. 27.) Plein Air '93 Csongrád, a nemzetközi alkotótelep kiállí­tása. Móra Ferenc Múzeum Kőbezárt világ (kövületek) az I. emeleten. Ókori művészet - kiállítás a Szépművészeti Múzeum válo­gatott gyűjteményéből - a II. emeleten. A Horváth Mihály utcai Képtárban: Testvéri diptychon. Temes megye és a Vajdaság kép­zőművészeinek munkáiból rendezett Szegedi Fesztivál Tárlat. Fekete-ház Baross Gábor, a vasmi­niszter Ortodox egyházművészet Ifjúsági Ház Werner Degreif képző­művészeti kiállítása A JATE Dugonics téri épületében (I.,II. emelet, aula) Magyar organikus építészet A Bálint Sándor Művelő­dési Házban Kicsinyek, színházak, iste­nek - fotók és festmények Kina életéről. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Móra Ferenc Múzeum Lucs-képgyűjtemény Patika-múzeum Csak egy földünk van (természettudományi kiállítás) Móra-emlékszoba „avarnak mondták magu­kat" (régészeti kiállítás) Csongrád megyei népmű­vészet (néprajzi kiállítás) Mai magyar szobrászat Válogatás a múzeum képzőművészeti törzsanya­gából A Szegedi Vár Szeged múltja, jelene, jövő­je (várostörténeti kiállítás) Fekete-ház Csongrád- és Csanád me­gyék társadalma 1867-1945 Buday György élete és mű­vei Varga Mátyás színház­történeti kiállítása (Bécsi krt. 1LA) Díszlettervek, grafikák, kerámiák (14-18 óra között) Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vártó u. 4.) Szélmalom - berendezett malom (Szeged-Kiskundorozsma, Bölcs u.) A fájdalom ellen DL Wollemann Máriát köszöntötték A kassai profik. (Fotó: Gyenes Kálmán) Berecz András szupersztár Nép táncgála a szabadtérin A közelmúltban tudomá­nyos ülésen köszöntötték munkatársai és tisztelői dr. Wollemann Máriát, a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének egykori igazgató­ját, tudományos tanácsadóját hetvenedik születésnapja alkal­mából. Munkatársai, egykori tanítványai - akik ma sikeres kutatók - számoltak be az elmúlt időszak kutatási ered­ményeiről. Éppen tizenöt éve indult Magyarországon dr. Wollemann Mária vezetésével az opioid receptor kutatás. A sikeres kutatóorvos - számos tudományos könyv szerzője, folyóirat szerkesztőségi tagja, rangos kitüntetések birtokosa ­eredményeinek nagy része lesz abban, ha hamarosan kezünk­ben lesz az ideális, mellék­hatásoktól mentes fájdalom­csillapító szer. A fájdalom kínja mindenkit elérhet, egyikünk sem kivétel. A ma használt leghatásosabb fájdalomcsillapítót, a morfint már az ókori görögök is is­merték. Az éretlen mák gu­bójából nyert tejnedvet ­amelynek 15 százaléka morfin - használták a fájdalom enyhítésére. A morfin a fájda­lomtudatot kapcsolja ki, a nagyagyra hat, így jó hatás­fokkal csillapít igen erős fájdalmat. Elviselhetetlen fáj­dalmaknál - például rákos betegek esetében - ma is a leggyakrabban használt anal­getikum. Ennek ellenére a morfin egyáltalában nem felel meg a modern fájdalomcsillapító szerekkel szemben felállított A világ matematikusai Szegeden találkoznak ezen a héten: iskolateremtő magyar kollégájuk, Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus 80. szüle­tésnapja alkalmából rendez nemzetközi konferenciát a JATE Bolyai Intézete és a Szegedi Akadémiai Bizottság augusztus 9-től 13-ig. A „Funkcionálanalízis és alkalmazásai" című, a SZAB Somogyi utcai székházában ma. hétfőn 10 órakor kezdődő követelményeknek. Ezért volt jelentős a szegedi kutató­csoport eredménye, hiszen dr. Wollemann Mária vezetésével a világon elsőként sikerült egy Fehér-tó környékén nagy számban előforduló kecske­békafaj agyából egy újfajta ópioid receptort, a kappa­receptort izolálni, tisztán viszonylag nagy mennyiségben előállítani, ami a további vizsgálatokat, a szerkezet fel­derítését is lehetővé teszi. A kappa-receptorokhoz kötődő anyagok fájdalomcsillapító hatásukat a gerincvelőben fejtik ki, így gyógyszer­függőség nem alakul ki, a kábító hatás sem jelentkezik. Bel- és külföldi kooperációban a szegedi munkacsoport irá­nyításával már keresik a fenti receptorokhoz kötődő szin­tetikus vegyületeket, új fáj­dalomcsillapító gyógyszer­jelölteket. Sok ígéretes akadt már közülük, bár a klinikai ki­próbálás még hátra van. Ezek a szintetikus gyógyszerek nem bomlanak le olyan gyorsan, mint a természetben keletkező és az ópiát receptorokhoz kötődő endogén vegyületek. A kutatások azt is kimutatták, hogy a kappa-receptorokhoz kapcsolódó vegyületek például kokain függőség gyógyításánál is hatékonyan alkalmazhatók. Dr. Wollemann Mária isko­lát teremtett, a szegedi recep­torkutató csapat ma is élvo­nalbeli. Rendkívüli olvasott­ságával, naprakész ismeretei­vel továbbra is segíti a munkát. Tóth Éva kongresszuson majdnem 60 előadás hangzik el, plenáris üléseken és szekciókban. Az USA, Kanada, Japán, Tajvan, India, Izrael és szinte vala­mennyi európai ország neves tudósai megismerkednek a város és a környék nevezetes­ségeivel is. A Szőkefaivi-Nagy Béla születésnapja alkalmából rendezett konferencia részt­vevőinek fogadást ad kedden a város polgármestere és az egyetem rektora. • A néptáncfesztivál dóm előtti gálájának, a Mesemondó című előadásnak volt egy szupersztárja: Berecz András. Ő volt a Mesemondó a já­tékban. Tulajdonképpen hálát­lan szerepet kapott, részint mert keveset tudott énekelni, másrészt mert a meséjét fél órás megszakításokkal - tánc­és dramatikus betétek után ­mondhatta. De ahogyan mond­ta... Nyilvánvalóan a gyűjtőút­jain „fölszedett", ezer meg ezer apró megfigyelés tudatos szin­tézise, s a népi mesemondók magatartásának teljes elsajátí­tása kellett hozzá. Vagy nem. Mert hiszen úgy tűnt, hogy ez az ember ilyennek született. Eleve színésznek, mesemondó­nak. Esze- és szavajárása mint a régiek meséiből ismert, intel­ligens, jó humorú parasztem­bereké; máskor, mint idecsöp­pent-hazatalált - nekünk legin­kább Tamási Árontól ismert ­székely góbé; megint máskor, amikor a szövegébe aktuális szóvicceket csempészett, nevettető, modern színpadon archaizáló tréfamester. Mivel a két estén közel sem azonos szöveget mondott, azt is hozzá kell tennünk: zseniális improvizátor. (Nem irigyeltem a világosítókat - sehol egy végszó! S micsoda feltétlen bizalom a rendező-koreog­ráfustól, Diószegi Lászlótól! Talán először történt meg e kísérletet nem tűrő színpadon, hogy valaki azt mondhatott, amit éppen akart.) Az elragadó rögtönzéshez nemcsak a szá­munkra bonyolult kiejtési szabályokkal és nehezen utá­nozható hanglejtési manő­verekkel operáló tájnyelvben kellett Berecznek otthonosnak lennie, hanem abban az ar­chaikus világban is, ahol egy­kor a mesék születtek, s apáról fiúra öröklődvén az élet válto­zó tartalmaival gazdagodtak. • Míg önre vártam az SZBK halljában, röpke öt perc alatt angol, német, orosz és francia szót is hallottam. Megélénkítette a biofizikai konferencia a külföldi kapcsolatokat? - Mindig vannak külföldi látogatóink, de most folyik az Európai Tudományos Alapít­vány kéthetes nyári iskolája, ennek köszönhető a nagy forgalom. • Világkongresszus és szegedi szakkonferencia után vagyunk. Hogyan jött létre ez a két rendezvény? - Három évvel ezelőtt a budapesti világkongresszus tervével együtt merült föl, hogy elsősorban a kongresszus résztvevőinek egy szakosított konferenciát is lehetne ren­dezni. A biofizika nem eléggé jól definiált tudományterület, hiszen határterület a biológia és a fizika között. Jó pár évvel ezelőtt már létezett annak az igénye, hogy a biofizikának egy olyan ágát kellene hang­súlyozni, amely inkább a fi­zikai megközelítésére alapoz, vagyis a biológiában tapasz­talható fizikai jelenségekkel foglalkozik. Három éve a Tiszta és Alkalmazott Fizika Nemzetközi Egyesületében egy biológiai fizika szekciót hoztak létre, s az alapítók kértek meg, hogy szervezzünk a szakterületnek egy konfe­renciát, melynek témája a biológiai molekulák dina­mikája és működése. Ez egy kicsit szűkebb terület, ide tartozik például a komputeres szimuláció, a molekulák fizikai számítása, fehérjemozgások dinamikai vizsgálata. Mitől volt mégis annyira modern Berecz András mese­mondása, hogy a szabadtéri közönsége élvezettel azonosult vele? Nem tudom. Talán mert hiteles volt. Lehetett érezni, ez a fiatal ember mindent tud a tárgyáról-témájáról; a sajátjává egyénítette a speciális szó- és mondatfűzés fortélyait, a hangejtés és -lejtés szabályait, s ami a legfontosabb, az eredeti gondolkodásmódot. így történhetett, hogy mellőzve a közvetítés összes egyéb eszközét, pusztán a tartásával, a hangjával, a szófűzésével megkapó színészi teljesítményt nyújtott. Hálás szerepben, a folyton síró királykisasszonyéban remek, lendületes volt Zsákay Júlia, s a felnőtt szólisták ­Makovinyi Tibor, Halmi Zoltán, Ertl Péter, Rémi Tünde • Milyen volt a konfe­rencia fogadtatása? - A szűkebb terület ellenére közel 110 tudós érkezett Szegedre, majd' harminc országból. Meglepően jó volt a fogadtatás. A legnagyobb nevek jöttek el, egy fárasztó kongresszus után egyikük sem utasította vissza a szegedi meghívást. Egyelőre persze az élmény is friss, de mondhatom, nagy siker volt. • I^het Magyarországon a biológiai fizikát fiatal tudományterületnek nevez­ni? - Amennyire Magyaror­szágon fiatal ez a terület, annyira a világon is az. De egyre többen foglalkoznak vele, külön szervezete van most már, tehát a súlya is nő. • Ennek a közvetlen gyakorlati felhasználható­ság az oka? - Egészen konkrétan értve nem, ez elsősorban alaptudo­mány. Persze rengeteg gya­korlati jelentősége van: meg­- is perfekt, stílszerű (tánc)­játékkal szórakoztattak. A történet - mely szerint a Gonosz, a Boszorkány átka miatt sír örökké az amúgy vidám királyi gyermek ­gördülékenyen fogadta be a fesztivál összes külföldi ven­dégegyüttesének táncbetéteit (még a Szászcsávási Dalárda énekét is). Az első részben a királyi udvarban próbálták vigasztalni mutatványaikkal a kis királylányt - s ez legjobban a Kassáról érkezett, akroba­tikus táncszámot produkáló vendégeknek sikerült. A má­sodik részben - amikor a Boszi elrabolta és a Föld távoli pontján lepottyantotta a síró kicsikét - a pásztorral, aki rátalált, járták a világot, s látták a népeket táncolni. Mígnem koronás atyjaura s az ő bolondja a Gonoszt legyőzve értjük a fehérjemolekulák működését, mozgását, megért­jük, hogy mi határozza meg az alakjukat.Távlati gyakorlati jelentősége van, hiszen tudo­mányos fejlesztő intézetek óriási pénzeket költenek e kutatások gyakorlatba ülteté­sére. Sok szó esik manapság például a bioelektronikáról, hogy a számítógépek követ­kező generációja biológiai analógiák szerint fog működni, fehérjemolekulák modellezése alapján. A gyógyszeripar szempontjából például lénye­ges a csatornamolekulák működése a sejtmembránban. Tehát inkább a közvetett gya­korlati kihatások a fontosak. • Az SZBK mennyi pénzt tud költeni e kutatásokra? - Egyre kevesebbet. A köz­pont költségvetési finanszíro­zása sajnos ott tart, hogy az a pénz, amiből megalakuláskor még bőven jutott kutatásra is, ma a ház fenntartására sem elég. Persze vannak egyéb forrásaink is, amelyekre konk­hazavitte az immár csupa élet leánykát. A magyar csopor­toknak a kezdő- és záróképek adtak munkát, eszközös tán­cokat koreografált számukra Stoller Antal, szép tyukodi táncot az első rész fináléjaként Zsuráfszky Zoltán, mezőségit a darab végére Diószegi László; aki most először rendezte a néptáncgálát. Vagyis a fiatalabb koreog­ráfusnemzedék tagjai, úgyis, mint tanítványok ezennel át­vették a stafétabotot Nóvák Fe­renctől, a szegedi szabadtéri táncjátékok atyamesterétől. S mintha hangsúlyozni is szeret­né ezt - hiába szólongatta a jól kifundált tapsrend idején Me­semondó-Berecz, „Tata" nem ment a színpadra. De kétségte­lenül jelen volt... S. E. rét kutatási javaslattal lehet pályázni. Egyre több hasonló külföldi lehetőséget nyit meg az EK is, magyarországi vi­szonylatban nagy összegeket kaptunk a Phare-Accord prog­ramból. A magyar realitás az, hogy alapkutatásra nincs pénz, ráadásul szerintünk a magyar pénzosztás nem veszi fi­gyelembe, hogy az SZBK milyen jó. A tudományt meg lehet mérni, erre vannak kü­lönböző módszerek. Akárhogy mérünk, kiderül, hogy a sze­gedi központ az elsők között van, a finanszírozása viszont az utolsók között. Mi ezt mindig is sérelmeztük. • Ön szerint a biofizikai konferencia Szegedre irá­nyította a figyelmet? - A világkongresszust a biofizikusok egyesülete szer­vezte, de a munka nagy része a szegedieké volt. Reméljük, ennek lehet hatása, de Ma­gyarországon rejtélyes okokból egy vidéki kutatóközpont mindig a háttérben marad. Talán a pestiek ennyivel job­ban tudnak lobbyzni. Mindenki elismeri, hogy ez igazságtalan, de a válasz csak az, hogy ha több pénzt adnak, akkor valaki mástól el kell venni. Külföldi pályázati pénzekből viszont meglepően jól rés/csül az SZBK, a nemzetköz elis­mertségünk jobb. mint a hazai. Par.ek József Matematikusok kongresszusa - a 80 éves Szökefalvi-Magy Béla tiszteletére m Biofizikai „nagyhét99 után Nagy siker voll a szegedi konferencia Biofizikai világkongresszus Budapesten, szakosított kLsérő konferencia Szegeden, valamint külföldi hallgatók számára kéthetes nemzetközi iskola, ugyancsak vá­rosunkban: zsúfolt programjuk volt az elmúlt időben a kutatóknak. A szegedi konferencia nemcsak itthon, hanem a világon is egyedi volt, hiszen a terület nem­zetközi szervezetének e szekciója most először invitálta találkozóra a tudósokat. Hogy mi végett, arról dr. Ormos Pál tudományos tanácsadóval, a Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom